Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-17 / 165. szám

ipera magazin vipera tápláléka elsősorban különböző sáskákból, szöcskékből, tücskökből áll, de néha gyíkokat és apró rágcsálókat is zsákmányul ejtenek. Hazánkban a parlagi vipera — mint pusiztuló természeti érték - védett, esz­mei értéke 10 000 forint. Mérge jóval gyengébb, mint a keresztes viperáé. Ma­gyarországon halálos kimenetelű marás még soha nem történt. A még meglévő állomány elsősorban védett területeken él. Természetes ellenségei közé tartozik egyebek mellett a kígyászölyv, a gólya és a sün. A nagy esőzések különösen a fia­tal példányokat veszélyeztetik. A parlagi vipera egyébként békés természetű állat, az ember elől már messziről igyekszik me­nekülni. Méregfogait csak végszükségben • használja. Viperák lakta területen járó emberek számára a csizma biztos védel­met nyújt. S. E. Midin Hodzsáról MIÉRT VETT NASZREDDIN FÉL PÁR CSIZMÁT? Látja egyszer Naszreddin Hodzsa, hogy a jobb csizmája teljesen szétsza­kadt. Elment a vargához:- Van-e készen csizmád?- Hogyne lenne — felelte a varga.- Adj nekem egy jobblábasat.- Hát bolond vagyok én, hogy fél pár csizmát adjak el?!- Nekem meg nem kell egy pár, hi­szen a balnak semmi baja sincs! - mond­ta Naszreddin Hodzsa.- Hát én mit csináljak a másik felé­vel? Talán kidobjam?- Miért kéne kidobnod? Két hónap se telik bele, és biztosan lesz rá vevőd. A varga elnevette magát, és eladta a furfangos Naszreddinnek a fél pár csiz­mát, noha nem nagyon hitt benne, hogy valaki elviszi a másik felét. Két hónap múlva Naszreddin újból be­kopogott hozzá.- Te vagy az? — örvendezett a var­ga. — Ahá, nyilván azt szeretnéd tudni, eladtam-e a másik csizmát. Nem, .nem adtam el, nem akadt rá vevő.- .Itt a vevő előtted. Most a bal csiz- •nám ment tönkre, azért jöttem, hogy jjat vegyek - mondta Naszreddin.- De hát miért nem vetted meg a núltkor egyszerre az egész párat?- Ha egy párat veszek, akkor mind- :ét csizmám új lesz, hanem aztán egy- zerre is hagy el mindkettő. Ha azonban így vásárol az ember, ahogyan én vá- árolok, az egyik csizma mindig új lesz a ábán. Azonfelül pedig egy egész pár sizmára soha sincs egyszerre pénzem. Zahemszky László fordítása Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Éles anyanyelvűnk Az ember közreműködésével a gép is számítóvá válik. Pártütőt könnyebb találni, mint pártfogót. A felvillanyozott előadót levezették. Fércmunkája műhelyvitára érett. Annyira kövér, hogy körülírni se tudnánk. Nem biztos, hogy tökéletes, mert mines mit faragni rajta. A legkerekebb törvényt is meg lehet szegni. Van, aki magával ragad, van, aki mással is. összegyűjtött gondolatait elcsépelte. Feje lexikon, tetemes sajtóhibákkal. Kerekes László Keresztrejtvény Á zajos örök város Róma az első helyet foglalja el azoknak az európoi főváro­soknak a listáján, ahol a leg­nagyobb a zajártalom. Ebben o legfőbb vétkes a tömegközle­kedés. A római utcákon a csúcsforgalmi órákban a zaj­szint megközelíti a 80 decibelt, az aluljárókban és alagutak­ban pedig meghalodja a 90-et. Ez már több a megengedettnél. Egészségüggyel foglalkozó tu­dósok szerint az ilyen erősségű zaj károsítja az egészséget, és súlyos halláskárosodáshoz ve­zethet. A túl nagy zaj keletkezésé­nek csökkentése végett a római iparosoknok időszámításunk előtt 6 évszázaddal tilos volt a város határán belül tevékeny­kedniük! Sőt, létezett egy olyan rendelet, mely megtiltotta ka­kasok tartását a város terüle­tén, nehogy kukorékolásukkal zavarják o polgárok nyugal­mát. — >-• j Z \ f m Jk .US# •(% Vj cl •I ' l J ' t ‘ ' * 4 Pattantyús József rajza Derkovits Gyula ötven éve, 1934. június 18-án távozott az élők sorá­ból Derkovits Gyula postu- mus Kossuth-dijas festő és grafikus, a két világháború közötti magyar festészet egyik legnagyobb alakja. Emlékére öt művének címét helyeztük el rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 2. Az első fest­mény, a budapesti Történeti Múezum tulajdonában. 15. Lándzsás, könnyű lovas. 16. Es­ténként kürtszó jelzi a lakta­nyákban. 17. Félnadrág! 18. Jó­kedvre hangol. 20. Növi . . . (Új­vidék.) 21. ...Suli, egykori ne­ves dalénekesnő. 23. Molnár Ferenc „Játék a kastélyban” cí­mű színpadi művének főszerep­lője. 25. Szép fekvésű. 27. A szeszes ital tréfás neve. 29. Csa­padék. 30. Megszólítás. 32. Trombitahang. 33. Abban az esetben. 34. Szándékában áll. 36. Afrikai köztársaság. 38. Ki­ejtett betű. 39. Pinceszog, néve­lővel. 40. • Táncvigalom. 41. Karthágói királynő, kinek Ae­neas volt a szerelme (mitoló­gia). 43. Az igazság istenasz- szonya a Gilgames-époszban. 45. A második festmény, 1924- böl való. 48. Gyilok. 49. Fontos enerqiahordozó. 51. Napszak. 52. íróaéptípus. 54. A „Simon Judit" költőjének névjele. 55. A háború és a halál istene a germán mitológiában. 57. A nyomás fizikai mértékegysége. 58. Mutató névmás. 59. Keleti fejedelmi cím. 61. Oszkár-díjos szörny. 62. A cérium vegyjele. 63. Nagy eső maradványa. 65. Táncos uzsonna. 67. Lengvel nagyváros. 70. Csapszeg. 71. Csillagkép. 73. Csurqó. 75. An­nak a bizottságnak a névjele, mely a Balaton ügyeit intézi. 77. Ideaen női név. 80. Japán zenetudós (Shohé, 1862—1945). 82. A harmadik festmény, 1932- ben festette és a Magyar Nem­zeti Galériában van. FÜGGŐLEGES: 1. A negyedik festményt 1934-ben festette. 2. Orvosi használatból kiment nö­vény, teát is főztek belőle. 3. Tömegkommunikációs eszköz. 4. Cin. 5. Háziszórnyas. 6. Meg­történt dolog. 7. Egyszerűsített könyvelés. 8. Szovjet vadász- géptípus. 9. Kilociklus rövidíté­se (fordítva). 10. Skandináv lé­gitársaság. 11. Rizspálinka1. 12. Nem mond igazat. 13. Juttat, tájszóval. 14. Az ötödik: grafi­kai fő müve, lametszetsorozat. 19. Folyó az NSZK-ban, környé­ke iparvidék. 22. Jut. 24. Gyak­ran emelgeti a poharat. 26. Re- zultáns. 28. Fedetlen istálló. 31. Tovo. 35. ,,.. . Robur”. Verne Gyula regénye. 36. Eltérő faj­tájú. 37. Korjelző rövidítés. 39. Ha alma van előtte: város. 40. Oldalirány. 42. Angol tévé- és ródiószervezet névjele. 44. Gá­lád 46. Már megette a kenyere javát. 47. Virágos háztáji. 50. Osztályzat. 53. Elavult bútorda­rab. 56. Ellenben. 57. Színültig. 58. NaDnyugtakor kinyíló viráa. 60. Hűléses megbetegedés. 62. ........publico" (a nép előtt), la­tin mondás. 64. Közséq Nyíregy­háza közelében. 66. Lónév. 68. Rovartoiás. 69. Somivá Zoltán verse. 72. Labdarúgó trófea. 74. Huszadrész. 76. Tornaszer. 78. Indiai léqitársasáq. 79. Tunéziai qépkocsik jele. 81. Asszonynév- képző. E . B. Beküldendő az öt kép címe. Legkésőbb június 25-én (hét­főn) déli 12 óráig beérkezőleq I EVEI.F7r“!l /»■pr>M'7(so1. Df 134. Dunántúli Napló Szerkesztősé­ge, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A június 3-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: Csavargó és királyleány, Far sangi lakodolom, Hamupipőke. Könyvjutalmat nyertek: Kovács Zoltán, 7370 Sásd, Ady u. 10., Arnold János, 7751 Nagypall, Szabadság u. 37., Ponqrácz Sándor, 2800 Tatabánya, Már­tírok u. 93., Cseke Lászlóné, 7694 Hosszújietény, Petőfi u. 15., Csikós Lajosné, 3100 Sal­gótarján, Úttörők u. 17. 111/3. A könyveket postán küldjük el. Horgászat Uj főtitkár a MOHOSZ élén Június 6-ón tortotta meg a MOHOSZ küldöttközgyűlését, amelyen az eltelt három év eredményeiről, gondjairól ad­tak számot. A beszámoló megállapította, hogy a horgászmozgalom fejlő­dése oz utolsó években jelen­tősen fejlődött. Ez év március végéig 744 horgászeqyesület működött közel negyedmillió taggal. Szervezeti élet terén előrelé­pést jelentett az egyesületek működését szabályozó jogsza­bályok megjelenése, az új alap­szabályok elkészítése, a szövet­ségi irodának az intéző bizott­ságokon keresztül megnyilvá­nuló érdekképviseleti tevékeny­sége. A horgászok szakismere­teinek bővítésére több könyv jelent meg, új filmek készültek. Jól fejlődtek a horgászmozga­lom hazai és nemzetközi kap­csolatai. A vezetőség beszámo­ló jelentése részletesen foglal­kozik a MOHOSZ kezelésében levő 26 675 ha nagyságú víz halfogásával, halgazdálkodá­sával. A MOHOSZ-vizeken a horgászok múlt évben 3337 tonna halat fogtak, közel 50%- kal többet, mint az előző év­ben. Ezt a halasítás növelésé­vel, a horgászok nagyobb anya­gi vállalásával lehetett elérni. Múlt évben a horgászvizekbe kihelyezett halak értéke 82 mil­lió Ft volt. Egy horgászra jutó halfogás 20,6 kg volt országos átlagban. Nem megnyugtató a helyzet még több területen, a fegyelmi téren, vizek környezetének tisz­tasága terén. Közel húsz me­gyei küldött kért és kapott szót, okik helyi sajátosságaikról, gondjaikról, eredményeikről adtak számot. A közgyűlés határozatot ho­zott a szövetség alapszabályá­nak módosítására, valamint ajánlást tett a halászati törvény felülvizsgálatára, korszerűsíté­sére. Döntött a szövetségi tag­díjak 1985-től való változásá­ról, mely szerint felnőtt horgász szövetségi tagdíja az eddigi 90,— Ft helyett 130,— Ft, a kedvezményre jogosultaké és ifiké 60,— Ft lesz. Készéi Károly, a szövetség főtitkára elérve o nyugdíjkor határt, kérte a főtitkári teendők alóli felmentését, melyet a köz­gyűlés elfogadott. Új főtitkár­ként a közgyűlés Czakó Béla horgásztársat, az MSZMP buda­pesti bizottsága osztályvezető­helyettesét választotta meg, aki július elsejével veszi át hivata­lát. Készéi Károly elvtársat az El­nöki Tanács nyugdíjba vonulá­sa alkalmából kormánykitünte­tésben részesítette. Negyvenévi. mozgalmi munkájáért, melyből az utolsó tizenöt évet a hor­gászszövetség élén töltött el, a Szocialista Magyarországért érdemérmet az Elnöki Tanács megbízásából Kovács Antal ál­lamtitkár, a MOHOSZ elnöke adta át. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár Rádió mellett. Fönállásom óta — ez sem kevés idő sajnos — tart ben­nem egy állandósult vágy­álom: a tenger. Gyerekkori térképeimen beutaztam a vi­lágot, tengereket és tenger- szorosokat, csipkés partvidéke­ket, öblöket és óceánokat és beltengereket és nagy folyók torkolatait, a televízió is be­hozza a „nagy vizeket”, újra és újra megcsodálom a jugo­szláv partmenti városkákat, a szűk kis sikátorokat — ame­lyek mind a tenger felé nyíl­nak — a hófehér lakóházakat és sziklákat, a néha-néha cí­memre érkező képes üdvözlő­lapok gyönyörűen kék égbolt­jait, amelyeknek tükörképe maga a tenger. Naiv képze­tem: a tenger kék, a partsze­gély fehéren fodros, a homok aranysárga és a pálmafák zöldek. Valóban ilyen? ötvenezer hordó mustárgázt találtak a lengyel és svéd vi­zeken, a háborúban elsül­lyesztett német hajó rakomá­nyaként. Évtizedek múltán a fémhordókat megette a rozs­da és sorra felbomlanak ... Izlandi halászok megbetegedé­séről szól egy másik rádiós híradás: a vizsgálat kiderítet­te, hogy — egyelőre ismeretlen eredetű — mérgező anyag ke­rült a tengerbe, nem a hábo­rú alatt, hanem napjainkban és a halászok súlyos fertőzést kaptak. Másik hír: 800 tonna mérgező vegyszert szállítottak a tengerbe ömlő folyók, Euró­pa és Anglia között. Elhűlve hallgatom a műsort és — talán önvigasztalás­képpen — azon tűnődöm, mi­lyen jó, hogy minket nem fe­nyeget ilyen veszély, hogy ná­lunk azért a környezetünk vé­delmére már-már igazán szi­gorú ... Ám egy hallgató be­telefonál: Érdligeten — vagy a település peremén valahol — halálfejjel jelölt, „Vigyá­zat! Halálos méreg!" — fel­irattal ellátott üres hordókkal gyerekek játszanak, belebúj­nak, görgetik egymást. A hor­dók eredetéről a telefonáló­nak nincs tudomása, legföl­jebb abban reménykedhetünk, hogy az „érdekeltek" — már úgy értve, hogy az elkövetők — talán hallgatják ezt a rá­dióadást és majd intézkednek. Intézkednek?! Éppen, hogy el­tagadják majd, hogy a hordók saját üzemükből vagy telepük­ről kerüllek ki a szemétbe, eszük ágában sincs saját fe­lelőtlenségük leleplezése. A műsor nem kíméli a hall­gatóságot. Egyik sokk a másik után. Egy környezetvédelmi szakértő a következőket mond­ja. Két évvel ezelőtt — most jól kapaszkodajnak meg! — a Kiskunsági Nemzeti Park terü­letére behatolt egy teherautó és folyamatosan 200 hordó — mérgező hatású — festé­ket raktak le. Ezután meg­jelent egy markológép, gödröt ásott, a hordókat elhelyezték és betemették. Mindezt tették a Nemzeti Parkban, de még annak is a legvédettebb ré­szén, ott, ahol még egy árva bokor és egy veréb is védett! A hordók anyagának állapota véges: előbb-utóbb a korrózió megbontja, a méreg a talaj­ban szétárad, erről gondosko­dik a ráhullott csapadék... A következményt nem nehéz el­képzelni. A riporter a meg­döbbenéstől elfúlva kérdezi: „Kik követték el? Megbüntet­ték-e őket?" Nos, a Nemzeti Park szomszédságában tény­kedő állami gazdaság így pró­bált megszabadulni a felesle­ges (?!) festékanyagtól. A büntetés: másfél millió forint. Aztán: kötelezték a gazdasá­got, a hordók visszaszállításá­ra és a gödör és környékének talajcseréjére. Hogy a gazda­ság vezetőit, vagy konkrétan az „ügylet" lebonyolítóit meny­nyire büntették meg, arról nincs híradás. Még egy tétel a műsorból l a nyári időszak­ban naponta 5 tonna olaj kerül a Balatonba. Nap­olaj. Még mindig kék a ten­ger? ... Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom