Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-30 / 118. szám
(J||| Köszöntjük a SDunkában élenjárókat és a felszabadulási minkavirseny résztvevőit! ÁHV-receptek — ÁHV-ízek r Állandóan megújulni Egyharmados termelés- növekedés a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál A pécsi „Timórházat” is a szövetkezet dolgozói újitják fel Felépítették az év legszebb lakéhézát Előtérben a szolgáltatás Ismét kiváló a Pécsi Építőipari Szövetkezet Az 1982-es évet kiváló gazdasági eredményekkel zárta a Pécsi Építőipari Szövetkezet és elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet. Az 1983-as számvetés azonban sokkal jobban sikerült. Pedig zömében olyan munkákat végeznek,, amelyektől a legtöbb építőipari szervezet valósággal irtózik. Száz évnél is öregebb házak felújítására, karbantartására vállalkoztak a pécsi belvárosban, régi lakások tömeges felújítására Újmecsek- alján, a Körösi Csorna Sándor utcában. Évente mintegy 120 milliós termelési értéket állítanak elő, ebből csaknem 90 milliót az említett építési és szerelési munkák adnak. Ebben a tevékenységben még mindig főként a szakmunkások magas szintű tudására, szorgalmára és sajnos fizikai munkabíró képességére van a legnagyobb szükség. A régi, ifnűemlékjellegű, vagy város- képilea óvott épületekben új technológiákat, építészi megoldásokat alig-alig lehet alkalmazni, a termelékenység növelése nagyon nehéz, a termelés bővítése csak létszám- fejlesztéssel lehetséges jelentős mértékben. Ezért sem érdektelen néhány számot a szövetkezet eredményes működésének jellemzésére lejegyezni. Egy éve több mint 17 százalékkal nőtt az építési és szerelési tevékenységük? csaknem ugyanennyivel a lakossági szolgáltatás. Csaknem 11 százalék volt az egy főre jutó anyagmentes termelési érték növekedés. 14,8 százalékkal nőtt a hatékonysági mutató, 12 milliós nyereséget könyvelhettek el. Nyolcvan lakást újítottak fel egy év alatt, 20 új tetőtéri lakást építettek, másutt 8 új otthont teremtettek, a pécsi Ku- lich Gyula utca 14-es számú épület pedig elnyerte az év legszebb lakóháza pályázat első díját. Építésben jártas szakemberek természetesen jól tudják, hogy csupán építési és szerelési tevékenységgel, régi házak felújítása során aligha lehetne ezeket az eredményeket elérni. Nem véletlenül utasítják vissza az ilyen munkákat még a magánvállalkozók is, hát még az új létesítmények építésére nagy értékű és megfele- lelő eszközökkel rendelkező cégek. A Pécsi Ipari Szövetkezet korábban a saját igényei kielégítésére szervezett ipari háttér bővítésével igyekszik gazdaságosságát erősíteni, növelni, hiszen az asztalos-, lakatos-, üveges-, kőfaragó és neo- nos üzemében korszerű termelési eszközökkel, hatékony szervezeti egységekben jövedelmezően képes a lakossági és más vállalatok igényeit is kielégíteni, saját munkái mellett. A szentlőrinci asztalosüzemben korszerű gépekkel hagyományos, munkaigényes nyílászárókat készítenek, a mostanában ismét divatba jövő íves ajtókat, ablakokat, vagy bármilyen egyedi darabot képesek legyártani. Ök készítették többek között a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtár és a szigetvári posta berendezéseit is. A lakatos üzemben főként épületlakatos munkákat végeznek, de itt is mindennemű lakossági igényeknek eleget tesznek, különleges méretű és formájú ajtókat és más szerkezeteket is legyártanak. Az üvegesek saját munkáik mellett a bútoriparnak, más vállalatoknak és természetesen a lakosságnak is dolgoznak, az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján Pécsett valamennyi biztosított lakásban ők üvegeznek. Emellett csiszolt, fúrt tükrök, színes üvegablakok készítésére is vállalkoznak. A kőfaragók, vagyis a műkőüzem alapvetően sírköveket gyárt, de műkőlapokat, lépcsőket is készítenek. A neonos részleg a pécsi neonok karbantartását végzi, igény esetén újat is gyárt. A Pécsi Építőipari Szövetkezet 485 dolgozója bizonyára némi nosztalgiával gondol ma is a régmúltra, amikor városrészeket építettek (pl. 500 lakást Kertvárosban), de a mostani évekre sem kell szégyenkezve visszatekinteniük majd... L. J. Gazdasági nehézségeink leküzdésére, a jó kereskedésre látszólag legegyszerűbb az élelmiszeripar receptje. Ez nagyjából így hangzik: „végy jó minőségű alapanyagot (gabonát, húst, zöldséget stb.), dolgozd fel értékesre és ízletesre, csomagold be szépen, gusztusosán és ha reális áron kínálod, elkel a piacon . . ." Ám üzemeinkben jól tudják: könnyű ezt elmondani — megcsinálni azonban nehéz. így van ez a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál is, ahol a tavalyi termelés a korábbi évit egy- harmaddal múlta felül. A jól megalapozott termeltetés minden feldolgozás kulcsa — áll ez az ÁHV-ra is. Három hústermelő gazdasági társulásukban összesen mintegy harminc mezőgazdasági üzemmel együtt dolgoznak azon, hogy a sertés, a marha a pécsi vágóhídra folyamatosan érkezzék. Az „együtt" szón természetesen kemény akcentus van: a termelőknek megéri a részvétel, mert a leadott állatért jó árat kapnak, piacuk biztos, ám az ÁHV ártámogatásokkal, minőségi felárral, forgóeszközjuttatással s a termelés bővítését célzó prémiummal is gondoskodik róla, hogy a befektetés és a haszon is méltányos, kölcsönös legyen. Vonatkozik ez a juhtenyésztésre is, ahol vágás ugyan nincs, de a szóba jöhető legjobb exportpiacokat az ÁHV biztosítja. Sertéstermelő társulásuk tavaly 111 000 sertést adott le — a teljes feldolgozott meny- nyiség egynegyedét. A kistermelőkhöz mintegy háromezer kocát helyeztek ki, 20 millió forintos értékben. Munkájuk másik alapvonása: megnőtt kiterebélyesedett oz exportpiac. „Jó a piacunk!” — ezt kevés helyen mondhatják elégedetten; az AHV-nál megtehetik: élőállatot, darabolt húst Európa számos országába szállítanak — többek közt Spanyolországba, Ciprusra, a szocialista országok közül a Szovjetunió Csehszlovákia, az NDK és Lengyel- ország a legjobb partnerük. Kivitelük valamennyi áruféleségből jelentősen növekedett; leginkább darabolt húsfélékből, amelynek az 1982. évi mennyiség több mint háromszorosát exportálták. Mindez — a tervezett 23 millióval szemben — több mint harmincA sertésvágó üzemrész Proksza László felvételei Munka a csontozóban millió dollár bevételt jelentett az országnak. Az előirányzott érték csaknem egyharmadával túltejesítették rubelelszámolá» sú bevételi tervüket is. Baranyában soha nem hizlaltak még annyi sertést mint tavaly. A vágás, feldolgozás növelése tehát korántsem akarom, nem akarom kérdése, hanem kényszer is sőt: kötelesség. Vágókapacitásuk tavaly gyakorlatilag nem növekedett, és ez azt jelenti: a vágást ugyanannyi idő alatt, ugyanolyan létszámmal, technológiával kellett megoldani, mint a korábbi jóval kisebb mennyiséget. Műszaki fejlesztésük közben természetesen bővült, a fenntartási kiadásokkal együtt mintegy 100 millió forintot költöttek új minden szempontból kifogástalanul működő megmunkálógépekre, töltőkre, keverékre, különféle kutterekre, outomatákra —, de ez nem változtat azon hogy munkájuk döntő elemét, a vágást, csak jelentős túlmunkával: éjszakai, szombat-vasárnapi műszakokkal tudták megoldani. Nem nehéz belátni, hogy — a megfeszített, sőt olykor túlfeszített munka mellett — igen jó szervezés is kellett ehhez, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy mindeközben kihozatali, termelékenységi arányszámaik is javultak az általános költségek és az energiafelhasználás nem emelkedett, fajlagos termelékenységi mutatóik az egész hazai iparágban a legjobbak. Mindent egybevetve: összes árbevételük elérte a négymilliárdot; a nyereség 137 millió forint. Mit várnak, mit terveznek az idén — azaz miből akar megélni 1984-ben az ÁHV? Röviden azt mondhatnánk: ugyanabból, mint tavaly, vagyis a termeltetett, felvásárolt A Fényszövnél mindig történi it valami? Sikerek színesben r Újdonság lesz a diahívás és a diáról készült papírkép Amikor hat-hét éve az igényeknek elébe menve végrehajtották „színes"-beruházásaikat, maguk sem gondolták, hogy így bejön az üzlet. Azt meg végképp nem is álmodták, hogy szinte mindennap gyöt- ri őket a félelem: lesz-e holnap is nyersanyaguk? A Baranya megyei Fényképész Szövetkezet ma már egész Dél- Dunántúl színes felvételeit hívja elő, és dolgozza ki, 88 felvevőhelyről tavaly 1,1 millió színes felvételt gondoztak. A színes képek aránya az összes nekik leadott felvétel háromnegyede. A színes fotók térhódítása megállíthatatlan. Hacsak . . . — Tavaly is hónapokra le- állhattunk volna a második félévben, mert elfogyott a nyersanyagunk és az import anyagokat csak december végén kaptuk meg. Pedig a színes képek előhívása, kidolgozása elképzelhetetlen import anyagok nélkül — összegez . Szabó Ferenc, a szövetkezet elnöke. Az idén igényünket az 1982-es anyagkontingens 80 százalékára csökkentették. — A forgalmuk viszont egynegyedével nőtt. Hogyan szerzik be hozzá az alapanyagot? — Ahonnan csak lehet. A nekünk felszámított áraknál lényegesen magasabb áron szállító kiskereskedelemtől. Rá vagyunk szorulva, meg arra is, hogy akitől csak lehet, kölcsön kérünk anyagot. — Ezt a többletköltséget természetesen felszámítják. — Nem. A szakmában mindenütt emelik az árakat, mi nem emelünk. Sőt, az elmúlt két évben a színes amatőr papírképeknél 20 százalékkal csökkentettük az árakat. — Megéri így is? — Úgy kell gazdálkodnunk, hogy kifizetődjék, hogy ne fizessünk rá. Tavalyi árbevételünk tíz százalékkal növekedve elérte a 34 milliót, a nyereségünk egymillióval, 4,4 millió forintra emelkedett. Többet kell dolgoznunk és hatékonyabban. A több kis haszon mellett is bejön a számitásunk. Minden évben kitalálnak valami újat, amivel felcsigázzák az érdeklődést. Tavaly bevezették a rugalmas vállalási határidőt, így a főszezonon kivül a korábbi 10 munkanap helyett a fele idő alatt készítik el a színes képeket. Bevezették a fekete-fehér barnított képek készítését, hogy az ilyen nosztalgiaigényekre se kelljen nemét mondaniuk. Tavaly óta Pécsett három helyen — a szövetkezet újmecsekaljai és Jókai téri műhelyében, valamint a Kossuth Lajos utcai OFOTÉRT szaküzletben — leadható a színes negatív hívásra és lei - dolqozásra 48 órás határidővel. Ez évben is újdonságokkal rukkolnak ki. Már csak egy félautomata Printer hívógép hiányzik, hogy a Tarr Imre utcai színes labort szétköltöztethessék. A Rét utcában kialakított helyiségben — ha a qép megérkezik — alakítják ki a színes szaklabort, míg a jelenalapanyag jó feldolgozásából. Nem kell különösebb előrelátás megmondani hogy ez a tavalyinál még nehezebb lesz. Nemcsak azért, mert a jelek szerint 500 000 sertés fogadására, vágására kell felkészülni, hanem azért is, mert húsáruink piaci értéke várhatóan tovább romlik, s valószínűleg 20 százalékkal több árut kell adni ugyanannyi valutáért. A hazai fogyasztók gyakran és joggal mondják: nem elég választékos az élelmiszerüzletek polcaira kerülő húsipari termékek főleg a töltelékáruk íze, minősége. Mit tehet ez ügyben a baranyai vállalat? A töltelékáruk zömének minőségét szabványkövetelmények írják elő, ezekkel csak egyet tehetnek: betartják őket. Az idén azonban felkészülnek másra is: jellegzetes baranyai izekkel bővítik a szárazáruk választékát. Három új termékük: a kulen, a bulen és a stifolder már készen van, sőt, kiállta az első piacpróbát: az első néhány mázsás „mintát” órák alatt elkapkodták. Gyártásuk — az engedélyeztetések ágas- bogas menete után — legkésőbb a második félévben teljes erővel megindul. Ennek — tá- gabban pedig mind a fentieknek — a szolgálatában állnak a közeljövőben bevezetendő technikai, technológiai újítások: az épülő új fogadótér, a vágóüzem fejlesztése a hasítás, lelángolás, tisztítás gépesítésével — no meg az a két- szekrényes klimatizált érlelői amit Jugoszláviából rendeltek meg — éppen az ínyencség- újdonságok sikere érdekében. Varga J. légi laborban már csak az cmatőr színes felvételeket dolgozzák ki. Ha önállóan dolgozik mindkét Tábor, akkor az egész városban leadhatók 48 órás határidőre a színes fotók, akkor már győzik kapacitással, a képminőség is hasznát veszi és talán a jelenlegi határidőket is tovább tudják csökkenteni. A komlói Zengő Áruházban — velük együttműködve — megkezdik a filmárusítást és az amatőrképek beavűjtését. A pécsi boldogság háza mellett most készülő épületben műtermet ala|<íta- nak ki, ott a reklámjellegű feladatokkal intenzívebben foglalkozhatnak. üzemel már Vasason a filmnyomó szitaüzemük, ahol grafikákat, emblémákat, feliratokat tudnak papírra, textíliára és műanyaqra nyomni. Két színes témájuk bevezetését készítik elő: a diahívást és a diáról a papírkép készítést. A dinamikus fejlődésüknek is köszönhető, hoqv nincsenek munkaerő gondjaik. Évek óta most van először szakmunkás- tanulójuk — és mindjárt három. Murányi László
