Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-16 / 133. szám

1984. május 16., szerda Dunántúli napló 5 Az ország öt városában zavarok várhatók Szovjet műszaki központ Budapesten A kerámia hagyományai Baranyában (tegnap óta hat keramikus, köz­tük egy jugoszláv és Baranya megyei művész dolgozik a ház­ban). A terv megszületésétől az avatásig nyolc év telt el: az át­építés 40 millió forintos költsé­gének felét a Művészeti Alap, a másik felét az Országos Műem­léki Felügyelőség és a Baranya megyei Tanács vállalta, de eb­ben nincs benne azoknak a la­kásoknak az értéke, amelyeket a megye és a Siklós városi ta­nács adott az ott lakóknak. Az épület maga mint látványosság is nagyon szép, állandó kiállí­tása a nagyközönség által is megtekinthető. Érthető, hogy az avató ün­nepségre sokan eljöttek Bara­nya megyei és budapesti mű­vészek, a megye, Pécs, és Sik­lós párt- és állami vezetői, a kulturális élet irányítói, a Mű­velődési Minisztérium, a Művé­szeti Alap, a Képzőművészek Szövetségének vezetői, munka­társai. Az árkádos udvaron a Mecsek Fúvósötös rövid műsora után dr. Havasi János, a Ba­ranyai Alkotótelepek igazgatója üdvözölte a vendégeket, majd Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Felelevení­tette a szimpozion múltját: en­nek az alkotási lehetőségnek a megteremtése a kerámiaipar Baranya megyei múltjára és a magyar kerámiaművészet fel­lendülésére támaszkodott a hat­vanas években, és azóta Ba­ranya és Siklós ennek az át­alakulóban lévő művészeti ág­nak eavik ielentős hazai és nemzetközi bázisa lett — hang­súlyozta Takács Gyula. Végül utalt arra, hogy mit nyújt az alkotóház a hazai és külföldi keramikusoknak: mű­helyt az egyedi megbízások tel­jesítéséhez, a kisszériás műtár­gyak készítéséhez, a kiállítások­ra való felkészüléshez — azon­kívül pihenést, tájékozódást: al­kotó léqkört. És bár a fő nyer­tes a képzőművészet — mondta — az épütet Siklós városának, Baranyának úi nevezetességet, turisztikai látványosságot is je­lent. G. T. Vízi balesetek Az ország csaknem kétezer tavában, s mintegy 3500 kilo- rnéter hosszúságú folyóvizei­ben évente több százan vesz­tik életüket, mert nem ismerik a vizek veszélyeit, nem tartják be a fürdőzésre és a vízi köz­lekedésre vonatkozó szabályo­kat. Az elmúlt év vízi balese­teiről, az ilyen tragédiák meg­előzésének lehetőségeiről tar­tottak sajtótájékoztatót kedden a Belügyminisztériumban. Tavaly 320-an lelték halálu­kat a folyókban, tavakban, uszodák medencéiben, vagy egyéb vizekben — mondotta Bohár János rendőr ezredes, a Belügyminisztérium Országos Rendőr-Főkapitányságának cso­portfőnök-helyettese. Az áldo­zatok közül negyvenhárom 14 éven aluli gyermek volt, s a tavaly vízbe fúltak közül száz­nál is többen nem töltötték be a 30. életévüket. Az elmúlt évekhez képest emelkedett a fürdés közben vízbe fúltak szá­ma: tavaly több mint 160-an így vesztették életüket. A balesetek okainak elemzé­sekor Bohár János rámutatott, hogy a tragédiákat legtöbbször a fegyelmezetlenség, a meggon­dolatlanság, a kellő körülte­kintés hiánya okozta. Sokan vesztették életüket azért, mert a túlterhelt csónakuk felborult, vagy a magas, síkos partfalról a vízbe estek. Gyakran járt végzetes következménnyel az is, hogy felhevült testtel ug­rottak vízbe. Nem csökkent azoknak a vízi baleseteknek a száma sem, amelyeknek ittas emberek estek áldozatul. Kedden Budapesten, a Kere­pesi úton Marjai József minisz­terelnök-helyettes és Mihail Gubanov, a Szovjetunió külke­reskedelmi minisztériumának képviselője ünnepélyes keretek között felavatta a TECHOIN- TORG és a MASPRIBORIN- TORG szovjet külkereskedelmi egyesülések kereskedelmi-mű­szaki központját. A több mint 1800 négyzet- méter alapterületű épületben több oktatóterem, tanműhely, kiállítási terem, műszaki szak- könyvtár és mozi is helyet ka­pott. Ugyancsak itt rendezték be a különféle műszaki helyi­ségeket és a konszignációs raktárakat. Ez a műszaki köz­pont koordinálja majd a Szov­jetunióból importált közfo­gyasztási cikkek magyarorszá­gi szervizellátásához szükséges pótalkatrészek, részegységek beszerzését, s mint ígérték, a Gelka, a Ramovill és más szervizek két napon belül meg­kapják a műszaki központtól a szükséges alkatrészeket. Jó ütemben halad az ivóvizcsomagoló építése a Baranya megyei Vízmű budafai telepén. A Sásdi Építő Szövetkezet júliusban adja át az épületet, s még idén megkezdődhet a próbagyár­tás is. Fotó: Läufer László Nyári ivóvízellátás Baranyában Csak takarékos fogyasztással enyhíthetők a gondok Felavatták a siklósi alkotóházat Állandó kiállítás nyílt - Az első vendégek ünnepélyes külsőségek kö­zött megnyitották tegnap Sikló­son a kerámia szimpoziont. A külsőségek ézúttal azért vol­tak a szokásosnál ünnepélye­sebbek, mert az átalakított egykori ferences kolostorban folytathatják munkájukat a mű­vészek, az alkotóház avatására is most került sor, és egyúttal megnyitották a nemzetközi ke­rámia szimpozion közgyűjtemé­nyéből rendezett kiállítást. A jeles műemlék az átalakí­tás utón az év két hónapjában szimpozion jelleggel működik, kilenc hónapig pedig képzőmű­vészek és írók alkotóháza lesz Kétféle irányzat: a sztáros és a sportos MDI-bemutató a jövő tavaszi nyári divatújdonságokból Visszatér a harmincas, negyvenes évekbeli bő fazon A tavalyi aszály következmé­nyeit idén is érezzük: a két­száz milliméternyi csapadék- hiány komoly gondokat jelent a települések vízellátásában, s rendkívül megfeszített üzemet a vízműveknek. Baranyában pedig számítani kell arra is, hogy a megye kiszolgáltatott az időjárási viszonyoknak, a csapadékmennyiségnek, mert szűkösek a víznyerési lehetősé­gek, a települések ellátása hosszú távon távolsági vízrend­szerekkel oldható meg. Bár ezek a beruházások részben megkezdődtek, részben a ter­vezés alapfeladatai, annak el­lenére, hogy a települések dön. tő többségében nem kell víz­ellátási zavarra számítani, né­hány helyen komoly gondok je­lentkeznek. Az országos helyzet termé­szetesen hasonló. Hadfalvi Bá­lint, az OVH vízellátási főosz­tályának helyettes vezetője a következőket mondta tegnap Budafán, azon a tanácskozá­son, amelyen a községek ve­zetői és a Baranya megyei Víz­mű, illetve a megyei tanács és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízügyi szak­emberei beszélték meg a nyári felkészüléssel kapcsolatos fel­adatokat: az országban öt te­lepülésen, Ózdon, Kazincbarci­kán, Egerben, Miskolcon és Komlón várhatók vízhiányos időszakok, különösen a nyár végén, ősz elején. Komló ellá­tását nehezíti, hogy rendkívül csekély a Pécsi-tóból a vízki­vételi lehetőséq — még akkor is zavarok várhatók, ha átlagos tavaszra és átlagos nyárra szá­míthatunk. Nem akarunk vészharango­kat kongatni. Tény, hogy a Ba­ranya megyei Vízmű mind mű­szaki szempontból, mind szer­vezeti kereteit tekintve felké­szült a megfeszített ütemre — műszaki hiba semmiképpen sem okozhat ellátási gondot. Tény az is, hogy az OVH és a megye támogatásával meg­indultak a város biztonságos ellátását megalapozó beruhá­zások — Pécs—Vasas—Komló regionális rendszer bővítése —, de reálisan kell számolni a le­hetőségekkel. A számítások szerint ugyanis a város lakói takarékos fogyasztással enyhít­hetik a zavarokat. A vízmű számítógépes adatai szerint, amely magába foglalja a víz­nyerő kapacitást és a csapa­dékmennyiség adatait, a leg­szükségesebb ivóvíz a rendel­kezésre áll. Hangsúlyozzuk; ki­zárólag az ivóvíz, takarékosan felhasználva (!). A megye ivóvízhelyzetéről szólva el kell mondani, hogy a Baranya megyei Vízmű húsz­millió forintot költött a vízveze­tékes hálózattal üzemeltetett négy város és 77 község víz­bázisának növelésére, a mű­szaki berendezések és a veze­tékhálózat felújítására. Korsze­rű URH-rendszer kiépítésével elérték, hogy ma már három órán belül a megye bármely pontjára eljutnak a hibák ja­vítására. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van ezekre a találko­zókra, sőt fontos a szorosabb eqyüttműködés a településfej­lesztési tervek készítésekor is. G. M. A Magyar Divat Intézet min­den év tavaszára elkészíti a következő év tavaszi—nyári ru­ha-, cipő- és táskaújdonságait. Ezeket minden megyében di­vatbemutatók keretében is­mertetik a meghívott kereske­delmi szakemberekkel. Tegnap ilyen rendezvényre került sor Pécsett, az Ifjúsági Ház szín­háztermében. Mészáros Éva, az MDI ter­vezője ismertette a manöke­nek által bemutatott ruhák és anyagok jellemzőit. Első fon­tos tudnivalóként elmondta, hogy a következő év divat­irányzata kétféle lesz: modern avantgarde (sztáros), és spor­tosan elegáns (egyszerűbb, szolidabb). A színeket három­féle csoportosításban használ­ták: kőszínek — drappok, szür­kék, bézsek, élénk virágszínek és tüzes, sötét afrikai színek. Mindkét nem — gyermektől a felnőttig — öltözékei ezeknek a színcsoportoknak az össze­állításával készültek. Divatos marad továbbra is az összes természetes alapanyag. A fa­zonok eltérnek az idei divattól: nem a testre szabott, hanem a legalább két-három számmal nagyobb, harmincas, negyve­nes évekbeli lezser vonalveze­tés lesz a módi, és mindenhez kalapot ajánlanak a tervezők. A bemutatott modellekről . . . A sztárosan elegáns nő váll- szélesítéssel, duplagombolással és igen bőre szabott tunikát visel nadrághoz, kosztümhöz és szoknyához. A szezon újdonsá­ga lesz a T-vonalú köpeny. Hűvösebb napokra praktikus viselet a Hunor Kesztyűgyár si­ma és perforált változatban el­készített nadrágja, kabátja. Visszatér a kulikabát. A férfiak kabátja a vállat hangsúlyozza, bőre szabva valamennyi. A gye­rekek kabátja rengeteg patent­tal, övvel, húzózárral készült. Praktikus valamennyi, hisz rö­vidujjúvá változtathatók. A kö­tött garnitúrák színe azonos, de többféle kötésmódot és kü­lönböző felületű anyagokat használtak elkészítésükhöz. Divat lesz a tengerész módi: tengerészsapka, sötétkék-fehér, piros-fehér csíkozásé nadrá­gok, szoknyák, kabátok csillog­nak az arany gomboktól. A nyári ruhák igen változatosak: itt fellelhetők az indiai, indo­néziai, japán és safari stílu­súak, és akad köztük katonai ruhára, illetve munkaruhára emlékeztető hatású is. Vala­mennyiben közös, hogy az uj­jak T, illetve japán szabásúak. A férfiak ingéről eltűnt a gal­lér: teljesen kivágottak, vagy kicsi pántosak. A gyerekek nyárra afrikai vadász stílusú ruhákat hordanak — olyan praktikusak, hogy fiúk-lányok egyaránt viselhetik szinte vala­mennyit. Említést érdemel, hogy a ru­hákhoz könnyű bőr- és műbőr cipőket, szandálokat és csiz­mákat készítettek, melyeket necces, rusztikus anyagokkal díszítettek. Adóm Erika A művészet gyógyító vonzásköre Nehéz megfogalmazni ezt a kiállítást. A sejtelmes „Mentonopon csoport” név mögül elősejlik a menthális szó, vagyis az utalás az ideg- rendszerre. A képek pedig túlhangoltak és érzékletesek. Egy furcsa tájon egy furcsa férfi, aki nem visel fejet, fél­kezével feltart egy csillogó V- betűt, másik féllel pedig el­esett társát tartaná. Túlhan­golt és érzékletes, dehát többé-kevésbé túlhangolt a képzőművészet is, ha pedig nem érzékletes, akkor jóko­ra kérdőjeleket illesztenek melléje. Tegnap délután a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kis- galériája keretében — része­ként az ottani kiállítássoro­zatnak — megnyílt a buda­pesti „Mentonon csoport" tárlata. Kétszázötven kép, negyedszáz sajátos világ. A kisgaléria a Pécsi Orvostudo- ményi Egyetem aulájában várja a nézőket erre a tár­latra. Dr. Grastyán Endre pro­fesszor nyitotta meg és a PO- TE Szakszervezeti Bizottsága rendezte a tárlatot. A meg­nyitóbeszédben sajátos al­kotóműhelyről hallottunk: a Budapesti Balassa János Kol­légiumban működik és de­viáns személyiségű, avagy ká­bítószerélvező, s egyáltalán: a társadalom peremére került emberek képzőművészeti mű­helye. Embereké, akik lát­ványba festik a gondolatvilá­gukat és ezzel kifejezik ön­magukat, kapcsolatot terem­tenek a világgal, a társada­lommal. Magyarországon még nem terjedt el ez a therópia, a gyógyítás művészeti vagy inkább művészeti célú alko­tással, de az új pszichológiai és pszichiátriai irányzatok vi­lágszerte egyre jobban támo­gatják. Különösen a szociál­pszichológia, illetve a cso­portlélektanra támaszkodó ideggyógyászat kedveli és szervezi az alkalmazását egy­re több országban. A pesti alkotóműhely igényes, értő irányítás alatt — gyógyít. Az már csak ritka „mellékter­mék", hogy néhányon az efajta gyógyítás révén fel­fedezik önmagukat, olyannyi­ra visszakerülnek a társada­lom emberi melegövébe, hogy képzőművészeti főiskolára is bejutnak. Lehetne most hi­vatkozni Surányi Miklósra és mellette oly sok pszichológus­ra, miszerint lángész és őrült állapot határos és átjár egy­másba. De nem kell ehhez lángész, vagy művész, az úgynevezett normális ember élete is átjár néha rendkí­vüli, netán ideggyógyászati esetnek számító magatartá­sokba. Izgalmas, ritka élmény ez a tárlat. Mindennap reggel 8-tól délután 5-ig megláthat­juk a lehetséges élethelyze­tek furcsa vetületeit. Földessy Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom