Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-07 / 96. szám
T udomány Komputeres hallásvizsgálat Az országban először Pécsett A technika már régóta bevonult a gyógyítás legkülönbözőbb területeire. Egyre több helyen alkalmazzák a minden eddigi vizsgálatoknál pontosabban mérő és adatrögzítő számítástechnikai berendezéseket. Például a pécsi Fül-, Orr-, Gégeklinikán (a korszerűnek egyáltalán nem mondható épület alagsorában) hallásvizsgáló komputer dolgozik. Ennek a berendezésnek azon túl, hogy a jelenleg legkorszerűbb hallásvizsgálatot lehet végezni, az a különlegessége és nagy jelentősége, hogy hazai, mégpedig pécsi gyártmány. Dr. Bauer Miklósnak, a POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika igazgatójának .szakmai kívánalmai alapján készítette el dr. Kellényi Loránd akadémiai főmunkatárs, a POTE Élettani Intézetének elektromérnöke. A külföldről beszerezhető hasonló berendezés 17 000 angol fontba kerülne. Dr. Kellényi Loránd a készítés során a külföldi típusokhoz képest módosításokat hajtott végre, amelyek már újítási szabadalomnak számítanak. Nézzük, mi is a hallásvizsgáló komputer működésének lényege. Mint ismeretes, a hanginger a dobhártya és a középfülben levő hallócsontok — kalapács, üllő, kengyel — közvetítésével jut el a belső fülben helyet foglaló csigába. Ezt a csigát folyadék tölti ki, amelyben az érzékelő idegsejtek találhatók. Ezek veszik fel a dobhártya és hallócsontok által továbbított mechanikus hangrezgéseket, és alakítják át idegimpulzusokká. Ezeket az ideg-impulzusokat a hallóideg vezeti a csigából a központi idegrendszerbe, vagyis az agytörzsön és középagyon át a halántéklebenyen elhelyezkedő halló-agykéreghez. Halláscsökkenés a hallórendszer különböző részeinek károsodása miatt következhet be. A külső részek, mint a dobhártya és hallócsontok megbetegedése, vagy sérülése miatt bekövetkezett halláscsökkenés jól felismerhető és gyóqyítható vaay műtétileg javítható. A hallórendszer többi részén, mint a belső fülben, vaqy hallóidegen, vagy a központi ideqrendszer- ben levő hallópályán levő károsodásokat ugyan az eddig alkalmazott vizsgálatokkal is fel lehetett deríteni, de azt, hogy a hallópályának pontosan mely részén van a baj, nem lehetett megállapítani. Ezen segít a hallásvizsgáló komputer. Minden élő sejt, valamint a szervezetben lezajló bármilyen élettani folyamat elektromos jelenségeket produkál. A hallás mechanizmusa során az elektromos jelenségeket a hallópályán végig futó hangimpulzusok váltják ki. A hallópálya különböző pontjain az ezred szekundumok alatt képződött és továbbfutó elektromos jeleket a fejbőrre helyezett elektródokkal felfogják és elvezetik, az úgynevezett átlagoló komputer pedig összegezi, a jelekből kapott hallógörbét leírja, ugyanakkor mágnesszalagra rögzíti, amit bármikor vissza lehet játszani. A hallásvizsgálat végeredményeként megjelenő, öt hullámból álló görbe agytörzsi eredetű és tájékoztatja a vizsgáló orvost arról, hogy a betegben a hangingerek eljutottak-e a központi ideqrendszerbe, vagy ha nem, a hallópálya mely részén van és milyen természetű a károsodás. A szakorvosok csak e vizsgálat elvégzése után tudják megállapítani, hogy egyáltalán lehet-e segíteni, és ha igen, milyen módon a halláskárosodást szenvedett betegeken. A vizsgálati módszer alkalmazása még azért is nagy jelentőségű, mert seaítséqével csecsemőkön, eszméletlen betegeken is pontosan megállapítható, a hallópólya működésének teljesítménye, ami az eddigi módszerekkel nem volt lehetséges. A komputeres hallásvizsgálatot hazánkban elsőként a pécsi klinika alkalmazta a gyakorlatban. Bauer Miklós professzor elmondása szerint ezt a módszert a klinikán már rutinszerűen végzik. Mivel hazánkban csak három helyen van hasonló vizsgálat elvégzésére alkalmas berendezés és személyzet, érthető, hogy az ország távoli részéből is Pécsre küldik a betegeket. Ezért a jelenleg működő egy készülék már kevésnek bizonyul az igények kielégítésére. Oltás a születés előtt Egy orvosi kutatócsoport bemutatta, hogy a magzatokat be lehet oltani születésük előtt, és ez, véleményük szerint, jó hatású lehet, különösen a fejlődő országokban. „Ez volt az első eset, hogy bemutatták, q méhen belül is be lehet oltani a magzatokat" — mondta Thomas Gill, aki orvosok egy csoportját vezeti a pittsburghi Magee nő- gyógyászati klinikán. Elmondta, hogy csoportja azt tapasztalta, a terhes asszonyoknak beadott tetanuszvakcina áthalad a méhlepényen a magzathoz, amely utóbbi azután előállítja a betegség elleni saját antitestjeit. A születés előtti tetanuszoltás valóságos jótétemény lehetne a fejlődő országokban, ahol az újszülöttek köldökzsinórját néha egészségtelen körülmények között vágják el, s így tetanusszal veszélyeztetik a csecsemőket — mondta. PAB -1984 Beszélgetés dr. Czeglédi Bélával, az MTA Pécsi Bizottságának tudományos titkárával A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága (PAB) az elmúlt évtized elején kibontakozott és azóta folyamatosan fejlődő tevékenysége alapján napjainkban Pécs és Dél-Dunántúl egyik legfontosabb tudományos fórumának, centrumának tekinthető. Tevékenysége meglehetősen szerte, ágazó. Erről, valamint az akadémiai bizottság előtt álló további feladatokról beszélgettem dr. Czeglédi Bélával, a PAB tudományos titkárával. — Testületileg és szervezetileg milyen a PAB Ielépítése? — A Pécsi Akadémiai Bizottság 28 fős testület, amelyben a terület hét akadémikusa, a legfontosabb tudomány- területek vezetői, a felsőoktatási intézmények és a legfontosabb termelő üzemek gyakorlati szakemberei szerepelnek. Az érdemi munka a szak. bizottságokban és a szakbizottságokhoz tartozó munkabizottságokban, továbbá albizottságokban, illetve adott feladatokra alakuló úgynevezett od. hoc. bizottságokban folyik. Kilenc területen alakult ki eddig szakbizottság. Ezek a következők : Filozófiai, Pedagógiai, Pszichológiai Szakbizottság, Gazdaság- és Jogtudományi Szakbizottság, Műszaki, Kémiai és Földtudományok Szakbizottsága, Biológiai Szakbizottság, Klinikai Kutatási Szakbizottság, Számítástechnikai Szakbizottság, Környezetvédelmi és Urbanisztikai Szakbizottság, Irodalom, Nyelvészet és Történelemtudományi Szakbizottság, valamint az Agrártudományi Szakbizottság. Ezekben több, mint 300 kutató tevékenykedik tagként. További 800 kutató vesz részt a különféle munkabizottságok tevékenységében. Rendezvényeinket összességében körülbelül 1500 kutató látogatja. . Az említett hét akadémikus mellett több, mint 30 tudományok doktora és mintegy 200 tudományok kandidátusa vesz részt o PAB munkájában. — A jelenlegi tervciklusban milyen kiemelt témákkal foglalkoznak? — Ot ilyen átfogó témánk van. Közülük elsőként említem a Dél-Dunántúl természeti erőforrásainak komplex kutatása elnevezésű programot, qmely az itteni szénvagyon kutatásáról a nukleáris energia- termelés nyersanyagbázisának kutatásán, továbbá a termálvizekre vonatkozó kutatásokon át, a biomassza gazdaságos hasznosításáig terjed. Ez a kutatási program a legkülönfélébb természeti elemek számbavételét is magába foglalja; például a Mecsek-hegység földtani környezetpotenciál térképsorozatának az elkészítését is. A második téma a bányaegészségügyet és a bányászati ergonómiai tudományos- és tudományszervező munka vizsgálatát tartalmazza. A harmadik fő terület az urbanizáció és az agglomerálódás témaköre képezi. Itt elsősorban az MTA Dunántúli Tudományos Intézete végez széles körű gazdaságföldrajzi, szociológiai, közigazgatási urbanizációs vizsgálatokat. Ezek az országos fejlesztési tervek előkészítő feladatait is képezik. Negyedik kiemelt témánk keretében az agrár ökoszisztémáink környezetvédelmi problémáin belül az állattenyésztés és növénytermesztés környezetvédelmi következményeit vizsgáljuk. Különösen nagy gondként szerepel itt a Balaton vízminőségének a vizsgálata és a ló természeti állapotának kímélése. Az ötödik kiemelt téma az általános és középfokú iskolákban, valamint a tanárképzésben megvalósítható innovációs kezdeményezések vizsgálata, amely az oktatás és nevelés hatékonyságának növelését szorgalmazza. — Nemzetközi kapcsolataik közismertek. Szólna erről is néhány szót? — Az utóbbi években a PAB tevékenységében is előtérbe kerültek a nemzetközi szintű rendezvények, a konferenciák és szimpóziumok. Emellett bizonyos kooperációk >s elkezdődtek elsősorban a szovjet, a csehszlovák és a jugoszláv tudományos intézetekkel, intézményekkel. Emellett több nemzetközi szervezettel van a PAB-nak kapcsolata és együttműködési lehetősége. Például Tigyi József, az MTA rendes tagja, a PAB alelnöke, az ENSZ szakosított szervezetében, a WHO-ban és az UNESCO-ban tevékenykedik. Flerkó Béla akadémikus, a nemzetközi agykutatási szervezet (IBRO) vezetőségének a tagja. Grastyán Endre akadémikus, az INTERMOZG vezetőségének a tagja. Jómagam a Nemzetközi Atomenergia ügynökség rendszeresen felkért szakértőjeként tevékenykedem. A nemzetközi kapcsolatok körébe tartoznak azok a rendezvények is, amelyeken számos neves külföldi tudóst szólaltathattunk meg az elmúlt időszakban. — Idei feladataik nem kevéssé számosak, mint oz előző éviek. Kérem, emeljen ki közülük néhányat. — Idén egyik legfontosabb teendőnk a település» és teletudományos elet Elkészült valamennyi egyetemi intézménytípus szakági fejlesztési terve. A különböző szakterületekre az ezredfordulóig érvényes fejlesztési irányokat és feladatokat a napokban vitatják meg az adott egyetemek és főiskolák képviselői. A tervekben nagy szerepet kap a felsőoktatási intézményekben folyó tudományos tevékenység is. * A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Modern Nyelv- oktatás című folyóirata huszadik évfolyamába lépett. A lap ebben a formájában a hazai idegennyelv oktatás egyik lényeges tényezője, és az egyetlen rendszeresen megjelenő tudományos fórum, amely lehetőséget ad az iskolán kívüli felnőtt nyelvoktatás törekvéseiről és eredményeiről. A nemrégiben megjelent jubileumi szám is több érdekes publikációt tartalmaz. Néhány cím a tartalomból: Nyelvoktatás, nyelvtanulás régen és ma. Aktivizáló eljárások az idegen nyelvek oktatásában, A szókincs racionális fejlesztésének néhány lehetősége, A nyelvi tudásszint tesztelésének elméleti, gyakorlati kérdései. A fogorvostanhallgatók országos találkozóját április 12—14. között rendezik meg Pécsett. A leendő fogorvosok egyebek mellett oktatósi-ne- velési-szakmai kérdésekről beszélgetnek, tapasztalatokat cserélnek. * Társadalomtudományi Közlemények címmel megjelent a Pollack Mihály Műszaki Főiskola oktatóinak kiadványa. A kötetben olvashatunk az árucsere és a településhálózat viszonyáról, a Baranya megyei válásokról, a pécsi reakciós erők 1921-es szerepéről, a műszaki hallgatók világnézeti-politikai szintjéről, o termelő erők, az életmód és a környezet kölcsönhatásáról, a pécsi Szociáldemokrata Párt 1929—33. közötti tevékenységéről és az anarchizmusról. A publikációk túlnyomó többségét a főiskola marxizmus—leninizmus intézetének munkatársai írták. Az Epicentrum ebben az esetben rövidítés, és az Első Pécsi Ifjúsági Centrumot jelenti, a JPTE közgazdász hallgatóinak szervezésében kerül sor a háromnapos rendezvényre a pécsi Nevelési Központban. A programon egyebek mellett tudományos előadások is lesznek: Elmebetegség, költészet, filozófia címmel dr. Bókay Antal és dr. Jádi Ferenc, Az élet értékei címmel dr. Csepeli György tart előadást 13-án 16 órától. A Szonda, a Magyar Rádió Tudományos magazinja műsort vesz fel két pécsi egyetem életéről. A JPTE és a POTE oktatóinak és hallgatóinak beszélgetésére április 10-én, délután kerül sor. Szó esik majd a kutatások jelentőségéről és a két intézmény együttműködéséről. püléshálózat fejlesztésével kapcsolatos vizsgálatok anyagainak megvitatása és az ezekre épülő javaslatok kidolgozása lesz — az MTA elnöksége számára, valamint qz említett öt kiemelt kutatási téma koordinálási feladatai. Folytat, juk szervezetünk folyamatos kiépítését és szélesítését a közben megerősödött tudományterületek bevonásával. Ilyen például az atomtechnika, az építési és gépészeti tevékenység. Ebben az évben két kandidátusi házi védést is szervezünk. A négy megye tanácsaival közösen ismét pályázatokat írunk ki. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a pályaművekben foglaltak hasznosításával is foglalkozni kívánunk. A PAB klubjának a tevékenységét is gazdagítani szeretnénk. Nyolc nagyrendezvényünk közül példaként említem a mélybányószat problémáinak a megoldását célzó, „A kőzetnyomás paramétereinek regionális mérése és szabályozása a bányászatban" címmel megtartandó tudományos ülésszakot. További fontos — interdiszciplináris témájú — ülésszak lesz az is, amit a Klinikai Kutatási Szakbizottság tervez a központi akadémiai, a szegedi és a debreceni területi akadémiai bizottságok részvételével. Nemzetközi kapcsolataink közé sorol, hattam volna azt a tudományos ülésszakot is, amit a zágrábi akadémia kezdeményezésére a sellyei mezőgazdasági kombinát fennállásának 300. éves évfordulója alkalmából a mi részvételünkkel Horvátországban rendeznek meg. Bebesi Károly Elektronika a biológiában A Baranyai Tudományos Hetek egyik záróelőadását Tegzes László, a POTE Biofizikai Intézetének fiatal munkatársa tartotta az elektronika és biológia kapcsolatáról. A vetített képek jól illusztrált program közönséggel — ki tudja, miért — nem bővelkedett, érdekességekkel, jelentőséggel, azon. ban annál inkább. A talán túl általánosan megfogalmazott cím mögött fontos tartalom rejtett: azok a korszerű diagnosztikai módszerek, amelyek réqi. jól ismert eljárásokból — oéldául a röntgentechnikából — fejlődtek ki. számítógépek hozzájárulásával, segítségével. A röntgensugár az emberi testről ugyanis meglehetősen pontatlan képet ad: használata a sejteknek nem tesz jót, főleq azért nem, mert egy di- agnosztikailag többé-kevésbé elemezhető kép nyeréséhez viszonylag hosszú időre van szükséq. A kutatók, technoló. qusok ezért olyan berendezéseket fejlesztettek ki, amelyek suqarai egyrészt célirányosan: bizonyos szöqben. nézetben haladnak ót a szöveteken, másrészt ezt qyorsan, tehát a komolyabb károsodás veszélye nélkül teszik. Ezek a berendezések — a tomográfok — sokféle metszetből, igen gyor. san sokszáz „képet” készítenek. A jeleket detektor érzékeli, számitógéphez továbbítja, s ennek képernyője nemcsak összerakja a képet, hanem képes annak plasztikus, színes megjelenítésére is, sőt, tárolja a különböző időpontokban készített felvételeket. Ezekkel oz igen nagy értékű berendezésekkel az orvos folyamatában vizsgálhatja az életjelenségeket — a mágnesességen vagy radioaktív anyagok bevitelén alapuló eljárásokkal például a szív működése, a véráramlása — akár színes képen is — követhető. Az új eljárások gyógyászati alkalmazását azonban nemcsak a gépek magas ára nehezíti (az egyik legkorszerűbbé 1 millió 600 ezer dollár!), hanem az is, hogy ehhez igen alapos matematikai tudás szükséges: a kérdést, a problémát ugyanis a diagnosztizáló orvosnak kell „tálalnia" ahhoz, hogy a számítógép meg is találja a megoldást. Az eljárások — részletesebb és szakszerűbb — ismertetésére lapunkban még visszatérünk. V. J. A szerelem ébredésétől a harmóniáig Ajánlás nem szükséges. Azok a szerencsések, akiknek sikerült megszerezni dr. Bágyoni Attila új könyvét, amúgyis egy. folytában végigolvasták és azzal teszik félre, hogy elő fogják még venni újraolvasásra, újrakezdésre ezt a nagyszerű útmutatót a „szexkérdés” sokszor bonyolult útvesztőiben. Az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatójának nem ez az első könyve e témáról. Évek óta érzékeny tollal, nagy szakmai és általános művelő- déstörténelf tudással, köny. vekkel, cikkekkel, levelezéssel, előadásokkal segít feltárni a nemi élet problémáit, tudva, hogy az ismerethiány kellemetlenségekre, sőt személyes tragédiákra is vezethet. Ebben a könyvében is nemcsak az orvos-tudós, hanem a pedagógus is szól, ismertetve a kérdésnek nemcsak anatómiáját, élettanát, hanem feltárja a szoros összefüggéseket, az érzelmi vonalat az emberi élet ebben a nagyon fon. tos kérdéskomplexumában. Nevelőhatását fokozzák a való életből vett példák, rámutatva az élő kapcsolatra, amely a szerzőt a probléma szenvedő alanyaival összeköti. „Hálás téma” mondják, a milliókat érdeklő „szexkérdés" sokáig volt „tabu”, majd bizonyos fokban pornóba vesző szabadosság prédája. A mai ifjúságnak, amelyről azt mondják, hogy szégyenli érzelmeit, magának kell megjárni az utat a nem mindenki számára elérhető, de mindenki által remélhető harmóniához. A segítség, útmutatás nemcsak az egyén boldogsága, testi és lelki szerelmi életének kiegyensúlyozottsága szempontjából, hanem a társadalom számára is nagy ejlentőségű, mert egészséges érzelmi életű társadalom, csak egészséges testi és lelki életű egyedekből éoülhet fel. K. T. A. HÉTVÉGE 7,
