Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-07 / 96. szám
A szederkényi tsz vállalkozása Monyoród térségében betonozzák az új téglagyár szociális épületének alapját, áll a gépház váz- szerkezete és befejezés előtt a két égetőkemence. Évi néiynillió kisméretű tégla Moiyoródról Pezsgésben a feltaláló tevékenység Rekordmennyiségű szabadalmi bejelentés 1983-ban A műszaki és szellemi alkotások oltalmáról, valamint fel- használásukról előadást tartott nemrég Pécsett, a tudományos hetek vendégeként dr. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Interjút készítettünk vele. — Miként alakul a hazánkban tett találmányi bejelentések és a megadott szabadalmak aránya? — 1980 óta egyre több hazai találmányt nyújtanak be szabadalmaztatásra. 1980-ban 1601, 1983-ban 2760 belföldi eredetű szabadalmi bejelentés érkezett a hivatalba: ez négy év alatt 70 százalékos növekedés. Kismértékben csökkent a külföldi eredetű találmányok száma, amelyek részaránya korábban 60 százalék volt. Az 1983-ban benyújtott 4545 szabadalmi bejelentés az utóbbi 39 esztendő viszonylatában rekordnak számít. Új jelenség, hogy az egyéni pályázók száma erőteljesen növekszik. Lassan Beszélgetés dr. Pusztai Gyulával, a Találmányi Hivatal elnökével érvényesülni látszik az úgynevezett „húzó iparágak” az élenjáró technikai színvonalat megtestesítő, vagy annak közelébe tartozó hazai szakterületek pezsditő hatása. Emellett időről időre kiemelkedő aktivitás tapasztalható néhány egyéb szakterületen is. Például az évtized elején a logikai játékok, az elmúlt évben pedig bizonyos mértékig a víztisztítás volt a „divatos" témakör. Továbbra is nagyon szívesen foglalkoznak a feltalálók a gyógyszeripari témákkal és újabban kedvenc terület az energiaracionalizálás. A szolgálati találmányokat benyújtó feltalálóknak csaknem 90 százaléka, az egyéni bejeOktóberben próbagyártás — Még a kemencéink építéséhez is nehéz kisméretű téglát szerezni, szerencsénkre a szajki tsz téglagyára segít, ahogy tud — mondja Ulbert Adóm, a szederkényi Karasica Gyöngye Tsz elnöke. — Pedig oz idén októberben már indulnunk kell o próbagyártással, mert az Állami Fejlesztési Bank kikötötte, hogy mikorra készüljön el új téglagyárunk, és hogy évente 4 millió darabot kell gyártanunk. Jövőre teljes üzemmel termelünk már. — Elég lesz az évi négymillió darab? — A későbbiek során elképzelhető a termelés bővítése, hiszen o gépsorunk évente 7—8 millió nyerstégla gyártására lesz képes, viszont a szántó- és égetőkapacitásunk csak négymilliót tesz lehetővé. Ha vásárlói oldalról nézzük, hogy elég lesz-e, nyugodtan állíthatom, hagy éves szinten akár tízmilliót is könnyen eladhatnánk, ho tudnánk annyit gyártani. Téglánk még nincs, de eddig már öt cég is lekötötte volna a termelésünket. Mi magunk fogjuk forgalmazni a téglánkat, elsősorban a környék ellátására törekszünk. — Tehát nemet mondanak a kereskedelemnek, mert maguk értékesítenek. De csak lakossági ellátásra gondolnak? — Nem. Nem mondunk, nem is mondhatunk nemet az építőipari szervezeteknek, hiszen a mind nogyobb tért hódító felújítási munkákhoz nélkülözhetetlen a kisméretű- tégla. Viszont mi kockázatot vállalunk a gyártással, nem zárkózunk, nem zárkózhatunk el az elől, hogy az építőipari cégek is áldozzanak valamit oz ügyért. Ha valamelyikük mondjuk előre is besegít nekünk fejlesztési hozzájárulással, az csak természetes, hogy annak fejében leköthet akár évekre előre is nálunk kisméretű téglát. — Milyen melléküzemágnak ígérkezik a téglagyártás a tsz- nek? — Az ÁFB a 7.7 milliós kölcsönt szigorú feltételekhez kötötte, igaz, szereztünk 2 milliós állömi támogatást is. Az ÁFB követelményeinek meg kell felelnünk, joggal ragaszkodnak a szerződésben foglaltakhoz. A hitelkonstrukciójuk számunkra kedvező. Sem a szomszédos szajki téglagyár, sem a tégla- és cserépipar gyárai nem jelentenek konkurrenciót. Sőt segítenek, mert országos hiánycikk a kisméretű tégla. A tal- ponmoradáshoz, a fejlődéshez nem elég ma már kizárólag a főágazat, a mezőgazdaság, szükség van melléküzemági tevékenységre. Monyoródon néhány éve szüntettük meg a téglagyártást, mert gazdaságtalan volt a kézi, manuális termelés. Az új, gépesített üzemmel mindenképpen tisztességes nyereségre számítunk. A fejlődésnek ára van. Valamikor kézzel dolgozták formába az agyagot, a szaporádon, nehéz munka „fizetsége" évente alig volt több 150— 200 ezer téglánál. A gyártás is roppant drága volt. Akkor abba kellett hagyniuk. Aztán, ohogy mind égetőbbé vált a kisméretű téglo hiánya, ismét felvetették: mi lenne, ha gépesített formában újrakezdenék? A szükséges összeget önerőből sehogy se tudta volna előteremteni a szederkényi Karasica Gyöngye. Álmukat, aztán tervüket felkarolta az Állami Fejlesztési Bank, sőt a „konkur- rens”, a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalói is melléjük állt. Segítségükkel így válthatják valóra elképzelésüket, mely nem is titkolják, kockázattal jár. Az új gyár generálkivitelezője maga a tsz. Sok mindent meg kellett tanulniuk már az elején. Azt tudták, hogy kelendő cikket fognak gyártani, azt is, hogy az alapanyaguk nagyon jó minőségű. A régi, kézi gyártású téglák a kéményekhez is nagyon jók voltak. Az elnök mondja: — Tavaly elvittünk néhány teherautónyi agyagot a bányánkból a siklósi téglagyárba, és az abból gyártott téglákat minden szempontból első osztályúnak minősítette a KERMI. Helyszíni szemlére kísér Frey György, a tsz építésvezetője. Az építőbrigád több mint fele, 8- 10 ember, épp a szociális épület betonalapját készíti — fürdő, öltöző, iroda lesz, a végébe építik majd o kazánházat —, napokon belül jöhet a Bonyhádi ÉPSZÖV felállítani az előregyártóit elemekből készített faházat. A terep és a bányarész rendezett, jóval o határidő előtt végezte el ezt a munkát a Kelet-boranyoi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, melynek a Karasica Gyöngye is tagja. A tsz asztalosüzemében készek a szárítószin akácoszlopai, nemsokára kezdhetik építeni a favázas, hullámpalatetős szárítókat. Tavaly óta áramot ad az udvar szélére telepített transzformátor. Áll a dunaújvárosi vasbetonszerkezet körbefalazása, a tetőszerkezet és a villanyszerelési munkák után — ezt a bonyhádi MEZŐGÉP végzi — az lesz a gépház, a présgéppel, a szállítószalagokkal. A régi égetőkemence eleje megbontva, nagy része újrafalazva. — Itt két kemence lesz, mögötte már megkezdtük a másik két kemence falazását — mondja az építésvezető. A salokhegy várja, hogy széthordják, elegyengessék o kisvasúti sínek alá. A présgép és egyéb berendezések — újak és felújítottak — még a gyártónál, a Baranya—Tolno megyei Téglo- és Cserépipari Vállalatnál várják az ideszállítást. — Mikor kezdik a gépek szerelését? — Ügy tervezzük, hogy május végén, június elején jöhetnek a téglások szerelni, szeretnénk, ha júliusban indulna a gépsor. Murányi László Benyújtották a pályázatot Fotó: Erb János Medermélyítés a Karasica völgyében, Feked közelében Melioráció a Karasica mentén Négyezer hektárral növelhető a termőterület Elkészült a Karasico-patak vízgyűjtőjének középtávú rendezési terve. A térség nagyon esedékes és indokolt komplex meliorációját jól előkészített pályázat útján lehet az ott gazdálkodó termelő egységek érdekében megvalósítani. A pályázatot — a Dráva menti és a zselici térségi komplex meliorációs tervekkel egyidejűleg — március végén nyújtotta be a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba elbírálásra a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Abban az esetben, ha a pályázatot elfogadják, a hetedik ötéves terv időszakában nagyszabású, komplex melioráció kezdődik el a Karasica vízgyűjtőjében, a Kelet-baranyai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat kivitelezésében. Mi szól e pályázat mellett? Mindenekelőtt az a tény, hogy a magyarországi szakaszán 83 kilométer hosszú Karasica, amely Baranyában — Véménd fölött ered és Villány térségében hagyja el az országot — a megye talán legtermékenyebb, legjobb minőségű földjein folyik át. A patak vízrendszerének kiterjedése 767 négyzetkilométer. A vízgyűjtőben települt községek száma 61, a mezőgazdasági nagyüzemek száma 18 — ebből 13 tsz, két kombinát, két állami gazdaság és egy erdőgazdaság. Az itt gazdálkodó nagyüzemek területe csaknem 70 ezer hektár. Az eddig kiépített vízfolyások hossza 45 kilométer, ugyanis a Karasica vízrendezése teljesen logikusan az alsó folyási szakaszon kezdődött. A felső, vagy északi szakasz vízgyűjtője teljesen rendezetlen. Az egyes itt gazdálkodó üzemek — például a véméndi, szederkényi tsz, a Bátyi Mező- gazdasági Kombinát — már végeztek, sőt jelenleg is végeznek üzemen belüli meliorációt. Ez azonban nem elegendő. Szükség van a Karasica fő- és mellékvíz-folyásainak elsődleges rendezésére, ami állami feladat. Erre rácsatlakozva kezdődhet meg az egész térségre kiterjedő komplex melioráció, amiben az itt gazdálkodó egységek is részt vesznek, jelentős saját anyagi forrásukkal. A most folyó ötéves tervben Baranya Bács megyével közösen végzi a Mohácsi-sziget térségi meliorációját. Ez a munka már előrehaladott stádiumban van. A kivitelezés — ha át is nyúlik a következő tervciklusba — elég jó ütemben halad. E munka során az egész sziget vizeit rendezik. Bács megye részéről a hercegszántói, a dá- vodi tsz és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, Baranya részéről a mohácsi-szigeti Duna- völgye tsz és a dunafalvai tsz földjeit teszik jobbá. Fontos helyi és népgazdasági érdeket szolgálna a most beadott Karasica menti térségi meliorációs pályázat elfogadása, hisz az ország egyik jelentős gabonatermő övezetének jövőjéről van szó. A vízgyűjtő elhanyagoltsága miatt tetemesek az eróziós károk és a talajpusztulás. Amennyiben a hetedik ötéves tervben a térségi komplex melioráció megtörténne, úgy megszűnne itt a talajpusztulás és hektáronként 25 tonna szervesanyag maradna vissza. Ez évente (ha szervestrágyára számítjuk át) több mint 53 300 vagon, ára pedig 32 millió forint. A talajélmozdulás megakadályozásával az évenként pótolt műtrágya 20 százaléka mint többlet tápanyag maradna vissza. Az eddig nem hasznosult területek művelésbe vonásával, 4000 hektár szántóval növelhető térségben a termő- terület. Ez a négyezer hektár föld annyi, mintha egy új, átlagosnál nagyobb méretű termelőszövetkezet bújt volna elő a föld alól, a semmiből, önmagában is nagy dolog ez a mohácsi térségben. Mindent egybevetve a térségi komplex meliorációval évente összesen több mint 200 millió forint értéknyi hozamnövekedés érhető el. Ami azt jelenti, hogy hektáronként 10 tonna gabonával növelhető a termelés a vízgyűjtőben. — Rné — lentőknek pedig mintegy 70 százaléka felsőfokú végzettségű. A kisvállalkozók, a kisiparosok feltalálói aktivitása még nem, nagy, de bizonyos mértékű növekedés érzékelhető. — Miiyen információbázisra támaszkodnak a találmányok objektiv elbírálásakor, és ebben részt vesz-e más intézmény is? — A legfontosabb források közé sorolhatók a tudományosműszaki periodikák, szakkönyvek, kiállítási és konferenciakiadványok naprakész információi, valamint a külföldi szabadalmi dokumentumok. Az újdonságvizsgálatot részben a hivatal szabadalmi ügyintézői, részben külső, felkért szakemberek végzik. Munkájukban támaszkodnak a szabadalmi tárunk évente mintegy félmillió leírással gyarapodó, jelenleg 15 millió darabos dokumentumgyűjteményére. Egyes esetekben külföldi, főleg osztrák újdonságvizsgálati anyagokat is felhasználunk. — Elégedett-e a szabadalmi elbírálás gyorsaságával? Mely területeken tartja szükségesnek az előrelépést annak érdekében, hogy a találmányi ötlet minél hamarább beépülhessen a termelésbe, illetve versenyképes áru formájában jelenjék meg a piacon. — Az engedélyezés ideje igen eltérő, így csak hosszabb időszak átlagában értelmezhető az a megállapítás, hogy a hazai találmányok mintegy 50— .60 százaléka nyer szabadalmi oltalmat. Komoly erőfeszítéseket teszünk az engedélyezési eljárás átfutási idejének a jogszabályok adta lehetőségek keretein belüli csökkentésére. Ez az érték jelenleg két és fél— három év között mozog, egyebek között a nemzetközi egyezmények betartása miatt, amelyek egyre szigorúbbak és előírják, hogy egy évet várni kell a végleges döntéssel, mert hátha más országban is vállalkoztak ugyanabban a témában. Az elbírálás befejezése semmiképpen sem feltétele a találmányi megoldás termelésben való hasznosításának, ugyanis az újdonságvizsgálat időtartamára biztosított ideiglenes oltalom a találmány elfogadása esetén a bejelentés időpontiáig visszamenőleg válik véglegessé. 1983 óta mód nvíloh arra, hogy a bejelentő kérhesse a gyorsított eljárást. Jelenleg folyik a szabadalmi üqyek számítógépes nyilvántartásának üzemszerű beindítása, ettől is az átfutási idő csökkenését várjuk. — AZ OTH szakemberei ho. gyan vesznek részt a találmányok megvalósításában? — Hivatalunk hatósági és központi elvi irányító funkciója kizárja a minősítési munkájára bízott alkotások közvetlen menedzselését. 1980 óta számos finanszírozó intézmény jött létre, melyek a találmányok gazdasági hasznosításával foglalkoznak. Egyes menedzselő intézményeknek tájékoztatást nyújtunk, a jelentősebb piaci lehetőségekkel és műszaki eredményekkel rendelkező alkotásokra rendszeresen felhívjuk a finanszírozó pénzintézetek fiqyelmét. A nálunk tett szabadalmi bejelentésekről most már közleményt jelentetünk meg. — Nőtt az újítási aktivitás, miután a termelő és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezésére az újítási jogszabályok módosultak? — Az 1982. évi országos újítási statisztikát vizsgálva fejlődésről számolhatunk be, hisz a hasznosított újítások éves gazdasági eredményének értéke eléri az 5,2 milliárd forintot. — Mi a véleménye a baranyai feltalálók munkájáról? — Nagy a vállalkozó kedv, de hozzánk kevés találmányuk jut el állami minősítésre — mondta interjúnk végér dr. Pusztai Gyula. Csuti János
