Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-06 / 95. szám

1984. április 6., péntek Dunántúli napló 5 Gyors mérés, hatékonyabb termelés Rácsos tartó nyúlásmérése a Pollack Mihály Műszaki Főiskola mechanikai laboratóriumában Kétszázötven résztvevővel Csillagtúra Közel 250 résztvevője több, mint negyven csapat­tal vett részt április 4-e délelőttjén a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Pécs városi úttörőelnökség által meghirdetett, immár hagyo­mányosnak mondható Csil­lagtúrán. Az úttörők és a KISZ-es fiatalok a város három különböző pontjáról indulva járták be a kijelölt útvonalat a felszabadulási emlékműnél lévő célig. A koszorúzás! ünnepség előtt és után a Csizmadia-együt­tes és Orsós György szóra­koztatta a pécsi csillagtúra csapatait. Termiívé teszik a „meddő” területeket Az óriás erejű gép alig két perc alatt kidönti az évszázados'fát Fotó: Erb János 1 " 'szakemberek országos tanácskozása Tanácsot nyújtanak a méréstechnikai bázisok A termék minőségi értékét sokban meghatározza a mű­szaki mérés és szabályozás. A méréstechnika egyre nagyobb hangsúlyt kap nemcsak a vég­termék minősítésében, de a technológiai folyamatok befo­lyásolásában is, vagyis a mé­réstechnikai eljárások, eszkö­zök segítségével mind több áruelőállító igyekszik a minő­séget tervezni. Érvényes ez a hazai gépgyártásra is, amely­nek a méréstechnikai szakem­berei ismét találkoztak tapasz­talatcsere céljából, ezúttal Pé­csett. Az V. gépipari méréstechni­kai országos tanácskozás ápri­lis 5-én a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán nyílott meg a Gépipari Tudományos Egyesü­let és az említett oktatási in­tézmény szervezésében. Pécs 1976 óta immár harmadszor gazdája a rangos eseménynek. A kétnapos rendezvény közel 150 résztvevőjét dr. Bachman Zoltán, a PMMF főigazgató­helyettese köszöntötte. Az első előadó, dr. Lettner Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára azt hangsúlyozta, hogy a gazdasá­gos és gyors méréssel a selejt veszélye csökken, míg a ter­melékenység növekszik. Máso­dikként dr. Bölöni Péter, az Országos Mérésügyi Hivatal osztályvezetője tartotta meg előadását, aki szintén a gyor­saságot emelte ki, ugyanis enélkül elhúzódnak a mérések, sőt a mérésellenőrzések is. A két nap alatt csaknem húsz előadás hangzik el. Elő­adókat küldtek a műszaki egyetemek, főiskolák, néhány vállalat, az Országos Mérés­ügyi Hivatal, a Műszeripari Ku­tató Intézet, az Autóipari Ku­tató Intézet, az MTA Műszer­ügyi Méréstechnikai Szolgála­ta. Az első napon a hozzászó­lókat nemcsak a gép- és alkat­részgyártás érdekelte, de fog­lalkoztatta őket a gépjavítás és -üzemeltetés is. Nehéz besze­rezni a modern külföldi mérő­eszközöket, míg az önerőből előállított műszerekkel igénye­sebb feladatot aligha lehet el­látni. Emiatt is meg kell be­csülni a már meglévő mérő­berendezés-állományt. S emel­lett szükség van arra is, hogy a meózás gyártás közben is megtörténjen, és a megállapí­tásokról azonnal értesüljön a gyártószalagnál dolgozó mun­kás. A műszergonddal küszkö­dök tanácsot kérhetnek a mé­réstechnikai bázisokká kifej­lődött qyáraktól, így a Csepel Autógyártól, a Csepel Szer- számgéogyártól, a Debreceni Gördülőcsapágy Gyártól, a Danuvia Szerszám- és Készü- lékavórtól: bármelyik segít bér­munkában. A pécsi műszaki főiskola intézeti laboratóriumai is nyújtanak szolgáltatást pél­dául műanyagok szilárdság- és élettartam-, vagy a síküvegek nvomásvizsgálatához. Az MTA Műszerügyi Méréstechnikai Szolgálata műszereket kölcsö­nöz. A tanácskozás részvevői ma a Sopaina Gépgyár meó- szolgálatával, a PMMF Épüle­tek Gépészeti Berendezései In­tézet, valamint a Szilikát- és Vegyipari Gépészeti Intézet laboratóriumaival ismerkednek. Csuti J. Köszöntő és bemutatkozás Pécsett Megkezdődött a nemzetközi kamarakórus-fesztivál Megnyílt a nemzetközi ka­marakórus-fesztivál szerdán es­te a Liszt Ferenc hangverseny- teremben. Húsz évvel ezelőtt rendeztek először ilyen talál­kozót Pécsett: a kórusmuzsika kétévenként ismétlődő ünne­pén vendégként külföldi kóru­sok azelőtt is felléptek, de hi­vatalosan az ideit nyilvánítot­ták először nemzetközi feszti­válnak. Tizenegy magyar és négy külföldi kórus érkezett most Pécsre. A szerdai megnyitóra zsúfo­lásig megtelt a Liszt Terem: az együtteseken kívül a nézőtéren helyet foglaltak a pécsi társa­dalmi és kulturális élet képvi­selői, a kórusmozgalom orszá­gos vezetői, a kórusmuzsika kedvelői. Mint házigazda, a Nevelők Háza Kamarakórusa adott egyórás hangversenyt kö­szöntésül: az itáliai reneszánsz zene különböző korszakaiból mutatott be népszerű és kevés­sé ismert műveket. Ezután nyi­A hazai russzisztika oktatásának 35 éve H armincöt éve vált álta­lánossá hazánkban az orosz nyelv oktatása. E jubileum vezette a szervező­ket — a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Tanárképző Karának orosz tanszékét és a TIT Baranya megyei Szerveze­tét —, hogy a hazai russzisz­tika oktatásának 35.-dik évé­ben országos konferenciát ren­dezzenek. A kétnapos szakmai össze­jövetelt —, melyet tegnap dél­előtt Fülei-Szántó Endre egye­temi tanár nyitott meg a ta­nárképző kar kultúrtermében — Pécs városa mint egy konferen­ciasor első állomását üdvözöl­heti. A megnyitó előtt a rende­zők nevében dr. Misky György kandidátus, a JPTE Tanárképző Kara tanszékvezetője tájékoz­tatta lapunkat e közel 150 tu­dományos kutatót vendégül látó kétnapos rendezvény előz­ményeiről, céljáról. Nyelv és kultúra Mint az köztudott, az idén startolt az intézményben a leg­magasabb szintű orosz nyelvi oktatás, mély az intézmény stá­tusváltozását illetően új köve­telményeket is támaszt. A leg­nemesebb cél: az intézményből kikerülő nyelvtanárok anyanyel­vi szinten beszéljék a nyelvet, s ne legyen különbség az ál­talános iskolai szintű és a kö­zépiskolai szintű oktatói gárda között. így az intézményi okta­tói-nevelő munkában nem kap primátust sem a gyakorlat, sem az elmélet; e kettő egységére törekednek. Hagyomány már, hogy a ha­zai felsőoktatási intézmények russzisztikával foglalkozó tan­székei speciális témákban or­szágos konferenciákat szervez­nek. Mint azt Misky György mondotta, Pécs szeretne e sor­ba felzárkózni, s a nyelv és kul­túra témakörben évente ven­dégül látni a hazai szakember- gárdát, s ezzel mintegy az in­tézmény falai közé behozni az eddig ilyen szinten még hiány­zó tudományos elméletet. Tegyük hozzá: a konferencia nemcsak országos, hiszen a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából és Dániából is érkezett előadó. Tegnap a plenáris ülést követően három előadás hangzott el, majd szekciókban folytatták munkájukat a kuta­tók. tóttá meg dr. Tóthpál József, a Kórusok Országos Tanácsa fő­titkára a fesztivált. Beszédé­ben a zene egyetemes nevelő erejéről szólt, a pécsihez ha­sonló találkozók művészi és kultúrpolitikai jelentőségéről, és arról, hogy az elmúlt húsz év alatt a pécsi fesztivál elvei­nek helyességével, elképzelé­seinek következetes végrehaj­tásával és művészi színvonalá­val vívta ki a jogot ahhoz, hogy nemzetközivé válhasson. (Erről beszélt a koncert utáni fogadáson dr. Benkő István, a SZOT kulturális osztályvezető­helyettese is, amikor Pécs me- cénási tevékenységét emelte ki.) A hangverseny második ré­szében Bárdos Lajos műveiből hangzott el néhány; Bárdos Lajos kapcsolatai Péccsel és a Nevelők Háza Kamarakórusá­val közismertek, gayakran járt a városban, és számos művét ajánlotta pécsi énekkaroknak. A mostani koncert 85. szüle­tésnapján köszöntötte a ma­gyar kórusrouzsika kiemelkedő egyéniségét. A koncerten köz­reműködtek: Komáromi Aliz, Nárai Eszter, Kunos István, Megyesi István és ifj. Dobos László (ének), dr. Kopjár Gá­bor (orgona). Szilágyi Tamás (gitár), Gácsik Vera (cselló), Nagy Péter (nagybőgő), a Ne­velők Háza rézfúvós kvintettje, a Komlói Pedagógus Kórus és a Volán Vasvári női kar (Szé­kesfehérvár). Vezényelt: Tillai Aurél. A közönség előtt bemutat­koztak a fesztiválon részt vevő együttesek vezetői, majd nagy tapstól kísérve az olasz, belga, csehszlovák és NDK-beli ka­marakórusok egy-egy számot énekeltek. Csütörtökön délután a Kom­lói Pedagógus Kamarakórus lépett először a zsűri elé Sza­bó Szabolcs vezetésével. (A zsűri elnöke Forrai Miklós, a Budapesti Zeneművészeti Fő­iskola tanára, tagjai: Eskil Hemberg zeneszerző, a Svéd Zeneszerzők Szövetségének el­nöke, Makiári József, a Zene- művészeti Főiskola tanára, a Kóta elnöke, Nagy Olivér, a Zeneművészeti Főiskola tanára, Petrovics Emil zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára és Alexander Tanév, a Szófiai Zeneművészeti Főiskola taná­ra, zeneszerző.) A délutáni fesztiválhangversenyen fellépett még az Ifjú Zenebarátok Kóru­sa (Szeged, Erdős János veze­tésével), A Szekszárdi Szövet­kezeti Madrigálkórus (Jobbágy Valér), este pedig az Orszá­gos Széchényi Könyvtár Kóru­sa (P. Eckhardt Mária), az OKISZ Monteverdi Kamarakó­rusa (Kollár Eva), a Budafoki Kamarakórus (Biller István) és a Coro Cantori di Assisi (Alessandro Nicolini). Este Mohácson, Pécsett a Volán Művelődési Házban és Siklóson léptek fel a fesztivál vendégei egy-egy helybeli kó­russal együtt. G. T. Az MNB és az OKGT hitel­megállapodása a Világbankkal A hét első felében Washing­tonban két hitelmegállapodást írtak alá a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt képviselői a Világbankkal. Az egyik megál­lapodás értelmében a Magyar Nemzeti Bank 110 millió dollá­ros hitelt vesz fel ipari export- fejlesztési és szerkezetátalakí­tási beruházások finanszírozá­sára. A másik, 90 milliós hitelt az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt veszi fel a hazai szénhidrogén-kutatás, mélyfú­rás, olaj- és gáztermelés fej­lesztésére. Mindkét hitel 15 éves lejára­tú és a törlesztését hároméves türelmi idő után kell megkez­deni. Rekultivációs bemutató a görcsönyi tsz-ben Tegnap több mint hatvan termelőszövetkezeti vezető és tsz-szakember volt kíváncsi ar­ra a megyei rekultivációs be­mutatóra, amelyet a görcsönyi Mecsekvölgye Termelőszövetke­zetben rendezett meg a Bara­nya megyei Tanács, a TESZÖV és a megyei Földhivatal. Dr. Fehérvári József, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának főmun­katársa ismertette azokat az állami lehetőségeket, amelye­ket a szövetkezetek igénybeve­hetnek szántóterületük növelé­sére. Tavaly 26 gazdaság vette igénybe az 50 százalékos álla­mi támogatást, s ezzel 871 hek­tár terület rekultivációját végez­ték el. Ebben az évben 24 mil­lió forint áll rendelkezésre, amelyből újabb 941 hektár szántó alakítható ki. Akik a re­kultivációt télen, kora tavasszal elvégezték, azoknak — mivel az idén egy termést már le­hozhatnak róla — a tetemes költségek egy éven belül meg is térülnek. Ezt a megállapítást támasz­totta alá konkrét tényekkel Bognár László, a görcsönyi tsz elnöke, aki elmondta, hogy ta­valy saját erőből, az Állami Föld Alap és a MÁV Pécsi Igazgatóságának pénzügyi tá­mogatásával a tsz területét át­szelő elhagyott vasúti töltések, és egyéb elvadult területek re­kultivációjával 42 hektár új szántóföldet alakítottak ki, s ezen már kukoricát termelnek. Az idén újabb 1,2 millió álla­mi támogatással 79 hektárral növelik szántóterületüket. A munkát saját kivitelben a Szi­getvári Meliorációs Vállalattól és a Sellyéi Víztársulattól bé­relt gépekkel végzik, gyorsított ütemben. Erről az ütemről győződhet­tek meg a pellérdi a szőkéi és a regenyei határban megtartott helyszíni bemutatón a résztve­vők. A nagyüzemi táblákba be­ékelődő, a művelést akadályo­zó erdősávok, zárványok, elva­dult fákkal, bozóttal benőtt ős­gyep rekultivációját a legkor­szerűbb qépekkel végzik. A ja­pánok Kamatsu típusú tuskózó gépe itt dolgozik egyedül az országban — egyébként a kő­bányák használják. A Sellyéi Víztársulat Kamatsu aéoe, a 70—80 centi átmérőiű, 70— 80—100 éves öreq fákból órán­ként 12—15 darabot képes gyö­kerestől kiemelni. A bozótot az NSZK gyártmányú MULAG cserjevágóval ..aprítják” fel. Az így megszelídített területeket megtráayázzák, műtráavázzák és az első évben csalamádéval, silókukoricával vetik be, a má­sodik évben pediq már rende­sen művelésbe foaiák. A aör- csönviek elmondták hoov náluk minden hektár szántóföld szá­mít. Tavalv a szántóföldi nö­vénytermelésből 52 millió fo­rint bevételük volt és ebből 17 millió volt a tiszta nyereség. — Rné —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom