Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-06 / 123. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin magazin vH, bál endozések >nt, hogy a készülék egyik helyiségből a ósikba való áthelyezése szükség esetén orsan megtörténhet. A legegyszerűbb ablak-klímaberendezés lyanoiyan részekből áll, mint egy kis hű­szekrény: kompresszor, párologtató, kon. mzátor, szabályozó berendezés és hűtő- izeg. További részei a levegő tisztítását olgáló szűrők és a levegőt keringtető ntillátor. A valamivel igényesebb kivi - lűek már elektromos fűtőegységgel is ndelkeznek. Az igazi klímaberendezés- :n pedig a helyiség páratartalmát ellen­ző és szabályozó egység is van. A képünk hátterében látható, az ablak- jlyedésben elhelyezett nyugatnémet ártmányú ablak-klímaberendezés nem gyobb egy kis tv-készüléknél és esztéti- san illeszkedik a helyiség berendezésé- z. Kívülről nézve már közel sem nyújt en kedvező látványt. iterség ijd erre az érdes felületű anyagra gip- ís papírmasszával mintázza rá az izmok ntúrjait. Közvetett kasírozás esetén az íré megépített belső vázon az állatot yagból mintázza meg, majd erről az yagszoborról gipszöntvényt, negatívot szít. A negatív formadarabokat gipszes szoncsíkokkal kasírozza ki, a kapott po- V formadarabokat összerakva, a belse­jén üreges állatszobrot készít. Erre a jszszoborra dolgozza rá végül az állat rét. (épünkön: munkában a preparátor. Éles anyanyelvűnk Dlyan szegény, hogy tisztelettel sem adózik. /illámkérdésre lesújtó a válasz. \ beteg tudatot a rosszullét határoz- :a meg. kz együqyűnek is sok fajtája van. la a hibáit levetkőzné, felöltözne. :qy kancsalnak nem kell elnézést :érnie. ölösleges ábrándokat kergetni. Ügy­em futnak. fannak alkotó tévedések, és eltévedt ilkotások. .ét fej mindig homlokegyenest ellen­ezik. vttól még nem realista, hogy való­ággal ontja a könyveket. Kerekes László Oscar-díjasok, 1984­Ebben az évben az ötvenha- todik alkalommal osztották ki Hollywoodban az Oscar-díja- kat, az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 1929-ben alapított díjait, a 28 cm-es aranyozott bronzszob­rocskát. Mint minden évben, az idén márciusban is nagy ér­deklődés előzte meg az ünne­pélyes aktust, hisz a váromá­nyosok között érdekes produk­ciók, neves és alig ismert mű­vészek egyaránt szerepeltek. És — ahogyan azt nemrég a tele­vízióból megtudhattuk — a sza­vazók is csak a helyszínen fel­bontott borítékok tartalmából értesülhettek az összesített eredményekről. Az elsőfilmes James L. Brooks Terms of Endearment című al­kotását például 11 kategóriá­ban jelölték. S valóban, a ma­gyarra Becéző szavaknak for­dított című film nyerte el a leg­jobb film és a legjobb rende­zés Oscarját. Kiváló teljesítmé­nyéért Shirley MacLaine-é lett a legjobb női alakítás díja, míg Jack Nicholson ugyancsak a Becéző szavakban nyújtott tel­jesítményével érdemelte ki a legjobb férfi mellékszereplő cí­met. S ez az alkotás díjat nyert abban a kategóriában is, amely a legjobb forgatókönyv adaptációnak szólt. született. Filmes pályafutását Hollywoodban küldöncként kezdte az egyik stúdióban. Az­tán fellépett színpadon, szöveg­könyveket írt, és kisebb film­szerepeket játszott. 1969-ben is­merte meg nevét a világ a Sze­líd motorosok részeges ügyvéd­jének szerepében. 1974 óta már csak filmszínész. 1975-ben ka­pott először Oscar-díjat, a Száll a kakukk fészkére McMurphy- jának megformálásáért. Ismer­tebb filmjei közül néhány: öt könnyű darab, Kínai negyed, Foglalkozása: riporter. A legjobb külföldi film díjá­ban mi is érdekelve voltunk. Az öt benevezett produkció közt szerepelt a Jób lázadása. A jelölés maga is minősítés, a díjat azonban Ingmar Bergman filmje, a Fanny és Alexander kapta. 1976 óta, amióta el­hagyta hazáját, ez a világhírű rendező első újra Svédország­ban forgatott alkotása. Kitart amellett, hogy ez az utolsó filmrendezése. Hogy így lesz-e, a jövő dönti el. A díjnyertes al­kotás egy jómódú nagy család­ról szól, amely svédországi vá­rosban él a század elején. A hosszú történet csak rövid időt ölel fel hőseinek életéről, a problémákkal való viaskodá- sukból. Mint minden Bergman- filmnek, ennek sem a történe­te az elsődleges, hanem az emberi kapcsolatok. Bergman alkotótársa ezúttal is a kiváló Sven Nykvist opera­tőr. A népes szereplőgárdából csak néhány ismert Bergman- színész nevét emeljük ki: Jarl Kulié, Christine Schollin, Har­riet Andersson, Gunnar Björnst- rand, Erland Josephson. A legjobb színészi alakítá­sért Robert Duvallt jutalmazták a Gyengéd megbocsátás című filmben nyújtott teljesítményé­ért. Iszákos férfit személyesít meg, aki egy útmenti benzin­kút tulajdonosnőjét arra kéri, hadd dolgozhasson nála né­hány napig kosztkvártélyért... Az asszonyt Tess Harper, a kisfiát, Sonnyt Allan Hubbard játssza. A kritikák őket is dicsé­rik. Ugyancsak a Gyengéd megbocsátáshoz fűződik a leg­jobb forgatókönyvért adott Os- car-díj, amelyet Horton Foote- nak ítéltek oda. Barbra Streisand sokat re­mélt Yentl című filmjének ne­vezésétől, hisz többszörösen is magáénak mondhatta ezt az alkotást. Isaac Bashevis Singer regénye alapján Jack Rosent- hallel ő írta a forgatókönyvet, ő volt a rendező és a saját produkcióban készített alkotás­nak ő játszotta a főszerepét. Míg a sikeres- és nálunk is ha­marosan látható Tootsie-ban Dustin Hoffman olyan férfit ját­szik, aki csak nő képében tud érvényesülni, Streisand filmjé­ben egy fiatal lány adja ki ma­gát férfinak, hogy tanulhasson. Ehhez persze az is hozzátarto­zik, hogy a történet a század­előn, Kelet-Európábán játszó­dik. Streisand várakozásával ellentétben filmjének csak ze­ne- és dalszerzői, Michel Leg- rand, Alan és Marilyn Bergman kapott Oscar-díjat a legjobb zenei feldolgozásért. A legjobb eredeti dalnak járó kis szobrot Giorgio Moroder Micsoda érzés című szerzeményének adomá­nyozták, amely a Fleshdance című filmben hangzik el. A tör­ténet egy fiatal nőről szól, aki függetlenségre törekszik, és hí­res táncosnő akar lenni. Három Oscar-díjat kapott az Igazi helytállás című, űrhajó­sok között játszódó produkció: eredeti zenéjéért, hangeffektu­saiért és hangprodukciójáért. A film írója és rendezője Phi­lip Kaufman, a főszereplők: Sam Shepard, Barbara Hershey és Donald Moffat. Mint eddig, valószínűleg most is eljut hozzánk néhány, az Os- car-díjjal jutalmazott produk­ciók közül. Erdős Márta A történet középpontjában anya és leánya kapcsolata áll. Az anya (Shirley MacLaine) csak úgy tudja elképzelni az életet és a boldogság mara- dandóságát, ha állandóan el­lenőrzi, figyeli saját magát és mindenki életét maga körül. Leánya (Debra Winger) szere­ti az anyját, de élete 30 éve alatt mindent elkövet, hogy ne olyan legyen, mint ő. Shirley MacLaine, aki épp e napokban, ez év április 24-én ötvenéves, egészen különleges személyiség. Kiváló táncos, sok­oldalú színész, aktívan politi­zál, két könyve jelent már meg. 1955-ben mutatkozott be Hol­lywoodban Alfred Hitchcock Bajok Harryval című filmjében. Világhírűvé a Legénylakós tet­te 1959-ben. Sok filmjét bemu­tatták nálunk is, például az Ir­ma, te édes, a Melyik úton jár­jak? címűt. Filmbeli partnere — szom­szédja, az ex-űrhajós szerepé­ben — Jack Nicholson színész­rendező. 1937. április 22-én Jelenet a Gyengéd megbocsájtás című filmből. Középen Robert Duvafl. Ke resztrejtvény Radnóti Hetvenöt éve, 1909. má­jus 5-én született, mártír­halált szenvedett, nagy köl­tőnk, Radnói Miklós. Emlé­kére Naptár című verséből helyeztünk el idézetet rejt­vényünkben. VÍZSZINTES: 1. Az idé­zet kezdete: zárt betűk: L, 1. 13. Késve érkezik. 14. „...szü­netében” (Edgar Degas, neves francia impresszionista festő képe). 15. Egyforma betűk. 16. Takar. 17. Mesterséges aka­dály. 19. Község Hajdú-Bihar megyében. 20. Késnek, szónak egyaránt lehet. 22. Ceruza- márka. 24. Régi űrmérték. 25. Magas török méltóság. 26. Jó­zsef Attila híres verse. 27. Az ozmium vegyjele. 29. Kiejtett betű. 30. üzemi takarék. 31. Vasúti csomópont a Dunántú­lon. 32. A sör alapanyaga, névelővel. 34. Mutatónévmás. 35. Rossz idő. 37. Ideig-... (időmeghctórozás). 39. Radnó­ti egyik versének cime. 42. Ese­ménygyűjtemény. 44. Idomta- lan figura, bálvány. 45. A szamárium vegyjele. 46. Föl­dön termő gyümölcsöt szedő. 47 .........a búzamezőkről”. (Mó­ra). 48. A Tisza mellékvize. 49. Kicsinyítőképző. 50. Kiejtett be­tű. 51. Antik. 52. Elkeseredett. 53. Kevert bor! 55. A jó sze­repléssel együtt jár. 58. Szap­panmárka. 59. Német filmek utolsó felirata. 61. Ir pálinka. 62. Szép Ernő egyfelvonásosa. 64. Cin. 65. Nyomda üzemré­sze. 67. Zenei kifejezés (re- megtetés). FÜGGŐLEGES: 1. Rang­jelző. 2. Görögország. 3. Lab­darúgó-trófea. 4. Kocsonya. 5. Francia—belga folyó. 6. „...van Winkle", Robert Planquette operettje. 7. Sze­mélyes névmás. 8. „. . . dönge­tek falat" (Ady). 9. Varsó ré­sze! 10. E, E. E, E, E. 11. „... királynője’’ (Goldmark- opera). 12. Dalolja. 15. A versidézet befejező része; zárt betűk: D, N, B, S. 17. Vasco da ... portugál hajós, ki má­sodiknak érte el Afrika meg­kerülésével Indiát. 18. Meg­szólítás. 21. Napszak. 22. Tévé­műsorszám. 23. Móricz Zsig- mond írása, 26. Szeged író­régésze. 28. Stendhal-hős a „Vörös és fekete” című regé­nyében. 31. Egyes keleti or­szágokban még mindig alkal­mazott büntetés. 33. Eleség- növény. 35. Magyar nemzet­közi sakknagymester (István). 36. Sodort kötözőanyag. 38. Hónap nevének rövidítése. 40. Paradicsom. '41. Harcias nők. 43. Égéstermék, névelő­vel, 45. Vannak, akik az ilyen cédulákat gyűjtik. 47. Paradi­csom. 48. Mint a vízszintes 62. számú sor. 51. Felvilágosító. 54, Szájvíz. 56. Határrag. 57. így hívta Ady édesanyját. 60. Férfinév becézett alakja. 62. Az ír szövetségi hadsereg név­jele. 63. Mint az 58. számú sor. 66. Omszk folyója. 67. Testnevelési iskola régebbi nevének névjele. 68. Ilyen gazda is van. E. B. Beküldendő: a vízszin­tes 1., függőleges 15., vala­mint a vízszintes 39. számú so­rok megfejtése, legkésőbb má­jus 14-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesztősége Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az április 21-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Zongora- virtuóz — Szöktetés a szeráj- ból — Figaró házassága — Don Giovanni — Varázsfuvola. Könyvjutalmat nyertek: Ba- gosi Erzsébet, Pécs, Rákóczi út 13/b., Birinyi Jánosné, Pécs, Borostyán u. 6., Petter Zsu­zsanna, Pécs, Krisztina tér 24., Szajcsán Julianna, Mohács, Fűzfa u. 7., Varga Jánosné, Baranyajenő, Szabadság u. 9. A könyveket postán küldjük el. Rádió mellett... Farmer és szakáll A lóden-korszakban nem azért viseltek az emberek ló- denkabátot, mert ezt valami­féle Hivatal előírta volna, ha­nem mert nem volt más, illet­ve ez volt a legolcsóbb, és az ember választhatott a" szürke, barna vagy a zöld színek kö­zött. De azért a Hivatalt sem kellett félteni. Mert amikor a bőszárú nadrágot kiszorította a keskeny, vagyis a csőszárú nadrág, hozzá még jött az olasz fazonú, hegyes orrú ci­pő, akkor könnyen jampecnek minősítették az embert, egé­szen addig, amíg a „jampi di­vat" meg nem hódította azo­kat, akik ezt korábban meg­szólták, sőt, tiltották. Évek múl. tán már azok öltöztek mara­dion, akik még mindig a szűk- szárú nadrágot és hegyes or­rú cipőt koptatták, mert ismét a bőszárú nadrág jött divatba és a tompa orrú cipő. A divat gyors változásait nem akarom most felidézni — ismerheti mindenki: szűk­szoknya, miniszoknya, hosszú­szoknya, abroncs-szoknya, to­vábbá a zakók vólltömés nél­kül, majd szögletes vátlakkal. A hatvanas évek legelején minden magyar nő és férfi or­kánkabátokban vészelte át az őszi—tavaszi esős napokat, az­tán jött a blézer, de ezt meg­előzően a farmer. Amely ma is ellentáll minden táma­dásnak, illetve . .. nem is tá­madja senki. Minek? A diva­tot legyőzi nem lehet. Erre vég­re rájöhettünk már. Vagy mégsem? A rádió egyik riportműsorában fiatal pédagógusok vallanak mun­kájukról, örömeikről, gondjaik­ról és elmondják, tanári érte­kezleten figyelmeztetést kap. tak: „Ne hordjanak szűk far­mert ...!” A farmer, persze — éppen speciális szabása miatt — a test vonalát követi, tehát nem lötyög az embe­ren, bő farmert soha nem gyár­tottak, nem is fognak, hála a konfekcióiparnak. Na, de miért baj, ha a tanító néni, tanár néni farmernadrágot ölt ma­gára? De azt hiszem, nem is erről van szó. Inkább egy nevetsé­ges és prűd szemléletről, amely — ha elvétve is —, de még mindig felüti a fejét némely in. téziménynél. Egyik tanárt arra is figyelmeztették, hogy vágassa le a szakállát. Amikor megkér­dezte az iskola igazgatóját, mi a kifogása a szakáll ellen, amaz csak megvonta a vállát és azt felelte: „Nem való!” Gyakran találkozunk régi, el­sárgult fényképekkel, folyóira­tok, vagy dokumentumok jóvol­tából, amelyek „nagy embere­ket”, tudósokat, művészeket, esetleg a magyar oktatásügy kiemelkedő egyéniségeit ábrá­zolják: szakállt, vagy magasra pödört bajuszt viseltek. A k- k o r az volt a divat. És ma is ismét divat. Dehát senkit sem lehet a divat köve. tésére kötelezni, ám ellenkező, jére sem. Magam részéről mel­lőzöm a szakállt, bár csábító benne az, hogy nem kell bo­rotválkozni. Mégsincs szakál­lam, annál az egyszerű oknál fogva, mert viszket tőle a bő­röm. Ennyi az egész. Mond­jam, hogy „nem a szakáll és a ruha teszi az embert?" El­koptatott közhely. Ha én lennék a magyar ki­rály, magát a tiltást tiltanám meg. Azt, hogy valaki — veze­tői beosztásával élve — még ilyen módon is megnyirbálja beosztottjának egyéni szabad­ságát. Leegyszerűsítve: mi kö­ze hozzá? A mérce nem a szakáll és a farmer egy ember elbírálásánál, hanem az, hogy mit tesz le a „közösség asz­talára”? Akár kopasz, akár szakállas — a lényeg mindig ez. Rab Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom