Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-03 / 93. szám

1984. április 3., kedd Dunántúlt napló 5 A magyar nyelv és irodalom verseny országos döntője Pécsett Faipari üzem átadása lobákon Agrármérnököket avattak doktorrá Keszthelyen A Mecseki Szénbányák üze­meiben megváltozott munkaké­pességű dolgozók részére létre­hozott faipari üzem átadására került sor tegnap délután a komlói Zobák-bányában. A volt palatörő átalakításával kiala­kított 400 négyzetméter hasz­nos alapterületű munkahelyet közel egy millió forint értékű, korszerű famegmunkáló gépek­kel szerélték fel, hogy az indu­lásnál faipari szakemberek irá­nyításával dolgozó több mint félszáz rehabilitált megkezdhes­se a bútorok átalakítását és a szerszámnyelek készítését. Az üzem méretei és felszereltsége lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenleg egyszakban dolgo­zó üzem a létszám emelésével három műszakra bővüljön. Két disszertáció, két agrár ökonómiai témából Magyar nyelvtanból Írásbeliznek a versenyzők Fotó: Proksza László Szakmunkástanulók mérték össze tudásukat Komszomolisták a felszabadulási ünnepségeken Az elmúlt napokban 360 szovjet komszomolista érkezett Magyarországra, a hazánk fel- szabadulásának 39. évforduló­jával kapcsolatos ünnepségek­re. A szovjet vendégeket az Ex­press Ifjúsági és Diák Utazási Iroda változatos programmal várta: a komszomolisták Buda­pest nevezetességeivel, múzeu­maival ismerkednek, kirándul­nak, folklór-előadásokat tekin­tenek meg, üzemlátogatáso­kon, baráti összejöveteleken találkoznak a magyar fiatalok­kal. A barátságvonattal érke­zett vendégek kilenc csoportja felkeresi testvérmegyéjét és részt vesz az április 4-i ünnep­ségeken. Az eszmény a művelt munkás ünnepi egyetemi tanácsülést és doktorrá avató ünnepséget tartottak április 4. alkalmából, tegnap délután, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Ez alkalomból dr. Debreceni Béla, az egyetem rektora, a két kari dékán jelenlétében, harminc gyakorló agrármérnöknek nyúj­totta át az egyetemi doktori címet dokumentáló oklevelet, (az ország minden részéből), azoknak a szakembereknek, akik az egyetem keszthelyi, il­letve mosonmagyaróvári karán ez év februárjában sikeres dok­tori szigorlatot tettek. Tegnap Keszthelyen avatták doktorrá Baranyából Gergely László agrármérnököt, a szent­lőrinci Úttörő Termelőszövetke­zet elnökét és Farkas László agrármérnököt, a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat pécsi ál­lomásának vezetőjét. Mindket­ten ugyanazon a napon, ez év február 28-án Keszthelyen véd­ték meg sikerrel doktori disszer­tációjukat. Gergely László mű­szaki fejlesztési témában vég­zett vizsgálatokat, a megye termelőszövetkezeteinek egy csoportjánál. Új és továbbgon­dolásra érdemes megállapítá­sokat tett a műszaki fejlesztés hatásáról a termelőszövetkeze­tek szervezeti rendszerének ala­kulására. Gergely László sze­mélyében dr. Vass István eqy- házaskozári, dr. Túrós Sándor beremendi és dr. Baranyi Lász­ló vajszlói tsz-elnökök után, im­már a negyedik doktorátusi szi­gorlatot tett termelőszövetkeze­ti elnököt üdvözölhetjük. Farkas László doktori disz- szertációiában, az egész me­gyére kiterjedően végzett vizs­gálatok alapján tett fontos megállapításokat. Már a cim is „Baranya megye nagyüzemi tehenészeteinek ökonómiai vizs­gálata” elárulja a téma égető aktualitását. A vizsgálat meg­állapításai fontos támpontul szolgálhatnak az ágazattal kap­csolatos problémák feltárásá­hoz, és a továbblépéshez. Egyik fontos vizsgálati szempontja volt a jövedelmezőség, amelyet az 1973-ban megindult geneti­kai munka tükrében, összesen 21 000 tehénnél, négy fajta­konstrukcióban vizsgált meg. Ez o négy csoport a következő: 1. A tisztavérű magyartarka állo­mány, 8—9 tsz-nél van már csak, az állománynak mindösz- sze 10—15 százalékát képezi. 2. A tisztavérű — és az állo­mány 5 százalékát kitevő — Holsteinfriz anyag. 3. A mint­egy 40 százalékot kitevő feke­te-tarka Holsteinfriz kereszte­zett állomány. 4. A vöröstarka keresztezett Holsteinfriz állo­mány. Farkas László megálla­pítása szerint a legnagyobb, 35—40 százalékos jövedelme­zőséget ez utóbbival érték el a termelőszövetkezetek. Ezen a csoporton belül is kiemelkedik o sombereki Béke Őre Tsz a maga 50 százalékos jövedelme­zőségi rátájával, ami a magas termelési színvonalat is meg­előzve mindenekelőtt a jó köz- gazdasági munkával, az ala­csony költségráfordítási há­nyaddal, az árakhoz és a sza­bályozókhoz történő rugalmas olkalmazkodással érték el. A vizsgált nagyüzemi tehené­szetekben az 1981-ig emelkedő jövedelmezőség, 1982 óta nagy­mértékben csökkent, ami a megváltozott szabályozással, a támogatás lefaragásával és a növekvő költségekkel függ ösz- sze. A hústermelő ágazatban még nagyobb a gond, a borjú, mint fő produktum itt messze nem fedezi a magas tartási költségeket. Mindez, ha nem történik központi intézkedés ar­ra vezethet, hogy a nagyüze­mek megkezdik a tehénlétszá­muk optimalizálását. Tekintve, hogy a kisüzem ezt már koráb­ban megkezdte, félő, hogy a megye tehénlétszáma olyan mértékben lecsökken, ami már veszélyeztetheti a húsprogram sikerét. — Rné — Régi igazság, hogy a köny­vek, a zene, a műalkotások is­merete, élvezése nemcsak a humánértelmiség kiváltsága. Ezért kisérik végig a hazai szakoktatást minden évfolya­mon az úgynevezett közisme­reti tantárgyak, amelyek közül magyar nyelvből és magyar iro­dalomból tegnap Pécsett ren­dezték meg a tantárgyi tanul­mányi verseny országos döntő­jét. Ennek szervezője és házi­gazdája a pécsi 500. Ipari Szakmunkásképző Intézet, szín­helye pedig a Nevelési Köz­pont kollégiuma. Az általános kulturáltság, a szakmai műveltségen túlmutató általános műveltség ha közve­tett módon is, de mindig visz- szahat a konkrét termelésre, a munkavégzés színvonalára, kul­túrájára. Nem nehéz észreven­ni az összefüggést néhány or­szág, például Svédország vagy Japán oktatási rendszere és gazdasági sikerei között. Ilyen gondolatok jegyében kezdődött meg tegnap Pécsett o legkülönbözőbb szakmákból érkezett fiatalok, kétszer 28 szakmunkástanuló írásbeli ver­senye magyar nyelvből és külön magyar irodalomból. A versenyt dr. Bárdi László tanácsos, Baranya megye Ta­nácsa művelődésügyi osztályá­nak csoportvezetője nyitotta meg. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy kevés, ha csak a szo­rosan vett szaktudást várjuk el a munkástól, és lebecsüljük az embert, ha csak a munkaerőt látjuk benne. Ma az a hazai szakmunkásképzés célja, hogy művelt szakmunkások álljanak a gépek mellett, akik a szakma ismeretén kívül képesek a tár­sadalom, a világ jelenségei kö­zötti eligazodásra, és életüket képesek gazdaggá tenni egy- egy szép könyv elolvasása vagy a zene élvezete által. Az ország 19 megyéjéből ér­kezett versenyzők tegnap dél­után Szigetvárra tettek tanul» mányi kirándulást, ma pedig a továbbjutottak a verseny szó­beli részén adnak számot tudá­sukról. Eredményt ma délelőtt hirdetnek, az ünnepélyes díjki­osztásra pedig egy későbbi idő­pontban, más versenyek győz­teseivel együtt Budapesten ke­rül sor. Gállos Orsolya Elnyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Ünnepség a Bólyi Gyermekotthonban A babarci úttörő fúvószene­kar indulóit hallgathatták né­hány percig mindazok, akik tegnap a Baranya megyei Ta­nács Bólyi Egészségügyi Gyer­mekotthonának ünnepségére érkeztek. Az intézet Braun Éva nevét viselő KISZ-alapszer­vezete eredményes tevékeny­sége elismeréseként elnyerte a KISZ KB legmagasabb közös­ségi kitüntetését, a Vörös Ván­dorzászlót. A délután két órakor kezdő­dött ünnepség résztvevői — köztük a megye, Mohács vá­ros és Boly nagyközség párt-, állami, társadalmi vezetésének képviselőit Morvay Ferencné osztályvezető gondozónő kö­szöntötte. Ezt követően Vígh Ferencné, a gyermekotthon KISZ-titkára méltatta a tavasz ünnepeit, emlékezve 1848, 1919 márciusára és 1945 áprilisára. Az alapszervezetükről szólva többek között elmondta, hogy, az alakulásukat — 1977 — követő első években elsősor­ban a becsületes munka, az önképzés szerepelt céljaik kö­zött. Később egyre több fel­adatra vállalkoztak. Nemcsak az otthont és környékét gon­dozták társadalmi munkában, hanem kapcsolatot teremtettek a helyi bölcsődével, óvodával. iskolával, több bólyi KISZ- alapszervezettel és az öregek napközi otthonával. Kirándulá­sokat, vetélkedőket szerveztek, rendszeresen részt vettek az Alkotó Ifjúság pályázatokon, s közülük többen képviselték a gyermekotthont a fiatal egész­ségügyi szakdolgozók tudomá­nyos konferenciáin. Tevékeny­ségük elismeréseként 1980-ban a KISZ KB dicsérő oklevelét, 1981—82-ben pedig a KISZ KB Kiváló KISZ-alapszervezete cí­met kapták. Most a legmaga­sabbat, a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját adta át Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, méltató *és gratuláló szavakkal az alapszervezet titkárának. A KISZ-szervezet által patronált 8/B osztályos úttörők és a me­zőgazdasági kombinát Lenin KISZ-alapszervezetének képvi­selői emlékszalagot kötöttek a vándorzászlóra, majd Speidl Ferenc, az MSZMP Boly nagy­községi Bizottságának titkára köszöntötte a KISZ-tagokat, el­ismeréssel szólva arról a mély­ségesen humánus, felelősség- teljes munkáról, amelyet a fia­talok az otthon falain belül végeznek. T. É. Idős emberek szép munkáiból nyílt kiállítás Pécsett A kiállításlátogató nem szól­hat elfogulatlanul a színes hím­zések, szépen kidolgozott kézi­munkák, faragások, bőrdiszmű- vek és számtalan szebbnél szebb ajándéknak való dísz­tárgy, játék láttán. S valameny- nyit idős emberek készítették. Magukon viselik a munkában megfáradt kezek aprólékos tü­relmét, alkotóik gondolatait és örömét. Igen, az örömöt, ami minden alkotáson áttör, hiszen baráti közösségben születtek ezek a szép tárgyak a nagy család gyermekeinek, unokái­nak — nekünk, a kiállításláto­gatóknak, vásárlóknak. A baranyai szociális ottho­nok, öregek napközi otthonai és klubjai idős embereinek szép munkáiból rendeztek vásárlás­sal egybekötött kiállítást a me­gye egészségügyi ágazatának szociálpolitikai munkatársai Pé­csett, a Leöwey Klára Gimná­ziumban. A kiállítást tegnap délután nyitotta meg Rajnai József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára. Köszönetét mondott azoknak az aktivistáknak, akiknek áldo­zatos munkája nyomán évek óta megszokott, a szociális in­tézményekben a rendszeres foglalkoztatás, amelynek ered­ményeképpen 1971 óta minden évfjen megrendezik a tavaszi kiállítást. Ez alkalommal négy­száz idős ember szép munkájá­ból. Éppen ezért ne csak a tár­gyakat lássuk ebben a kiállí­tásban — mondotta Rajnai Jó­zsef —, hanem a készítők hi­tét, szorgalmát, nélkülözhetet­len, kincsetérő tapasztalatát. Az ünnepélyes megnyitón dr. Reményi Jenő, megbízott me­gyei főorvos a házigazda tisz­tében szólt. S az egészségügyi miniszter megbízásából a „Ki­váló Munkáért” kitüntetést ad­ta át Bauer Ferencnek, a TE- MAFORG mohácsi igazgatójá­nak, valamint tárgyjutalommal ismerte el Spárer Ödönnek, a Pécsi Szikra Nyomda dolgozó- t jónak, dr. Bernáth Józsefnének, a Leöwey Klára Gimnázium igazgatójának és Bleyer Jenő- né, gazdasági igazgatójának a rendszeres segítséget. A csodálatos kiállítás mellett valószínűleg hosszú ideig em­lékezetes marad a megnyitó vendégeinek, akik a nagyter­met zsúfolásig megtöltötték, a bólyi, mágocsi és komlói idős emberek műsora. A szép ver­sek, valamennyi az idős korról írott, ám az előadók az öreg­kor okos megismertetésével mondták el ezeket a verseket: Neidhart Rozina, Radványi Jó- zsefné, Kresz Julis, Erdős Jó- zsefné és saját versét szavalta Szerencsés Gyuláné, akit Kom­lón Aranka néninek ismernek. A bólyi asszonykórus adta át a köszönet virágait, a műsor vé­gén Balogh Istvánná pszicholó­gusnak, az alkotó idős emberek nevében, hiszen a kiállításso­rozat főrendezője ő, immár évek hosszú során. A kiállítás egy hétig tekinthe­tő meg a Leöwey Klára Gim­náziumban, ajánljuk olvasóink figyelmébe e szép munkák örö­mét. G. M. PIK gyorsjavító rész eg ügyeleti szolgálatban Hívja a 14-808-at A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat (PIK) gyorsjavító részlege április 1-től szom­bat-vasárnaponként és ün­nepnapokon ügyeleti szol­gálatot is ellát. Azonnali beavatkozást igénylő el­hárító munkákat végeznek ä PIK-bérleményekben: csőtörést, szennyvízdugu- iást, az épületben bekö­vetkező elektromos — de csakis a fogyasztói vil­lanyóráig zavart okozó — hibát hárítanak el, olyan esetekben hívhatók, ami­kor a sürgős beavatkozás a bérbe adó kötelessége. Naponta 8.15—20 óra között hívható sürgős ügyekben a 14-808-as te­lefonon a gyorsjavító rész­leg, este 8 óra után nem­sokára üzenetrögzítő veszi a segélykérő hívásokat. A hatékonyság jegyében szervezte át jól bevált szol­gáltatását a PIK, a szere­lők másnaponként váltják egymást, jelenleg 2 URH- val ellátott gépkocsi és 1 — 1 diszpécser, illetve 5—5 szerelő dolgozik váltómű­szakban. (A gyorsjavítótól 12 dolgozót átcsoportosí­tott a vállalat a házkeze- lőségek karbantartó egy­ségeihez, hogy a nem sürgős, tehát a halasztást tűrő munkákat nagyobb létszámmal végezhessék.) A gyorsjavítókhoz eddig is napi átlagban 20 beje­lentés érkezett. „Életet az éveknek”

Next

/
Oldalképek
Tartalom