Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-10 / 99. szám
1984. április 10., kedd Dunántúlt napló 5 Pályázati támogatással Egészségnevelés Az épületnek a Duna felé lévő részén hangulatos kertet fognak kialakítani Felújítják a dunaszekcsői idősek napközi otthonát Segít a község lakossága is Már elkezdődött a felújítás, amikor az idősek napközi otthonának szomszédságában lé. vő tanácsi lakásból elköltözött az ott lakó idős házaspár. így szerencsésen megoldódott az a probléma, hogy a felújítás ideje alatt hol helyezzék el a napközi harminc idős lakóját. A megüresedett lakást gyorsan rendbetették, s most idejárnak naponta a dunaszekcsői idősek napközi otthonának tagjai. Átmeneti ez az állapot, a jobb körülmények megteremtése érdekében. A csaknem két évtizeddel ezelőtt létesített napközi — amely az elsők között alakult Baranyában — először a község könyvtárával közösködött egy helyiségben. Később a volt mozj épületébe költöztek, s' itt mór a napi egyszeri étkeztetésre is lehetőség adódott. Néhány év múlva ismét léptek; bevezették a naDi háromszori étkeztetést. Az idősek naDközi otthonának folyamatos fejlesztésével párhuzamosan építették ki a házi gondozó szolgálatot, amelyben a tanácsi hivatásosnak jó partnere a termelőszövetkezeti és a két tiszteletdíjas gondozó. Tavaly tavasszal pedig hozzákezdtek egy olyan nagyszabású átalakításhoz, korszerűsí. téshez, amely eredményeként kellően elkülönített pihenőszo. bákat, foglalkoztatókat és éttermet létesítenek. Az egymillió-hatszázezer forintos költsé. gű munkához a dunaszekcsői tanács egymillió forintot biztosított. Pályázattal négyszázezer forintot kaptak a Baranya megyei Tanácstól, további kétszázezer forintot pedig társadalmi munkában magukra vállaltak a helyben lakók. Különösen a termelőszövetkezet sertéstelepének Martina Sándor vezette szocialista brigádja dolgozott sokat az átalakítás kezdetét jelentő bontásnál, de segítettek a község kiszesei is. Már elkészült az az épületrész, amelyben a melegítő- konyha, az étterem, illetve a fürdők vannak. A régi épületben pedig kialakították a foglalkoztatókat és a pihenőszobákat. Bővítik az udvari teraszt is, amelyről nagyon szép a kilátás a Dunára. Most már a parkettázás és a festés-má. zolás van vissza, s a közeljövőben visszaköltözhet az otthon harminc lakója. Ez a korszerűsítés, felújítás egyben alapot ad arra, hogy igény esetén a későbbiekben hetes napközivé fejlesszék a dunaszekcsői idősek napközi otthonát. T. É. ■ A filozófiáról Tegnap délután ülést tartott az Egészségnevelési Társadalmi Bizottság. A nyitó- előadást dr. Szigeti Lajos, a JPTE tanárképző karának tanszékvezető tanára tartotta, amelyben az Egészségnevelés a családban 14 éves korig című, nemrég lezajlott konferencia anyagát ismertette. Dr. Mózsik Gyula, a POTE I. sz. belklinikájának adjunktusa arról beszélt, milyen lehetőségek rejlenek a megye élelmiszeriparában, kereskedelmében, az egészségesebb néptáplálkozás kialakításában. Az ETB tegnap megállapodott abban, hogy olyan anyagi, erkölcsi érdekeltségi rendszert alakítanak ki az iparban és a kereskedelemben, amely majd kedvezően hat arra, hogy egészségesebb, a korszerűbb igényeknek megfelelő élelmiszereket gyártsanak, illetve forgalmazzanak. A bizottság évente egy alkalommal minősíti és oklevéllel fejezi ki elismerését azoknak, akik kiemelkedő eredményt értek el az egészségesebb életmódra való törekvésben. A döntés szerint az eddigi munkáért dicsérő oklevelet kap: Fónay László, a Pécsi Sütőipari Vállalat főmérnöke, dr. Varga Levente, a Megyei Gyermekkórház adjunktusa, Wéichné Csikós Éva, a Baranya megyei Húsipari Vállalat fejlesztőmérnöke és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet kutatókollektívája. Országos tanácskozás Pécsett a pártiskolán A filozófiáról, a társadalmi tudat egyik formájáról, a valóság megismerésének sajátos módjáról 50 fő részvételével 3 napos országos tanácskozás kezdődött tegnap Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. E tudományág jeles művelőit a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus—Leninizmus Divatba jöttek a gyógynövények A tv Ablak című műsorából az egész ország megismerte Mecseki Gyuládé pécsi lakost, aki a Kertváros utca 61. számú családi háza kertjében sokféle fűszernövényt termel, s magvait árusítja. A savanyúság eltevéséhez a fűszerek széles skáláját használja fel, saját receptjeinek titkaiért levelek százait kapja az ország minden részéből. Kis kert - nagy haszon A gyógynövénygyűjtők száma több ezerre becsülhető a megyében. A rutinos, régi gyűjtők ismerik és féltve titkol, ják a lelőhelyeket. Ök tudják, hogy a HERBARIA milyen jó árat fizet 1 kiló kankalin, vagy acsa-lapu gyökérért meg a közönséges gyermekláncfű tövéért. De a legjobb cikk a kálmos-gyökér, érte sokan felkeresték ezen a vasárnapon is az Ó-Dráva medrét, omi a kál- mosnak igazi termőhelye. A gyűjtők mellett egyre népesebb a termelők tábora is. Baranyában divatba jöttek a gyógy- és fűszernövények. Elég ehhez egy „zsebkendőnyi” kiskert, ami aztán valósággal ontja a pénzt Egy 100 négyszögöles területről 5—10 000 forint tiszta pénz kasszírozható be. A mór-mályva a legpénzesebb gyógynövény, 50 négyszögölről lehozhat a termelő 10 000 forintot, százról pedig kemény 20 000-et. PerKörösi Csorna Sándor-ünnepségek Díszülés az Akadémián — Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi díszülést rendeztek kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a Körösi Csorna Sándor Országos Emlékbizottság elnöke, „Nemzeti tudat, nemzeti egység” címmel előadást tartott. Többek között elmondta : — Körösi Csorna a XVIII. század végén, abban az évtizedben született, amikor két hatalmas átalakulás; az ipari forradalom és a feudalizmus alkonyát jelentő francia forradalom alapjaiban rázta meg Európát. Értelmét vesztette egyebek közt a latin nyelv fennsőbbsége: az anyanyelv művelésére politikai és irodalmi társaságok és tudóskörök jöttek létre. Az egyéni vélemény, a kutatás, a világ megismerésének vágya lett a haladás záloga. Az egymást addig idegenül, vagy közönyösen szemlélő közösségek felismerték együvétartozásukat; addig be nem vallott testvériségüket, szerte Európában elementáris erővel indult meg a nemzeti államok kialakításának folyamata. — Körösi Csorna a nagy- enyedi kollégium diákja, majd a sok nemzet fiataljait vendégül látó göttingeni egyetem hallgatója ekkor elkötelezi magát a kor új, nemzeti eszméje mellett. A fiatal Csorna azt tapasztalja, hogy a környező német és szláv népek felismerik egy családba való tartozásukat, ezért bizonyságot akar szerezni arról, hogy a magyar sem áll egyedül a világban. A rokonságot talált európai népek gyűrűjében társtalanul maradt magyarság testvéreit kívánja felkeresni. Halaszthatatlan hazafias kötelességnek tartja, hogy népének társat találjon, mert ez a magyarság öntudatos magabiztosságát teremtené meg. Harmincöt esztendősen, 13 élő és holt nyelv ismeretében, tarisznyájában alig néhány hónapra elegendő pénzzel vágott neki az ismeretlen Ázsiának azért, hogy megtalálja népének őshazáját. Mikor önként vállalt útjára elindult, népe függetlenné válás útját kereste, s társait, lehetséges barátait a népek sokaságában — emelte ki a szónok. Körösi Csorna hjtt abban, hogy a magyarság az idők végéig fennmarad, s gazdája lesz a hazájának. Lépteit a reformmozgalom egészének lelkesedése kísérte, s a nemzet legjobbjai fogtak össze támogatására. — Körösi Csorna nagyságát jól példázza, hogy sosem tért le arról az útról, amelynek sikerében kortársai annyira hittek: megmaradt egyszerű, humanista magyar tudósnak. A díszülésen felidézte Körösi Csorna Sándor alakját P. K. Szungon indiai művelődési miniszterhelyettes, a nagy magyar orientalista emlékezetére rendezett ünnepségek alkalmából hazánkba érkezett indiai delegáció vezetője. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke „Körösi Csorna Sándor az Akadémia emlékezetében” címmel tartott előadást. Az ünnepi ülésen Ligeti Lajos akadémikus, a Körösi Csorna Társaság tiszteletbeli elnöke Űshazakutatás és tibetisz- tika című tudományos referátumában méltatta Körösi Csorna Sándor munkásságát. A Körösi Csorna Sándor bicente- nórium ünnepi hetének esemé- .nyeként ugyancsak hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia székházának aulájában a Zarándok tudós címmel emlékkiállítás nyílt. A tárlaton — amelyet Rátkai Ferenc, művelődési miniszterhelyettes nyitott meg — egyebek közt a nagy magyar orientalistát megörökítő képzőművészeti alkotásokat mutatnak be. sze megvan vele a munka is. A mályvát júniustól késő őszig, a fagyok beálltáig mindennap szedni kell és olyankor bizony nincs vasárnap és ünnepnap. A gyógynövénytermelés kicsit rabszolgaság, kicsit hobbi, de aki belekezd, nehezen hagyja abba. így van ezzel Perger Károly üszögpusztai lakos is, aki a Pécsi Hőerőműnél dolgozik, és szabad óráiban évek óta sáf- rányos szeklicét, orvosi zsályát, pemetefüvet, újabban meg vérfüvet, szagos mügét, isten- kefáját, fekete nadályt és fekete beléndeket termel, szerző, désileg a HERBARIÁ-nak. A 400 négyszögölről 40 000 forintot termel ki évente. A hatvanéves Csehi István nyugdíjas már. Kozármislenyi, Kinizsi út 9. sz. alatti kertes házában sáfrányos szeklicét, orvosi zsályát, fekete beléndeket, isten, kefáját termel. Az éves bevétel nála is eléri a 40 000 forintot. A megye délebbi részein majoránnát, konyhaköményt, édesköményt, fodormentát, korian- dert, kakukkfüvet, fehér ürmöt és Angelika-gyökeret termelnek a kertbarátok. Tavaly a HERBARIA 100 baranyai kistermelőtől 1 millió forint értékű gyógy- és fűszernövényt vásárolt fel az áfészeken keresztül, A növényeket a feldolgozóüzemekben vágják, szárítják, egy részük exportra, a többi belföldre megy, a gyógyszergyáraknak és a HERBARIA boltjainak. A kiváló gyógyhatású szárítmónyok — főként teák — egyre nagyobb részét hazíák forgalomba filteresen. —Rné— Oktatási Főosztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófiai tanszékének csoportja irányításával működő Filozófiai Oktatók Továbbképző és Információs Központja hívta meg előadások tartására és vitákra. A tanácskozás célja, feladata: 1984. évben új filozófiai jegyzetek kerülnek kiadásra a felsőoktatási intézmények részére, s erre készítik fel a tanácskozás résztvevőit. A konferencián részt vevő biológusok, nyelvészek a tanácskozás első napján két előadást hallgattak meg. Gr ostyán Endre, a POTE Élettani Intézetének professzora az Adaptáció és megismerési funkció, Vereczkei Lajos, a POTE Marxizmus—Leninizmus Intézetének vezetője pedig A tudat, a filozófia és neurobio- lógia határterületén címmel tartott előadást, melyet ,szme- csere követett. Ma Az állati tudat evolúciója, A tudat fejlődésének szerepe az emberré válásban, majd a Megismerés és nyelv viszonya az egyedfejlődésben és o filogenezisben, valamint a Nyelvkeletkezés-elméletek címmel tartanak előadást. N. I. Úttörővezetői küldöttértekezlet Siklóson Tegnap délután tartották Siklódon a területi úttörővezetői küldöttértekezletet. Részt vett az értekezlet munkájában Ledvi- náné Kosztán Erzsébet, a városi pártbizottság titkára, Horváth Alajos, a városi tanács elnökhelyettese és Kapusi Tibor, megyei úttörőtitkár. Elsőként az úttörővezetők nyolcadik országos konferenciájának tapasztalatairól beszélt Jávorka Csaba, a területi küldött, majd a konferencia határozataiból adódó helyi feladatokat fogalmazta meg beszámolójában Czente Júlia városi úttörőelnök. Kiemelte, hogy a mozgalom megújulásának egyik feltétele az úttörőmunka megújítása. Új munkaformákat kell keresni, de a régi jó hagyományokat meg kell őrizni. Másik fontos feltétel, hogy a mozgalom mindinkább feleljen meg a társadalmi követelményeknek, a politikai és nevelési céloknak, és ez fokozott felelősségtudattal párosuljon. Az úttörőmunka tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a programok valamennyi gyereknek kínálják a mozgalmi cselekvés lehetőségét. Jobban kell érvényesíteni a gyermekek és közösségeik véleményét, akaratát. Ennek tükröződni kell az úttörőcsapatok nagyobb önállóságában, fegyelmezett alkotómunkájában. Végezetül az úttörőelnök szólt arról, hogy a mozgalmi munka eredményessége attól is függ, hogy mennyire van összhangban az úttörőcsapat, az iskola és a család nevelőmunkája, ösztönözni kell a csapatokat, hogy mind több szülőt vonjanak be munkájukba. Ezt követően a küldöttek megválasztották a városi úttörőelnökséget. A városi úttörőelnök ismét Czente Júlia lett, úttörőtitkár pedig Géczi Józsefné.
