Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-04 / 63. szám
Vasárnapi magazin <x Vasárnapi magazin Radio Vasárnap Medinában Üdvözlet Grúziából (2.) fi konyak titkai A VASÁRNAPI MAGAZIN, ban László Lajos dokumentumműsora hangzik el, melyet a dallamos nevű Medina községben készített. Hétfőn, a 90 PERC! című aktuális magazin- műsor márciusi adásáról szólva a szerkesztő Kovács Imre örömmel jelentette be, hogy Ferenczi Sándor meteorológus már elmúlt időben beszél a télről, elemzi érdekesebb adatait. A szekszárdi és kaposvári tudósítók élő telefonkapcsolósok során mondják el, hogyan kezdődött a hét, mi újság Tolnában, illetve Somogybán. Érdekes riport jelentkezik a lakatosüzem helyén létesült építők boltjából. Egyhónapos mérleg ad számot a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat elfekvő készleteinek állandó börzéjéről. A zenei szerkesztő a tavasz első hónapjának zenei eseménykrónikáját mondja el. Jelentkezik az eszperantó sarok, valamint a,másik hagyományos rovat, a Horgászpercek c. összeállítás. A plakátok már nagy betűkkel hirdetik, hogy első orszáqos koncertturnéja során hétfőn este a pécsi sportcsarnokban ad koncertet a Dolly Roll., Munkatársunk a helyszínről mondja el, hogyan készülődik a koncertre a zenekar, a sportcsarnok, illetve a közönség .,. Pécsett, a Sörház utcában nemrégiben átadott Szociális Otthon épületének falán márványtábla hirdeti: „Ez az intézmény a Pécsi Városi Vörös- kereszt által szervezett társadalmi összefogás, eredménye, 1983.” Nóqródi Erzsébet kedden elhangzó riportjában az itt folyó munkát mutatja be, mivel a város szociálpolitikai ellátásának gondját ez a létesítmény jelentősen könnyíti. Ugyancsak a keddi műsorban emlékeznek a pécsi fúvószenekari mozgalom régi, jelentős személyére id. Gorrieri Ferenc- re, aki ezen a napon lenne 100 éves. Rá emlékeznek egykori muzsikusai, az ő műveit játssza a Mecseki Szénbányák Központi fúvószenekara, ifj. Gorrieri Ferenc vezényletével. A hónap első csütörtökjén hagyományosan jelentkező Televízió Két újabb folytatásos kezdődik a jövő héten a televízióban. Az egyik tudományos előadássorozat a másik dokumentumfilm. „Az agyműködés értelmezése egyike a biológia utolsó megmaradt rejtélyeidnek”, írja Kővári Péter, A hazai agykutatás műhelyeiből című sorozat szerkesztő-rendezője. S e rejtélyt nyitogatni Szentágothai János ugyancsak hivatott. Március 7-én, szerdán 21.50-kor az 1. programban áll először kamera elé: az idegsejtről tart előadást. Ugyancsak négy részből áll a Hittünk a magunk igazában című sorozat, amely a magyar múnkásmozgalom kiemelkedő 'nőalakjainak tevékenységét eleveníti fel visszaemlékezések és korabeli dokumentumok alapján. Az első rész csütörtökön T8.15-kor kezdődik (tv 1.). Kedden 20.00-kor a második programban Ami boldoggá tesz cím alatt láthatjuk a Két nap Táncos Lajossal című dokumentumfilmet: Táncos Lajos vak s mégis teljes értékű tagja tud és akar lenni a társadalomnak. Csütörtökön a Látogatóban sorozat riportere, Liptay Katalin Lőrincze Lajoshoz látogatott el: a népszerű nyelvész bizonyára ezúttal is sok érdekeset mond el, de talán nemcsak nyelvünk rejtelmeiről, hanem saját életéről is. (20.00, NYUGDÍJAS ÉLET — NYUGDÍJAS ÉVEK című összeállításban Tiszay László három nyugdíjas hölggyel beszélget — emlékeztetve arra, hogy nőnap van. A rádióműsorban virág helyett zenével kedveskednek nekik. A nyugdíjas korú hölgyek után egy fiatal diáklány szólal meg a mikrofon előtt, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium diáklapjának szerkesztője, aki a diáklap számára meginterjúvolta Borsos Miklós szobrászművészt — szavait hangszalag is rögzítette. A diáklap ,-,hangos melléklete" a csütörtöki riport. A pénteki műsorban Szabó Mária BESZÉLGESSÜNK sorozatára, a DZSESSZKEDVELÖK-nek szóló összeállításra, valamint a MŰVÉSZETRŐL tájékoztató műsorra hívjuk fel a hallgatók figyelmét. Baranyában nincs hiány a horvát-szerb szakos nyelvtanárokban. Azonban más a helyzet a tanítókkal. A bajai Tanítóképző Főiskolán évente legfeljebb egy délszláv nemzetiségű hallgató végez, így sokszor szakos tanárok tanítanák az alsó tagozatban is. Mi a helyzet Pécsett, az országos legnagyobb és legerősebb délszláv' nemzetiségi általános iskolájában? Ez is megtudható Filákovity Brónkó hétfőn elhangzó riportjából. „Nőnapi köszöntő” című összeállítással jelentkezik csütörtökön a szerb- horvát szerkesztőség a mohácsi sokác klubból. Riporter: Krics- kovics Antal, műsorvezető: Kló- ics Milica. A némei; nyelvű vasárnapi programban a nyelvismeret hasznosságáról beszélget Schmidt József gépészmérnökkel Lerch József, akinek hétfői riportja műszak után készült, a háztájiban, Somogyhársá- gyon. Rei| József szerdai riportjának ezt a címet adta: „Fiatalon, felelősséggel.” Ez derül ki abból a beszélgetésből, melyet Wolfart Mihállyal, a Ganz bajai gyáregységének munkatársával folytatott. Ugyancsak közérdekű az a térnék mely Gráf Vilmos pénteki riportműsorának lényege: milyen a nemzetiségi hagyomány- ápolás a palotabozsoki általános iskolában. tv. 1.). Pénteken 20.00-kor az első műsorban a Telepódium kabarébemutatója jelentkezik, a kettesen ugyanebben az időben új címre figyelhetünk fel: a Szemle című tudományos magazint most Gondolkodó néven tálalja elénk az újdonságokat. A szombat délelőtt a gyerekeknek kínál nagy választékot, a délután a fiataloknak és a felnőtteknek: a 15.10-kor kezdődő Útravaló ezúttal a beszédmódról beszél, 17.40- kor pedig történelmi ismeret- terjesztő műsor kezdődik Jelképeink címmel: hogyan alakú1* ki az Árpád-házi királyok zászlajából a mai állami zászló. 22.15-kor A vér szine című angol krimi izgatja a műfaj kedvelőit (tv. 1.), a második műsorban a fiatal operaénekesek bécsi versenyének avőz- tesei adnak koncertet a Pesti Vigadóban (tv. 2., 21.20.). A pécsi televíziósok az Unser Bildschirmmel (csütörtök, 19.00, tv. 2.) és a Pannon krónikával szerepelnek a jövő héten. Az Unser.. . nőnapon jelenvén meg, érdekes foglalkozású nők miniportréit mutatja be, a Krónika . . . március 9-én 17.25-kor egyebek között a második viláahóború dél-dunántúli eseményeire, Baranya felszabadulására pillant vissza. G. T. Bizonyára az olvasó is tud a nagy titokról: szőlőből ís lehet bort készíteni. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy konyakot szőlő nélkül nem lehet csinálni. Hogy miként, hogyan készül az igazi konyak, azt már csak igen kevesen tudhatják. Ezzel ismerkedtünk a Szovjetunió egyik legnagyobb konyakgyárában, Tbilisziben. Sokan állítják, bogy a szőlő őshazája Grúzia, hiszen az időszámítás előtti időkből származó domborművek rendszeres díszítőeleme a szőlő. A világon 2000 szőlőfajta létezik, s ebiből Grúziában 400 fajta megtalálható. Huszonöt fajtát nagyüzemi módon termelnek, s ezekből készül bor, likőr, konyáik. Jellemző, hogy a szovjet pezsgő egyharmadát grúz borból állítják elő. Már a XIX. század végén készítettek Grúziában konyakot, híressé azonban mintegy 100 évvel ezelőtt vált, amikor a német- és franciaországi tanul- mányútjárál hazatelepült Szq- vadlsvili gyárát épített Tbiliszi k özpontj á b a n. Telj esi tm é nyé n ek mai nagyságáról már a tároló- épületek is sokat sejtetnek. Három emeletnyi magasságban több mint 20 ezer fahordóban érlelődik a szesz. A kisebb hordók 1100 literesek, a nagyobbacskák 6—8 ezresek, a legnagyobb 20 ezer litert dédelget a gyomrában. És ott sdrakoznak a gyönyörű ovális fohordók is, amelyeket 90 évvel ezelőtt készítettek. Sajnos, ma már nem nagyon akad szakember, oki ilyenek készítésére vállalkozna. Végül a kezdet és a jelen közötti különbséget a hivatalos íratok is tanúsítják: 1884-ben a tbiliszi konyakgyárban 8 ezer liter ital készült, most az évi termelés- 230 ezer hektoliter. • A legfontosabb, amit ven— Egészen meghibbantál! — rivalltam rá a fiamra. Alig tudtam türtőztetni a haragomat. A kedves fiam, az én vérem — képzeljétek — a fejébe vette, hogy színművész lesz. Az osztály legjobb tanulója létére se szó, se beszéd, a színművészeti főiskolára kérte a felvételét. Csak akkor esett meg rajta a szívem, amikor a feleségem könyörgő pillantást vetett rám — Rendben van, hívjuk meg Őlda bácsit! Olda a feleségem fivére volt, az egyetlen ember a családunkban, akinek valami fogalma volt a művészetről — ugyanis villanyszerelő volt az egyik színházban. Amikor megmagyaráztuk, miről van szó, így oktatta Tomasunkat: — Készülj fel a próbajátékra, kölyök! A gyakorlat a legfontosabb a vizsgán. Remélem, tak, hogy a grúz konyak hagyományos módon készül. Ennek a lényege, hogy csakis tölgyfahordóban érlelődhet. Boron, desztillált vizen és cukorszirupon kívül semmi mást nem használnak a készítés során. Ezt a folyamatot ők is a francia kupázs szóval jelzik. Hogy honnan ismerik pontosan a francia eljárás legrejtettebb titkait is? Nos, a tbiliszi gyár főtechnológusa, Ofar Alexandrovícs Sard- kipanldze hónapokig dolgozott a szovjet és a francia gyár megállapodása alapján a világhírű Camus cégnél, ott is főteohno- lógusi beosztásban. No, meg az otthoni konyakszakmában eltöltött 40 év is igazi szakértővé avatta. E szakember kalauzolásával járjuk végig mi is a konyak készítésének* útját. A tölgyhordókba Ikerül a tiszta, vízszínű, minden mellékillattól mentes, 62— 72 fokos szesz. A‘ nagytömegű erős alapanyag a járásokból kerül a fővárosi üzembe. Ezekben az ország minden táján megtalálható szeszpincékben — ahogy a hozzáértők mondják — csakis fiatal borból érlelődhet a szesz. Méghozzá fehér, jellegtelen illatú szőlő lehet a bor alapanyaga, a szagos szőlő a konyakgyártásnál tilos. A legismertebb szőlőfajta a Rkaoitell és a Cicka. A friss szesz a hordókban állva a fájából szívja magába a tölgy aromáját. Minél tovább' „táplálkozik”, így ónnál nemesebb a-romájú itallá válik. A gyermekkor 5 évnyi idő, ilyenkor még csak világosbarnává szelídül, az 50 éves már amolyan bölcs barna színű, tie érlelődhet igy tikár 80—100 évig Is. Innen az érlelőből kerül a feldolgozó üzembe a már konyakosodó alapanyag, ahol desztillált vízzel 40 fokosra szelídítik, majd csekély oUkorszivan némi fantáziád, öcsém? Tomas helyeslőén bólintott a bozontos fejével — haja olyan volt, akár a szénaboglya —, és a nagybácsi folytatta intelmeit: — Akkor most képzeld el, hogy tévétudósító vagy, a nagymama pedig megnyerte a Decini Horgony énekfesztivált, és neked interjút kell készítened veié. Tornas kiment a szobábó', és öt perc múlva egy merőkanállal tért vissza, amely alatt egy darab spárga fityegett. Ezzel a rögtönzött mikrofonnal rendkívül élethűen alakította a tévériportert. De a nagymama is elismerést érdemel: kitűnően megbirkózott a szerepével, remekül játszotta a rockegyüttes kacér csillagát. Valamennyien — Olda bácsival együtt — szfnte dőltünk a nevetéstől. rupot adnak hozzá. Ezután újabb pihentetés következik, a simának 3—4 hónap jár, a kiválónak 1 —1,5 év. Itt a pihenő idő alatt válik a konyak egyéniséggé. Minden hordón címke őrzi a konyak nevét, s hogy mikor telik ki a pihenőidő, hány fokos és mekkora a cukortartalma. Azzal már tehát tisztában vagyunk, hogy miként készül a grúz konyak, de az olvasó bizonyára arra is kíváncsi, hogy milyen is tulajdonképpen a grúz konyak. A bizonyítás előtt kezdjük itt is az alapismeretékkel. A gyárban 12 fajta készül, s annak számtalan évjárata. Mi, a hozzá nem., értők, de lelkes fogyasztók általában 3—5 csillagos konyakot ismerünk, pedig ez csak egy része a választéknak. Sőt, ez inkább a tömegcikk. A 3—7 évig érlelődött konyakot jelzik ugyanennyi csillaggal, ez tehát a ,jsima" ital. A 7—25 év közötti idősebb évjáratoknak már mind külön nevük van, az igazi öreg konyak már ennél is idősebb, s az üveg címkéjén elengedhetetlenül ott a Túr, vagyis a zerge rajza. A Szaikartelló (Grúzia grúz' élnevezése) a grúz köztársaság 50 éves évfordulójára készült, természetesen 50 éves konyakkal töltve a palackokat. És természetesen a 60. évfordulóra az ennek megfelelő évjáratú nedűvel töltötték meg az üvegeket. És ha már ennyire szakértővé váltunk, jó tu'dni azt is, hogy a kanyakversenyeknél -*■ ahol, mint a borversenyeknél, rang- réjtve, csak számokkal indulnak a versenyzők —' kóstolás közben csak tiszta vízzel és egy különleges, íztelen, sótlam holland sajtfajtával közömbösítik ízlelőszerveiket a bírók. Végül, hogy minden titkok tudói legyünk, jó tudni a nem hagyományos konyakgyártásról is. Ennek lényege: a szeszt kívül alumínium, belül zománcozott hordókban érlelik úgy, hogy a hordó aljára bükkfa hasábokat tesznek. Az ilyen hordókban hosszú évek alatt is osak.minl- mális,a veszteség, míg a hagyományos módon készülő fő- hordóban 5—8 százalék. A szakemberek mégis inkább a régi mellett szavaznak, a veszteséget feláldozva a minőség oltárán. És legvégül a hozzáértő szakember tanácsa: a konyak legyen szobahőmérsékletű, a pohárból nem szabad egyszerre kiinni, hanem apránként kiízlelgetni. Hihetünk annak, aki mondta, hiszen azt is hozzátette, hogy ő a konyaktól még soha nem volt beteg, de nem is egyszer segített neki a jó konyak kigyógyulni a betegségből. Kelf-e ennél jobb tanács? Erdélyi György — Remek volt, fiú! Ügy látszik, van tehetséged, egészen a bácsidra ütsz. De mi volna, ha most pantomimeszközökkel ábrázolnál egy . . . nos, mondjuk . . . bankrablót? Amikor Tomas ezzel a feladattal is megbirkózott, családunk általános megelégedésére én is beadtam a derekamat, es kijelentettem: — Ám legyen, kedves fiam. Nem állok a szerencséd útjába, ha valóban művészi tehetséged van ... Egy hónap múlva Tomas elment az első felvételi vizsgára. Mi pedig egész nap szinte tűkön ültünk. — Nos, mi újság? — kérdeztem türelmetlenül, amikor fiam este beállított. — Semmi jó — felélte az, alig hallhatóan. Egy percre nyomasztó csend támadt. — De hát min hasaltál el? — tudakoltam. — A próbajátékon. Borbélyt kellett játszanom munka közben — én pedig már el is felejtettem, hogy néz ki, és tulajdonképpen mit csinál! (Fordította: Gellért György) Szentágothai János sorozata déglátóínix külön is hangsúlyoz Palackozzák az ötcsillagos grúz konyakot VLADIMIR KUBELKA Fő a gyakorlat i i Vasárnapi i „Engem... s: Beszélgetés Hernádi Jul Rendkívül nehéz egy népszerű színész- ^ nővel riportot készíteni, ha az o kora reggeli órákban ad randevút a lakásán, ámde elalszik. Rendkívül nehéz a szín- művészet rejtelmeiben elmerülni, ha c_ illető színművésznő egy kockás plédben tartózkodva morc elutasítással szemléli á reggeli világot, közepében az újságíróval. S a nehéz ébredés után sem kap' hattyúprémes pontyolája után, hanem •kávéért csörtet a konyhába, a szívélyesség látszata nélkül faggatja a látogatót, vajon óhajtana ő is egyet. Hernádi Judit. Ö az, akiről minden műfajban eszünkbe juthat valami, de '• ami sohasem középszerű. Hírlik róla, hogy már-már a vadságig egyenes, . nyers, őszinte ember. — Milyen a modorod? Szemében kaján kis fény villan: — Meg fogsz ' lepődni, engem ... szeretnek! Pedig nem vagyok édelgő típus. Ha valami igazságtalanság történik körülöttem, vagy éppen velem, ak- j kor aztán . . . , — Gyakran vannak konfliktusaid? — Ahányszor kell! — S nem félsz, hogy elriasztod magad mellől az embereket? Most már teljesen felébredt. — A legtöbb konfliktussal, érdekes módon még barátokat is szerzek. Egyébként a frontális ütközéseknek megvan az 1 a jó tulajdonsága, hogy szemtől-szem- ben zajlanak. — Mondj egyet! j — Például itt volt a szilveszteri műsor. I Az eredeti rendezői koncepció szerint al szereplők éjfélkor a színpadon koccinta-1 nak. Nem voltam rá hajlandó. Kérdezték, miért nem. Mondtam, mert van kivel koccintanom az újévre. Hívjam meg őt is! Na jó, hát akkor megmondom az igazat. Én ezt az egész szilveszteri nyilvános koccintgatást ízléstelennek tartom. A színész dolga az, hogy eljátszó a szerepét, és nem az, hogy magánéletének mozzanatait reprodukálja a plénum előtt, szórakoztatás gyanánt. — Nem félsz, hogy ez a stáb nem hív többet? — Félek ..., nem félek ..., nem ez a kérdés. Az apró kis cselek ellen nemigen tudok védekezni. Mondjuk: nem vagyok szimpatikus egy gyártásvezetőnek. Felkérnek egy tévészerepre, de a forgatókönyv nem érkezik meg... És esetleg valakikben kialakul a véleménye i Lengyel Gyula t eged után Kecskeméten is kiállítás tat mutatunk be ezek közül: 1. i « *
