Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-17 / 165. szám
1984. június 17., vasárnap Dunäntrm nemin 3 Uttörőgárd isták tábora Sikondán A megyei úttörőelnökség si- kondai táborába tegnap megérkeztek az első pajtások, mégpedig a vártnál többen: a megye városaiból és falvaibái száz úttörőt küldtek a csapatok szakmai továbbképzésre. Ilyen továbbképző-tábort tavaly szerveztek először, az akkori sikeres tapasztalatok alapján idén a tűzoltó, a munkásőr és az egészségőr szak gárdistái kaptak meghívót, hogy egy héten keresztül előadásokon, versenyeken, vetélkedőkön, túrákon mélyítsék el gyakorlati és elméleti tudásukat. Az úttörőqárdistákat természetesen a hivatásos szervezetek felnőtt tagjai segítik a tanulásban: a Vöröskereszt, a Munkásőrség, a Tűzoltóság, az MHSZ és a Közlekedésbiztonsági Tanács megyei szervezeteinek, egységeinek tiszteletbeli úttörői. A sikondai tábor ideális környezetet nyújt a továbbképzésen, majd a nyáron jutalomüdülésen részt vevő pajtásoknak: kényelmes házakban lakhatnak nyolcan-nyolcan együtt, étkezésükről a jól felszerelt konyha gondoskodik. Az úttörőgárdisták már szombaton délelőtt megérkeztek a táborba: napközben egymással és a tábor rendjével ismerkedtek. Képünkön: a tábor vezetői adnak mindenre kiterjedő tájékoztatást a pajtásoknak, s válaszolnak a kérdésekre. Az ünnepélyes tábornyitásra a ízombat esti órákban került sor. Egyetlen gondolatnak sem szabad elsiklania Stúdiómagnók tartós üzempróbáját végzik a Mechlabor pécsi gyárában Befejeződött a műtrágyázási világkongresszus Még kevesen tudnak róla Szombati városséta - idegenvezetővel A Mecsek-Tourist új szolgáltatással kedveskedik a hétvégeken Pécsre látogató egyéni turistáknak: minden szombaton 10.30-tól 12.30 óráig idegenvezetőt biztosítanak a belváros nevezetes töténelmi helyeinek a felkereséséhez. A városnézés a Nádor Szálloda halijából indul, és a visszaérkezés is ugyanide történik. A résztvevőknek 20 forintot kell fizetniük ezért a szolgáltatásért. Az idegenvezető pedig nemcsak magyar, hanem német nyelven is tájékoztatja kívánságra az érdeklődőket. Az elmúlt heti premiert elmosta az eső, ezért tegnap került erre sor. Indulás előtt már fél órával a Nádor portáján várakozott az idegenvezető, dr. Ángyán Hanna. — Míg az első csoporttagok befutnak, addiq kérem, meséljen erről az új próbálkozásról. — Én egy éve foglalkozom az idegenvezetéssel. Egyelőre a csooortoka* csak a város, város környéke, vagy a megye területére kísérem. Külföldi utakra, hosszabb túrákra családi okok miatt nem tudok vállalkozni. Különben nyugdíjas vagyok, bőven van szabad időm. Előtte a Pécsi Faipari Szövekezetnél dolgoztam, mint joqósz. Az utolsó munkával töltött év hozott változást az életembe — akkor kezdtem el töprengeni, hogy mi lesz velem, ha otthonülő leszek. ígv levizsgáztam autóvezetésből, aztán pedig beiratkoztam idegenvezetői tanfolyamra. Szerencsére gyermekkorom óta beszélek, olvasok németül, ezért most ennek igazán nagy hasznát vettem. Kezdetben kevesebb, most jóval több megbízást kapok. — A régi Pécsre, vagy a mostanira kiváncsiak inkább az idelátogatók? — Mondhatni mindkettőre. A fiatalabbakat a Vasarely Múzeum érdekli jobban, az idősebbek a Zsolnay Múzeumot választják. A törökkori emlékek pedig mindenki képzeletét megragadják. Természetesen, ha egy-egy csoport úgy érkezik, mikor a havi vásár van; arról történeteket lehetne mesélni, micsoda örömmel emlegetik még jóval később is az egzotikus élményt. Sokan így lesznek többszöri pécsi vendégek. Az idő halad . .., mi pedig várakozunk. Több turistaszállóról előzőleq jelezték, hogy jönnének a vendégeik városnéző sé'ára, mégsem érkezett meg senki. — Én sajnálom nagyon, hisz minden alkalomra kicsit izgalommal készülök. Mert ahány csoport, annyiféle kérdést tesznek fel. A kívánságok is mások: ki a Székesegyházban, ki a múzeumokban óhajt több időt eltölteni. Viszont egy közös kívánságuk van, ami ed- diq teljeshhetetlennek látszik: szinte valamennyien vinnének, vennének színes diákat, melyeken a várost és nevezetességeit láthatnék, de sehol nem lehet ilyet kapni. Ádám Erika Szombaton Budapesten befejeződött a IX. nemzetközi műtrágyázási világkongresszus. Szabolcs István, a kongresszus szervező bizottságának elnöke, az egyhetes munkáról az MTI munkatársának elmondta: A magyar agrokémia történetének ez volt az eddigi legjelentősebb rendezvénye. Több mint 30 ország és számos nemzetközi szervezet — többek között a FAO, az UNESCO, az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi programja) és a Nemzetközi Talajtani Társaság — képviselői, összesen mintegy 500 szakember vitatta meg a műtrágyázási eljárások legújabb eredményeit és tapasztalatait. A tíz szekcióban és a plenáris üléseken elhangzott 300 előadás többsége kiemelten foglalkozott azzal, hogyan lehetne fokozni a világ termőtalaj-készletének eltartóképességét. A kongresszus magyar szempontból is sikeres volt. A rangos szakmai fórum előtt megtartott nagy számú magyar előadás — egyebek között a modern nagyüzemi műtrágyázási eljárásokról — jó fogadtatásra talált. A hazai szakmai élet elismerésének számít az is, hogy Láng István akadémikust a Nemzetközi Műtrágyázási Központ (CIEC) alel- nökévé, Soós Gábort, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökét tiszteletbeli tagjává választották. A CIEC elnöke ismét a jugoszláv Gyurgye Jele- nics professzor lett. Családi gyalogtúra 25 éve kezdődött a mecseki állatkert majd a vidámpark és az úttörővasút építése. A jubileumra készülő Mecseki Kul- túrpark családi gyalogtúrát szervezett tegnap. A résztvevők a gyaloglás közben három állomáson feladatokat oldottak meg, a helyes válaszokért díjmentesen használhatták a vidámpark egy-egy játékát, a célba érkezők is díjtalanul léphettek be a vidámparkba, ahol délelőtt színes műsor is szórakoztatta őket. * A jubileum alkalmából délelőtt a Pécsi Rádió keresztrejtvényfejtés! versenyt rendezett. A kérdésekre — Mikor kezdődött a Mecseki Kultúrpark építése? Hol volt az első kapavágás? Milyen szerszámmal végezték? — az első helyes megfejtést — 1959. április 17-én a Mecseki 48-as Ifjúsági emlékmű szomszédságában csákánynyal — Pusztai Lajos, Pécs, Enyezd u. 20. szám alatti lakos közölte. Jutalma a dömörkapui turistaházban elfogyasztható 2 személyes vacsora. Á miniszter, a párt és a nagy vállalatok párbeszéde Az Ipari Minisztérium offenzív magatartására van szükség A szinten tartás nem lehet a jövő programja M ég a gondolat is visszariasztó: a vezetők nagy többsége egészségét sem kímélve dolgozik és sajnos, mint a példák napról-napra bizonyítják, életét áldozza az általa vezetett közösségért. Az elmúlt héten Baranya tizenöt nagy vállalatának igazgatói, párttitkárai beszélgettek dr. Ka- polyi László miniszterrel, a magyar ipar jelenéről, jövőjéről. Itt mondotta egyik vállalat igazgatója (nemrégiben hosszú hetekig volt kórházban), hogy a tanácskozáson jelenlevő vezetőket, ha egy orvos megvizsgálná, aligha engedné másnap ismét dolgozni. A tények sajnos igazolják őt: egy közelmúltban lezajlott orvosi vizsgálat alkalmával 145 vezető közül 90-en további orvosi kezelésre szorultak. Néhány hete a magyar gazdaságpolitika egyik felelős irányítója mondotta, hogy bármilyen furcsán is hangzik az elmúlt öt esztendőben a magyar gazdaság, a gazdaság irányítói többet produkáltak, mint a hetvenes években, amikor a nemzeti jövedelem, s ennek köszönhetően a reáljövedelmek is dinamikusan emelkedtek. Talán azért is érdemes néhány pillanatig elidőzni e gondolatnál, mert a magyar iparra, Baranya bányászatára, az energiakitermelő és feldolgozó iparra most és a jövőben is egyre nehezedő körülménye várnak, s mind azt a vezetők hangsúlyozták, ennek ellenére mindenképpen előbbre kívánnák lépni. Erre szükség is van, mint Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára elmondotta a szín- tentartás nem lehet a jövő programja, a megye szakmai kultúrája arra hivatott, hogy az eddigieknél nagyobb arányban vegyen részt a nemzeti jövedelem megtermelésében, az elmúlt öt esztendőben ugyanis alig-alig léptünk előre. Egyetlen gondolatnak sem szabad elsikkadnia — mondotta a miniszter, ezért is idézzük a párbeszédben elhangzottakat, korántsem a vállalati igazgatók siránkozásáról van ugyanis szó, hanem azokról a mindennapi gondokról, amelyek megoldása a várt előbbrelépés fontos feltétele, s amelyek megoldása során úgy tűnik, a vállalat vezetői nem kímélik egészségüket. Egy hete a KISZÖV vezetői klubjában beszélgettem ipari szövetkezeti elnökökkel. A gazdaságirányítási rendszer új elemeivel kapcsolatban aggodalmaikat, saját jövőjükkel kapcsolatos félelmeiket tolmácsolták. Nos hát őzért is szükséges volt a mostani párbeszéd, mert a miniszter hitet adott a résztvevőknek: érdemes vállalkozni, kockáztatni, legfőképpen gondolkodni. Az Ipari Minisztérium új vezetése offenzív magatartása erre ösztönzi is a vezetőket. Baranyában ugyan az iparszerkezet merevsége miatt (a bányászat, az építőipar, az energia kitermelő iparágak együttesen 63 százalékot képviselnek) nagyon nehéz a gyökeres változtatás, mint azt Geisz Mihály, a megyei pártbizottság osztály- vezetője elmondotta, de a hajlam erre mindenkiben megvan. A Pécsi Bőrgyár például a számítógépes információs rendszer bővítésében, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzete új vágathajtógép beszerzésében érdekelt, a Sopiana Gépgyár az export termékek elszállításához szükséges vagonok hiánya miatt kér, és remél segítséqet a minisztertől. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruhózati Vállalat a gazdasági munkaközösségek és a fő munkaidőben foglalkoztatott dolgozók érdekeltségi rendszerének összefüggéseit ismertette — szerintünk is követésreméltó példaként. A Mechlabor igazgatója az import alkatrészek beszerzésével kapcsolatos bürokratikus gondokat vetette fel, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezetője pedig a vállalat fő tevékenységén kívüli, nevezetesen nagy tisztaságú, a ritka földfémek kutatásával, előállításával kapcsolatos törekvésekről beszélt. A Szigetvári Cipőgyár, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára sok gondjuk mellett is egyik legégetőbbnek azt tartják, hogy Baranyában tiincs olyan képzés (országosan sincs), amely a középirányító vezetők (művezetők) utánpótlás gondjain segítene. Dr. Kapolyi László bizonyára tréfának szánta, de nagyon is helyénvaló, szellemes volt, miszerint a mohácsi székgyár igazgatójától azt kérdezte, hogy tudnak-e olyan miniszteri széket gyártani, amelv biztos ... A beszélgetés során ugyanis azt szuggerálta a résztvevőkbe, hogy minden nemzetgazdaságnak, vezetőnek szembe kell néznie a kihívással, amely nagymértéké cserearányromlást jelent a technikai fejlődésben elmaradó országok számára. Az elmúlt években — mint mondotta — a recesszió különösen azokat az országokat érintette, ahol lassú volt a technikai fejlődés. Példaként megemlítette, hogy míg hazánkban a harmadik (sok helyen a második) műszak megszervezésére anyagi áldozatokat hozunk, különleges ösztönzési rendszereket dolgozunk ki, addig például Jaoánban léteznek olyan szövőgyárak, ahol pénteken délben beprogramoznak 220 szövőgépet és ebből 180 még hétfőn reggel is működik. Köztudott, hogy a fonal szakadása meghatározó ebben az iparágban. A magyar nemzetgazdaság mozgástere persze meghatározott, de éppen az elmúlt évek qazdaságoolitikájának köszönhetően olyan hitele van, amely az ipar nemzetközi kapcsolatait előseaíti. Nem lebecsülendő,ez, mert a külpiacokon olyan versenytársak is ielentkeznek, mint az olajexoortóló orszóqok, ahol már rendelkezésre állnak a leqkorszerűbb technológiai eljárások, technikai berendezések és extenzív munkaerő forrósra is támaszkodhatnak. A miniszter ismertette a hetedik 5 éves terv ioarpolitikai elképzeléseit is. A mozgástér a cél és eszközrendszer feltétel- rendszerében olyan változatokat dolgoztak ki, amelyek mea- valósítása, mint azt hangsúlyozta, ebben a vállalati vezetőkön múlik — főként. Azért is volt iá ez a párbeszéd, találkozási alkalom, mert az Ipari Minisztérium stratégiai tervei alulról felfelé való építkezéssel alakulnak ki, a nagy vállalatok, szövetkezetek vezetőinek elkéDzelései. tervei ebben meghatározó jelentőségűek. Lombosi Jenő A Pécsi Bőrgyár számítógépközpontja
