Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-10 / 99. szám

e Dunántúlt napló 1984. április 10., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat A kisiparosok és kereskedők adóztatásának változásairól Az 1984. január 1-től érvényben lévő 45/1983. (XI. 20.) MT sz. rendelettel új fejezet kezdődött az általános jövedelemadóztatásban, és ezen belül a kisiparosok és kereskedők adóztatásában is. A több mint tíz évvel ezelőtti rendeletet többször módosítani, kiegészíteni kellett, mind nehezebb lett d megváltozott ár- és értékviszonyokhoz alakítani. Az adó kiszámításánál nem­csak a jövedelem nagyságát kellett alapul venni, hanem azt is, milyen mun­ka, melyik szakma, mesterség az adott jövedelem forrása. Az adórendszer ilyen differenciáltsága mindjobban akadályozta az arányos közteherviselés elvének érvényesülését. Ezen változtatott az ez év január 1-től hatályba lépő adórendelet, amikor a többféle adókulcstáblázat helyett a jövedelmek egyet­len progresszív táblázat szerint adóznak. ­Eddig a jövedelemadó ská- Iája 6 százaléktól 75 százalé­kig terjedt, és már 200 ezer fo­rint fölött érvényesült a maxi­mális elvonás. Az új progresz- szív adókulcsok jelentősen mér­séklődtek, a minimális elvonás 20 000 Ft jövedelemig 2 száza­lékra csökkent, a maximális progresszió 600 000 Ft-ot meg­haladó jövedelemnél lép be, mértéke 65 százalék. Az új rendelkezés alapján jelentős az adó összegének csökkenése (pl. 60 000 Ft adó­alap után a korábbi 6624 Ft cdóval szemben 3600 Ft, a 100 000 Ft adóalapnál 15 792 Ft adóval szemben 11 600 Ft, a 250 000 Ft adóalapnál 90 924 Ft adóval szemben 74 600 Ft- ra csökkent a fizetendő adó összege. Az új táblázat igen előnyös a kis jövedelműek számára. A minimális adó megállapításá­val ösztönözni kívánják a javí­tó-szolgáltató és más, minden­kinek hasznos kisegítő tevé­kenységet. Ami a nagyobb jö­vedelmeket illeti, régóta feszí­tő gond volt a kellő érdekelt­ség hiánya. A kritikus határ el­érésével sok kisiparos abba­hagyta, vagy mérsékelte a ter­melést, holott szükség lett vol­na munkájukra. Az új adóren­deletnél a jogalkotók az érde­keltségi és értékviszonyokban bekövetkezett változásokat fi­gyelembe vették. Az új jogszabály az alábbi adóalapcsökkentő kedvezmé­nyeket biztosította: egyes kis­ipari és kereskedői tevékeny­ség támogatására adóalapot csökkentő kedvezményben ré­szesíthetők azok az adózók, akik meghatározott helyi, ke­reskedelemfejlesztési, kommu­nális, műemlékvédelmi felada­tok megvalósításában jelentő­sen közreműködtek. A kedvez­mény mértéke 50 000 Ft-ig ter­jedhet. A kedvezményt a helyi sajátosságokat figyelembevevő feltételekhez kell kötni, mely egy adóévre szól, de újabb adóévre is meghosszabbítható. A kedvezmény mértékéről a te­lephely szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága dönt az érdekképviseleti szerv véleményét figyelembe véve. Azok a kisiparosok, akiknek a tevékenységi köre: energia­takarékossági, környezetvédel­mi termék készítése, vagy ez­zel kapcsolatos szolgáltatás végzése, továbbá orvosi beren­dezések, műszerek, készülékek készítése, javítása, vagy kar­bantartása, pályázat útján el­nyerhető 30 százalékos adó­alapcsökkentő kedvezményben részesithetők. A saját talál­mányt megvalósító kisiparos az egyébként adóköteles jövedel­me további 10 százalékkal csökkenthető, feltéve, hogy be­vételének 70 százaléka talál­mány megvalósításából szárma­zik. Azoknak a kisiparosoknak és magánkereskedőknek az adó­ját — akik éves szinten legfel­jebb két alkalmazottat foglal­koztatnak — az adókivetésre vonatkozó szabályok szerint az illetékhivatallal történt előzetes megbeszélés alapján átalány­ban is megállapíthatja az adó­közösség. Az átalányozás te­hát sem jövedelemhatárhoz, sem lakossági szükségletet ki­elégítő tevékenységhez nincs kötve. Az átalányozás egy nap­tári évre szól, de a következő évekre is változatlan marad, míg az adóbevallás vagy arra történő felszólítást követően újabb határozattal meg nem változtatják. Az átalányt elő­legnek kell tekinteni, ha a kis­iparos éves viszonylatban ket­tőnél több alkalmazottat fog­lalkoztat, vagy adóbevallás be­nyújtásával azt kéri, vagy 200 000 Ft-ot meg nem haladó jövedelme 20 százalékkal, en­nél magasabb jövedelem ese­tén legalább évi 40 000 Ft-tal emelkedik. Megszűnik az áta­lány, és előlegnek kell tekinte­ni akkor is, ha az adózó az ipa­rát három hónapnál hosszabb ideig szünetelteti, vagy iparen­gedélyét visszaadja. Az adóbevallási kötelezett­ségben bekövetkezett változás: kezdő iparos esetében az első félévben elért jövedelemről csak július hó 15-ig köteles adóbevallást benyújtani két példányban az adóközösséghez az adóelőleg megállapítása céljából. A második félévben történt kezdés esetére adóbe­vallást ianuár hó 15-ig kell be­nyújtani. Az adómentességben jelen­tős változás, hogy az adómen­tes korhatár a nyugdíjkorha­tárral megegyező. (60 és 55 év.) A jövedelemhatár túllépé­se esetén az adómentesség évi 48 000 Ft jövedelemig megma­rad, csak az ezt meghaladó jövedelemrész után kell adót fizetni. A szociális mentesség­re okot adó körülményt igazol­ni kell. Az életkort személyi igazolvánnyal, a munkaképes­ség-csökkenést az annak meg­állapítására illetékes orvos­szakértői vélemény bemutatá­sával. A mentesség feltétele, hogy a tevékenységet főfoglal­kozásként alkalmazott és társ nélkül, legfeljebb egy segítő családtag közreműködésével végzi. A 100 százalékos csök­kent munkaképességű adó­alanyt egy alkalmazott foglal­koztatása esetén is megilleti a mentesség. Bármely feltétel akár időleges hiánya esetén is az adóévre a mentesség auto­matikusan elvész és az egész jövedelem után adózni kell. 1984. január 1-től megszűnt a kezdő kisiparosoknál és ma­gánkereskedőknél a korábbi jogszabály által biztosított há­rom évre szóló kezdő mentes­ség. Az előzőekben megadott kezdő mentességek a lejártu­kig továbbiakban is érvényben vannak. Részletes adattcrtalmú pénz­tárkönyv vezetésére kötelezet­tek a bevételeket és kiadáso­kat naponta tételesen kötele­sek vezetni. A könyvvezetési kötelezettség alóli mentesíté­sek, melyeket 1984. ianuár hó 1. előtt adtak ki, hatályukat vesztették. Ezért czok az adó­zók, akik újabb mentesitést nem kapnak, részletes adattar­talmú pénztárkönyvet kötelesek vezetni. Az adóhatóság (illetékhiva­tal) indokolt esetben kérelem­re a pénztárkönyv vezetése alól felmentést adhat. Az átalány­ban adózók kérhetik az egy­szerű pénztárkönyv vezetésének engedélyezését (bevételeket és kiadósokat naponta egy ösz- szegben kell beírni), de ameny- nyiben ezt nem kérik, vagy ké­résre nem kapták meg. nekik is részletes adattartalmú pénz­tárkönyvet kell vezetni. A Dénz- tárkönyben szereplő bevétele­ket és kiadásokat okmánnyal kell bizonyítani. Ha ez nem le­hetséges, akkor önbizonylattal kell valószínűsíteni, önbizony­latot minden vásárlásról eladó­ként és naponként külön kell kiállítani, és az alábbi ada­tokat kell tartalmaznia: kiállí­tás helye, ideje, az eladó ne­ve, foglalkozása, telephelye és lakása, a vásárolt áru (termék) megnevezése, mennyisége, egy­ségára és a kiállító aláírása. Wágner István főelőadó, Pécs megyei város Tanácsa V. B. pénzügyi osztálya Új forgalmi rend Pécsett Uj szabályok a közúti A Szabadság-Mártírok-Kálvin út csomópontjában közlekedésben (5.) Irányváltoztatás, bekanyarodás Várhatóan április 10-én, kedden a délelőtti órákban a PKUV útkezelési osztálya üzembe helyezi Pécsett a Sza­badság u.—Mártírok u.—Kál­vin utcai csomópontban az or­szág egyik legkorszerűbb for­galomirányító berendezését. Ezzel egyidőben megváltozik a kereszteződés állandó forgal­mi rendje, mely szerint a Már­tírok u.—Kálvin u. főútvonal lesz, és elsőbbséggel rendelke­zik a Szabadság utcával szem­ben. A besorolási rend szerint a Mártírok útjáról mindhárom irányban, a Kálvin utcából csak egyenesen és jobbra, a Szabadság utcában a Zsolnay- szobor felől három irányban, míg a főpályaudvar felől egye­nesen és balra lehet tovább­haladni. Az automatikus forgalomirá­nyító berendezést az úttestre épített érzékelő detektorok ve­zérlik a forgalom sűrűségének függvényében. A csomópontot elhagyó forgalmi sávokbaa a kereszteződés bedugulósát jel­ző érzékelőket is beépítették. A gyalogosok részére kijelölt át­kelőhelyeknél beszerelték a már ismert nyomógombos be­avatkozó automatikát. Felhív­juk a járművezetők figyelmét, ha pirosat mutat a lámpa, ak­kor a járművel a helyzetjelző vonal mögött lévő hurokra áll­janak, így előbb kapnak zöld jelzést. A járművel való irányváltoz­tatás fogalmához tartozik és e cselekedetnek minősül — ha a vezető a járművével forgalmi sávot változtat (akkor is, ha a forgalmi sávok nincsenek út­burkolati jellel jelölve), a tere­lővonalon halad át — az út­test szélét, vagy a képzeletbeli felezővonalát átlépi — főút­vonalról vagy szilárd burkolatú útról letér. Irányváltoztatás az is, ha másik útra jobbra vagy balra bekanyarodik a jár­mű. Irányt változtatni csak úgy szabad, ha a járművel azonos irányban közlekedő és a vele szemben haladó, irányt nem változtató járműveket az irányt változtató jármű vezetője nem veszélyezteti. Az irányváltozta­tást a művelet megkezdése előtt kellő időben irányjelző készülékkel (indexszel), ha a jár­mű ilyen készülékkel nincs fel­szerelve, akkor karral vagy jel­zőtárcsával kell jelezni. Megté­vesztő jelzést adni nem sza­bad. Amennyiben a jármű fő­útvonalon halad útkeresztező­désben, a kanyarodó főútvona­lon lehet irányjelzést adni, ha ez a forgalom többi résztvevői számára többlet tájékoztatást ad. Iránvielzést kell alkalmaz­ni a jövőben akkor is. ha a ve­zető megáll a járművével az út­test szélén, függetlenül attól, hoay a megállás irányváltozta­tással jár-e vagy sem. Forgal­mi okból történő megállást a jövőben sem kell jelezni. Útkereszteződésben elsőbb- séaet kell adni a meakülönböz- tető jelzéseit használó gépjár­mű részére függetlenül attól, hoqy melvik iránvból érkezett — az „Elsőbbséoadós kötele­ző" vaay az .ÁMi! Elsőbbség­adás kötelező" táblával biztosí­tott úton haladó iárművek ré­szére — a földútról érkező iárművel a szilárd burkolatú úton haladó jármű részére — a körforgalomban haladó jár­művel a körforgalmat kereszte­ző villamos részére. Olyan út­kereszteződésben, ahol az el­sőbbséget semmi ielzés, tábla stb. nem jelzi (egvenranqú út­kereszteződést a iobbról érke­ző járműnek és a balról érkező villamosnak elsőbbséget kell adni. Alkatrészbörze, napi információk, „sárga angyalok” Startra készen a baranyai „sárga angyalok” Autóklub- szolgáltatások STOP Baranyai sikerek szület­tek Nyíregyházán a hét vé­gén lebonyolított XXII. Nemzetközi Iskola Kupa, a IX. Ifjúsági Közlekedésbiz­tonsági Kupa és az 5. KGST Kupa versenyek or­szágos döntőin. Egyéni leány kerékpárban Pfaff Gabriella 3., kerékpár fiú­ban Seres Tamás 5. helye­zést ért el. Kerékpár csa­patban Baranya 5., segéd­motorkerékpár csapatban Baranya 6. lett. A megyék közötti összetett verseny­ben Baranya a harmadik helyezést szerezte meg. * Forgalomkorlátozás. Pé­csett az Egri Gyula úton burkolatszélesítés és autó­buszmegállóhelyek építése miatt 40 km/ó a sebesség- korlátozás, tilos előzni. Az 57. sz. főközlekedési úton a 21—21,5 kilométer szel­vényben töltéselökészítés miatt korlátozzák a sebes­séget 40 kilométerre, s ti­los előzni. * Az elmúlt héten Bara­nya megyében 16 személyi sérüléssel járó közúti köz­lekedési baleset történt, kaptuk a tájékoztatást a megyei rendőr-főkapitány­ság közbiztonsági és közle­kedési osztályától. Négy baleset súlyos, tizenkettő pedig könnyű kirr\enetelű volt. A Magyar Autóklub Baranya megyei Szervezete — csakúgy, mint a klub az ország többi ré­szén — április elsejétől indítot­ta be országúti segélyszolgála­tát, mely a műszaki meghibá­sodás miatt bajba jutott autó­soknak hivatott segíteni. A ba­ranyai „sárga angyalok” ápri­lis 30-ig négy helyen, a har­kányi buszmegállónál, a me- cseknádasdi műemlék temp­lomnál, a szigetvári benzinkút­nál és Pécsett, a Citrom utcai műszaki állomáson vasárnap és ünnepnap 8—20 óra között vár­ják a bejelentéseket. Május el­seje és szeptember 30-a között az imént említett helyeken pén­teken 16—20 óra. szombaton, vasárnap és ünnepnap pedig 8—20 óra között állnak készen­létben a szerelők. Klubtagok­nak ez a szolgáltatás ingyenes, csupán az alkatrészek bolti árát kell kifizetni. Ezt a szol­gáltatást természetesen nem klubtagok is igénybe vehetik, de nekik a kiszállást és mun­kadíjat meg kell fizetni. Azon­ban lehetőségük van az autó­klubba való azonnali belépés­re, ha ezt vállalják, akkor ugyanolyan jogok illetik meg, mint a több éves klubtagság­gal rendelkezőket. A segély­szolgálati kocsik jól felszerel­tek, de valamennyi típushoz nem tarthatnak alkatrészt. Schaffer Attila, az autóklub műszaki szolgálatának vezetője ezért azt ajánlja az autósok­nak, hogy néhány alapvető al­katrészt (transzformátor, kon­denzátor, megszakító) tartsa­nak a kocsiban, megkönnyítve ezzel a hibaelhárítást. A klub műszaki állomásán előjegyzés alapján várják a klubtagokat. Népszerű ez a szolgáltatásuk, amit bizonyít, hogy tavaly 6000 autó fordult meg a műszaki állomáson: a legtöbben közlekedésbiztonsá­gi ellenőrzést, motor- és futó­művizsgálatot kértek. Az állo­máson egyébként mindenféle javítást elvégeznek, melyek nem járnak fődarab megbon­tással. Valcsics Lószlóné, a klub tit­kára elmondta, hogy április 14-én szombaton 8—12 óra kö­zött alkatrészbörzét rendeznek a Citrom utcai műszaki állo­máson. Olyan autósokat vár­nak — nemcsak klubtagokat —, akiknek felesleges autóal­katrészek vannak birtokukban, s azt szívesen elcserélnék más­ra. Nagyobb alkatrészeknél, amiket körülményes lenne a börzére vinni, a klub vállalja a közvetítést. Közismert az al­katrészfronton kialakult helyzet, ez az új kezdeményezés a gon­dokon igyekszik enyhíteni. Az akció sikerétől, az érdeklődés­től függően dől el, hogy idén szerveznek-e még hasonló bör­zét. A megyei szervezet, mint ed­dig is, ezután is napi friss in­formációkkal áll az autósok rendelkezésére, idén új szolgál­tatásuk a külföldi térképek áru­sítása. Május 1-től szeptember 30-ig szombatonként 7.20 óra és 12 óra között is várja a klub­tagokat az ügyfélszolgálati iro­dájuk. R. N. Bekanyarodáskor — ha az előbbiekből más nem követke­zik —. akkor a jobbra beka­nyarodó járművel elsőbbséget kell adni: © — a gyalogosoknak, akik azon az úttesten haladnak át a kereszteződésben, melyre a jármű bekanyarodik; © — azonos irányba közle­kedő villamos részére; © — az úttest jobb szélén levő kerékpársávon vagy az út­test jobb széle mellett levő ke­rékpárúton haladó jármű részé­A balra bekcnyarodó jármű­vel elsőbbséget kell adni: © — a gyalogosoknak, akik azon az úttesten haladnak át a kereszteződésben, melyre a jár­mű bekanyarodik; © — az azonos irányija köz­lekedő villamos részére; © — az úttest mellett — at­tól balra levő kerékpárúton ha­ladó jármű részére; © — az úttesten szemből érkező járműveknek, akik egye­nesen haladnak tovább; © — az úttesten szemből ér­kező járműveknek, akik jobbra bekanyarodnak. „Útkereszteződésben kanya­rodó főútvonal esetén a főút­vonalról letérő járművel el­sőbbséget kell adni a főútvo­nalon továbbhaladó jármű ré­szére." Litványi Tibor, a Baranya megyei Tanács V. B. Autóközlekedési Tanintézet igazgatója Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom