Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-16 / 164. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 164. szám 1984. június 16., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fö irányairól Az országok kommunista és munkáspártjainak a KGST- tagországok felső szintű gaz­dasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhan­gúlag arra a megegyezésre ju­tottak, hogy a testvéri orszá­gok gazdasági együttműködé­se méreteinek további bővíté­se és hatékonyságának növe­lése szükséges és időszerű. Az értekezlet résztvevői meg­állapították, hogy a KGST-tag­országok megnövekedett gaz­dasági ereje a békéért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, a többi állammal történő köl­csönösen előnyös együttműkö­désért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az érte­kezlet résztvevői 'kiemelték az eqyüttműködés további elmé­lyítését és tökéletesítését, vala­mint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó komplex program, a hosszú tá­vú sck- és kétoldalú együttmű­ködési programok időszerűsé­gét, amelyek rendelkezései va­lóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok nép­gazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasáqi válság gazda­ságukra gyakorolt hatását, szembeszálljanak az imperia­lista körök aqresszív irányvo­nalával, az USA és néhány szövetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját foly­tassák. Az értekezlet résztvevői ez­zel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsö­nös együttműködés bővítésé­hez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a főivé ötéves tervidőszak hátra­levő éveire szóló népgazdasá­gi terveik kidolgozása és az éves árucsere-forgalmi jegyző­könyvek egyeztetése során tár­ják fel a KGST-tagországokkal folytatott kereskedelem kölcsö­nösen előnyös bővítésének le­hetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfonto­sabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös eqyüttműködés te­rületén az alábbiak: A gazdaság intenzív fejlődé­si pályára történő gyorsított át­állítása; a társadalmi terme­lés további növelése; a termé­kek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élettarta­mának és minőségének javítá­sa; az export-potenciál fejlesz­tése; a termelőerők ésszerűbb elhelyezése; valamint a KGST- tagországok gazdasági fejlett­ségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvona­lának az európai KGST-tagor­szágok színvonalával való fo­kozatos kiegyenlítődési folya­matának meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazda- ságoolitika KGST-tagországok közötti egyeztetésének elmélyí­tésére a kölcsönös együttmű­ködéssel összefüggő területe­ken. az érdekelt országoknak pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés más területein is, ab­ban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST-tagorszá­gok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák megoldásához ve­zető utakat, amelyek kölcsö­nös érdekűek, és nagy jelen­tőséggel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlődés és együtt­működés fő irányainak minden egyes baráti orszáq által tör­ténő meghatározása szem­pontjából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozó­kat tartsanak a KGST-tagor­szágok hosszú távú gazdaság- fejlesztési stratégiája, a nem­zetközi szocialista munkameg­osztás elmélyítése elvi irányai­nak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői ab­ból indulnak ki, hogy a nép- gazdasági tervkoordináció a gazdaságpolitika egyeztetésé­nek, a KGST-tagországok kö­zötti tartós gazdasági és tu­dományos-műszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az orszá­gok nemzeti tervei kölcsönös eqyüttműködés érintette részei­nek kidolgozásához. Az értekezlet résztvevői az együttműködés gazdasági me­chanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési kooperá­ció széles körű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok létesíté­sét az egyesülések, a vállala­tok és szervezetek között. In­tézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési fel- ' tételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá közös cégek, vállala­tok és egyéb nemzetközi gaz­dálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői kü­lönösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás mindenoldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nem­zeti programok alapján közö­sen 15—20 évre szóló komp­lex tudományos-műszaki hala­dási programot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gépipar­ban az együttműködés komp­lex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak ki­váló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátásá­ra fog irányulni. Különös fi­gyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszo­ros és a robottechnika fejlesz­tésére. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik moz­gósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével biz­tosítható valamennyi KGST- tagország által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaproblé­ma meqoldása. Ennek érdeké­ben a KGST-tagországokkomp- lex intézkedéseket tesznek, amelyek elsősorban az ener­giahordozók és a nyersanya­gok takarékos és ésszerű fel- használására, a termelés ener­gia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézke­déseket hoznak a fTítőanyag-, energia- és nyersanyagterme­lés és a kölcsönös szállítások terén való együttműködés fej­lesztésére. Azoknak a gazdasági felté­teleknek a megteremtése ér­dekében, amelyek biztosítják több nyersanyagfajta és ener­giahordozó Szovjetunióból tör­ténő szállításának megvalósítá­sát és folytatását az import­szükségletek olyan mértékig va­ló kielégítése céljából, ami­lyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az ér­dekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és kö­vetkezetesen fejleszteni fogják termelési és export-szerkezetü­ket, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a be­ruházások, iparuk rekonstruk­ciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számára szükséges termékek, többek között élel­miszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szeTkezeti (Folytatás a 2. oldalon) Enyhült a feszültség Amritszárban A szikhek szent városá­ban, Amritszárban az in­diai hatóságok reggel nyolctól este nyolcig fel­oldották a kijárási tilal­mat. A PTI indiai hírügy­nökség jelentése szerint az északnyugat-indiai város kapcsolata a külvilággal — tizenegy nap után — ismét helyreállt. A távköz­lési vonalak ismét működ­nek és az Aranytemplom­ban ismét van áram- és vízszolgáltatás. A^ szikhek szent helyét, a múlthe'i támadás szín­helyét csütörtökön kétszáz bel- és külföldi újságíró látogatta meg. A szikh szélsőségesektől zsákmá­nyolt fegyvereket, köztük könnyű géppuskákat, gép­pisztolyokat. kézi páncél­törő fegyvereket mutattak meg a sajtó képviselői­nek. A hadsereg a szikh szakadárok rejtekhelyén talált még 309 ezer dol­lárt készpénzben és 5,4 ki­logramm aranyat, sok ék­szert és drágakövet. HDN-előzetes Akupunktúra... Igen? Nem? (4. oldal) Javult a tej minősége Baranyában (5. oldal) A Dowty-pajzsos fejtés próbája Kossuth-bányán (5. oldal) A „Termékenység” a falu főterén Szoboravatás és alapítóoklevél-átadás Sátorhelyen Piciny túlzással szólva: Sá­torhely tegnap lett igazán köz­séggé. Felavatták első köztéri szobrát és megkapta a község­alapítást dokumentáló díszes, bőrből készült oklevelet, ame­lyen ott van Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a neve. A hajdani cselédházak sorá­ból a két legrosszabbat már korábban lebontották, ezeknek a helyén szép közteret alakítot­tak ki, beültetve cserjékkel, fa­csemetékkel. E tér közepén méter magas halmot emeltek, amelyre egy tisztes méretű fa­ragott szikla került a szobor ta­lapzatául. A szobrot Trischler Ferenc alkotta, s Termékeny­ségnek nevezte el: telt idomú, érett, szép ülő nőalak, bronzba öntve: a figura önmagát ma­gyarázza ... A január 1-e óta községi rangot birtokló település apra­A pécsi ianus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán nappali -és levelező tagozatán végzett tanárokat avattak tegnap a POTE aulájában. Ebben az évben nappali tagozaton 368-an szereztek az általános iskola felső tagozatára érvényes tanári ké­pesítést, közülük Vajda Ildikó (magyar—ének) kapott vörös diplomát. Levelező tagozaton 224-en fejezték be tanulmányaikat, közülük 149 két szakon, 75 hallgató pedig egyszakos kiegészítőn. A levelezősök közül Kissné Kostelecz Éva (rajz) és Szávainé Bízó Gyöngyi (technika szak) kapott vörös diplomát tanulmányi eredménye alapján. ja-nagyja eljött a térre a fehér lepellel borított szobor köré a zuhogó, vagy csöpörgő eső el­lenére. Dr. Cseh Sándor, a Bolyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese nyitot­ta meg az ünnepséget, miköz­ben Pogány Gábor művészet- történész leleplezte a szobrot. Pogány Gábor az avatóbeszé­dében méltatta a mecénást — a Kombinátot, amely születés- napi ajándékként emelte a szobrot Sátorhelynek — az al­kotót és kettejük szerencsés egymásratalálását, s méltatta a maga szépségében a község népe elé tárulkozó alkotást. Dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettese a megye veze­tőinek az üdvözletét hozta el ismét a sátorhelyieknek, s új­fent emlékeztetett arra, hogy a régi település községgé vá­lásában elévülhetetlenek a Bá­tyi Mezőgazdasági Kombinát érdemei. Az eddia féléves köz­ség lakosságát pedig arra buz­dította, hogy munkálkodjék a település fejlesztésén, E szavak után adta át a bőr oklevelet Szönyi Jánosnak, a nagynyárá- di közös községi tanács elnö­kének, a szobrot pedig Kiss Jó­zsef, a kombinát sátorhelyi üze­mének a vezetője vette át. H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom