Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-06 / 95. szám
e Dunántúli napló 1984. április 6., péntek Egyenletes és bő termés A jó korona Szőlő a Kerékhegyen? Kelet felé terjeszkedik a mecseki borvidék, 90 taggal újabb szakcsoport alakul és szőlővel telepítik be Vasas alatt a Kerékhegyet. — Elég jelentkező esetén már jövőre! A gyümölcsfának a termés képzésében csak olyan célja van, hogy utódokról gondoskodjék. S ebből a szempontból majdnem közömbös, hogy a gyümölcs milyen színű, ízű, stb. A lényeg az, hogy magot hozzon, minél korábban és minél többet. Ezt akarjuk befolyásolni a metszéssel. Célunk, hogy megfelelő koronaváz alakuljon ki, elősegítsük a hajtásrendszer jó megvilágítottságát, egyenletes és bő termésre legyen lehetőség. Állandó egyensúlyban tartsuk termőképességét és a növekedési erélyt, vagyis legyen annyi növekmény, amennyi a későbbi évek terméséhez szükséges. A megvilágítottsággal egyik energiaforrását biztosítjuk a fának. Ma is érvényes idős Mohácsi Mátyás professzor mondása: „Az a jó korona, amelyen a madár át tud repülni". Van alakító és termőre metszés. Az alakító metszéssel az a cél, hogy megfelelő vázágakat neveljünk ki. Attól függően, mennyire napfényigényesek a fák, és hogy milyen idős termőrészek hozzák a termést — zárt vagy nyitott koronát képezünk ki. Az almásoknál és csonthéjasoknál leginkább elterjedt a sudaras és kombinált korona (zárt), az őszibaracknál a katlankorona (nyitott). A sudaras koronát négy év alatt lehet kialakítani. Első év. A fő vezérvesszőt vagy tengelyt kb. egyharmadrészt visz- szametsszük, s mindig olyan állású rügyre, amely ellentétes az előző évi metszéssel. Ki kell választani a megfelelő állású oldalvesszőket, né- gyet-ötöt. Ezek arányosan legyenek elosztva a tengelyen, 45 fokos szöqben álljanak és ne egy pontból induljanak, hanem kissé eltolódva. A négyöt kiválasztott oldalvézért egy- harmadrésszel visszavágjuk, s mindig kifelé álló rügyre. Az ezen kívüli vesszőket tőből mind le kell vágni. Második év. A vezérvesszőt az előző módon kell visszavágni ott, ahol a további ágcsoportot akarjuk kialakítani. Az előző évi oldalvesszőkrő! levágjuk a sérült, beteg vesz- szőke1 és azokat, amelyek befelé vagy keresztirányba nőnek, vagy sűrűvé teszik a koronát. A második ágcsoportnak szánt vesszőket egyharmadrészt visszavágjuk. Harmadik év. Vissza keli metszeni az oldal- és vezérvesszőket, lemetszeni tőből a gyengébbeket, és az erősen felfelé törőkét. Az oldalvesszőkön nőtt hajtásokat erősségüktől függően vágjuk vissza, vagy visszacsípjük a végüket. Kombinált korona. Abban különbözik a sudaras koronától, hogy a második ágcsoport fölött eltávolítjuk a vezérvesszőt és egy félig nyitott, félig zárt koronát alakítunk ki, amely felülről több napfényt kap. Katlankorona. Első év. Törzsmagasságban kell visz- szametszeni akkor is, ha su- háng, okkor is, ha koronás oltvány. A koronás oltványnál kiválasztjuk azt a három-négy arányos eloszlású vesszőt, amelyek megfelelnek majd az oldalvezérnek. Ezeket kifelé álló rügyre metsszük vissza, de semmiképpen sem két rügynél hosszabbra. Második év. A három-négy arányos, 45 fokos vesszőt kétharmadára visz- szavágjuk. A cél: minden rügy haj son ki. A vázág elágazta- tását még nem tanácsolom. Harmadik év. Sok vesszőnk van már. A korona belsejében állókat tőből eltávolítjuk. Ha sűrűn vannak, ugyancsak. Az oldalvezéreket kifelé álló rügyre metsszük vissza, de most már szempont az Y-alakú elágazás. Nagyon kell ügyelni a korona kiterítésére. El kell érni, hogy az oldalvezérek iránya 45 fokos legyen. Úgyis, hogy az ennél meredekebb szögállású oldalvezért visszaváltjuk az azon nőtt másodrendű vesszővel. Negyedik év. Az alakítás gyakorlatilag véget ért. Az oldalvezéreken nőtt vesszők arányosan oszoljanak el, a tér legyen kitöltve. Buzássy Lajos Néhány sorban Hétszóz szilvafát ültettek el Vé- méndtól Homorúdig a mohácsi Áfész és a Szigetvári Konzervgyár közös akciója keretében. A gazdák a fa árának csak negyedrészét fizették ki. A termésre vevő a konzervgyár. Az igényeket ősszel mérték fel, most kétszer annyi besztercei szilvacsemete is kevés lett volna. Az akciót ősszel folytatják. Van, aki máris kétszáz oltványra jelentkezett. * Héj nélküli olajos tökmagot termeltet háztáji gazdaságokban az egyházaskozári tsz. A mag héj nélkül fejlődik a tökben, kilója 50 forint. Egy hektáron 500 mázsa tökre, benne 8 mázsa magra lehet számítani. Több kistermelő összesen 1 hektárnyi területen próbálja ki az idén. * A pécsi városi borversenyt április 9-én tartják Uszögpusztán. A területi versenyek alapján — ezeken 400- an vettek részt — 180 nevezőre számítanak. Az újhegyi szőlődomb Zöldség- termesztés 200 négyzet- méteren Öntözzünk! Amikor a paprika* és paradi- csompalóntán a két sziklevél fölött megjelent az első Lomblevél, meg kell kezdeni a szétül- tetését. A kiültetésig ugyanis — április vége, május eleje — még négy hét van vissza. Ha sűrűn hagyjuk a palántákat, akkor a kevés fény miatt megnyurgulnak, vékony szánjak és gyengék lesznek. Szétültetés előtt a palántákat beöntözzük, majd ceruza vastagságú, kihegyezett pálcikával óvatosan a gyökér alá nyúlunk és kiemeljük a palántát úgy, hogy azt ne sértsük meg. A rekeszeket, alacsony oldalú ládákot már előkészítettük, 6—8 cm földet teszünk bele. A földbe ugyancsak a pálcikával lyukat készítünk, és a palántát beültetjük. Az ültetési távolság paprikánál 6x6, paradicsomnál 7x7 cm — minimuml Az ültetés mélysége: a két sziklevél fél cm-re legyen kint a földből. A palántát tehát sziklevélig be lehet süllyeszteni, ugyanis minden növény képes arra, hogy a sziklevél alatti szárrészen gyökeret hozzon. Beöntözés — ugyanúgy, mint a vetésnél — félszázalékos Zineb-oldattal. A borsó, retek, sárgarépo, zöldség és saláta kikelt és látszanak a sorok. Kezdjük meg a talaj porhanyitását és az esetleges gyomtalanítást. Úgy tűnik, száraz tavaszunk lesz. Ezért, ahol lehetőség van rá, meg lehet kezdeni az öntözést. Lehetőleg úgy végezzük, hogy heti 2 vagy 3 liter vizet juttatunk egy-egy négyzetméterre. A nedvesség megőrzése érdekében, ha öntözés után megszikkadt a talaj, nagyon sekélyen sa raboljunk. Hartauer József A pécsi szőlők az utóbbi 15 évben 515 hektárral csökkentek. A lakásépítés és a bánya- művelés miatt kiesett a Rigó- der, Alsó-Gyükés, Lámpásvölgy, Aligvárom, a nyugati Mecsek-oldal úgy, hogy ma már csupán 736 hektáron terem bor Pécsett. A kiesett területek pótlására a várostól keletre húzódó déli lejtők látszanak legalkalmasabbnak. Márciusban szőlészek járták be újból a vidéket és három területet jelöltek ki: a Kerékhegyet Vasasnál és a Hosszú- heténytől délkeletre, illetve keletre eső lejtőt, egészen Pécs- váradig. Ott a lehetőség szinte korlátlan. A Kerékhegy betelepítésére megkezdték a szakcsoport szervezését a két éve alakult szentgyörgyhegyi mintájára. A Kerékhegy a vasasi temető és a 6-os út között fekszik, műút mellett, a városi buszmegállótól 5 percre gyalog. A terület a bogádi tsz-é. A Pannónia ÁFÉSZ keretében újonnan alakuló szakcsoport 25— 30 hektárt vesz át tartós használatra. A telepítést a szakcsoport végzi állami támogatással és a tagok OTP- hitelével. Minden tagnak 30 évre biztosítják ugyanazt a 800 négyszögöles területet, vagyis övé a haszonélvezeti jog. A szerződést csak akkor lehet felbontani, ha valaki többszöri figyelmeztetés ellenére sem végzi el a munkáját és ezáltal veszélyezteti a termelést. Mivel nem új tulajdon- szerzésről van szó, azok is benevezhetnek, akiknek már van szőlejük. Kilencven jelentkező esetén a nyár végén megkezdik a terület előkészítését. Az akciót most hirdetjük meg, de a ki- szivárgott hírek alapján 40 jelentkező máris van. Az érdeklődők keressék meg a Pannónia ÁFÉSZ szakcsoportját. (Pécsett, a Bem u. 20-ban, a Napsugár épületében, hátul az udvarban.) Hétfőtől csütörtökig 8 és 12 között várják a leendő szőlősgazdákat. A telepítést a szakcsoport intézi. Huszonöt-harminc hektár a terv, üzemelés szempontjából ez az optimális nagyság. A fajtát és a művelési módot szőlészekből álló szakbizottság dönti majd el. A termőre fordulás után is a szakcsoport feladata lesz a talajművelés, műtrágyázás, gyomirtás és a növényvédelem. Vagyis minden nehezebb munka. Ezekért a szolgáltatásokért a tagok a termés bizonyos százalékával fizetnek. A tagok részt vesznek a telepítésben, ők ültetik el kellő szakirányítás mellett az oltványokat — ezeket a szakcsoport szerzi be, a lyukakat gép ássa meg —, elvégzik a metszést, kötözést, zöldmunkákat és a pótlásokat. A munka később a szürettel egészül ki. A szőlő értékesítését a szakcsoport és az áfész vállalja. Az 1982-ben megalakult szakcsoport 82 tagjából csak hárman léptek vissza. Huszonhárom hektárt telepítettek be tavaly tavasszal. A 6-os út mentén állnak az oszlopok, az eredés a szárazság ellenére 84 százalékos, most végzik a pótlásokat. Nyáron a huzalozást fejezik be. Zöld veltelinit és kék Zweigeltet telepítettek, a művelési mód az egyik legkorszerűbb — egyes függöny, mint a villányi tsz-ben. A gombák különleges világa (22.) Az előzőekben megismerkedtünk a mérgező gombákkal. Nézzük meg röviden, hogy milyen gombákat érdemes gyűjteni. Ehető gomba igen sokféle van, sokkal több, mint azt a gombákat nem ismerők képzelik. A hazánkban előforduló kisebb-nagyobb gombafajok száma közel 3000. Ez a sokféle gomba természetesen nem mind ehető. Vannak rossz ízű, rossz szagú, vagy ehetetlenül kemény, rágós gombák. Sok olyan gomba is van, amely ehető ugyan, de annyira ritka, hogy nem jöhet számításba. A kifejezetten mérgező gombák száma nem sok, tulajdonképpen nálunk csak 14 féle gombát mondhatunk súlyosabban mérgesnek. A valóban ehető gombáink száma mintegy 100 faj. A gyűjtési útmutató előtt meg kell ismerkednünk a gombák létfeltételeivel is. A gombák előfordulását a táplálékon kívül még más körülmények is meghatározzák. A gomba csak ott terem, ahol a táplálékon kívül ezeket a fontos környezeti feltételeket is megtalálja. Ezek a következők : A víz. A gombák fejlődésének, növekedésének legfontosabb feltétele a megfelelő nedvesség. Vízigényük fajonként különböző. Általában elmondhatjuk, hogy a gombák nedvességkedvelők, fejlődésükhöz aránylag sok vízre van szükség. A túl sok víz már akadályozza a fejlődésüket, mert a gombák micéliumának a légzéshez kellő mennyiségű levegőre is szüksége van. A csapadékmennyiség változásai magyarázzák meg elsősorban, hogy a termésmennyiség évenként eléggé ingadozik. A szél a talaj feletti páratartalmat és a talajnedvességet kedvezőtlenül befolyásolhatja. A gombáknak nincsenek párolgást, vizleadást szabályozó szerveik, ezért a szél nemcsak a talajt szárítja ki, hanem az erős szél a legkedvezőtlenebb tényező a termőtestek fejlődésére is. A hőmérséklet szintén fontos létfeltétele a gombáknak. Vannak melegkedvelők, de vannak alacsonyabb hőmérsékleten termők is. A gombák nedvesség- és hőiqényét figyelembevéve megállapítható egy alsó és egy felső határ, amelyen túl a gomba már nem fejlődik. Tudjuk, hogy a gomba te- nyészteste a talajban él. és csak a termőtestét hozza a föld felszínén. A lég- és n talajhőmérséklet többnyire különböző, a gombának mindkettő fontos. A fénnyel szemben a gombák általában közömbösek. Maqa a micé- iium mindig fénykerülő, és a termőtest sem hajlik el a fény irányában. Az erős naasütés a párolgást fokozza, a talajt szárítja, ily módon károsan hat a termőtest kifejlődésére. Meq kell említeni a létfeltételek között a talaj összetételét. savanyú vagy lúgos kémhatását. Vannak homokos vagy agyagos talajon termő fajok; a legtöbb gomba a közömbös vagy gyengén savanyú televény- talajt kedveli. Egyes fajok a meszes talajt kedvelik, mórok kerülik azt. Néhány gombafaj n szélsőséges körülményeket is elviseli: eavesek az erősen savanyú, mások a lúgosabb talajon találhatók. A növényzet sűrűséqe is befolyásolja a gombák életkörülményeit. Megváltoztathatja a tápanyag menynyi séa ét, a levegőmozgást, a szél irányát, a fény- és nedvességifi s*o- nyokat. Számos qombafai vesz részt jellegzetes növénytársulások kialakításában. A felsorolt tényezőkkel a környezettan (= ökológia), és a társulástan (= cönológia) foglalkozik. Jó gombatermő helyek elsősorban az erdők. Jó gombatermő helyek lehetnek egyes rétek és legelők, ha a talaiuk nem száraz. Ugyancsak já termőhelyek általában: az erdőszélek, a ritkán álló facsoportok, és az erdei utak széle. Rossz gombatermő helynek kell tekintenünk a rendszeres művelés alatt álló területeket, a túl nedves és a túl száraz helyeket. A következőkben a gombagyűjtésről, a gyűjtésre ajánlott ehető gombákról és néhány jó tanácsról, az elkészítési módokról lesz majd sző. Dr. Vass Anna El lehet ültetni a paradicsompalántát Rendkívül jó a salátaár Permetezési napló A fóliák alatt most legnagyobb munka: egyidőben kell árut szedni és ültetni. Az idén különösen szép a saláta, s az elmúlt évekhez viszonyítva rendkívül jó az ár. Aki egy kicsit sietett, és salátája elérte a 12—15 dekagrammot — igen jó árat kap. Az igazi nagy mennyiség majd a jövő héten jelentkezik. A saláta kikészítésénél ügyeljünk arra, hogy a szár töve ne legyen hosszú, a kis pikkelyleveleket szedjük le, hogy az áru minél tetszetősebb legyen. Amint a saláta kikerült, a duplán takart és enyhén fűtött fóliaházakban ültessük el a paprikát. Ott azonban, ahol nem tudnak megfelelő hőmérsékletet biztosítani lehűlés esetén, nagy rizikó most ültetni a drága palántát. A Fehérözön fajtákból az ET—11-est és az ET—89-est javaslom. 14 tövet ültessünk négyzetméterenként. Soknak tűnik, de ezek nem nagy testű, nem magas paprikák, s jó árbevételt megfelelő tőszám nélkül nem lehet elérni. A paradicsomot viszont szimplatakarásos fóliaházban is el lehet ültetni, jobban bírja a hőmérsékletváltozást. Aki féldeterminált (közepes növésű) és folyton növő (magasrc növő) fajtát is termel, belül ültesse a folyton növőt, ahol nagyobb a légtér. Gondolni kell a felkötözésre, hogy el ne dőljenek. ültetés előtt, ha árkot csinálunk, a talajt jól megöntözzük. Ha nem, akkor utána, ültetés után 3—4 napig nem öntözünk attól függően, milyen növekedési stádiumban van a palánta. Ha bimbós vagy virágos, vigyázni kell, hogy túl ne öntözzük, mert ha túlöntözzük, akkor nő a lombfelület, de a kötés nem lesz biztos. A hónaljhajtásokat rendszeresen kitörjük. Most indul be a retek nagyobb mennyiségben. A csomózásnál vigyázzunk a méretre! Ne keverjük a nagyobbakat a kicsikkel, mert ha két nagyobb mellett három kicsi van, ne csodálkozzunk, hogy nem tudjuk eladni. A gumókat mossuk meg, de a szár ne kapjon vizet, mert pár óra múlva megsárgul. Külön felhívom a figyelmet a rendszeres szellőztetésre. Főleg ott, ahol többféle növényt termelnek, ügyeljenek, hogy a melegigényes növény is friss levegőhöz jusson. Akármilyen idő van, naponta egyszer feltétlenül szellőztetni kell. A hőmérséklet délután korán lehűl. Ne csukjuk be későn az ajtót, hogy a meleget éjszakára tárolni tudjuk. Török Ferenc Az a kiskert-, házikert-tulaj- donos, aki terményeit részben vagy egészben értékesíti, a vegyszeres kezelésekről külön füzetben, naprakész nyilvántartást, úgynevezett permetezési naplót köteles vezetni. A permetezési naplót az ellenőrzésre jogosultak kérhetik, e nyilvántartás nélkül a termék forgalmazása tilos és jogszabályellenes. A szabálysértés büntetést von maga után. A naplót az utolsó bejegyzéstől számított három évig meg kell őrizni. Az időszerű növényvédelmi tennivalókra a kerttulajdonosok figyelmét rendszeresen felhívja a megyei sajtó, valamint a rádióban és a televízióban közzétett Növényvédelmi Híradó. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások a kertbarátklubokat írásban szólítják fel a növényvédelmi védekezések végrehajtására, valamint javaslatot tesznek a növényvédő szerekre vonatkozóan. A felhasználásra javasolt növényvédő szerek legtöbbje mérgező, azokat kizárólag eredeti csomagolásban szabad tárolni. Avatatlan felnőttek, gyermekek számára hozzá nem férhető, kulccsal lezárt és csak növényvédő szerek tárolására használt szekrényben vagy ládában kell elhelyezni. A növényvédő szerek csomagolóburkolatán található előírások betartása szigorúan kötelező! Dr. Frank József Kelet felé terjeszkedik a mecseki borvidék I Háztájii
