Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-16 / 164. szám
a Dunántúlt napló 1984. június 16., szombat Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól (Folytatás az 1. oldalról) anyagok, kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcso- tos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsereforgalmi szerkezetének figyelem- bevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszakosítás további elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programját. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alaoián már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának fejlesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét. Megfelelő intézkedéseket fognak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőr-országok számára az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hatható- sabbá tegyék a mai körülmények között a KGST keretében folyó együttműködés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi munkamegosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-országok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. Tovább fogják tökéletesíteni az egymás közötti kereskedelemben érvényes árképzési rendszert és az együttműködés valutáris-pénzügyi eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mechanizmus feilesztését és tökéletesítését elő kell segítenünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatoknak is azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak a kölcsönös aazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A kommunista és munkáspártok vezetői és a KGST-tag- orszóaok kormányfői a jövőben is szükségesnek tartják a gazdasági együttműködés feilesztését más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal, abból a meggondolásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlődésében, és hogy a szocializmus pozíciói erősödjenek a világon. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fogja segíteni az említett országok nemzetgazdaságainak fellendítését és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését. Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ valamennyi államával. Megerősödött azon meggyőződésük, hogy e kapcsolatok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti kölcsönös megértés erősítését és a nemzetközi feszültség enyhítését. Az értekezlet résztvevői kifejezik azon szilárd meggyőződésüket, hogy a hozott határozatok következetes megvalósítása új, fontos impulzust ad további lendületes gazdasági fejlődésüknek és a kölcsönös együttműködésnek, a szocializmus növekvő tekintélyének és vonzerejének a világban, szorosabbra fűzi és minden oldalról erősíteni fogja a KGST-tagországok egységét, amelyeket az alapvető osztályérdekek azonossága és a marxizmus—leni- nizmus ideológiája kapcsol ösz- sze. A nyilatkozat aláírói: a Bolgár Népköztársaság részéről - Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője, a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes, a Lengyel Népköztársaság részéről - Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, a Magyar Népköztársaság részéről - Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság részéről - Jumdzságin Ceden- bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköz- társaság nagy népi hurálja elnökségének elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság részéről - Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, a Román Szocialista Köztársaság részéről - Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről - Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. „0 béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak deklaracíofci A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői abból indulnak ki, hogy a politikai és gazdasági világhelyzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit, és mély aggodalmuknak adnak kifejezést amiatt, hogy erősödött a békét fenyegető veszély. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irányvonala, valamint a katonai fölény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a belügyekbe való beavatkozásra, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és úirafelosztására irányuló kísérleteik következtében — hangsúlyozza bevezetőben a dokumentum. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovietuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről és stratéoiai fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nemzektözi feszültség fokozását célzó veszélyes irányvonallal szembeszállnak a szocialista országok, a kommunista és munkásmözaalom. más forradalmi és demokratikus erők, az erősödő hatalmas háborúellenes mozgalom, amelyek kifejezik eltökélt szándékukat arra, hogy véaet vessenek az agresszív politikának, elhárítsák a nukleáris háború veszélyét. meavédiék a néoek füaaetlenségét és szabadságát, békében és az eayenioaúsán alapián működienek együtt. A kölcsönösen előnyös együttműködés és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átrendezésének akadályozása uavancsak növekvő ellenállást vált ki az eaész világ haladó közvéleményében, az el nem kötelezett országok mozgalmában, más államok, a tőkés or- száaok, többek között az USA reálisan gondolkodó Dolitikai személyiségeinek és hivatalos körei kéovselőinek körében is. E tendencia megnyilvánulása az a ténv, hogy a nvomás ellenére számos tőkés ország folvtatia a aazdasáai kaocso- la*ok feilesztését a szocialista államokkal — mutat rá a deklaráció. Ami a KGST-tagorszáaokat illeti, határozottan elítélik és elutasítiák a békés államközi kapcsolatok alóásását célzó irányvonalat, fellépnek a kizsákmányolás valamennyi formája. a más országok bel- üayeibe való beavatkozásra irányuló bármely kísérlet, a gazdasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeként való alkalmazása ellen. Mindezt a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, az ENSZ alaookmányában, valamint az Európai Biztonsáai és Együttműködési értekezlet záróokmányában szereplő elvek durva megsértésének tekintik. A szocialista közösség országaival szembeni ilyen irányvonal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatják, teljesen kilátástalan. A szocializmus képes a legbonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sikeres megoldására. A KGST-tagorszáaok példája, vívmányaik a szocializmus és kommunizmus építésében, baráti kapcsolataik és együttműködésük megszilárdítása jelentős pozitív hatást gyakorol a világ fejlődésére. Az új típusú államközi kapcsolatok elveinek a kölcsönös együttműködésükben, valamint más orszáaokkal való kapcsolataikban történő következetes gyakorlati megvalósítása eredményeképpen, a szocialista országok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átalakításához. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok közötti együttműködés továbbfejlesztése és tökéletesítése, a szakosítás és kooperáció elmélyítése elősegíti időszerű gazdaságfejlesztési problémáik együttes erővel történő megoldását, ezen belül az energia-, nyersanyag- és élelmiszerszükségletek kielégítését, az élenjáró technika és technológia fejlesztésének és bevezetésének meggyorsítását, az anyagi és munkaerőforrások, a termelő és tudományos-műszaki potenciál jobb kihasználását. Ez hozzájárul minden egyes ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, népeik anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséhez, a szocialista államok erejének, egységének és összeforrottságának erősítéséhez. Ugyanakkor a KGST-tagországok számára távolról sem közömbös, hogyan alakul a világ politikai és gazdasági helyzete. Mélyen érdekeltek annak javításában. És nemcsak azért, mert ez kihat gazdasági terveik teljesítésére, a más államokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik normális fejlesztésére. A szocializmus, mint a világ leghaladóbb társadalmi rendszere természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősséggel lép fel, mivel legfontosabb célia az emberről, az ember jólétéről való gondoskodás. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői azon a véleményen vannak, hogy nem a különböző társadalmi rendszerű államok közötti konfrontációra, nem a kapcsolataikat akadályozó úiabb és újabb gátak emelésére, hanem a békés, tartós nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése konstruktív útjainak keresésére kell törekedni, a világban kialakult realitások és valamennyi ország érdekeinek figyelembevételével. Szilárd meggyőződésük, hogy semmiféle világprobléma, a szocializmus és a kapitalizmus közötti történelmi vita sem oldható meg katonai úton. A KGST- tagországok mindig is a gazdasági elzárkózás következetes ellenzői voltak, állhatatoson kiálltak és kiállnak a más államokkal való széles körű. kölcsönösen előnyös együttműködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása, az ezek feilesztésének útiában álló mindennemű korlát lebontása mellett A dokumentum emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyítanák az enyhülés szükségességét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi népe számára. • Az értekezlet résztvevői fontosnak tartják mindazokat a pozi'ívumoknak a megszilárdításár és megsokszorozását, amelyeket a 70-es években a nemzetközi kapcsolatokban elértek, azt, hogy erősödjön a kölcsönös bizalom és fejlődjön az egyenjogú együttműködés az államok között, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Ehhez valamennyi ország konstruktív erőfeszítésére van szükséa mind politikai, mind pedig gazdasági téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a Földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Elsődleges jelentősége van a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a fegyverzetek csökkentésére való áttérésnek a katonai-stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szintan történő fenntartásának. Ez a világgazdasági helyzet javításának is legfontosabb feltétele. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú betartásával a nukleáris fegyverkezési verseny megállítható és az államok hozzákezdhetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedéseinek valóra váltásához. Ehhez politikai akarat, valamennyi ország biztonságának érdekeit figyelembe vevő, becsületes, egyenjogú és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mentesítését mind a kő. zép-hatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől. Az európai béke és biztonság szempontjából a jelenlegi körülmények között feltétlenül szükséges követélmény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az értekezleten képviselt államok ragaszkodnak a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nvugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez és kiie'en’ik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rnIcé+^u kivonásához vezető lépésekre, úgy egyidejűleg lépések foanak történni a válasz- intézkedések visszavonására is. Ez fogja megteremteni az ala- do '' a tárgyalások felújítására Európának mind a taktikai atomfegyverektől való mentesítésére vonatkozó megfelelő megállapodások elérése céljából. A szocialista államoknak azok a javaslatai is igen időszerűek, hogy haladéktalanul meg kell állapodni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; a világűr militarizálásónak, o,z erő alkalmazásának a világűrben a Föld elleni támadásnak a betiltásáról; a vegyi fegyverek világméretű betiltásáról és megsemmisítéséről. és ehhez vezető lépésként a vegyi fegyverek megsemmisítéséről az európai kontinensen. Az értekezleten részt vevő államok felhívják a figyelmet á Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-tagállamok között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés viszonyok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére vonatkozó rendkívül fontos javaslatra. Határozottan síkra- szállnak azért, hogy azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról. A világgazdasági problémák megoldásának feladata kapcsán ma különös jelentőségre tesz szert a Varsói Szerződés országai és a NATO-országok között a katonai kiadások csökkentésével kapcsolatos tárgyalások mielőbbi megkezdésének biztosítása, a szövetséges szocialista országok által az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz intézett felhívásban nemrégiben ezzel kapcsolatban tett részleles és konkrét javaslat alapján. A katonai költségvetés csökkentésére vonatkozó megállapodásnak természetesen ki kell terjednie valamennyi, jelentős katonai potenciállal rendelkező államra. A katonai kiadások csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlesztés céljaira, többek között a fejlődő országok megsegítésére használnák fel. A szocialista közösség országainak az enyhülésre és leszerelésre vonatkozó javaslatai jól ismertek. A KGST-tagországok készek aktívan részt venni azok gyakorlati megvalósításában, csakúgy, mint a más államok által tett konstruktív kezdeményezések realizálásában. A háborús fenyegetés enyhítése, a katonai szembenállás csökkentése szempontjából igen nagy jelentőségű volna a stockholmi bizalomerősítő, biztonsági és európai leszerelési konferencia sikeres befejezése. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői a békés egymás mellett élés elveihez híven felhívással fordulnak valamennyi néphez, az államok és kormányok vezetőihez, tegyenek aktív lépéseket a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. A szocialista országok által a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon ezzel kapcsolatban tett javaslatok továbbra is érvényesek. E javaslatok továbbfejlesztéseképpen az értekezlet résztvevői felhívnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakítását célzó akcióprogram megvalósítására. A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, a bojkott, a kereskedelmi, hitel- és technológiai blokád alkalmazását, illetve az ezekkel való fenyegetést. A valamennyi állam közötti gazdasági kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást, az erőszak alkalmazásától, illetve az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodást, a telies egyenjogúságot, a nemzeti érdekek és minden nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy maga rendelkezzen salát sorsával, a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét. Az értekezlet résztvevői ismételten megerősítik. országaik szilárd szándéka, hogy fejlesz- szék a gyümölcsöző kereskedelmi-gazdasági és tudomá- nvos-műsznki kaocsolatokat minden o>van szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országgal, amelv ez iránt készséaet mutat. Célszerűnek tartiák, hogy e kaocsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egyezmények nlaoián bővítsék, az együttműködés különböző kölcsönösen előnyös formáit alkalmazzák, beleértve többek között az objektumok műszaki felszerelésében és létesítésében való közreműködést, az ioari koooeráoiót. tudománvos-mű- szoki oroblémák együttes megoldását stb. A KGST-tagországok a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel való együttműködés ootenciális fei- lesztési lehetőségeinek aktívabb kiaknázása mellett foglalnak állást. Ebben a vonatkozásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tu- dománvos-műszaki kapcsolatok bővítésének, a Helsinkiben elfogadott záróokmánv és a madridi talölkozón elért meg- állaoodások szellemében. A KGST-tagországok támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a fejlett tőkés országok, továbbá a fejlődő orszáaok aazdasági szervezetei közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben megerősítik, hogy készek a KGST és az EGK között megfelelő meaállaoo- dást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereskedelmi- gazdasági kapcsolatok további fejlődésének elősegítését. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szükségesnek tartják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átszervezésére és az új gazdasági világrend kialakítására irányuló munka aktivizálását. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat oly módon kell átrendezni, hogy a világ minden országa sokrétűen fejleszthesse gazdasági potenciálját, a béke, az igazságosság és a kölcsönös együttműködés körülményei között haladhasson a fejlődés útján. A KGST-tagországok, lehetőségeikhez mérten, a jövőben is gazdasági és műszaki segítséget nyújtanak a szabadságu(Folytatás a 3. oldalon)
