Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-30 / 118. szám

IMIMIili<IMilll![|tire a XH. kongresszns határozatainak ^reiiajjfósáéit! iMMIIMBBUlli Komloi Carbon Könnyűipari lfällalat Alkalmazkodó képességből jeles A Carbon konfekcióüzeme Az Idei célkitűzés: megtartani a piacokat, új vevőket szerezni Az öt komlói suszter, akik 1950-ben elhatározták, hogy szövetkezetét alapítanak, alig­ha gondolták, egy olyan válla­lat alapjait vetik meg, mely ma már az évi egymilliárd fo­rint termelési érték eléréséről álmodozik. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat az elmúlt évben 937 millió forint árbe­vételt könyvelt el, fennállása óta a legtöbbet; nyeresége 135 millió forint. Termelésének több mint négyötöde a külpiacokon — főként a szocialista orszá­gokban — talált vevőre, de jól kijött a lépés a tőkés piaci ér­tékesítésben is, nem rubel el­számolású exportbevételük csaknem 160 millió forint. Az egykor a Komló és környéke foglalkoztatási gondjai enyhíté­sére létrehozott vállalat ma már olyan tényező, mellyel a ma­gyar könnyűipar és a külkeres. kedelem nagyon is számol. Nem könnyű a dolguk ma­napság könnyűipari üzemeink­nek, különösen nem azoknak, amelyek ruházati cikkekkel ke­reskednek. A piac nehéz, a ve­vők roppant igényesek és ala­csony árakat mondanak, mi­közben az iparosnak a terme­lés megszervezése szinte na­ponta föladja a leckét: divat­cikket kell gyártania, amihez meglehetősen szűkösen és drá­gán áll elő az alapanyag. Ilyen szorító körülmények kö­zött vajon hogyan dolgozik, ho­gyan él meg a komlói gyárai mellett több falusi kisüzemmel, jelentős bedolgozói hálózattal rendelkező Carbon Vállalat 2200 fős kollektívája? Mi teszi képessé őket nem pusztán csak a talpon maradásra, de telje­sítményeik évről évre való fo- kozósá ra? A válasz tulajdonképpen na­gyon egyszerű: az alkalmazko­dó képesség magas fokra való fejlesztése. Az alkalmazkodás, a rugalmas válaszadás és a gyors cselekvés képességének megszerzése, ami mögött per­sze hosszú évek komoly és át­gondolt munkája, gyakorlata rejlik. Úgy gondolom és hiszem, ez a Carbon-sikerek titka, egy­szersmind a vállalat legfőbb eré­nye, a számszerűsíthető ered­ményeken túl. E képesség mi­benlétének körvonalazása már sokkal összetettebb, csak né­hány jellemző vonás. Nos a Carbon híres arról, hogy minden lehetőséget meg­ragad, hogy a régiek megtartá­sa mellett új vevőkre tegyen szert, mégha azok kis szériás megrendelésekkel is jelentkez­nek. Ennek, nem utolsósorban termékei minőségének és a vállalt szállítási határidők pon­tos betartásának köszönhetően a külkereskedelmi vállalatok szívesen közvetítenek külpiaci megrendeléseket a Carbonnak. Természetesen figyelemmel arra, a kért termékek a vállalat gyár­tási profiljába belleilleszkedje- nek — a főbb gyártmányok a sport- és szabadidő-ruházat, va­lamint a férfi divatcsizmák —, s hogy megfelelő nyereséggel ke­csegtessenek. A Carbon való­sággal berendezkedett a ilyen alkalmi, menet közbeni megren­delések vállalására, az utóbbi években ennek megfelelően szervezték meg a termelést. A gyártóvonalakat úgy alakítot­ták ki, hogy azok a tömeggyár­tás mellett alkalmasak legye­nek a kisebb tételű megrende­lések teljesítésére is. A terme­lésszervezésben ma már ott tar­tanak, hogy az átállások immár o lehető legkevesebb termelés- kiesést okozzák, a gépeket, kü­lönösen a speciális gépeket jobban ki tudják használni, a szervezéssel egyszersmind utat nyitva egy magasabb szint el­éréséhez, amit majd további célgépek és nagyobb teljesít­ményű automaták beállítása jelent. Gazdálkodásuk egy másik lé­nyeges jellemzőjét a Carbonnál így fogalmazzák meg: a van- ból csinálni azt, ami kell. Ez azt jelenti, hogy a szűkösen és drágán rendelkezésre álló alapanyagokból igyekeznek jó modellezéssel megvarrni azt amit a piac, a vevő kér, ami kell. A vállalat az utóbbi évek­ben jelentős eredményeket ért el a tőkés behozatalból szár­mazó alapanyagok kiváltásá­ban, sikerrel helyettesítve azt megfelelő hazai és szocialista importanyagokkal. Igen nagy eredménynek tartják, hogy a korábban igen sok tőkés kel­lékanyagot tartalmazó divat­csizmákat, amelyekből az idén mór csaknem 900 ezer párat gyártanak, teljes egészében magyar anyagossá tették. Még ennél is nagyobb népgazdasá­gi haszonnal jár a búlorüzem- ben bevezetett változtatás, a gyermekheverők immár hazai kitermelésű nyárfából, s nem drágán behozott fenyőből ké­szülnek. Amikor a vállalat idei terme­lési és értékesítési előirányza­tairól esik szó, a vezetők nem mondanak nagy számokat, reá. lisan mérték fel lehetőségeiket, a tervben csak olyan tételek szerepelnek, amelyek tényleges megrendelést jelentenek. Ter­mészetesen szeretnék megismé­telni múlt évi eredményeiket, sőt, ha a körülmények engedik, még túl is szárnyalni, hiszen — Szűcs István igazgató véle­ménye szerint — a vállalatban „benne van" az évi egymilliárd forint. Ám akadnak még nyitott kérdések, főként ami a tőkés piaci értékesítést illeti, ugyan­is több nyugat-európai vevő­jükkel folytatnak még tárgyalá­sokat, menet közben dőlnek el további megrendelések. Nem arról van szó, mintha piaci helyzetük nem lenne szilárd, at­tól sem tartanak, kitöltetlen ka­pacitásaik, maradnak. Végső so­ron megrendeléseik zömét a szocialista országokból kapják, ez biztos piac, persze fokozott minőségi igények támasztásá­val, aminek kielégítésére a vál­lalatnál megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak, tudatában annak hogy elégtelen minőség­gel ezekről a piacokról is ki lehet szorulni. A nagy könnyűipari beruhá­zások időszaka ugyan már messze van, azért a Carbonnál mindig történik valami, évről évre észrevehető fejlesztéseket hcjtottak végre. Tavaly 21 mil­lió forintot költöttek gépi fej­lesztésre — a varrodai rekonst­rukcióra és a szalatnaki cipő­üzem fejlesztésére —, valamint új étterem építésére, amellyel megoldották a központi üzemi dolgozók étkeztetését. Az idén 23 millió forintot ruháznak be, újabb hazai és külföldi — köz­tük tőkés — gépeket vásárol­nak, felújítják a központi ruha­üzem vasaló- és csomagoló­épületét, a bútorüzemnek pedig acélvázas raktárt hoznak tető alá. Miklósvári Zoltán A cipőüzem Fotó: Läufer L. A DÉDASZ új irodaháza Pécsett, a Kertvárosban fi korszerűsítés jegyében A DÉDÁSZ az áramszolgáltatás élvonalában A Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat 130 szocialista brigádjában dolgozó mintegy 1800 fő — amely a vállalat lét­számának hetven százalékát te­szi ki — meghatározó szerepet vállalt az 1983. évi feladatok teljesítésében és abban, hogy eredményes munkájuk elismeré­seként sokadszor nyerték el a „Kiváló vállalat” címet. A vállalat tevékenységét a fogyasztók természetesen a vil. lamosenergia-szolgáltatás szín­vonalában mérik. A regionális jelleggel működő DÉDÁSZ terü­letén az elmúlt esztendőben a fogyasztók villamosenergia­igénye 3,4 százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél. A vál­lalat 3146 GWh villamos ener­giát értékesített és mindössze 0,134 ezrelék volt a fogyasztói kiesés az értékesített villamos energia mennyiségéhez viszo­nyítva, ami lényeges javulást jelent az előző évhez képest. Ezzel együttvéve csökkent az üzemzavarok száma, amely az üzembiztonság növelésével függ össze. A lakosság körében az utób­bi években mind nagyobb az igény a hőtárolós kályhák hasz­nálata iránt. A DÉDÁSZ — a műszaki feltételekkel összhang­ban — tavaly mintegy 12,5 MW teljesítménnyel növelte az em­lített készülékek hálózatra tör­ténő kapcsolását. A háztartási fogyasztók körében tovább emelkedett az éjszakai áram használata, melynek részaránya meghaladja a 43 százalékot. A vállalat szakemberei ki­emelt feladatuknak tekintették a vezetékcserék folytatását: 1983-ban 110 kilométer hosszú­ságban végezték el ezt a mun­kát és igen jelentős volt az oszlopok és fogyasztói csatla­kozók cseréje is. A közviláqítás korszerűsítése érdekében meg­közelítőleg 6600 fémszálas lám­pa helyett higanygőzlámpákat helyeztek üzembe. Az üzemza­varok gyors elhárítása érdeké­ben korszerűsítették az URH- rendszert, hetven készüléket he­lyeztek üzembe az év folyamán. A DÉDÁSZ tevékenysége or­szágosan és határainkon túl is elismert a feszültség alatti munka végzésével és elterjesz­tésével kapcsolatban. 1983-ban 400 szakembert képeztek ki, akik az ország különböző he­lyeiről érkeztek a szigetvári ok­tatási központba. A feszültség alatti munkavégzés eszközeinek tőkés import kiváltásával meg­közelítőleg 1,5 millió deviza- forint-megtakarítóst értek el. De nem csupán ezen a terüle­ten jelentkezett a takarékos gazdálkodás. A vállalat gépjár­művei 1982-höz viszonyítva 88 200 liter üzemanyaggal hasz­náltak kevesebbet, továbbá a fűtőolaj, ipari és háztartási koksz felhasználása is csökkent, ami 230 000 liter olajnak felel meg. A DÉDÁSZ az első vállalatok egyike, amely létrehozta saját számítógépes adatfeldolgozó bázisát. Az elmúlt évben tovább növelték a számítógép terme­lésirányító funkcióját, megkezd­ték a mikroprocesszoros kis szá­mítógépek áramszolgáltatói al­kalmazását. Részesei voltak a hazai vil­lamoshálózat fejlesztésének, több mint hatszáz szerződéses munkán dolqoztak megközelítő­leg 176 millió forint értékben. Szerelőik munkájukat jó minő­ségben és késedelem nélkül vé­gezték. A műszaki fejlődést se­gítették elő a vállalat újítói: tavaly több mint 350-en vettek részt a mozgalomban és az éves megtakarítás meghaladta a négymillió forintot. S. Gy. tutóbusz futóművét újítják fel a szerelők a Pannonautó egyik nűhelyében Uj utakon a Pannonautó Új utakon indult el 1983. ja­nuár elsején a Pannonautó, a Pécsi XIV-es Autójavító Vállalat. Az addig az AFIT-hoz tartozó gazdasági egység a tröszt meg­szűnésével — önálló lett, s azóta a Közlekedési Miniszté­rium irányítása alatt dolgozik. Vajon mit jelent most önállóan dolgozni? — Mindenekelőtt azt, hogy megszűntek azok a hátrányok, s természetesen az előnyök is, melyek a tröszti formánál je­lentkeztek. Kizárólag a gazda­sági feltételek határozzák meg, hogy mivel foglalkozunk, s mi­vel nem. Ezt pedig számunkra a piac diktálja ... — mondja dr. Lantos Árpád, a vállalat igazgatója. A lépésváltást gyoFsan meg­tették, s a ritmust is fokozzák. A hagyományos tevékenység — haszongépjárművek nagyjavítá- sa-bővítése és hatékonyabbá tétele mellett az autójavítással kapcsolatban álló több irányú munkához fogtak. Egy könnyűfémöntödét he­lyeztek üzembe, ahol megter­vezik és megcsinálják az öntő­szerszámokat, -készülékeket, el­végzik az öntést, s készre mun­kálják az alkatrészeket. Példá­ul mezőgazdasági öntözőberen­dezések lapátkerekeit, keréktár­csákat, traktor-hengerfejeket gyártanak. Az IZS furgonoknak műanyag zórótetőt készítenek, a temetkezési vállalatok halott- szállító kocsijait teljesen záró és szigetelő szálerősítésű mű­anyaggal látják el. Készítenek utánfutókat, s újabban ezeknek olyan változatát is amelyeket tehergépkocsival is vontathat­nak. A közelmúltban nyerték meg a Rába gyár versenytár­gyalását, melynek alapján Rá- ba-motorok légsűrítőinek, önin- ditóinak, generátorainak nagy­javításait végezhetik, ami több ezres tételt jelent évente. — Az elképzeléseink között szerepel, hogy sporteszközöket is gyártani fogunk, például ed­zőkerékpárt és merevszárnyú kisrepülőgépet. Tudomásunk van arról, hogy a Rába kistrak- torokat kezd majd gyártani, mi ezekhez a traktorokhoz fogunk készíteni billenős utánfutókat. A hagyományos nagyjavítá­sok keretében továbbra is fog­lalkoznak a ROMAN mixerko­csikkal, s az Ikarus autóbuszok­kal, sőt újabban tűzoltóautók­kal is. A buszjavitás terén a vállalatnak külföldön is van ér­dekeltsége: az angolai Luandá­ban létrehoztak egy autóbusz­javító üzemet, ahol eddig a pé­csi szerelők jugoszláv buszokat javítottak, most a megállapo­dás értelmében ezután Ikaru- sokat is fognak. Sőt arról is tárgyalnak, hogy átveszik az Ikarus luandai javítási képvise­letét. Az ötszáznyolc főt foglalkoz. tató vállalat tavalyi árbevétele elérte a 200 millió forintot. A munka hatékonyabbá tétele mellett nagy figyelmet fordíta­nak az energiatakarékosságra: ennek értéke meghaladja az egymillió forintot az elmúlt esz­tendőben. — A jövő csak állandó piac­kutatással, gyors reagálással képzelhető el. Nekünk ezeknek a feltételeknek meg kell felel­nünk ... Roszprim Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom