Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-12 / 129. szám

A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az első negyedévről (Folytatás az 1. oldalról) ségében, mint egy évvel koráb­ban. A fontosabb termékek kö­zül csontos nyershúsból több mint 43 százalékkal, főzelék- konzervből 25 százalékkal, ci­garettából 18 százalékkal nö­vekedett, vágott baromfiból és alkoholmentes üdítő italokból viszont csökkent a termelés. A megyei székhelyű szocia­lista ipar első negyedévi érté­kesítése 8,3 milliárd forint volt, összehasonlítható áron 0,8 szá­zalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A me­gyei székhelyű iparvállalatok és a fontosabb telepek külke­reskedelmi célú értékesítése összességében 1,5 milliárd fo­rintot tett ki, folyóáron számít­va 17 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszakit. Ezen belül a nem rubel elszá­molású értékesítés jelentősen, közel 70 százalékkal növeke­dett, a rubel elszámolású vi­szont 16 százalékkal csökkent. Míg 1983 első negyedévében az összes kivitel mintegy 60 szá­zaléka volt rubel és 40 száza­léka nem rubel elszámolású, az idén ez az arány — az előbbi sorrendben — 42, illetve 58 százalékra módosult. Ebben szerepe van az export fokozá­sához nyújtott preferenciáknak. A külkereskedefrni célú értéke­sítésre átadott fontosabb ter­mékek közül a nyershús kiszál­lítása közel háromszorosára, a porcelánszigetelőké több mint 50. a puhabőröké 33 százalék­kal emelkedett, csökkent vi­szont a kiszállítás lábbeliből, váaott baromfiból, főzelékkon- zervből. gépekből és gépi be­rendezésekből. A kivitelező építőipar első negyedévi termelési eredményei — a lassú kitavaszodás körül­ményei között — viszonylag kedvezőek. Az építőipari ter­melés volumene — összehason­lítható áron számítva — 3,6 százalékkal meghaladta az 1983. első negyedévit, miköz­ben a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal (ezen belül az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak száma 0,9 százalékkal) alacsonyabb volt az idén, mint tavaly. Az év első három hónapjában 211 lakást adtak át a megrende­lőknek, 52-vel kevesebbet, mint a tavalyi első negyedévben. Március végén 151, egyenként 500 000 Ft-os költségvetési ér­téket meghaladó építményen dolgozott a megyei székhelyű kivitelező építőipar. A kivitele­zés alatt álló építmények szá­ma iával kevesebb volt az egv évvel korábbinál, költségvetési összegük (2,3 milliárd Ft) vi­szont 64 millió Ft-tal maga­sabb. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban az elő­ző évinél nagyobb területen el­vetett őszi gabonák többségük­ben jó, vagy közepes minősí­tést kaptak a tavaszi határ­szemlén. A kukorica vetését a hűvös tavasz miatt április eleje helyett csak később tudták megkezdeni a gazdaságok. Cukorrépából csökkent a bel­földi felhasználást szolgáló ve­tésterület, ezen felül azonban jugoszláv kooperációban is termelnek a gazdaságok cukor­répát. A napraforgóvetés va­lamelyest kevesebb lesz, mint az előző évben volt. Magborsó­ból és szójából is számottevően kisebb az idei vetés. Az állattartáson belül tovább nőtt a sertéstartás súlya. A szarvasmarhák száma viszont a negyedév Végén az egy évvel korábbinál 2 százalékkal ki­sebb volt. Az 1982. január el­sejétől érvényes szabályozók a szarvasmarha-ágazatban csökkentették a tej és növel­ték a marhahizlalás jövedel­mezőségét, a húsipar is támo­gatja a húsmarhatartást alap­anyag biztosításával, a nagy­üzemekben mégis csak lassú ütemben növekszik a marha­hizlalás. Említésre méltó a húsmarha ágazat fejlesztése a mágocsi, az egyházaskozári és a baranyahidvégi közös gazda­ság. A fajlagos tejtermelés az első negyedévben — a múlt év azonos időszakának tete­mes növekedése után — 80 li­terrel tovább nőtt. A sertésállomány az 1983 március véginél 10 százalékkal volt nagyobb. E növekedés el­sősorban a kisüzemek tartási kedvének fokozódásával függ össze. Tovább nőtt — egy év alatt közel duplájára — a nagyüzemekből a kisüzemek­hez kihelyezett állomány. Az első negyedév végén a megye gazdaságai közel 4,4 vekedtek a lakossági hitelek, január—márciusban 240 millió forinttal emelkedett az állo­mány. A hitelek dinamikus ál­lományváltozása elsősorban a hosszúlejáratú hitelek növeke­déséből adódott. Ezen belül az OTP által nyújtott lakásépítési és értékesítési kölcsönök ösz- szege a negyedév során 189 millió Ft-tal bővült. (Tavaly az első három hónapban 64 mil­lióval nőtt.) Jelentősen megnövelte exportját a Baranya megyei Húsipari Vál* lalat. Fotó: Proksza László millió tyúkfélét tartottak, ami azonos az előző évivel, ezen belül azonban a kisüzemekben 12 százalékos csökkenés, míg a közös gazdaságokban 20 szá­zalékos növekedés tapasztal­ható. A juhok száma a nagyüze­mekben csökkent, a gazdasá­gok egy része az állomány ki­helyezésére, bérbeadására, vagy értékesítésére, az ágazat felszámolására törekszik. A Magyar Nemzeti Bank Ba­ranya megyei Igazgatóságának lakossággal kapcsolatos összes kifizetése az első negyedévben 3,1 százalékkal volt több, mint a tavalyi azonos időszakban. Legjobban az áruértékesíté­sért, megbízás teljesítéséért ki­fizetett összegek nőttek. A la­kosság takarékbetét-állománya március végén 7,2 milliárd fo­rint volt a megyében. Ez évben három hónap alatt 231 millió forinttal nőtt a betétek össze­ge. A betéteknél jobban nö­Foglalkoztatottság Baranya megyében 1984 el­ső negyedévében a megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak száma 1,2 százalékkal keve­sebb volt, mint egy évvel ko­rábban. A fogyás továbbra is jobbára a fizikai foglalkozá­súak köréből adódott. Az egyes népgazdasági ágak kö­zül az iparban az átlagossal azonos arányban, a mezőgaz­daságban és a kereskedelem­ben annál jelentősebben csök­kent a létszám, ugyanakkor a közlekedésben és a vízgazdál­kodásban növekedett a foglal- koztatpttak száma. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbé­re az év első negyedében 4734 Ft volt, 6,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. E jelentős növekedésnek az is oka, hogy az elmúlt év azonos időszakában központi rendel­kezések korlátozták a bérfej­lesztést. Kereskedelem A kiskereskedelmi áruértéke­sítés január—márciusban 4,2 milliárd forint volt, összehason­lítható árakon számítva 1,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel előbb. Jelentős mérték­ben a ruházati cikkek és az élelmiszerek eladása csökkent. Ez utóbbiban szerepet játszott, hogy míg tavaly az első ne­gyedév forgalmát növelték a húsvéti vásárlások, addig ez évben a második negyedévet érintették. A kereskedelmi vállalatok, átlagosan 35 százalékos áren­gedménnyel csaknem 70 mil­lió forint értékű árut adtak el az első negyedévi időszakos árleszállítások alkalmával. A kiárusításba vont árualap ösz- szességében 7 szózalékkaj ke­vesebb volt, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Ruházati cikkekből közel 20, vegyes ipar­cikkekből csaknem 5 millió fo­rintot tett ki az árengedmények összege. A szocialista kereskedelem árukínálata az első negyedév­ben élelmiszerekből összessé­gében iavult. iparcikkekből a múlt évihez hasonló volt. Tő­kehúsból a kínálat mennyiség­ben meghaladta a keresletet annak ellenére, hogy a ne­gyedév során a boltokba szál­lított tőkehús 10 százalékkal kevesebb volt az egy évvel ko­rábbinál. A keresletcsökkenés a január végi hatósáqi ár­emeléssel van összefüggésben. A ruházati termékek körében változatlanul éreztette hatását a természetes alapanyagok hiánya. A méteráruk közül fő­leg a kordbársonv, az egyszínű flanell, a pamutjersey, a far­meranyag hiányzott az üzletek­ből. Továbbra is jellemző volt a konfekcionált termékek fa­zon-, méret, és választékhiá­nyossága. A csecsemőruházati cikkek kínálata az elmúlt évek­ben megszokott színvonalhoz képest romlott. Javult viszont a férfiöltönyök, pantallók, spor­tos zakók, bakfisblúzok kíná­lata. A férfi, női és qyefmek kötött felsőruházati termékek választékát az import áruk szí­nesítették. A veqyesiparcikkek körében ezúttal is ielentős volt a hiány­cikkek száma. Kieléqítetlen a kereslet mélyhűtőkből, színes televízió készülékekből, olcsó lemezjátszókból. Az építőanyaa- ellátásban változatlanul komoly gondot jelent a falazóanya­gok, a tetőfedő cserép, a fű­részelt fenyőgerenda, az áthi­daló vasbeton aerenda, a nyí­lászárók iránti igények kielégí­tése. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága ■■■■■■■■■■■■■■■ Felhívás Negyven óra társadalmi munka a településünkért! A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa felhívással fordult a nemzethez a felszabadulás 40. évfordulójának köszöntésé­re. Azt kérte hazánk lakossá­gától, hogy köszöntsék céltu­datos és eredményes munká­val felszabadulásunk 4 évtize­des jubileumát. Dolgozzunk és alkossunk nemzeti egységben elődeinkhez méltóan és utó­daink iránti felelősséggel. Ké­pességeink legjavával gyara- pitsuk szocialista hazánkat. Úgy véljük hogy a munkahe­lyeken végzett becsületes és eredményes munka mellett a célokat jól segítheti a lakos­ság önként vállalt társadalmi munkája településeink fejlesz­tése érdekében. A Hazafias Népfront felhí­vása a társadalmi munkák vég­zésére az elmúlt években is nagy érdeklődést váltottak ki megyénk lakossága körében. Jelentős eredmények születtek. Ezt bizonyítják azok a Nemze­ti Zászlók és Elismerő Okleve­lek, melyeket megyénk több te­lepüléseinek lakói kiérdemel­tek. Több százan kapták meg társadalmi munkájukért q nép­front és a tanács kitüntetéseit, elismeréseit. Hazánk felszabadulása 40. évfordulója alkalmából felhí­vással fordulunk megyénk la­NEGYVEN ESZTENDEJE 1 4 m 19* A V5 kosságához, hogy 40 óra tár­sadalmi munka vállalással kö­szöntsék a jubileumot. A tár­sadalmi munkák szolgálják ko­rábbi céljainkat, amelyeket a VI. ötéves terv időszakára je­löltünk meg: újabb általános iskolai tantermek, napközik építését, az- időskorúak ellátá­sát szolgáló szociális intézmé­nyek fejlesztését, a lakóhelyi környezet szebbé tételét. Kérjük mindazokat, akik vál­lalást tesznek 40 órás társa­dalmi munkára, az itt közölt nevezési lapot kivágva juttas­sák el a Hazafias Népfront il­letékes lakóhelyi bizottságá­hoz, ahol igazolják majd a vál­lalás teljesítését. Az akció értékelésére 1985 májusában kerül sor. A válla­lást teljesítőknek a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottsága Elismerő Oklevelet adományoz. A megyei tanács különdíjban részesíti azon tele­püléseket, amelyekben a la­kosság számarányához viszo­nyítva legtöbben vesznek részt az akcióban. A Dunántúli Napló folyama­tosan bemutatja a legkiválóbb társadalmi munkát végző egyé­neket, illetve közösségeket. 1984. május. A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága itt levágandó! Negyven óra társadalmi munka településünkért! Alulírott vállalom, hogy hazánk felszabadulása tiszteletére lakóhelyemen 1985. április 4-ig 40 óra közhasznú társadalmi munkát végzek. Név: ............................................................................................. Lakóhely: ..................................................................................... Munkahely: ................................................................................. (Ezen nevezési lap beküldendő 1984. június 1-ig a Hazafias Népfront lakóhelyi bizottságához.) Energiagazdálkodásink eredményei és feladatai Czipper Gyula nyilatkozata Az energiagazdálkodási program teljesítéséről, az ered­ményekről, a gondokról és a további elképzelésekről Czip­per Gyula ipari miniszterhelyet­tes, az Országos Energiagaz­dálkodási Hatóság vezetője interjút adott Sas Bélának, az MTI munkatársának. — Elmondhatjuk-e, hogy megszűnt az energiapazarlás? — A tények azt mutatják, hogy sokrétű állami intézkedés­sel, ösztönzéssel és támogatás­sal az energiatakarékosság na­gyon jelentős tartalékait sike­rült feltárni és hasznosítani. Az energiafelhasználás az iparban 1980 óta 6, a mezőgazdasáq- ban 8,4 százalékkal mérséklő­dött. így a termelő ágazatok­ban elért meqtakarítás fedezte a lakossági és a kommunális energiafogyasztás dinamikus növekedését. összességében tehát az utóbbi években nem emelkedett az ország energia- fogyasztása, sőt tavaly, az elő­ző évihez viszonyítva 2 száza­lékkal csökkent. Ebben kétség­telenül közrejátszik, hogy a népgazdasági termelés mér­sékeltebb ütemű emelése keve­sebb energiát igényel, mint a dinamikus fejlődés, de a pa­zarlás visszaszorítása és a taka­rékosabb felhasználás kibonta­koztatása nélkül nem sikerült volna megállítani az összfo- gyasztás növekedését. Ám a nemzetközi összehasonlítások­ból kitűnik, hogy az egységnyi termék előállításához szükséges energiamennyiség csökkentésé­ben a fejlett ipari országokhoz és saját lehetőségeinkhez, fej­lettségünkhöz viszonyítva sem merítettük ki még a takarékos­ság meglevő tartalékait. A leg­jobban szembetűnő pazarláso­kat megszüntettük, biztató úton já runk. — Várhatóan hogyan telje­sítjük az energiaracionalizálás ötéves programját? — Az energiaracionalizálási beruházások támogatásához nyújtható állami kedvezmények elnyerésére széles körű verseny bontakozott ki. A vállalatok és más gazdál­kodó szervek a múlt év végéig 2386 beruházási pályázatot nyújtottak be. Ebből 654 javas­lat nem felelt meg a követel­ményeknek, de 1329 pályázat már elnyerte a kért támogatást, s megkezdődött a többi javas­lat műszaki és pénzügyi felül­vizsgálata is. Az elfogadott pályázatok kö­zül eddig 818 beruházás — fő­leg kisebb fejlesztés — fejező­dött be 5,7 miíliárd forint érték­ben. Kedvező, hogy költségelő­irányzatukat nem lépték túl és elérték a jelzett megtakarítási célokat. így eddig évi 267 ezer tonna olajnak megfelelő ener­giával csökkentették a felhasz­nálóst, s további 421 ezer ton­na olajat takarítanak meg az­zal, hogy helyette más, olcsóbb energiahordozót, elsősorban földgázt, szenet és hulladék­energiát használnak. A tervidő­szak végéig befejeződő ener­giaracionalizálási beruházá­sokkal — amint a támogatásuk­ról kötött szerződésekből meg­állapítható — megvalósítjuk, sőt túlteljesítjük az akcióprog­ramban előirányzott legfonto­sabb feladatokat. — Miként fedezi az ipar az energiatakarékos berendezések iránti igényeket? — Az energiagazdálkodási program ipari hátterének fej­lesztésére előírt feladatok idő­arányos részét teljesítettük. Egyebek között a jó hatásfokú széntüzelésű központi fűtésű kazánokból iparunk már min­den igényt kielégít. A szocia­lista partnerek szállításaival együtt fedezzük a keresletet szeneskályhákból, tűzhelyekből, s az elektromos elosztóhálózat lehetőségeihez mérten az éj­szakai árammal működő villa­mos hőtárolós kályhákból is. A táv- és központi fűtés helyi szabályozását megoldó, tehát az energiafelhasználást csök­kentő termosztatikus hőérzéke­lős radiátorszelepekből már évente harmincezret készít az ipar, s tovább növeli a terme­lést. A hő- és melegvízfogyasztást mérők gyártása is megkezdő­dött, s zavartalan az ellátás hőfokszabályozókból, program­kapcsolókból. Jelentős, hogy az épülő házgyári lakások zömé­ben már a fürdőszobákba és a konyhákba is energiatakarékos fénycsövet szerelnek fel. Gond­jaink vannak azonban még né­hány energiatakarékos háztar­tási gép és készülék kereslet­kínálati egyensúlyának megte­remtésében, például lakossági gázkészülékekből nincs ele­gendő, pedig az utóbbi két évben 15—15 százalékkal bő­vült a termelés. Kevés a jó ha­tásfokú etázs fűtőkészülék és a radiátor is. Ezért a tervidő­szak hátralevő éveiben és a VII. ötéves tervben is folytatjuk a keresett energiatakarékos be­rendezések gyártásának fejlesz­tését, s erre ösztönözzük a vál­lalatokat jelentős állami támo­gatással, kedvezményes hitel­lel is. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom