Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-06 / 123. szám

Vasárnapi magazin Rádió Balatoni előzetes Május első vasárnapján az édesanyákat köszönti. Nógrádi Erzsébet magazinműsora. E ked­ves ünnepen az édesanyáról vall a költő, Csorba Győző, és beszélnek, akik maguk is édes­anyák, e gyönyörű, de felelős­ségteljes hivatásról. A hétfői 90 PERC! című han­gos újság napi eseményekkel, aktualitásokkal jelentkezik Fel­ső Pál szerkesztésében. A szerdai SPORTMAGAZIN, melyet Kovács Imre szerkeszt, időszerű témákon kívül szól az olimpiai ötpróba soron követ­kező eseményéről, a távfutás­ról. „Apák és fiúk" című soro­zatban ezúttal két riport szere­pel: Kovács Attila, a magyar labdarúgó-válogatott kapusa édesapja, Kovács József társa­ságában nyilatkozik, és bemu­tatják a Pillinger-fiút is a PMSC-ből, szintén édesapjával közös riportban. „Milyen lesz idén a Balaton vize?” — erre a kérdésre kere­si a választ a csütörtöki BÉ­DEKKER című műsorban az a riport, amely a Tihanyi Halbio­lógiái Intézetben készült. A to­vábbiakról a szerkesztő-műsor­vezető Simon Márta tájékozta­tott: — Pénz — és idegenforga­lom — feltehetően alapkérdés ez az idei szezonban is. Mire, mennyit fordíthatunk? — ezt a kérdést is feltesszük a műsor­ban. Új idegenforgalmi vállal­kozás a Pentatours? Mit rejt e név? A műsor bemutat még új dél-dunántúli üdülési lehetősé­geket, valamint egy. új somogyi vendéglőt, amely az útszéli be­térő csárdák mintájára épül. Gazdája a kaposvári Áfész ... Pénteken ismét jelentkezik A BÍRÓI GYAKORLATBÓL című sorozat. Ebben dr. Illés Attilá­val, a Somogy megyei Bíróság elnökhelyettesével a bizonyítási eljárásról beszélget Felső Pál. A ma esti országosan hall­ható szerb-horvát nyelvű adás­ban hangzik el Kláics Milica riportösszeállítása „Egy este a szegedi szerb klubban" címmel, melyben közreműködik a klub ének- és zenekara, természete­sen elbeszélget a különböző foglalkozású, Szegeden és kör­nyékén élő emberekkel. A hét­fői műsorban Filákovity Bránkó a Bács megyei Hercegszántó öregek otthonát mutatja be. Kedden országszerte hallhatják az Iskolarádiót. A vasárnapi német proqram ugyancsak országos távlatú: soproni parókakészítő beszél érdekes foglalkozásáról, majd városlődi riport szerepel az adásban. Somogyi német fal­vakba látogat Gráf Vilmos, a hétfői műsorban hallható ri­portja. A keddi országos adás­ban „Anyanyelv, hagyományok" címmel ugyancsak Gráf Vilmos riportösszeállítása szereoel, melyet Eleken készített. Fata Márta csütörtökön elhangzó riportjában a dunafalvi hétköz­napokkal ismerteti meg a hall­gatókat. Televízió Kis ember nagy élete Két új sorozat kezdődik a jövő héten a televízióban. Az egyik kedden este 20.00-kor. a másik csütörtökön 17.25-kor. A keddi sorozat az Egy szélhá­mos karrierje címet viseli: a 20-as években játszódó lengyel film egy látszólag véletlen, de társadalmilag törvényszerű karrierről szól. A csütörtöki pe­dig beszédművelési tanácso­kat ad ifjaknak és felnőttek­nek — hat héten át. Kedden este a Földi paradicsom című dokumentumfilm első részét láthatjuk (második rész: pén­tek 22.00) amely a Hunnia Filmstúdió nagy vállalkozásá­nak egyik részlete: a magyar paraszti társadalom változását mutatja föl egy tanyai család életében, küzdelmeiben. Szerdán (20.00, tv 2.) a Tu­dósklub népesedési helyze­tünkről rendez vitát. Csütörtö­kön a Kis ember nagy élete (22.05) című dokumentum-já­tékfilmre hívjuk fel olvasóink figyelmét: hőse Zoli bohóc, aki pécsi bádogossegédként ismerkedett meg a cirkusszal és Auschwitzban fejezte be életét: Mengele parancsára portási egyenruhában tisztel­gett a cigányláger bejáratá­nál. A történetet Szilágyi György írta filmre. A szombat esti főműsorban 20.05-kor indul a Lehár-exp- ress, a magyar és az osztrák televízió közös műsora Lehár Ferenc népszerű operettjeiből. A könnyű műfaj kedvelői bizo­nyára örülnek majd a Salamon Béláról készült emlékfilmnek (Akiről nem készüli portréfilm címmel, vasárnap 17.05): a nagy nevettetőre pályatársak, barátok emlékeznek. A rövid­filmek híveinek ajánljuk: a hé­ten a miskolci fesztivál ver­senyfilmjeiből válogathatunk esténkint. A jövő héten a pécsi körzeti stúdió két műsorral jelentke­zik. A Nas ekran, a szerb-hor­vát nyelvű nemzetiségi műsor tudósítást közöl Felsőszentmár- ton határőrközségről, szerepel a falu tamburazenekara is. Trubics Balázs, a harkányi tsz-ek közös üdülőjének veze­tője a szövetkezeti üdültetés­ről beszél, és rövid tudósítást láthatunk Matusek László: Az én gyűjteményem című kiállí­tásáról, amelyet a délszláv klubban rendeztek. (Csütörtök, 19.10 tv 2.). Vasárnap délelőtt Csipkela címmel Sólyom Katalinnak, a Pécsi Nemzeti Színház művé­szének gyermekműsorát közve­títi a televízió: óvodások, kis­iskolások számára népdalok, népszokások segítségével mu­tatja be, hogyan éltek régen az emberek, hogyan kísérte őket bölcsőtől a koporsóig mese, dal, babona. Rendező Bükkösdi László. (9.50, tv 1.) G. T. Mi fesz a héten? 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Halász Judit és a Boj­torján együttes zenés gyermek- műsora lesz a Planetáriumban. 6-án este 6 órától Méta tánc­házat rendeznek a Do-Zso-ban. 9-én, szerdán 19 órakor az IH „Vigyázat, művészet!" soro­zatában dr. Kocogh Ákos elő­adását hallhatjuk az ipari for­matervezésről. 9- én, szerdán 19.30-kor a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Nevelők Háza kamarakórusá­nak hangversenyét Tillai Aurél vezényli a Liszt Tetemben. 10- én, csütörtökön 15 és 19 órakor az IH-ban Shakespeare: Vizkereszt c. vígjátékát játssza a Pécsi Egyetemi Színpad. Vasárnapi magazin fiz építészét Yehudi Menu Hin ja __ K urokawa-kiállítás Budapesten „A modern építészet és a funkcionális építészet a belső és külső városi tereket kizáró­lag funkció szerint osztotta fel és osztályozta. A szimbiózis fi­lozófiája ezzel szemben a hasznosításért száll síkra, amely hiányzik a tér efféle funkcioná­lis eleméből." A világ egyik jelenleg élő legnagyobb építő­művésze, a japán Kisho Kuro- kawa építészeti elveit tükrözik ezek a gondolatok. Kurokawá- ról azt vallják, hogy az építő­művészet Yehudi Menuhinja, az idén ötvenedik születésnap­ját ünneplő japán építész. A közelmúltban a magyar szakemberek és a nagyközön­ség is megismerkedhetett Kuro- kawa alkotásaival, aki a bu­dapesti Construma '84-re hoz­ta el, s önálló kiállítás kereté­ben mutatta be legszebb épü­leteinek, tervrajzainak, makett­jeit, fotóit, építőművészeti köny­veit, fametszeteit, sajátos íz­léssel tervezett bútorait. Ez a kiállítás már bejárta a világot, sikert aratóit többek között Ró­mában, Párizsban, Londonban. A Budapestre érkezett tárlat mintegy 400 négyzetméteres te­rületen adott áttekintést Kuro- kawa életművéről. A japán mester középületei, lakóházai látványosak, a síkokat a leg­különfélébb ötletes megoldá­sokkal bontja meg, a merev­ségnek még a látszatát is ke­rüli. Embereknek épít azzal a céllal, hogy légyen az színház, irodaépület, kutatóállomás, ok­tatási intézmény, az ott élők, dolgozók jól érezzék magukat, s ehhez a természeti, környeze­ti adottságot maximálisan fi­gyelembe veszi. Művészetének mindenkitől eltérő, sajátos jel­legét talán az adja, hogy nagy biztonsággal, ugyanakkor ár­nyaltan viszi épületeibe a ja­pán kultúrát. Az ő tervei alapján készült el a líbiai Tripoliban egy bank és igazgatási főiskola komp­lexum, melynél kitapintható Ku- rokawa természethez való viszo­nya, a meglévő környezet fon­tossága. Az építkezés helyén lévő fasor megszabta az épület formáját, emiatt lágyan hajlí­tott ívelésű lett. A megosztott terek a minél jobb kihaszná­lást teszik lehetővé. Talán ed­digi legnagyobb munkája egy új város építése Japánban. Fu­jisawa egy 350 parasztházból ólló település volt, a távlati koncepció szerint ez 45 000 la­kosú várossá fejlődik Kurokawa tervei alapján. Jelenleg az új épületek negyven százaléka ké­szült el. A régi parasztházakat az új város magjaként megtar­tották, azokat felújították, s kö­réjük építették az újakat, me­lyek formájukban, anyagukban illeszkednek a meglévőkhöz, il­letve a környék évszázados műemlékeihez. Tokióban készült el Kurokawa tervei alapján a Nagalin to­rony, mely tulajdonképpen egy olyan lakóépület, melyben a lakások zöme két, három helyi­ségből áll, s a célja az, hogy az irodai munkát folytatni kí­vánó alkalmazottak, akik nem akarják igazi otthonukba vinni munkájukat, itt befejezhetik. Az épületet egységes hasábokból állították össze, így ezek vál­toztatásával a torony külső ké­pe is variálható a változó kör­nyezet függvényében. Az olaszországi Vastóban.Ku­rokawa tervezte a labdarúgó- pályát és sportközpontot: a lé­tesítmény érdekessége, hogy követi a dimbes-dombos tere­pet, a távolból nézve a komp­lexum részei belesüllyednek a természetes vonalakba, igazod­va a kontúrokhoz. Kisho Kurokawa kiállítása látványos színfoltja volt a Construma '84-nek, amit az ér­deklődők nagy száma is bizo­nyított. Roszprim Nándor Evőpálcikák kezdők számára A japán szokásokban kez­dőknek nem kell többé félniük attól, hogy kinevetik őket, ami­kor először ügyetlenkednek az evőpálcikákkal. Kako Tohoku tokiói evőpálcika-készítő sietett a segítségükre: úgynevezett ta­nulópálcikákat hozott forga­lomba, és mint a Mainicsi Simbun jelentette, ezekből né­hány hét alatt több mint 100 ezer párt adott el. A műanyagpálcika közepén gyűrű van a középső és a mu­tatóujj megtámasztására, azon­kívül a pálcika hegye rovátkolt, hogy könnyebb legyen vele Ivan Vihrenszkij: A kakukkos óra Alighogy megnősültem, má­ris jelentkezett az életemben egy komoly probléma. Házas­ságom előtt ugyanis az estéi­met jobbára baráti társaság­ban töltöttem, hol egy klub­ban, hol egy étteremben. Né­hány üveg bor mellett kelle­mesen elcsevegtünk késő éj­szakáig, két óránál előbb nem­igen kerültem ágyba. Ifjú nejemnek az volt az első ténykedése, hogy rögtön vá­laszút elé állított: „Vagy én, vagy a barátaid!” Meg kellett adnom magamat. Történt ez pedig éppen akkor, mikor a legjobb barátom, Goso szü­letésnapját akartuk megünne­pelni. A buliról semmiképpen sem maradhattam el. De hogy a feleségemmel menjek, arról szó sem lehetett. Tudtam, hogy mindenki facéron jön, miért én legyek a kivétel? — Le kell kenyerezni! — mondta a barátom, miután elő­adtam neki a helyzetemet. — De hogyan? — Vegyél neki valamilyen ajándékot. Goso máris karon fogott, és bevitt egy órás üzletbe. — Van órája! — próbáltam ellenkezni. — Kakukkos órája is van? Ennek egyetlen nő sem tud el­lenállni, hidd el! Vegyük meg! Rábeszélt, meglettük. És cso­da történt. — Jaj, de aranyos! — ör­vendezett a feleségem és ösz- szevissza csókolt. Az órát felszögeltem a falra a konyhában. A kakukk minden órában előbújt, s pontosan kakukkolta az időt. A felesé­gem el volt ragadtatva. Na gondoltam, itt az alkalmas pil­lanat, hogy megbeszéljem ve­le a születésnapi bulit. — Tudod ... holnap lesz Goso születésnapja . . . Egyéb­ként ő választotta jezt az órát is . . . Remélem, nincs ellene kifogásod, hogy elmenjek . . . — Nincs, persze, hogy nincs! — mondta. — Csak éjfélre itt­hon legyél, ne maradj tovább! Goso azonban kijelentette, hogy két óránál előbb senkit sem lenged el. — A feleséged akkor már úgyis alszik — mondta — nem vesz észre semmit! — De az óra! Kettőt kakuk- kol, s én máris lebuktam! Goso a legreménytelenebb helyzetekből is megtalálta a ki­vezető utat. — Ez igaz — mondta. — Az óra valóban kettőt kakukkol,de te majd hozzákakukkolsz még tizet. És így pontosan kijön a tizenkettő I — Én nem tudok kakukkolni. — Gyakorold! Az életben minden gyakorlás kérdése. Egész nap, amíg a felesé­gem a boltokat járta, kakuk- koltam. Végül már oly hűen csináltam, hogy az erdei ka­kukk is megirigyelhette volna. Este nyugodt lélekkel men­tem el a születésnapra. Éjjel két óra körül a barátaim kí­sértek haza. A feleségem békésen aludt. Alig dugtam a lábom a pa­pucsba, az óra kettőt kakuk­kolt. Eljött az én időm! Mély lélegzetet vettem, s kakukkolni kezdtem. Tízet kakukkoltam, s így pontosan kijött az éjfél, az az időpont, amit a feleségem megszabott. Aztán levetkőztem, bebújtam a paplan alá, s mély álomba szenderültem. Reggel a feleségem szinte magánkívül volt. — Elromlott az óra! — mondta. — Még ma el kell vinni garanciális javításra. A nagymutató éppen a nyol­casra ért, az óra pontosan nyol­cat kakukkolt. — Nincs ennek semmi baja — ellenkeztem. — Nyolcat kakukkolt, a mutatója a nyol­cason áll. — Nem, nem, valami történt vele. Az éjjel kétszer kakkukol- ta ugyanazt az időt. Először éj­félkor, aztán két órakor. De ez még semmi! Amikor másodszor is elkakukkolta a tizenkettőt, hármat köhögött, kettőt csuk- lott, egy nagyot ásított, és mo­rogva bebújt a palan aló . Azóta mintaférj vagyok. Kö­szönhetem Goso barátom zse­niális ötletének. Kovács Sándor fordítása például galuskát, vagy más „csúszós” ételeket a szájhoz emelni. A cég képviselője ki­emelte, hogy az újításnál nem csak a gyakorlatlan külföldiek­re gondoltak, hanem a japán gyerekekre is, akiket a kés­villa elkényeztetett és akik sokszor mór szintén nehezen birkóznak meg a pálcikák hasz­nálatával járó nehézségekkel. Volkstimme Mérgezett város Egyelőre nem járt sikerrel az a kísérlet, hogy a mexikói fő­várost zöldebbé tegyék. 119 millió lombos fácska, amelyet három évvel ezelőtt ültettek el Mexikó városban, a levegő szennyeződésének esett áldoza­tul. A kis fák nem nőttek egy méternél magasabbra. A 12 millió lakosú városra, amelynek külterületein további 5 millió ember él, naponta 6000 tonna mérgező anyag hull, amelyet a gyárak és a gépkocsik bocsá­tanak a levegőbe. A hatóságok most újabb kísérletet tesznek a főváros fásítására: 28 millió kőris-, babér- és paliszander­facsemetét ültetnek el. Ezek a fák a szakemberek szerint na­gyobb ellenállóképességűek. Stern Halottak Jacqueline Roser 32 éves angliai lakost rosszul- lét miatt kórházba szállítot­ták, ahol az orvosok több órán át próbálkoztak élete megmentésével, mégis meghalt. Ki is állították a halotti bizonyítványt, - az­után a holttestet elszállí­tották, hogy eltemessék. Másnap reggel azonban a temetkezési vállalat dol­gozója észrevette, hogy a halott lélegzik. A kihívott mentők villámgyorsan visz- szaszállították a kórházba a „megboldogultat", ahol rövidesen magához tért. * Szokatlanul végrendel­kezett az angliai Marjoire Lobb. Utolsó kívánsága az volt, hogy halála után a szüleitől örökölt házat, amelyben élt, és amelyet a harmincas években épí­tettek, rombolják le, hal­jon meg vele együtt. Az idős hölgy akaratát telje­sítették, bár a ház lerom­bolása igen költséges volt. Marjoire Lobb azonban hátrahagyta az ehhez szük­séges összeget. Magazyn Polski Vasárna A tudomány vilá Kis klímabt A zárt térben a külső időjárástól fi getlenül is meghatározott páratartalnv hőmérsékletet biztosító légtechnikai t rendezés — a klímaberendezés — szÓ2 dunk nagyszerű találmánya. A korsze középületeket — szállodákat, kórházak színházakat, éttermeket stb. — ma m eleve kilmatizált kivitelűre készítik, vág központilag oldják meg az összes hel ség légkondicionálását. Emellett vann egyedi berendezések is használatbc amelyekkel csupán egy-egy kisebb term szobát klimatizálnak. Ilyenkor a kész lék kis külméretei miatt akár az abl mélyedésében is elfér, de ugyanúgy sí relhető a készülék a külső fal áttörésé is. Az ún. ablak-klímaberendezés alkalm zásánál nagy megtakarítást jelent, ho nem kell légcsatornákat készíteni, szer ni, rejteni stb. Különösen a már meg vő épületekben előnyösebb az ilyen i rendezés. Az sem elhanyagolható sze IX • • I • • • • Különös m A tudományos kutatás és az oktal ismeretterjesztés számára nagyon fonto: a legkülönfélébb állattani készíteném előállítása, hiszen az állatpreparátun a zoológiái, biológiai és anatómiai isr retszerzés nélkülözhetetlen eszközei. Régebben a begyűjtött, vagy lelőtt latokat szó szerinti értelemben kitömi Az állat lenyúzott bőrét annyi kóccal, s nával, gipsszel, vagy egyéb anyaggal ti ték ki, amennyi az összevarrt bőrbe c belefért. így persze legtöbbször fel ismerhető alakúvá változott a kitömött lat. Ma már elengedhetetlen, hogy a p páráit állat hűen tükrözze a termész« viszonyokat: ez szabja meg a kikész módszerét is. Mindez nagy szakérteli kíván, egyrészt ismerni kell a kitön módszereket, másrészt az állatokat n életükben tanulmányozni kell, mozdula kot, mozgásukat megfigyelni. De művi munkát is végez a preparátor, ha r csupán természethűen, hanem jellel helyzetben (megtorpanás, várakozás, rás, vagy a támadás pillanata) rögzíti állatot, s ezzel az állat életének egy- megkapó mozzanatát mutatja be. Az i zi preparátornak tehát nemcsak egysa munkásnak, hanem bizonyos fokig művi nek is kell lennie. Legtöbb esetben a és az adott lehetőségek határozzák r az ábrázolás módiát. Iskolai gyűjte nyéktől például megkívánják, hoav azo kitömött állat jellemző sajátosságait tüntessék fel, hoay a tanulók szóm könnven bemutathotók leayenek. Múze számára olyan egyszerűbb oreDarótui a jobbak, amelyeken jól kivehetők a n letek. Egész állatokból általában három módon készíthetnek preparátumot: fo dékban történő konzerválással, bőrfo méssel és montírozással, kitöméssel. G^ ran azonban csak az állat egy szervre szeréről készül preparátum, ilyenek csontváz-, zsiger- és izomkészítmények, ún. injiciált készítmények, az agyvelő 1 zerválásc stb. Újabban az anatómiai állattani gyűjteményekből nem hián' hatnak a műanyag gipszmodellek s Nemcsak szervmodelleket. hanem e< testrészeket, sőt egész állatot is kési nek ezzel a módszerrel. A legizgalmasabb munka talán a gyobb testű állatok montírozása, ar sokban hasonlít a szobrász tevékenysr hez. A pontos méretek, rajzok, fényké alapján készít (több vázlat után) terv« preparátor, majd közvetlen kasírozás i tén belső vázat épít, és arra fagvapo köti rá az egyes testtájékok idom

Next

/
Oldalképek
Tartalom