Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-14 / 103. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 103. szám 1984. április 14., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Május elsejei Jelszavak (3. oldal) KISZ-díjasok, barátok (5. oldal) A Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalása (16. oldal) Az olasz miniszterelnök pénteki programja Kádár János az Országházban találkozott Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. A képen: a találkozó résztvevői. Kádár János találkozott Bettino Craxival Nemzetközi sajtótájékoztató a Hiltonban Kádár János, a Magyar Szó. cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt az Országházban találkozott Bettino Craxival, az Olasz Köztársaság miniszterelnökével, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar —olasz kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Várkonyi Péter és Giulio Andreotti külügyminiszter, valamint Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban, parlamenti dolgozószobájában fogadta Bettino Craxit. A találkozón jelen volt Giulio Andreotti, Esztergályos Ferenc külügyminiszter, helyettes, valamint Szita János és Emilio Paolo Bassi. A nap folyamán partnertór- nvalásrg is sor került. Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Antonio Ghirelli, az Olasz Köztársaság miniszterelnöksége sajtóirodájának vezetője, kormányszóvivő megbeszélést folytatott a tájékoztatás területén meglévő kapcsolatok jelentőségéről, az eavüttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A délután] órákban Bettino Craxi a Hilton Szállóban találkozott a hazai és külföldi sajtó képviselőivel. A sajtó- konferencián — amelyet Bajnok Zsolt államtitkár nyitott meg — az olasz kormányfő rövid nyilatkozatot tett látogatásának tapasztalatairól. Többek között hangsúlyozta: budapesti megbeszélései meleg. baráti légkörben zajlottak le, kifejezve azt a közös, határozott akaratot, hogy a két ország kapcsolatai tovább fejlődjenek, szélesedjenek. Olaszország Magyarország nyugati partnereinek sorában jelenleg a harmadik helyen áll, azonban mindkét részről így ítélték meg, hogy további kiaknázatlan lehetőségek kínálkoznak a szorosabb együttműködésre gazdasági, kereskedelmi, valamint kulturális téren. A nemzetközi helyzetről szólva az olasz kormányfő kiemelte: a magyar vezetőkkel folytatott őszinte hangulatú megbeszéléseken véleményt cseréltek a biztonság és a leszerelés kérdéséről is. Megállapították: függetlenül attól, hogy a két ország egyes nemzetközi kérdésekben különböző álláspontot képvisel a kelet—nyugati viszony kiélezéséhez vezető helyzet enyhítése érdekében keresni kell a kiutat. A magyar és a* olasz népnek egyaránt érdeke a béke megőrzése, s ez mindkét nép legmélyebb vágya és törekvése. Bettino Crax] a továbbiakban válaszolt az újságírók kérdéseire. A sajtókonferenciát követően Bettino Craxi Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintette a Hilton Szálló műemléki nevezetességeit, valamint a Mátyás templomot, majd a magyar főváros látképében gyönyörködött a Halász- bástyáról. Hivatalos látogatását befejezve, az esti órákban elutazott Budapestről Bettino Craxi. A magyar és olasz zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták az olasz miniszterelnököt és fele- séqét, valamint kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke ér felesége, a kormány több tagja, köztük Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége, valamint Szita János nagykövet. A légikikötőben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Parancsnoka jelentést tett az olasz kormányfőnek, majd fölcsendültek a két ország himnuszának hangjai. A magyar és az olasz vezetők elköszöntek egymástól, kis úttörők virágcsokrot nyújtottak át a vendégeknek. Lázár György és Bettino Craxi kézfogással búcsúzott el egymástól. Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a közoktatás fejlesztéséről szélé Jelentést Megválasztották az Alkotmányjogi Tanácsot Pénteken a Parlamentben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfőbb népképviseleti szervünk fórumán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai. Megjelent az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet I foglalt a budapesti képviseletek több vezetője és tagja. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után Sarlós István (Vas m., 6. vk.), a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. é Parlamenti ülésszak. Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programjának vitájában szólalt fel. a szükséges feltételeket: a korszerű, könnyen elérhető, a gyerekek lakásához közel lévő iskolaépületeket, a jó tan. könyveket, a lehetőleg hosz- szabb ideig érvényes tanterveket, valamint a korszerű, jól kezelhető és beszerezhető taneszközöket. Az oktatási folyamat fontos feladata a világnézeti megalapozottság. Ennek vállalása nem könnyű. A szocialista-humanista elkötelezettséget és gondolkodásmódot nem lehet Sarlós István felszólalása • Hazánkban az oktatás és a nevelés nemzet] üggyé vélt. Az is kell hogy legyen, mert ha képzési rendszerünk megfelel a követelményeknek, akkor adott lesz az a szellemi, erkölcsi alap, amelyre támaszkodva népünk és hazánk megállja helyét a világban — mondotta bevezetőjében Sarlós István. — A párt és a kormány vezető szervei ezért is foglalkoznak rendszeresen a magyar iskolaüggyel. Ezt tették 1972-ben és 1983-ban is, amikor a szakértők javaslatait elfogadva kezdeményezték oktatási rendszerünk felülvizsgálatát, illetve továbbfejlesztését. Az 1972-ben elfogadott elvek ma is érvényesek, és helytállóak. Iskola, rendszerünk alkalmas nevelési feladataink megoldására. A növekvő követelmények szükségessé teszik a már be- idegzett módszerek és szokások kijavítása mellett a kor követelményeinek megfelelő új elemek folyamatos bevezetését. Ha előre akarunk lépni, akkor nem hagyhatjuk magára az iskolát. Működtetésében nem szemlélőként, hanem akti. van kell résjt vennie az egész társadalomnak. Az általános, a középfokú és a felsőfokú oktatás intézményeiből kikerülő fiatalokkal szemben jól megalapozott követelményeket állít fel a társadalom. Tisztában kell lenniök azzal, hogy az élet számtalan szállal köti őket hazájukhoz és népükhöz, ez a kötődés pedig hűségre, odaadásra kötelez mindenkit. Elvárjuk tőlük: értsék, mi a jelentősége annak, hogy hazájuk a szocialista világrendszerhez tartozik, s szerepet vállalt a világ arculatának emberibbé formálásában. És azt is elvárjuk, hogy ez a felismerés egész életükön át munkálkodásra, vállalt kötelezettségeik magas színvonalú teljesítésére ösztönözze őket — hangoztatta a Minisztertanács elnökhelyettese. A magyar oktatásügy feladata — folytatta — a munkára, az emberségre, a haza szerete- tére nevelés jegyében olyan jellemvonások kialakítása, amelyek az életben helytállásra, a közéletben való részvételre készítik fel az ifjúságot, s amelyek nemes érzelmekkel töltik el őket. A követelmények kitűzésével egyidőben biztosítani kívánjuk magolással elsajátítani. A fejlődésünket meghatározó okok, a társadalmi fejlődés törvény- szerűségeinek megértetése a cél az oktatás minden szintjén és minden tárgy oktatásában. Az oktatásnak, a nevelésnek javára válik az is, ha az iskola és a munkahely kapcsolata révén a diák megismeri a szervezett termelő-, alkotómunkát. Ilyenkor a felnőttek magatartásán múlik, hogy a fiatalok milyen véleményt alkotnak nemcsak a munkahelyekről, hanem magáról a munkáról is. Az életnek tanuló fiatalokat már jókorán fel kell készíteni a valóság megismerésére. Nem szabad illúziókat kelteni, de az sem lenne helyes, ha csak a rosszzat láttatnánk meg velük. A társadalom egészének közreműködésével kialakuló, fejlődő iskola képes lesz arra, hogy önállóan gondolkodó, az új iránt érzékeny, a közösségével harmonikus Ízlésű, életszerető új nemzedéket neveljen. Ebben a folyamatban minden iskolatípusnak önálló, de a többiéhez is kapcsolódó feladatai, sajátos funkciói vannak és lesznek. A gimnáziumi oktatás súlyát olyan intézkedések bevezetésével növeljük, amelyek lehetővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal, vagy más esetekben rövid idejű átképzés útján önálló munkakör betöltésére is alkalmasak legyenek a fiatalok. Fontos lépés a technikumi oktatás visszahozatala in. tézményrendszerünkbe. Jelentős az a törekvés, amelyik a szak- közéoiskola és a technikum első két évfolyamának képzését eqyesíti, mert így jó színvonalú közismereti oktatást kap minden tanuló, ugyanakkor a szakmai-elméleti képzés a továbbtanulást alapozza meg. Nagyobb gondot akarunk fordítani a szakmunkástanulók képzésére. Itt az lesz az alapvető változás, hogy a nagyobb tudást igénylő szakmákban az érettségizettekéhez közelálló szintű közismereti oktatásban részesülnek a fiatalok. Szorosabb lesz a munkahelyek és a szakmunkósképzők közötti kapcsolat. A felsőfokú oktatás megújulására is szükség van. Főként arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősége növekedjék. Bővül az intézmények belső demokráciája. Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulással kapcsolatos követelményeket, s bővítjük az intézmények kutatási lehetőségeit. A felső fokon tanulók beilleszkedését- kívánjuk megkönnyíteni azzal, hogy időlegesen megszakíthatják tanulmányaikat, illetve — azokkal párhuzamosan — részt vehetnek nemcsak az egyetemi-főiskolai, hanem a helyi, sőt az országos közéletben is. Szigorítjuk az előmenetel elbírálását. Azt akarjuk elérni, hogy kemény munkával jussanak az arra érdemesek a diploma birtokába. Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Döntő a szerepük abban, hogy milyen felkészültségű, világnézetű és erkölcsiségű emberek alkotják ma és a jövőben a magyar társadalmat. Az ő feladatuk, hogy utódainkat — családdal közösen — gondolkodó, tanult, haza- és munkaszerető emberré neveljék. Ha a társadalom tisztelettel és megbecsüléssel veszi körül a pedagógust, akkor megteremti annak a lehetőségét, hogy igaz szocialista ember legyen. Ha folyamatosan élünk az erkölcsi elismerés lehetőségeivel, akkor a pedagógusi pólya valóban élethivatássá válik művelői számára. Ha csökkentjük azokat a gondokat amelyek anyagi nehézségeket okoznak ma az óvónőknek, tanítóknak, tanároknak, professzoroknak —, akkor nyugodtabban, derűsebben (Folytatás a 2. oldalon) Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő a szünetben Sarlós Istvánnal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, valamint Győri Imre, Csongrád megyei és Háry Béla, Győr-Sopron megyei képviselőkkel beszélget