Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-16 / 164. szám

Európában egyedülálló megoldás Festmény-restaurálás a sétatéri sírkamrában Őszre elkészül a jelentős műemlék helyreállítása? A sétatéri „fekete doboz” hetek óta kitárulkozott már, a feladató egyszerű védótetővé változott, így aztán láthatóak a lassan születő mű formái: az egyelőre még szürke beton ovális támfalrendszer, amely stadion-szerűen, s védelmezőn öleli körül a III. századi sír­templom maradványait. Néhány hete az Országos Műemléki Felügyelőség mun­kásai vették át a stafétabotot az aknamélyítőktől, Pécs e je­lentős műemléke helyreállítá­sának és restaurálásának a végső szakasza kezdődött meg ezzel, ami az őszre talán vé­get is ér. A templom felszínen levő alapfalainak a közét cse­réptörmelékkel töltik ki, erre újabb szigetelő betonréteg, majd a díszburkolat kerül, az alapfalat szükséq szerint ki­egészítik, a támfalrendszer és a sirkamrába vezető lejárat kőburkolatot kap, s lent is a műemlék végleges kialakításán munkálkodnak. A sírkamrát kö­rülvevő folyosón nagyrészt a helyén van ‘mór a klímaberen­dezés, bent pedig Pintér Atti­la restaurátor megkezdte a falfestmények hosszadalmasnak ígérkező restaurálását. Ottjártunkkor először a klí­maberendezést mutatta be Bálint Gábor épületgépész, a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola docense, a rendszer ter­vezője : — Miután a sírkamrát kö­rülvevő földtömeget eltávolítot­ták, adott volt a feladat: elke­rülni, hogy a festmények alatt gőzpáranyomás keletkezzék. Ehhez pedig az kell, hogy mindkét oldalon vagy azonos leqyen a légnyomás, vagy be­lül valamivel’ nagyobb, A rend­szert arra terveztük, hogy a pá­ranyomás kifelé hasson. A má­sik feladat, hogy a sírkamrá­ban tenyésző 16-féle gomba- és algafaj életfeltételeit a mi­nimumra korlátozzuk. A rela­tív páratartalom 50—60 száza­léknál. a hőmérséklet pedig 13 —16 foknál több nem lehet, s a fényviszonyokat is ehhez kell igazítani. Pintér Attila közbeveti, hogy az itt alkalmazott műszaki megoldás nem új, mert a má­sik — Korsós és Péter-Pál — sírkamráknál már a múlt szá­zadban felmerült: az lenne a jó, ha mindenestől ki lehetne emelni azokat, vagy legalább­is úgy körülbányászni, hogy valamiféle természetes levegő­cirkuláció legyen az építmé­nyek körül. Csakhogy akkor nem volt meg az ehhez való technika. Most már megvan, s ezt — az eddigiek szerint sikerrel alkalmazták az 1975-ben vé­letlenül megtalált sírkamránál. Csupán emlékeztetőül mond­juk el, hogy a Bachmann Zol­tán tervei szerinti vasbeton vé- dőépület elkészültével egyide­jűleg körben ólomszigetelést kapott a közel kétezer éves építmény, s ezzel kizárták an­nak a lehetőségét, hogy kívül­ről nedvesség férkőzhessék a felbecsülhetetlen művészettör­téneti értékű freskómaradvá­nyokhoz. Tehát mintha kiemel­ték volna az eredeti környe­zetéből! A természetes, de nem elégqé hatásos cirkulációt itta korszerű, megbízható és jó ha­tásfokú klímaberendezés bizto­sítja. Mindez együtt ma egész Európában egyedülálló meg­oldás a hasonló műemlékek védelménél. Itt is az volt az alapvető cél. hogy ezt a pá­ratlan értéket átmentsék a kö­vetkező évszázadokra. S ezt most úgy sikerült megoldani, hogy ha a rendszer — várha­tóan másfél-két hónapon be­. HÉTVÉGE Pintér Attila restaurátor munka közben lül — élni kezd, úgy fog mű­ködni. mint egy steril műtő. Bálint Gábor találó hasonla­tát még az elhelyezendő ibo­lyántúli sugarakat kibocsátó lámpák is igazolják. Pintér Attilával a sírkamrá­ban beszélgetünk, a restaurá­lásra váró festmények előtt. Az annak idején feltárult, s min­denkit izgalomba hozó freskók viszonylag üde színei elhalvá­nyodtak, de a restaurátor egy­szerű módon segít ezen: vizet porlaszt egy-egy részletre, s abban a pillanatban minden jól láthatóvá válik. A most kezdődő munka célja, hogy ilyen látvány fogadja majd azokat, akik egy, a sirkamrá­ba nyúló üvegfülkéből veszik szemügyre a látnivalókat. Ez is a védelem része! A sírkamrát elzárják az intenzív közönség­forgalomtól, hogy a szabályoz­hatatlan emberi kipárolgás se veszélyeztethesse a festménye­ket A műtárgy jelenlegi állapo­táról beszélgetünk, s a restau­rátor nem áltat azzal, hogy túl rózsás lenne a helyzet. El­mondja, hogy az első beavat­kozás nem volt szerencsés: olyan cellulóztartalmú rögzítő anyagot alkalmaztak, ami ki­tűnő táptalajnak bizonyult a gombák számára, s az sem használt, hogy évekig fűtötték a sírkamrát, melynek következ­tében a falakból kijövő ned­vesség sok sót hozott magá­val, s veszélyes sókoncentráció jött létre. Ehelyett inkább hű­teni kellett volna a kamrát, az többet használt volna. S volt még egy szerencsétlen ese­mény is. Évekkel ezelőtt egy felhőszakadás alkalmával nagy mennyiségű víz zúdult a mély­be, s ez is károsította a fest­ményeket. — Mi most a közvetlen fel­adat? — kérdeztük Pintér At­tilától. — A falak sótlanítása. — És rögtön hozzáfűzi, hogy a kör­nyezetet kell olyanná tenni, ami a legmegfelelőbb a fest­mények számára. Ez roppant bonyolult féladat, hiszen ma­ga az alap — tehát a fal. amire festettek — sem alkal­mas környezet az eredeti álla­potában. Tufából és agyagból van ez a fal, s ezek az anya­gok önmagukban is rengeteg sót (szulfátokat, kloridokat) tartalmaznak, s ehhez még az idetemetett tetemek bomlásá­ból keletkező foszfátok és nit­rátok is társultak. — Ez azért lényeges, mert a sók veszélye­sek, alattomosak, kikristályo­sodva a térfogatuk többszörö­sére duzzadnak, s lefeszegetik a festményeket. El kell érni, hogy a sírkamrában a környe­zetnél alacsonyabb legyen a sótartalom, s hogy utánpótlás se legyen. Tehát a sók eltávolítása a legfontosabb. A víz literenként 2 ezred milligrammot old, ez túl lassú folyamat lenne, a gyorsításra olyan ún. komple- xonokat kell „bevetni", ame­lyek ennek az ezerszeresét tud­ják, És ez még így is elég las­sú lesz! A további teendőkről ezt mondja Pintér Attila: — A festménymaradványok­ról le kell tisztogatni az év­százados szennyeződéseket: az előző, nem túl sikeres vakolat- javításokat el kell távolítani, s meszes-kőporos vakolattal kell elvégezni az új javításokat; res­taurálni csak annyit szabad, ami a könnyebb értelmezést mindenki számára lehetővé te­szi, tehát felismerni itt Ádá- mot és Évát, ott Dániel prófé­tát az oroszlánokkal, amott meg az ülő vértanút... Tehát messzemenően figyelembe kell venni a történetiséget a leg­kevesebb manuális beavatko­zás árán, mert ez — bármeny­nyire is pozitív szándékú —, rongálással jár. — Szakmailag mit jelent ez a munka? — Feltétlenül elsőosztályú, ízig-vérig restaurátori a fel­adat. Amint az egész mű egye­dülálló a mi számunkra, ugyanúgy egyedülálló a mun­ka az én számomra. Sok gon­dot okozott, mit lehet itt a föld alatt csinálni, sok előtanul­mányt kellett folytatni, s most érthető izgalommal fogok a munkához. Pintér Attila nem először dol­gozik pécsi munkán. Két éve az egyetemi ásatás nagy je­lentőségű festett szoborleleté­vel foglalkozott, előtte pedig a málomi középkori templom fal­festményeit restaurálta. Hársfai István 1 ' ■' 1 *, t ■»' f if'*- * pW A „fekete doboz” alatt jól láthatók a sirkápol na kiegészítésre váró alapfalai és a műemléket védő támfalrendszer Proksza László felvételei Megoszlanak a vélemények Akupunktúra... igen-nem? A hivatalos állásfoglalás nem változott Az ősi kínai gyógymód al­kalmazásának létjogosultsá­ga, a modern orvosi gyakor­latban történő felhasználása orvosi körökben sem egyér­telműen tisztázott. Hazánk­ban is megoszlanak a véle­mények. A módszer alkalma­zásának ellenzői megtalál­hatók az egészségügyünket irányító szervek magas tiszt­ségviselői között is, viszont akadémiai szinten is több szakember támogatja az aku- punktúrának, mint gyógymód alkalmazásának elterjedését hazánkban. Nemrég hivatalos fóru­mon élénk vitában csaptak össze az ellene és mellette szólók. A hivatalos magyar egészségügyi álláspont nem ismeri el, sarlatánságnak tartja, ugyanakkor pár hét­tel ezelőtt megalakult a Ma­gyar Biofizikai Társaság aku­punktúra munkacsoportja, amelynek patronálója — mint a biofizikai társaság el­nöke — dr. Tigyi József akadémikus, a POTE biofi­zikai intézetének igazgatója. Mi is a helyzet most aku­punktúra-kérdésben? Erről kérdeztük dr. Tigyi Józsefet. — Professzor úr, létrejött az akupunktúra munkacso­port. Ez azt jelenti, hogy megváltozott a hivatalos ál­lásfoglalás és zöld utat ka­pott az akupunktúra? — Szó sincs róla, a hivata­los állásfoglalás változatlan. Ám az én véleményem a do­logról az, hogy tulajdonkép­pen mindkét tábornak egy­szerre igaza is van, meg nincs is. Az akupunktúra al­kalmazása bizonyos esetek­ben vitathatatlan eredmé­nyeket produkál. Ám ez a módszer ősi, és a kor, amely­ből származik, sok misztikus, „filozófiai” körítéssel alkal­mazta. Ez a misztikus körí­tés még most is részben kí­sérője az akupunktúra keze­lési leírásoknak és ez termé­szetesen minden tudományo­san gondolkodót visszariaszt. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az akupunktúra nem min­dent gyógyító csodaszer, csu­pán bizonyos betegségek esetében alkalmazható si­kerrel. Sajnos, az ellenzők­nek igazuk van abban, hogy Magyarországon az aku­punktúrát végző orvosok kö­zött egyesek nem rendelkez­nek kellő képzettséggel és aátlástalan pénzkeresésre használják fel. — Az akupunktúrát ellen­zők azt mondják, hogy csu­pán pszichés hatása van, olyan mint például amikor valakinek élettani sóoldatot adnak be és ettől úgy érzi, meggyógyult, — Magam is ellenzője vol­tam régebben az akupunk­túrának, illetve nem vettem komolyan. 1961-ben Kínában jártam, a sanghaji fizioló­giai intézetben, ott a mun­katársak egynegyede már akkor az akupunktúra hatás- mechanizmusát vizsgálta. Amikor hitetlenkedésnek ad­tam hangot, odavezettek egy éppen elaltatott kutyához. Megmérték a vérnyomását, utána beszúrták az akupunk- túrás tűket a kutya különbö­ző testrészeibe, és a kutyá­nak lezuhant a vérnyomása. Pszichés önszuggesztióról ebben az esetben szó sem lehetett. Akkor kezdtem kí­váncsi lenni, s a látott és ta­pasztalt példák meggyőztek. — A világon már sok he­lyen alkalmazzák, pl. az NSZK-ban, Franciaország­ban, USA-ban, a Szovjet­unióban külön klinikát ren­deztek be e célra. Az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) lapjának teljes 1979 decemberi számát az aku­punktúrának szentelte. Klini­kai tapasztalatok alapján negyvenhárom féle betegsé­get soroltak fel, ahol jó eredményeket értek el. Töb­bek között eredménnyel gyó­gyítható az akut bronchitis, az allergiás asztma, migrén, arcidegzsába, gerinc- és hát­fájdalmak, reumás panaszok, teniszkönyök, gyomorhurut. Nálunk a fájdalomszüntető vagy -csökkentő eljárások el­terjedésére van inkább lehe­tőség. — Mi mádon képes csök­kenteni egy tű szúrása pél­dául az erős idegzsába fáj­dalmat? Mi az akupunktúra hatásának mechanizmusa? — Az akupunktúra életta­ni mechanizmusát kísérletek­kel megalapozták. A bőr bi­zonyos pontjaira helyezett tűk ingerlő hatására az adott idegvégződésekben morfin­szerű anyagok — endorfinok — szabadulnak fel, amelyek gátolják a fájdalomérzet to­vábbítását, az agy fájdalom­érzékelő központjába (A WHO lapja leír olyan ese­tet, hogy súlyos műtétet vé­geztek úgy, például, hogy altatás helyett akupunktúrá­val iktatták ki a fájdalom­érzékelést. A beteg végig éb­ren volt, és fájdalmat nem érzett.) Volt egy biofizikus tanítványom, aki diploma- munkaként felmérte a bőr elektromos jelenségeit. Rá­jött, hogy a test felületén vannak pontok, ahol a bőr elektromos ellenállása ki­sebb. Ezek a pontok pedig kísértetiesen megegyeznek a szakirodalom által jelölt aku- punktúrás pontokkal. A bőr felületén ezer ilyen pont van. Ma már vannak olyan mű­szerek, amelyek gyorsan és pontosan vizsgálni tudják, hol vannak a bőrön ezek az elektromos vezetőképes­ségben eltérő pontok, az il­lető egyénen, így biztosab­ban tudják az akupunktúrát alkalmazni. Újabban hasz­nálják mór a lézert és az ultrahangot is akupunktúrás kezeléshez. — A vitathatatlan ered­ményeket figyelembe véve kár lenne az akupunktúrát a gyógyítás tárházából kizárni. Az eljárás olcsó, mellékhatá­sa nincs, Bizonyos esetekben a klinikai gyógykezelés jó ki­egészítője. De! Ahhoz, hogy valóban hatásosan lehessen alkalmazni, megfelelően kell kiképezni az orvosokat. A magam részéről támogattam az akupunktúra munkacso­port megalakulását, Ebben a csoportban szívesen látom azokat az orvosokat, akik nem sarlatánkodni, gátlásta­lanul pénzt keresni akarnak ezzel, hanem akik ezt a ha­tékony ősi gyógyeljárást a modern tudomány módsze­reivel, erős kritikának alá­vetve és a misztikus sallan­goktól megfosztva kutatják és alkalmazzák. Ugyanakkor én leszek az első, aki fellép minden tudománytalan visz- szaélés ellen. Sarok Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom