Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-09 / 98. szám
Szuperérzékeny légzésméro készülék A hangyasóhajt is mérni lehet Piros gyümölcsök. Mentás, Golden és Vilmoskörte „Ha gondod van vagy bánatod Igyál szobi borpárlatot!” Ez a nem túl szellemdús reklámszöveg hirdette öles plakátokon a húszas-harmincas évek táján, Steiner Ármin szobi bornagykereskedő, konyak-, likőr-, és szikvízgyáros, hajdanvolt leghíresebb termékét, a szobi konyakot. Az idő tájt még szőlősorok futottak fel a festői Duna-kanyart övező Börzsönyhegység déli lankáin, Váctól, Nagymaroson, Zebegényen át Szobig. A szőlőt, a bort jobbára a Kis-Hont és Pest megyei németek termelték, a belőle készült párlatot Steiner Ármin szobi bérmunkásai. Ha a régi tulajdonos hamvaiból ma feltámadna, aligha ismerne rá a helyre. HegybeÉvente 60 vagon almabor, közel ennyi meggy- is ribiszkebor hagyja el a szobi szörpüzemet Először egy lelkesedő kozmetikustól (aki vállalkozott kísérletként a kipróbálására), hallottam a műszerről. Arról, amellyel pl. a hangya légzését is mérni lehet. Világviszonylatban pillanatnyilag egyedülálló szuperérzékeny légzésmérő készüléket talált fel az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem növény- élettani tanszékének főmunkatársa, a biológiai tudományok doktora Frenyó Vilmos egyetemi tanár. A műszer születéséről ő maga így beszél: — egyszerű, mint a Kolombus tojása, csak fel kellett találni. Közismert tény, hogy az élőlények légzés során a környezetükből oxigént vesznek fel és helyette széndioxidot bocsátanak ki. Ezt a folyamatot könnyű mérni embereknél, vagy nagytestű állatoknál, ahol a nagy- felületű tüdőn keresztül történik a gázcsere. Más a helyzet azonban, ha kicsiny rovarokról, mikrobákról vagy növényi felületről van szó. Készültek már ugyanennek mérésére különböző műszerek külföldön, de ezek meg sem közelítik a Frenyó Vilmos által szerkesztett készülék nagyfokú érzékenységét. Minek köszönheti ezt a tulajdonságát? Minden eddigi légzésmérő, folyadékba vagyis háromdimenziós térbe juttatja a vizsgálandó gázmintát. A „Kolombus tojása" pedig, amit fel kellett találni az, hogy ezt kétdimenziós rendszerré kellett átalakítani, vagyis egyszerűbben szólva, egy elektród végére felvitt folyadék a bárium-hidroxid oldat: hártyaszerű felszínén jön létre a széndioxid molekulák reakciója a báriummal. A reakció mértéke a mutatója a szén. dioxid mennyiségének, amelyet egy érzékeny műszer jelez. A hártya vékonyságához képest viszonylag nagy felületen lejátszódó folyamat az oka, annak a hihetetlen érzékenységnek, amivel az egymilliomod gramm széndioxid egy tized részét is méri. Pontosan képes megmérni például akár egyetlen hangya egy perc alatti légzése során kibocsátott széndioxidot, vagy egy csírázó mákszem légzési funkcióját. A műszer felhasználási területe rendkívül sokféle lehet. A kozmetikában például mérni tudják a bőrfelület légzését. A bőr légzésének mértéke a bőr anyagcseréjétől függ, így le tudják mérni, mely hatóanyagok élénkítik leginkább a bőr anyagcserét, ami növeli a bőr ruganyosságát. (A Fabulon-készítmé- nyek gyártásánál már rendszeresen használják.) Rendkívüli reagáló képessége alkalmas arra, hogy bárhol kimutatja a jelenlévő fertőző mikroorganizmusokat, amelynek az élelmiszer- iparban, a takarmány- és terménytárolásban van nagy szerepe. A gyümölcsök felületén át történő légzés mértékéből pontosan meg lehet állapítani az optimális érettségi fokot, ez a gyümölcsök eltarthatóságában nagy jelentőségű. Legújabban olyan kísérletek folynak, hogy a műszer segítségével pontosan külön tudják válogatni, hogy az országba érkező különböző déligyümölcsfajták közül melyeket lehet hosszabb ideig tárolni, melyeket ajánlatos minél előbb az üzletekbe juttatni. A készülék kisméretű, hordozható, könnyen kezelhető. A találmány feletti bábáskodást a NOVEX végezte és a feltalálóról a FREVIL nevet adta. A készülék sorozatgyártása évek óta húzódott, most úqy tűnik, egy gmk-nál jó kezekbe került. A legújabb fejlemény és eredmény: kanadai üzletember jelezte, hogy országában rendkívül nagy az érdeklődés a műszer iránt. Sarok Zsuzsa Sok kis üzlettel gazdagodik Pécs Új házak a foghíjakon Három ódon pécsi foghíj épül be ezekben a hónapokban; olyanok, amikről ' még nem írtunk. A színhely: a Rákóczi út és a Citrom utca, s a házakat építőközösségek építik. A Zsolnay—Mattyasovszky. ház irdatlan tűzfala nem a legszebb látvány, maga a ház is szigetként áll a városnak ezen a jelentékeny helyén. Nem sokáig! Köves Emil Ybl-díjas építész terve szerint kezdtek az alapozáshoz, a ház előreláthatóan 1985 végefelé el is készül. Milyen lesz? A rajzon látható, hogy szinte kiegészíti a romantikus küllemű zöldtetős, dúsan pirogránit-díszes régi házat, s a tömegében is szinte a tükörképe lesz annak, csak valamivel nagyobb. A földszinten a Rákóczi úti oldalon a Kossuth Könyvkiadó helyezkedik majd el, a megyeháza felőli oldalon pedig (ahol az alagsorban garázsok lesznek), ételbárt nyit a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat. Az I. és II. emeleten Rákóczi úti bejárattal irodák lesznek; alul a Megyei Tanácsé, felette az Állami Fejlesztési Bank pécsi kirendeltségéé. A III. emeleten és a tetőtérben kétszintes lakások lesznek, szám szerint 9. Az épület külső megformálásával a tervező arra törekedett, hogy ne legyen idegen test a patinás Zsolnay—Mattaysovszky ház mellett, de azért — a nagy üvegfelületei révén'— igazodjék a megyeházához is. A Citrom utcában már a felmenő falak épülnek, a Várnagy Péter tervezte mostani házrész a fele annak, aminek itt meg kell épülnie, ha el tud menni innen az Autóklub. Ha nem, akkor fölöttébb furcsa lesz ez a ház, hiszen az építész eleve úgy formálta a tömegét, hogy ez az egésznek csak a fele. Ez a fél pedig egy, a Jókai utca felé lépcsősen keskenyedő hosszúkás, tetőtér- beépítéses egyemeletes épület, amelynek a földszintjén 12 kisméretű üzlet lesz. Az emelet egy részén a KISOSZ Baranya megyei Szervezete helyezkedik el, egyébként itt 4, a tetőtérben pedig 5 lakás lesz. A ház előtt a városfalat természetesen restaurálják, annak a jelenleg még a földben lévő részét is kiszabadítják, s a fal mentén — az északi oldalon — sétány lesz. A fal túlsó oldalán, a Rákóczi úton még csak az alapgödrök jelzik a közeli építkezést. Kistelegdi István készített már korábban tervet a volt Rákóczi út 35 —37. helyén építendő házra, ennek a módosított változata kerül megvalósításra. A nagy telekre három- emejetes, beépített tetőterű ház kerül, melynek a földszintjén nyolc kisalapterületű üzlet — közte az S-modell, pezsgőbár stb. —, első emeletén ügyvédi munkaközösségi iroda és a MABÉOSZ helyi csoportja kap helyet, a felső emeleteken pedig különböző alapterületű és szobaszámú lakások — összesen 25 — lesznek. Látható tehát, hogy a két ház elkészültével — hirtelen sok kis üzlettel gazdagodik Pécs. A Rákóczi úti ház kellemes megjelenésűnek ígérkezik. A csupaüveg földszint áttekintést nyújt a városfal felé, az I. emeleti irodaházszint mindkét oldalon kissé előreugrik, a lakóemeletek homlokzata még tovább lépcsőzik. Az épület magassága megegyezik a két szomszéd házéval, a kapuzat fölött — a TDZÉP-irodaházhoz hasonlóan — behajlik a tető, s a hajlat fölött emelkedik ki a lépcsőházat lezáró kupola. H. I. Juhász Árpád és a Kalendárium •• Öveges professzor utódja — Fél lábbal geológus maradtam, de úgy alakult az életem, hogy a természettudományok prédikátorává váltam. Talán, i génjeimben hozhattam valamit a bányász ősöktől. Dédapám, az Érchegységből települt át a mecseki szénmedencébe; Vasason és Szabolcson volt bányamester. Apai ágon viszont négy generációra visszavezethetően néptanítók voltak őseim. Juhász Árpád, a TIT budapesti Természettudományi Stúdiójának igazgatója, a televízió népszerű „Kalendárium" című természettudományos magazinjának szerkesztője és műsorvezetője. Szinte nincs olyan hét, hogy ne indulna országjáró körútra előadásokat tartani, folytatva azt az utat, amelyet valaha Öveges professzor járt meg. Tizenöt esztendeje, a Bocskai úti stúdió vezetője, amely a szakköri mozgalom módszertani központja, és több mint hétszáz sejttel tart kapcsolatot az országban. A stúdió jelenteti meg a különböző ismeret- terjesztő kiadványokat, készíti az audovizuális műsorokat, a különböző szemléltetőanyagokat. — A gyermekek egy bizonyos életkorig nyitottak a természettudományos ismeretek iránt, de tapasztalataim szerint — mondja — középiskolásaink eltávolodtak a természettől, és a technika legújabb vívmányai se érdeklik őket kellőképpen. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy kevesen jelentkeznek manapság műszaki pályára. Sajnos, ma Magyarországon nincs meg a megfelelő súlya-rangja a természettudományoknak, ami egyébként az emberi kultúra szerves része. A Tömegkommunikációs Kutató Központ kimutatása szerint a „Kalendárium'' nézettségi foka 24 százalék. Ebben elsődleges szerepe van Juhász Árpádnak. — Nem tagadom, középiskolai tanárom meghatározó volt a pályaválasztásomban. Honti Jenőnek igen sokat köszönhetek. Annak idején motorra ülve, hátizsákkal jártam az országot, az értékes ásványokat kutatva, majd eljutottam Selmec- és Körmöcbányára is, de ez már a Természet- tudományi Múzeum ásványkőzettani kiállításának újjáterem. tésével függött össze. Negyed- magammal öt esztendőn át dolgoztunk azért, hogy Európa második legértékesebb ilyen jellegű bemutatóját rekonstruáljuk az 1956-os eseményeket követően. Juhász Árpád legutóbb megjelent könyve Magyarország földtörténetét és ásványi kincseit ismerteti, amit a Gondolat Könyvkiadó adott ki. Megjelenésre vár a „Kék bolygó" című kötete, amely az űrkutatások eredményeiről, továbbá az élet határait feszegető óceántalapzatról szól. 1967 áprilisában mint turista, véletlen tanúja volt az Etna kitörésének. A lávafolyam varázsától három napon át nem szabadul'. Néhány évvel ezelőtt részese lehetett az Elbruszt télen megmászó expedíciónak, most pedig Izlandba, a vulkánok és gejzírek országába készül . .. Salamon Gyula vájt pincéjében, amely a bombázások idején a fél falunak szolgált óvóhelyül, ma szörpraktár van. Kis manufakturális üzeme helyén most egy óriási gyárkomplexum néz a Dunára, a környező lankákon pedig málna-, piros- és feketeribiszke- ültetvények váltották ki a szőlősorokat. Ezen a három gyümölcsön fordult meg itt a világ, mert annyira megfordult, hogy már a Duna sem a régi. Szemben Pilismarót partjainál lassan kibontakozik a felépítendő dunai vízierőmű gátja. A szobi Duna-parton már épül a szabadidőközpont, A pénz 80 százalékát a szörpüzem adja. A vízparton nyaralók, hétvégi házak sora épül a dolgozóknak. Már tartánozzák az új teniszpályát, készül a versenytekepálya, és a baloldali Duna- part első feszített víztükrű uszodája. A tv-reklámokból mindenki által megismert üdítő ital, a szobi szörp ad munkát 500 szobi és környéki családnak, ennek bevételéből épül a község egyik új lakótelepe, és még sok más. A 10 hektáron elterülő, ma mór 4000 tonnás gyümölcstárolóval, egy 120 millióért épült, tavaly átadott új sűrítményüzemmel, a hatalmas üzemcsarnokkal és palackozósorokkal, óriás gépparkkal és göngyölegtárolóval felszerelt gyárkomplexum elődjét, az egyszerű társulást 1967-ben alapította néhány — szobi, berence- baráti, perőcsényi, letkési bo- gyósgyümölcs-termelő tsz. Az 1980-ban megalakult Szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat tulajdonosai a berencebaráti, a perőcsényi, a letkési, a fóti, a gödi tsz és a Dunakeszi Konzervgyár. Az ország legnagyobb szörpüzeme — méreteit, termelési volumenét jól érzékelteti, hogy hazánkban minden negyedik üveg szörpöt Szobon gyártják, nem szólva a tetemes exportról. — Évente 17 000 tonna végterméket állítanak elő; szörpöt, gyümölcsbort és újabban gyümölcsből készült vermutot, a Danubiust. Új termékük a befőzőlé és a krémtúrók alapanyaga. Szörpjeik talán a legolcsóbbak az országban. Csak gyümölcsszörpből 17-félét gyártanak. Külön, legességeik a Golden, a Mentás Golden, a Vilmoskörteszörp, a Muskotályos szörp és a Kristálytonikszörp. A 600 millió bruttó termelést végző üzem árbevétele tavaly meghaladta a félmilliárd forintot. A nyeresége a nyomott külpiaci árak miatt ezúttal viszonylag szerényebb, 23 millió lett, de tavaly mégis 2 millió dollár értékű devizát hoztak az országnak. Szörpjeik 20 százalékát a szocialista országokba — Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország —- exportálják. Új, világszínvonalon álló — és Magyarországon az első piros gyümölcsre épült sűrítményüzemük végtermékét, a 7000 tonna gyümölcsből előállított évi 800 tonna ribiszke- és meggykoncentrátumot és az almasűrítményt Ausztriába, Hollandiába, Dániába, továbbá az Egyesült Államokba és Kanadába exportálják. Rné
