Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-26 / 143. szám

*• Vihar után Ákémesi kék-sárgák alatt Gazdálkodásukra nem lehet panasz, vállalkozó kedvük példa is M ondják, hogy a hűvös, viharos tavaszi szélek megrángatták s eléggé össze is gabalyították a „kémesi sátor” tartóköteleit... Mások azt mondják, hogy már a téli zimankó sem tett jót nekik, megint mások úgy vélekednek: korábbi nyári hőségek is okozták, hogy a sátor alatti levegő fokozatosan for­róbbá vált, befülledt... Mindez természetesen csak képletes, hiszen a kémesiek kék-sárga találmányával semmi baj — műszaki értelemben. Annyi azonban igaz a szóbe­szédből, hogy a közös gazda­ságnál az utóbbi időben ko­moly vezetési, vezetői gondok támadtak, amelyekről — egye­bek közt — egy, a közelmúlt­ban megjelent, emlékezetes új­ságcikk is tanúskodik. Ezt nem „folytatni”, de nem is cáfolni, hanem csupán kiegészíteni tet­tünk látogatást Kémesen. Mindig újítottak A szövetkezet — a névadó faluval már korábban egyesült Szaporca, továbbá a ma is ön­álló Tésenyfa, Cun és Dráva- piski határában. 3200 hektáron gazdálkodik: 2200 hektáros szántójának földjei átlagosan 16 aranykoronás értékükkel jó­nak mondhatók. — A „Közös út” valamilyen értelemben mindig élenjáró tsz volt — mondja Patai János elnökhelyettes, a szövetkezet párttitkára. — Kutatóintézeti irányítással növény-fajta kísérle­tek folytak itt, és ma is folyik egy kisebb területen úgyneve­zett elektrosokkos kukorica­kezelés. Úttörők voltunk a fó­liás zöldségtermesztésben, va­lamint abban is, hogy ezt ki­adtuk a tagoknak háztájiba. Következő jelentősebb újítá­sunk a sátor volt. Ez Kiss József tsz-elnök hivatalosan jegyzett találmánya, amely — mellék­üzemágként — szépen jövedel­mezett, szerencsésen egészítette ki a hagyományos ágazatok gyengébb eredményeit éppen akkor, amikar erre különösen nagy szükségünk volt. Kémesen is azzal értek el sikert az utóbbi években, hogy termékszerkezetüket leegyszerű­sítve, a búza- és kukoricater­mesztésre álltak rá. A búza ta­valy — 700 hektáron — 50 má­zsa körüli átlagot, a kukorica pedig — 900 hektáron — átla­gosan több mint 90 mázsát hp- zott. Tavaly óta valamelyest javultak állattenyésztési ered­ményeik. Mindezek nyomán ta­valy már több mint 11 milliós nyereséget könyvelhettek el, és az átlagosan 100 forint ráfordí­tásra jutó 15,6 százalékos ered­ménnyel a magasabb hatékony­sággal dolgozó baranyai szö­vetkezetek sorába léptek. A tsz sátorkészítő üzemében mindössze huszonegyen dolgoz­nak: közülük tizennégyen a ponyvát szabó-varró asszonyok, a többiek lakatosok, segédmun­kások. A vasasüzem egy átalakított lakóház nagyobbik szobája: Kálmán Lajos és Szojká László itt készíti a sátor vasalkatré­szeit, darabolja méretre sodro­nyait. — Mezőgazdasági gépszere­lő vagyok — mondja Kálmán Lajos —, abból is megéltem, de ez érdekelt, s ha a tsz hoz valami újat, az ember szívesen melléáll. Eleinte sok gondunk volt, mert minden alkatrészt magunk állítottunk elő. Csőből, gömbvasból, mikor miből, min­dent magunknak kellett meg­bütykölnünk. Rá kellett jönni, fel kellett fedezni, mit honnan lehet készen, félig készen meg­vásárolni .. . eddig kilencet rendeltek tőlük; teljes kapacitásuk 16—18 len­ne. Nem többet, hanem na­gyobbat nem tudnak készíteni; a cuni művelődési ház nagy­termének mérete ugyanis, ahol a műanyaglapokat összevarr­ják, korlátozott. Az üzemág bő­vítésével társulásos alapon is próbálkoztak — sikertelenül, többek közt azért, mert ipar­vágányra is szükség lenne. Nagyobb varrócsarnok építésé­re sincs egyelőre pénz, ám az autótakaró-ponyva és a pécsi PETÁ-val kezdeményezett nap­ellenző azt jelzi, hogy a kémesi sátor mindenképpen jó, nagy jövővel biztató üzlet. Hogyan lesz jobb a tehenészet? A jövedelemérdekeltségi rendszer fokozatos bevezetése és a fiatalítás a szövetkezet szervezeti-vezetési megújulásá­nak két, további reményekre jogosító vonása. Legutóbb a műszaki ágazat és a tehené­szet élére került új, fiatal szak­ember. Ez utóbbi, Horváth Zol­olcsóbb, jobb minőségű takar­mány és szakszerűbb, gondo­sabb vezetés. Hogy ez nálunk sem elérhetetlen, jelzi a tavalyi második félévi 4800 literes te­henenként átlag. Ezt úgy értük el, hogy jobban törődtünk a ta­karmányozással: a tehenészek maguk, kézzel vágták a lucer­nát, aminek a gépi vágás, bog- lyázás nem tett jót... — Az is fontos, hogy jó le­gyen az összhang az ágazatok között, hogy például jó föld jus­son a silónak, a szénának is, és a gépek idejében érkezze­nek — kapcsolódik a beszél­getésbe Illés István műszakve­zető. — A jövedelemérdekelt­ségi rendszer, eddig, azt mond­hatom, bevált. Ám az anyagia­kon túlmenően is törődni kell az emberekkel. Meghálál­ják ... Ez hát a helyzet Kémesen? Ez is . . . Amivel azt szeretném kifeje­zésre juttatni, hogy bár (az idézett beszélgetések egy ré­szét szótlanul végighallgató) Kiss József tsz-elnöknek — és ezt világosan látni kell — vi­tathatatlan és múlhatatlan ér­— A másik gond eleinte az volt — fűzi hozzá Szojká László —, hogy nagyon oda kellett figyelni a már felállított sátrakra. Ha télen esett a hó, már menni kellett, megnézni, utánahúzni a tartóköteleket. Az utóbbi két évben ilyen gond­jaink már nincsenek; jobban meg tudjuk tanítani a haszná­latra, karbantartásra a partne­reket is. Kerner Sándor ágazatvezető foglalja össze, hogyan áll a sátor — mint üzlet. Az idén főnné, fiatalasszony, a Körös­vidékről, a békési Mezőgyánból került a Drávamellékre. — Miért veszteséges o tehe­nészet, és lát-e valami kiutat? — Az állattenyésztés orszá­gos viszonylatban sohasem ka­pott annyi támogatást, mint a növénytermesztés — mondja. — Ebben nem is várok különösebb fordulatot, mégis úgy gondo­lom, a szarvasmarha-tartást nálunk enélkül is jövedelmező­vé lehet tenni. Ehhez tulajdon­képpen csak két dolog kell: demei vannak a „Közös út” gazdálkodása szüntelen jobbí­tásában, azért a további ki­bontakozás csakis úgy képzel­hető el, ha az ez év tavaszára forrpontra jutó, részben vezeté­si, részben személyes problé­mákat elrendezik, tanulságait őszintén s megnyugtatóan le­vonják. Ahogy a műszakvezető állattenyésztő mondta: „törődni kell az emberekkel, mert meg­hálálják . . Varga János Készül az István lll-as akna Május 2-től folyamatos mun­karendben dolgoznak a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat me­cseki körzetének brigádjai a Mecseki Szénbányák pécsbá- nyaüzemi lll-as aknájának a kialakításán. Július végéig a jö­vendőbeli csaknem 60 méter magas aknatorony alapozásá­val végezni akarnak, hogy augusztustól épülhessen a to­rony. Nagyon fontos feladat, hogy a jövő év őszétől a majd­nem ezer méter mély akna mé­lyítését is elkezdhessék. Maga a mélyítés három évig fog el­tartani. Az egy négyzetkilométernyi munkaterületen, amely pillanat­nyilag inkább holdbéli tájra emlékeztet a hatalmas rézsű- rendszereivel, a mély munka­gödrökkel, 150-en szorgoskod­nak: aknamélyítők, a Baranya megyei Építőipari Vállalat, az Országos Bányagépgyártó Vál- alat és vagy tucatnyi alvállal- cozó szakemberei. Pár napja mentek el a lengyel munkás­fiatalok. Nincs baj az anyag- és alkatrészellátással, ennek következménye, hogy a részha­táridőket is tartják az építők. A déli oldal kötődő létesítmé­nyei közül a legtöbb már ké­szül, pár nap múlva az északi oldalra tevődik át a munka dandárja. A kívülállók számára fantasz­tikusnak tűnő beruházási össze­gért felelnek a kivitelezők: ma­ga az akna a gépi és egyéb berendezéseivel együtt közel egymilliárd forintba kerül. A lé­tesítmény csupán egy „fejezete" az 1992-ig tartó pécsbányaüze- mi, majd négy és fél milliárdos fejlesztésnek. Nem véletlen, hogy a kivitelezők között szinte naprakész együttműködés ala­kult ki, nincs hanyagság, lema­radás. S persze, ahogy csak lehet, faragnak a hatalmas be­ruházási tőkéből takarékossági okokból. Szerdán egy 37 ton­nás régi szállítógépház-dobot hoztak át Recskről, s amit csak lehet, átmentenek ide a hazai .. Az István III. akna tornyának alapozása. Fotó: Erb János bányákból. A spórolás egyik ékes bizonyítéka az is, hogy először az aknatornyot húzzák fel, s csak utána következik a mélyítés. Ezzel mintegy két év időelőnyhöz jutnak. Az István lll-ast a „legek” aknájaként emlegetik: a Mecseki Szénbá­nyákban ez a legnagyobb át­mérőjű — épp nyolc méteres —, és a legmélyebb is, hisz majd ezer méter mély lesz. Csuti J. A BNV-rÖl jelentjük Az EMG nagydijas logikai állapot analizátora Felzárkózik a honi mikroelektronika? Nem véletlenül áll a vásár tengelyében az A és a D pavi­lon, s nem véletlenül találha­tók meg épp ezekben a világ­szerte — joggal — vezető ága­zatoknak tartott elektronika és műszeripar produktumai . .. Amit látunk: temérdek külön­féle műszer, számítógép és pe­riféria . . . Grafikus kiírók, raj­zológépek, plotterek; korszerű irodagépek, fénymásolók; vegy- elemző (titráló) műszerek; hor­dozható lézeres gépek — aku­punktúrához; vagyonvédelmi rendszerek, lakásriasztók, egy- és többcsatornás jelzőközpon­tok; földzárlati hibahelykereső, statikus elektromosság ellen védő műszer; kézi rádiótelefo­nok és hírhálózatok, különféle antennák, URH adóvevők . . Mi jellemzi — hazai iparfej­lesztésünk szempontjából — ezt az elektronikai és műszer­ipari tablót? Először is az a tö­rekvés, hogy mielőbb behozzuk lemaradásunkat a mikroelektro­nikában, hogy korszerű alkat­részek nagy sorozatban történő gyártása feltételeinek megte­remtésével jobb alkatrészvá­lasztékhoz juttassuk a mikro­elektronikai berendezések gyár­tóit. Másodsorban, hogy mind­ez messzemenően gyakorlatias legyen a szó hétköznapi és közgazdasági értelmében egy­aránt, vagyis a termelés szá­mos területén használható ter­mékekhez jussunk, amelyek jó piacokra tarthatnak számot itt­hon is, külföldön is. Ezeknek az igényeknek és követelményeknek természete­sen elsősorban a nagydíjas és vásárdíjas termékek felelnek meg. Az Elektronikus Mérőké­szülékek Gyára logikai állapot­analizátora például a szocia­lista piacon egyedülálló ter­mék, de megállja a helyét a tőkés piacon is. A mikro- és miniprocesszoros rendszerek funkcionális vizsgáló műszere, nélkülözhetetlen eszköze tehát az ilyen készülékek fejlesztésé­nek, gyártásának, ellenőrzésé­nek — így a szervizelésének is. Felhasználható bármely digitá­lis rendszer, kombinációs vagy szekvenciális hálózat működé­sének vizsgálatára, alkalmazá­sával a tervező és hibakereső munka jelentősen ésszerűsíthe­tő, illetve csökkenthető. Méltán lett vásárdíjas ugyancsak az EMG 777 típusú, BASIC nyel­ven programozható asztali szá­mológépe, amely műszaki-tudo. mányos számításokra, mérő- rendszerek vezérlésére, grafikus feladatokra egyaránt alkalmas. Sok értékes, új termékkel je­lentkezik a Videoton, az Orion és a Budapesti Híradástechni­kai Gyár. Méltán lett nagydíjas a Számítástechnikai Koordiná­ciós Intézet PROPER—16/ A. professzionális személyi számí­tógépe; a VT 16-tal, a VT 32-es mikroszámítógép rendszerrel, színes grafikus display termi­nállal, asztali nyomtatóval, sze- mély-beléptető és nyilvántartó rendszerrel jelentkezik a Video­ton. A BHG — szintén nagydí­jas — LOTRIMOS üzemfel­ügyeleti és karbantartó, adat­gyűjtő és feldolgozó mikropro­cesszoros rendszerével a tele­fonközpontok és hálózatok fenntartását lehet magas szín­vonalon megszervezni. Az ORION egy új típusú személyi számitógépet mutat be, amit elsősorban mezőgazdasági ügyviteli és kutatási-fejlesztési programokra lehet alkalmazni. A Ganz Villamossági Művek egy új mikroprocesszoros köz­ponti forgalomellenőrző rend­szeri ismerteti meg az érdek­lődőket. A rendszer Siófokon már dolgozik: a dél-balatoni vasúti forgalmat irányítja. A magyar műszeripar egyik legnagyobb vállalata, a MEDI­COR, a pesti Műszaki Egyetem szakembereinek közreműködé­sével kidolgozta az orvosi mű­szerek vezérléséhez szükséges mikroprocesszorok gyártástech­nológiáját. Egyik műszerújdon­ságuk például az emberi test ideg-izomrendszerének vizsgá­latára alkalmas, egy másik a vér paramétereit határozza meg. Világviszonylatban is új­donság a légzésvizsgáló készü­lékük, amely egyidejűleg 64 diagnosztikai paraméter meg­határozását teszi lehetővé. Mindezt természetesen csak Ízelítőnek szánjuk... A látni - és használnivalókat különféle szolgáltató-irodák egészítik ki, mint például az LSI Alkalma­zástechnikai Tanácsadó Szol­gálat, amely — ez sem mellé­kes — 1984. második félévére egy minden eddiginél teljesebb hardware-katalógus megjele­nését ígéri a számítástechnika iránt érdeklődőknek. V. J. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom