Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-17 / 165. szám

Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin # Vasárnap llflU s o r a i a n I Rádió Egy óra Gábor Miklóssal Simon Márta szerkesztésé­ben jelentkezik ma délelőtt 8 órakor a VASÁRNAPI MAGA­ZIN első része, melynek kere­tében a hallgatók egy órát tölthetnek Gábor Miklós társa­ságában. A Kossuth-díjas ki­váló művészt otthonában ke­reste fel Stausz Csaba, hogy beszélgessenek színházról, sze­repekről, közéletről, az idő múlásáról, merthogy — ki hinné — a húsz évvel ezelőtti Hamlet nagyszerű megformó- lója 65 éves. Az összeállítás­ban Gábor Miklós híres sze­repeiből is hangzanak el rész­letek, valamint néhány szép vers elmondásával is megör-' vendezteti hallgatóit. Majd a szokásos egyórás kívánságmű­sor következik Lenk Irén szer­kesztésében. Hétfőn: RÁDIÓPOSTA. Mül­ler István szerkesztő-műsorve­zető tájékoztatása szerint ezút­tal is több közérdekű kérdés­sel foglalkoznak és várják a hallgatók telefonhívását a 10-424-es számon. Ugyanezen a telefonon várja a hallgatók kérdéseit, észrevételeit csütör­tökön Balogh Zoltán. A RÁ- DIÓTüKöR ezúttal is élő adásban jelentkezik, és témá­ja ugyancsak közérdekű: a környezetvédelem. Pénteken újabb beszélgetésre ül a mik­rofon elé Telkes József és Már- ványi Péter, folytatva az EM­BERBAJOK című sorozatot, Gergely János pedig a NAP­TÁRLAPOZGATÓ júniusi érde­kességeit mondja el Belénes- sy Csaba kérdéseire. ZENEI ÉLETÜNKBŐL válogat a szer­dai adásban dr. Nádor Ta­más — így megszólal Aoáthy Árpád, aki a baranyai fúvós- zenekarok helyzetét elemzi, valamint Várnai Ferenc, aki a nemrég megjelent baranyai népzenei kazettát mutatja be, valamint azt a felvételt, melyet népdalfeldolgozásairól az Új­vidéki rádióban készítettek. PÉCS HANGVERSENYTERMEI­BŐL címmel kedden részletek hangzanak el a Mecseki Szén­bányák Kodály Zoltán férfika­rának Liszt termi hangverse­nyéből. Vezényel: Ivasivka MÓt tyás, orgonán közreműködik Szalai István, valamint a Nagy Lajos gimnázium ütőegyüttese. A nyári hónapokban pénteken­ként 18.25-kor eszeprantó nyel­ven mondanak híreket. Ismét magunk mögött hagy­tunk egy iskolaévet. A mai horvát-szerb nyelvű magazin­ban „Vakáció '84'* címmel a nyári tervekről beszélgetnek Pest megyei és pécsi gyerme­kekkel. Hétfőn Filákovity Brán- ká riportját közvetítik, melyből megtudható: hogyan élnek a magyarbólyi szerbek. A szerdai ifjúsági műsor gazdája Krics- kov;cs Antal, míg pénteken Nyárelő címmel hallhatnak szí­nes riportösszeállítást Kláics Milica szerkesztésében. A mai német nyelvű műsor­ban bemutatják a magyaror­szági németek új antológiáját, majd a Balaton kutatójával. Entz Bélával beszélget Reil József. Ugyancsak ő kérte mik­rofon elé Lantos Józsefet, a Baranya megyei Tanács Nem­zetiségi Bizottságának elnökét, akit a Baranyában élő nemze­tiségekről kérdezett. Gráf Vil­mos keddi riportja a Kapos­váron folyó mezőgazdasági szakemberkéozésről szól, Lerch József pedig az aratás előtti munkákról érdeklő­dik csütörtökön elhangzó ri­portjában. Pénteken pedig a szokásos „30 perc nyaralók­nak” jelentkezik hírekkel, úti­kalauzzal, riportokkal és zenés kívánságokkal. Televízió Kerpel-Froniiis Halála előtt néhány héttel fejeződött be a filmfelvétel: Kerpel-Fronius Ödön, a neves gyermekgyógyász professzor életéről, munkásságáról szóló filmet most, kedden 18.30-kor láthatják barátai, tisztelői és tanítványainak serege. A ki­emelkedő tudósról és peda­gógusról a pécsi körzeti stúdió munkatársai forgattak portré- filmet, a szerkesztő-riporter Gombár János, rendező Li- tauszki János. Ugyancsak kedden, az 1. programban (19.00) Nem gye­rekjáték! címmel megismétli három héttel ezelőtti műsorát a televízió: még mindig ke­rülnek elő második világhá­borús aknák, gránátok —r újábban sok tragédiáról ol­vashattunk. A műsor elsősor­ban gyermekeknek, de a fel­nőtteknek is szól. Már a szünidő kényelmét él­vezhetik a gyerekek: június 20-án. szerdán délelőtt 11.50- kor Amerikai burleszk-parádét az 1. műsorban. Este (A tv- híradó a nyáron 20.00-kor kezdődik, a főműsorok pedig ^általában 20.30-kor!)„ tehát 20.30-kor a Marie-Octobre cí­mű, 1958-ban készült filmet közvetíti a televízió — a má­sodik világháborús történet­ben másokkal együtt Bernard Blier, Danielle Darrieux és Serge Reggiani szerepel. Ked­den este (19.15, tévé 2.) ne riasszon el senkit az Interjazz session cím: hazai és külföldi dzsessz-muzsikusok örömzene­koncertjét közvetítik a Buda­pesti Művelődési Központban. Csütörtökön a Hatvanhat cí­mű szavqzógépes műsor ven­dége (21.15) Tétényi Pál aka­démikus, az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetője lesz. Olyan témakörökben válaszol a nézők kérdéseire, amelyek sokakat foglalkoztatnak ma­napság a tudományos kutatá­sokra fordított összegektől kezdve az általános iskolai ok­tatás és felsőoktatás korszerű­sítéséig. A második program­ban egy múlt századi osztrák író Magyarországról szóló el­beszélésének magyar—osztrák­francia—nyugatnémet tévévál­tozata szerepel 20.30-as kez­dettel és Brigitta címmel. Offenbach könnyed és nép­szerű operettjét, a Fortunio dalát láthatjuk pénteken este (20.30) Szirtes Tamás rende­zésében, ezalatt a másik csa­tornán (20.00) Czillra György március 15-i pécsi koncertjé­nek második részét közvetítik. Szombaton két gyermekműsort ajánlunk olvasóink figyelmé­be, 'amelyeket azonban min­den bizonnyal felnőttek is él­vezhetnek: 8.50-kor Ez már nemcsak játék címmel egy „kamasz-musical" előadását ismétlik meg, 15.05-kor a Cim­bora a paródiáról szól, a fő­szereplő természetesen Karin­thy Frigyes. 21.35-kor a má­sodik programban Kocsis Zol­tán és Rados Ferenc zongorá­zik. G. T. Összetartozna a környezetvédelemmel Újjáalakult az állatvédők megyei szervezete Még nincs hazánkban állatvédelmi törvény Évek óta hangoztatjuk, hogy környezetünk védelmére foko­zott figyelmet kell fordítani: így óvjuk a ritka és kihalófél­ben lévő állatokat, növénye­ket. Ugyanakkor elsiklunk a- felett a tény felett, hogy a kör­nyezetünkbe a háziállatok is beletartoznak. Földünk számta­lan országában ezt természe­tesnek veszik, nálunk valahogy kifelejtődött: hiszen hazánk azon kevés európai ország közé tartozik, ahol nincs ál­latvédelmi törvény. így minden­ki következmény nélkül bántal­mazhatja a megunt vagy a gyűlölt, szomszéd által tartott kutyát, macskát. így kínozhat­ják sokan büntetés nélkül a kó­bor állatokat is. Történetek tucatjai tanúsít­ják az emberek felelőtlensé­gét, kegyetlenkedéseit: nemrég Pécsett, a Kassák Lajos utcai tízemeletes épületből kihajítot­tak egy kutyakölyköt, másutt méreggel hallgattattak el egy derék házőrzőt. Van, aki meg­gyújtja a macskát, vagy ki­szúrja a szemét, esetleg levág a farkából eqy darabot. Álta­lában az elkövető személyét szinte lehetetlen felderíteni, mert senki sem vállalja a tanú szerepét. Nem egyszer gyere­kek is látják, sőt játékból ma­guk is kipróbálják az állatok kínzását. Ugyanakkor a szülők nagy része a természetet igyek­szik megszerettetni a cseme­téjével úgy, hogy aranyhalat, hörcsögöt, tengerimalacot és egyebet ajándékoz neki. A mérleget mindenképpen az állatvédelem oldalára kell billenteni. Először is az állat­tartókban meg kell erősíteni az „időleges” kedvencek mi­atti felelősséget. Vagyis, ha megunták, ne engedjék csak úgy el a nagyvilágba. Más­részt ápolják, gondozzák őket, és ne hagyjanak úton, útfé­len, homokozóban, játszótere­ken sétáltatás utáni nyomokat. A sétáló kutya láttán, vagy a szomszédban nevelt háziállat miatt sokan keressék a béké­sebb megoldást, ne pedig a rendőrséggel, sintérrel fenye­getőzzenek. Mindezek egyeztetése érde­kében az elmúlt hetekben je­lentős előrelépés történt: az eddigi Magyar Országos Állat­védő Egyesület átalakult. Fel­vette a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természet- védelmi Egyesület nevet. A bu­dapesti alakulást nyomon kö­vette az első vidéki átszerve- ződés is: a baranyai állatvé­dők is új egyesületbe tömörül­tek, Karlópzy Győző megyei ügyvezető titkár vezetésével. Áz új szervezet húsz kérdést tartalmazó belépési nyilatko­zatot adott ki: ebben az álla­tok védelmére, befogadására, ellátására, ápolására, és a közelükben lévő állatok figye­lésére, elvesztésük esetén fel­kutatására kérik fel a jelent­kezőket. Jelenleg 150 tagja van a baranyai szervezetnek. Mivel csak tagdíjakból tartja fenn magát a pécsi csoport, ezért szívesen vennék az újabb jelentkezőket: dolgozóknak 150 forint, nyugdíjasoknak 80 forint és tanulóknak 30 forint az éves tagdíj. Ebből az ösz- szegből pedig a rászoruló ál­latokat táplálják, gondozzák. Ezenkívül naponta 16—18 óra között állandó telefonügyele­tet tartanak a 21-456-os tele- fonszámon. Itt bejelentésekre, érdeklődésre, talált állatok ügyében, esetleg egy-egy ál­lat gondozásra való kiadására és egyebekre adnak választ. Ádám Erika Pillangófarmok Indiában Az India állatvilágának védelmé­re hozott intézkedések keretében nemrégiben szakértői csoportot ala­kítottak, amelynek feladata a pil­langók világának tanulmányozása. 1972 óta a pillangók és lepkék több mint 400 faja és alfaja védett. A védett fajták begyűjtését, exportját vagy dekorációs célokra történő felhasználását szigorúan betiltották. Ennek ellenére az utóbbi 25 évben mintegy 520 fajta már csak ritkán vagy nagyon ritkán fordul elő. En­nek okát az indiai kormány sajtó- tájékoztató irodája a környezeti vál­tozásokban: az erdők pusztulásá­ban, a fokozódó iparosításban,- a mezőgazdaság modernizálásában látía. A pillangók pusztulásához a túlbuzgó ,,lepkevadászok" elterje­dése és a kereskedelmi célú be­gyűjtés is hozzájárul. Harmónia Hatvan éve született Rába György Fakirrekord Közel huszonnyolc órával döntötte meg saját eddigi vi­lágrekordját egy walesi fakir, aki nemrég 130 óra 15 percig heverészett szúrós fekhelyén. „A lényeg, hogy állandóan forgolódjunk, soha ne marad­junk túlságosan hosszú ideig egy helyzetben" — közölte ta­pasztalatait a 45 éves Ken Owen csúcsbeállítása után. Új célom a 400 órás álomhatár elérése — tette hozzá. Percek alatt eltűnnek az olajfoltok A Szovjetunió Óceanolágiaí Intézetének munkatársai olyan berendezést konstruáltak, amely a nap és az éjszaka bármely órájában érzékelni tudja a tenger felszínén meg­jelenő olajfoltokat. A berende­zés a színkép egy bizonyos tartományában sugározza be a víztükröt ultrái bolya-sugarakkal. Hatására a tengeren lévő olaj­rétegek világítani kezdenek. Az ugyanebben az intézetben kifejlesztett vegyszerek lehető­vé teszik, hoqy az olajat rö­vid idő alatt összegyűjtsék. Ezt a vegyszert az olajrétegre szórják, amely azután megköti az olajat anélkül, hoqy a ten­ger állat- és növényvilágát ká­rosítaná. Több ezer négyzet- méteres olajfoltot lehet meg­szüntetni 15 percen belül, amint azt a Kurcsatov akadé­mikus nevű kutatóhajó kipró­bálta az óceánon. Költőt köszöntünk hatva­nadik születése napján, olyan költőt, aki hasonlatos kedves poétájához, Babits Mihályhoz, akiről több köny­vet is írt. Ö is tudós költő, azaz mesterségét nemcsak gyakorolja, hanem fölfejteni is ^igyekszik: idegen költők verseit tolmácsolja, s mind­ezt szerényen cselekszi. Rába György 1924-ben született, versei már a fel- szabadulás előtt megjelen­tek a legrangosabb irodalmi folyóiratokban: a Nyugatban és a Magyar Csillagban, 1945 után közéoiskolai ta­nár volt, 1957 óta az Iroda­lomtudomónyi Intézet mun- jj katársa, vagyis státusa sze- J rnt tudós ember. „A vers- s írás és a tanulmányírás — vallotta néhány éve — egy­aránt olyan szellemi állapot, i melynek nélkülözhetetlen moz­zanata a kérdezés, sőt: a faggatás. S e kettős fagga- I tós. . . mindig termékeny, sohasem nyomasztó.” Ezt a harmóniát valósítja költőként és irodalomtörténészként. , I Válogatott verseskötete utoljára 1980-ban jelent j meg. Várjuk újabb verseit, könyveit. Gy. L. r Átváltozás Ezt szerettem benned a pillanat termő hirtelen rügybe borulását nem várt ajándékot egy nap alatt a faágak csontvázából a hársfát ezt szerettem benned az utazást a tapasztaltnál igazabb világba magamban az ismeretlent a mást mely a megoldó fejezet nyitánya mikor a képen az unt értelem levetkezik mintha álöltözékböl a végtelenbe tágul a jelen s a látvány is megismeréssel ér föl Ezt szerettem a testből a tilos határátlépést az önfeledésbe mikor a tudat áthágja dohos törvényét ahogy tegnao se remélte szerettem hogy érzékeimen át a „Legyen" szózatot hallom dörögni mikor a veszendő molekulák győzelmes kürtje a teret betölti A parlagi Hazánkban két viperafaj él, a kérész tes vipera, amely egyebek mellett a fel ső Tisza vidékén, a Zempléni hegység ben és Somogy megyében fordul elő, é: a jóval ritkább parlagi vagy régebbi ne vén, rákosi vipera, amely a sík területei lakója. Előfordulását az Alföld néhán' pontjáról és a Hanságból ismerjük. Éti rápában egyébként mindenütt csak el szigetelt kis állományai élnek, így Fran ciaország délkeleti és Olaszország közép ső részén, Felső-Ausztrióban, Jugoszláviá ban, Albániában, Bulgáriában és Romá niában. Elterjedése kelet felé Közép Ázsiáig terjed. A parlagi vipera kis termetű kígyófa hosszúsága ritkán éri el a 60 centimé tért, de többnyire 50 cm alatt marac Színezete barnásszürke, a háta középé jellegzetes zegzugos mintázat húzódik vé giq. Farka rövid és hirtelen elkeskenye dő, ami a többi viperafajra is jellemző. A parlagi vipera Európában a maqa: akár 2000 méteres hegyek száraz, füve lejtőin is megél, hazánkban a turjáno ; legelők, rövidfüvű síkságok lakója. Ko rábban sokkal gyakoribb volt, de a le gelők feltörésével életlehetőségei meg szűntek, és ma közel áll a teljes kipusztu láshoz. A parlagi vipera téli álmot alszik, ok i tóbertől földi lyukban pihen, de már a j első melegebb napsuqarak előcsalják rej tekéből. Kedvező időjárás esetén már cius derekán bújik elő, ilyenkor külö nősen a délelőtti órákban találkozhatun napozó példányokkal. Március végén vág április elején párzik. A nőstény augusz tusban 6—18 fehér tolást rak. A tojáso burka vékony, áttetsző, és belőlük rend szerint nyomban kibújnak a fiatal állt tok. Szülői gondozásra nem szorulnak, ön állóan keresik zsákmányukat. A parlac Történetek Na; A KAPZSI FOGADÓS Egyszer, amikor Naszreddin hazafel baktatott, megeredt a zápor. Betért eg útmenti vendégfogadóba, hogy megvá ja, míg eláll. Odabenn kellemes mele volt, a konyhából kiáradt a sülő sasli ínycsiklandó illata. Mihelyt elvonult a zápor, Naszreddi távozni készült, ám a fogadós elébe áll- Mielőtt elmennél, talán méltázta nál fizetni?!- Miért kéne fizetnem? - álmélkc dott Naszreddin. — Hogyhogy miért? — mondta a fc gadós. - Talán nem szívtad a saslik f nőm illatát? — Az igaz, hogy szívtam, de egy f< latot sem ettem belőle, a színét se Iá tarn!- Mindegy, azért csak fizess! Vagy a: hiszed, hogy ingyen élvezheted a sasi kom illatát? - kardoskodott a fogadós Látta Naszreddin, hogy úgysem győ: heti meg, hát így szólt: — Jól van, fizetek, de nincs nála pénz, rögtön hozok hazulról. Odahaza fogta a pénzt és visszatért fogadóba. A gazda már tűkön ült, ali győzte kivárni:- Elhoztad a pénzt?- El - felelte Naszreddin, aztán b( nyúlt a zsebébe, és megcsörgette pénzdarabokat. — Hallod, hogy csengi — Hallom. — Akkor hát kvittek vagyunk. Én szc goltam a saslikodat, te meg hallottad génzem csörgését — mondta Naszredd Hodzsa, és faképnél hagyta a kapzsi f< gadóst. Rába György

Next

/
Oldalképek
Tartalom