Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-04 / 63. szám

magazin [ Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin zeretnek” Hernádi nagyképű vagy link. Hát ilyen megesik! — Azért nem mindegyik forgató'könyv „kószál el". — Szerencsére. Mint ahogy Molnár Ferenc Csendélet című színművének te­levíziós forgatókönyve sem. Huszti Pé­ter a partnerem, s a cselekmény rövi­den két színész csatározása, életük ne­vetséges vagy éppen fájdalmas konflik­tusai. örömmel csináltuk, .remélem á né­zőknek is tetszeni fog. Hernádi Juditot lehet szeretni, lehet nem szeretni, egy biztos: alakításai a vil- lámtréfátóf a nagy szerepekig szívből munkáltak, maradandó élményt nyújta­nak. S közben szép szavak a skatulyák: vérbeli komika. Született dizőz, ügyeletes szexbomba, valódi, drámai színésznő... Hernádi pedig ideig-óráig merrad egyik-másik szerepkörben, hogy aztán villámgyorsan váltson. A Budapesti Tava­szi Fesztiválon, a Vígszínházban bemuta­tott Schiller-darab, a Don Carlos, Eboli hercegnőjét alakítja. — Született gonosz ez az asszony? Hevesen tiltakozik: — Nem, nem, dehogy! Eboli tulajdon­képpen nagyszerű tulajdonságokkal Í rendelkező nő. Egy baj van csak, hogy van rajta kívül egy királynő is. A her­cegnő úrhatnám, nagyratörő, és azt hi­szem, egy kicsit szerelmes Don Carlos- ba. S miután mint nőt megalázzák, tör­vényszerűen el kell követnie azt a bűnt, amely a bukását jelenti. Miközben a darabról, szerepről, part­nerekről mesél, eltűnik a kockás pok­rócba bugyolált kora reggeli világfájda- \m. Egy kócos, csillogó szemű lány be- Ezél lelkesedéssel a pályáról, amit szen­vedélyesen szeret. Mi lenne, ha nem játszhatnál töb­^t? ^komolyodik. Néha megpróbálom elhitetni má­nál, hogy én ezt a pályát bármikor ^hagyhatom. Hogy na és, akkor biok mást. Ez nem igaz. Én soha, de ha nem akartam más lenni, csak szí- iznő. De, ha mégis abba kéne hagy­om Í . . . rám kacsint és kitör belőle a ne- tés ... — ... akkor utcaseprő lennék. De Jndig a Vígszínház körűi söpörnék, gy lássák, mit tettek velem . . . Németh Szilvia karikatúrái •ŐS. ’lengyel Gyula karikatúráiból. Ízelítőül hár- húsvéti tojásai, 2. Arafat, 3. Gromiko. Karáth Imre felvételei Mi lesz a héten ? 4- én, vasárnap 11 órától a Pécsi Galériában Király Tamás és Koppány Gizella divatterve­zők és a New Art Stúdió prog­ramja lesz, közben fél 3-tól 4-ig öltözködési akciót rendeznek. 5- én, hétfőn 19 órakor kez­dődik a Dolly Roll együttes koncertje a sportcsarnokban. 6- án, kedden 18 órakor az IH-ban „A hadművészet törté­nete" c. sorozatban hangzik el „A hadászati fegyverek fejlő­dése a II. világháború után” címmel dr. Szentesi György elő­adása. 6-án 18 órakor kezdődik b Liszt Teremben az IH vonósze­nekarának Vivaldi hangverse­nye. 6- án 20 órakor Muzsikáló ká­véház lesz a Nádorban, pécsi zeneművészek közreműködésé­vel. 7- én, szerdán 19 órakor Gerő Pál zongoraestjét hallhatjuk a Liszt Teremben. 9-én, pénteken 16 órakor nyílik a Pécsi Galériában a Hullám és hid című kiállítás. Pécsiek a rádióban 9- én, pénteken 14.02-kor a Kossuth rádióban „ Üdvözlet Stájerországból" iímmel oszt­rák szerzők irodalmi estjét köz­vetítik Pécsről; szerkesztő: László Lajos. 10- én, szombaton 8.11-kor a Petőfi rádióban a Mecseki Érc- bányászati Vállalat koncert­fúvószenekara Hiroaki Kuwaha- ra: Három töredék c. művét játssza. Vezényel: Apáthy Ár­pád. 10-én 18.35-kor kezdődik a Petőfi adón a „Válasz" c. ifjú­sági kulturális körkép, melyben szó lesz a most alakult Pécsi Egyetemi Színpad terveiről is. Az AN—72 új szállító repülőgép, amellyel az új világrekordokat elérték Marina ­két világrekord Marina Popovics, a híres szovjet berepülő pilótanő újabb két világrekordot állított fel. Az AN—72 turbósugárhajtású re­pülőgép (repülési tömege 20— 25 tonna), amelyet Szergej Makszimov berepülő pilótával és Tamara Medvegyeva fedél­zeti mérnökkel együtt Marina Popovics vezetett, e géptípusok számára kiemelkedő, 13,410 méteres magasságot és 12,980 méteres vízszintes repülési ma­gasságot ért el. Az AN—72 annak a tervező- irodának az újdonsága, ame­lyet Oleg Antonov, a Szocialis­ta Munka Hőse vezet. A repü­lőgépet teher- és személyszállí­tásra konstruálták. Marina Popovics a repülési re­kord elérése után Kere^Sröjj:v#ny 1/7 2-Z t-h S* <i t Sí. Ui <tk 10 44 4L r L 0 . ■r Z6 23 30 U 3*« f hl v~ [5» s* J Hol található? A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk. Bekül­dési határidő március 15. Sor­solás 1984. március 18-án 18 órakor a planetériumban. A megfejtéseket az alábbi címre kérjük postázni: TIT Me­cseki Természettudományi Stú­dió 7625 Pécs, Szőlő u. 65/4. Vízszintes meghatározások: 1. Itt található a képen lévő alkotás. A beküldendő megfej­tés első sora. Zárt betűk: (S, H, É, L. G, R, N). 13. Mázolj. 14. Szerencséje volt. 15. Európai főváros. 16. Rossz embéri tulaj­donság. 17. Baszk terrorszerve­zet. 18. Édesvízi hal. 19. Sha­kespeare főhős. 20. Sokszorosí­tó fémlemez. 21. Svéd, olasz, szovjet autók jelzése. 22. Gal­lium vegyjele. 26. Ezen a na­pon. 27. Stockholm egyik ke­rülete. 29. Vissza: titán és alu­mínium vegyjele. 31. Egyszer működő vulkántípus. 32. Fordí­tott férfinév. 33. Csehszlovákiai város. 34. Folyó Nyugat-Euró- pában. 35. Kicsinyítő képző. 36. Csillagunk. 39. ...csiga. 41. Svéd és osztrák autók jelzése. 43. Vissza: a fejen van. 46. Rock and ... 49. Szarvasmar­haféle. 50. Villa (evőeszköz) an­golul. 52. Norvég drámaíró. 54. -nél toldalék párja. 55. Nyom­ná. Függőleges meghatározások: 2. Művészeti ág. 3. Sjtáj. 4. Település Győr-Sopron megyé­ben. 5. Kiejtett betű. 6. A tor­kán leenged. 7. Havasi ember. 8. Földünk körül keringő infra­vörös távcsővel felszerelt mű­hold. 9. A múlt idő jele. 10. A rubidium és ozmium vegyjele. 11. Tengerparti város Valenciá­ban. 12. ... meg, Higgy nekem. 13. A beküldendő megfejtés második sora. Ez látható a ké; pen. Zárt betűk: (D, E N, ’ H, A). 23. A Rakéta Regénytár. 24. Angol romantikus költő. 25. Ato-, mi. 26. A Szaturnusz bolygó egyik holdja. 28. -ben toldalék párja. 30. Menyasszony. 37. Az arzén vegyjele. 38. Lel. 40. Gyö­kér. 42. Legelői van. 43. Héra megfelelője a római mitológiá­ban; róla nevezték el Naprend szerünk egyik* kisbolygóját. 44 A Földhöz legközelebbi égitest 45: Francia író' (1840—1902) 47. Bog betűi keverve. 48. Len gyei SCI-FI író. 50. ... föld Af rika legdélibb része. 51. RNL, 53. Görög betű. 55. Tankönyv rövidítése. A február 19-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Tenyészka­nokul — Gyorshizlalásra —Le­apad már a konda — A hurka — Kolbász y Kóstoló — Tor­ban a vigasság. Könyvjutalmat nyertek: Bog­nár Gabriella, Pécs, Eszék u. 21., Blaszauer Józsefné, Pécs, Semmelweis u. 10. Birkenstock János, Pogány, Pécsi u. 54., Horváth Józsefné, Mecsekná- dasd, Kossuth L. u. 33., Wirt Balázs Mohács, Rózsa utca 23. A február 5-i lapban megje­lent TIT Mecseki Természettu­dományi Stúdió rejtvényének nyertesei: Varga Ágnes, Pécs, Sarohin t. u. 67., Jankovics Gé­za, Hidas, Kodály Z. u. 66., Mol­nár Etelka Kátoly, Szabadság u. 14. Az értékes könyvjutalmat postán küldi meg a TIT. Műanyag pénz Man szigetén Man brit szigeten műanyag, bál készült font-bankjegyek ke­rültek forgalomba. Az új fajta anyagból készült pénzt nem le­het elszakítani és forgalomban használhatóságát sokkal hosz- szabb ideig megőrzi, mint a régi, papírból készült bank­jegyek. Közvélemény-kutatások eredményei azt mutatták, hogy az angolok jobban szeretik a font-bankjegyeket, mint az egy évvel ezelőtt kiadott foníérmé- ket. A műanyag pénz haszná­lata mindenesetre kizárólag az ír-tengerben fekvő Man szi­getére korlátozódik. Itthon kevesen ismerik Bánó Jenő nevét, külföldön annál többen emlékeznek a földrajz- tuáósia, aki egyúttal híres ká­vészakember is volt. 1855-ben született Bosko- ványban, az egykori Sáros me­gyében. Fiúméban elvégezte az Osztrák—Magyar Monarchia kereskedelmi tengerészeti aka­démiáját, majd tengerészeti szolgálatba lépett, és bejárta az egész Nyugat-Európát. Ké­sőbb Kassán a vasút szolgá­latába lépett, de 40 éves ko­rában, amikor felesége meg­halt, kérte nyugdíjazását és kivándorolt Mexikóba. Külföl­dön elsősorban földrajztudós­ként ismerik. Tagja volt a Mc­Egy világjáró magyar Kávészakértő és főkonzul gyár Földrajzi Társaságok, és utazásairól, tapasztalatairól könyveket írt. Magyarul megje­lent jelentősebb munkái: Útiké­pek Amerikából (1390), Mexi­kói utazásaim az Újvilág tró­pusaiban (1896), Bolyongása­im Amerikában (1906). Spa­nyolul írott, egyik leghíresebb munkájában Mexikó nevezete­sebb növényeit ismertette (1910). A kávétermelésről írott szakkönyve még ma, hetven évvel megjelenése után is ke­resett tananyag, amit több ide­gen nyelven is kiadtak. Bánó Jenő a kávétermesztés egyik úttörője volt Mexikóban. Vaxaca-tartományban lévő mintafarmját (kávételepét) min­den ottani kávétermelő rend­szeresen meglátogatta, hogy tanuljon tőle. Az ültetvényt egy ciklon elpusztította, és Bánó Jenő nehéz anyagi helyzetbe került. A mexikói kormány a sok nyelven beszélő és időköz­ben ottani állampolgárrá vált Bánót tanácsadóként alkalmaz, ta, majd 1903-ban Budapestre mexikói főkunzulnak nevezte ki. Innen később áthelyezték Egyiptomba, ahol az I. világ­háború idején az angolok mint magyar állampolgárt letartóz­tatták, de 3 hónap múlva sza­badon engedték. Átköltözött Spanyolországba. Itt Suleiman •el Bakir álnéven szerepelt. Ma­lagában halt meg 1927-ben. Korának neves földrajztudó­sa volt, akit Európában is, Amerikában is ismertek. A párizsi Société Akadémique d'historie tagjává választotta. Érdekes. nagytudású, széles látókörű, eredeti világnézetű ember volt, aki nemcsak föld­rajztudósként, hanem kávéter­melési szakértőként is nagy megbecsülést szerzett hazájá­nak. Öt tartják Mexikóban a kávétermelés úttörőjének, aki­nek írásos tanácsait ma is követik. Rudnay János Rádió mellett. Egy s más... Színészek beszélgetnek és mesélnek pályakezdő éveikről. Aztán egyikük elmesélte, mi­ért nyomták rájuk a „kispol­gárság" bélyegét még az öt­venes évek elején „Művész kollégámmal az volt az ál­munk, hogy egyszer úgy isten­igazából jóllakunk tejszínhab­bal. Hozzájutottunk egy komo­lyabb adaghoz, a díszletek mö­gé húzódva elfogyasztottuk, ám valakinek a jóvoltából a színház egyik fontos személyi­ségének fülébe jutott a dolog. Szigorúan megdorgált bennün­ket, mondván, tejszínhabot en­ni manapság nem más, mint kispolgári magatartás ..." Va­lahogy így. A színésztársak ne­vettek, a riporter nem nevetett de nem is kételkedett, lévén még kiskorú gyermek az ötve­nes évek elején, tehát elhitte a mesét. Én nem. Nem mondom hogy divat, de azért elég gyakran hallok, vagy olvasok az ötvenes évek tragikus, illet­ve tragikomikus eseményeiről. Ezekről jó ha nem feledkezünk meg, már csak tanulságképpen sem. Ám a tejszínhabos leegy­szerűsítés — enyhén szólva — nevetséges dolog. Elsősorban mert nem igaz. Még a legbu­tább demagóg sem akadtfönn egy adag tejszínhabon. Szín­házban főleg nem. Ha ez ka­barészínpadon hangzik el, azt mondom rá: olcsó vicc. Az a korszak történelmünk egy da­rabkája volt, tele ellentmondá­sokkal. Nem kell feketének fel­tüntetni azt, ami — ebben a^ esetben — nem is volt feke­te. A tejszínhab fehér. Felüdülést jelentett számom­ra egy másik műsor, aminek a fíme ez volt: „Magyarország 1984. — A vadászatról" Igaz, kicsit furcsának tűnt 1984.-feb­ruárjában szarvasbőgést halla­ni és persze puskaropogóst, mert ugye a természet rendje szerint a bikák augusztus vé­gén, szeptember elején kere­sik hangos bőgéssel a szarvas, hölgyeket. De hát a szerkesz­tők úgy gondolták, ráérnek „leadni” a riportot jó félévvel később is. Nem történt semmi. Szóval jó hangulatú műsor volt, amelyet valóban átfűtött a vadászszenvedély. A rádió- újságban meg is néztem, mit olvashatok az előzetes ismer­tetésben. Hát azt, hogy milyen izgalmas egy éjszakai vadász­les, mondjuk alkonyattól haj­nalig, hogy, ,, . . .ülünk a ma­gaslesen . .. indiánlábon lo­pakodunk az éjben ... A vad­disznótól megriasztott őzbak jelzi esélyeinket. . .” Aztán tessék csak figyelni: „Bolyhos papucsával futkároz hátunkon az öröm, amikor a szarvasbika orgonálni kezd." A képzavar mosolyogni való. De nekem az idegesség futkároz a hátamon, csak úgy, mezítláb, bolyhos pa­pucs nélkül. Egyébként nem történt semmi. A riport szép volt. Még szebb lett volna, ha a lap olvasószerkesztője kilö­vi ezt az egyetlen sort az elő­zetesből. Ha Radnóti László riporter nevét meghallom a rádióban, felkapom a fejem és felerősí­tem a készüléket. Nagyszerű riporter, tisztelem őt. Hét vé­gén Szegedre tart kocsijával, felvesz egy stoppos fiatal fér­fit. És bekapcsolja a — mindig kéznél lévő — magnót. A férfi — aki hivatásos gépkocsiveze­tő — Pesten hagyta üresen te­herkocsiját, mert a vállalat visszafele nem biztosított szá­mára fuvart. A sofőr pazarlás­nak tartotta az üres fuvart. Vi­szont hét végére haza kell mennie. Mert: nincs annyi pénze, hogy egy, esetleg két éjszakát szállodában töltsön .el és annyi sincs, hogy két napig éttermekben étkezzen. Mert: a napidíj széphazánkban még mindig 31 forint. Ha hazamegy — főleg autóstoppal — olcsón megússza az ügyet. És majd otthon, Szegeden megmondja a vállalatnál, szervezzék meg jobban az oda-vissza fuvaro­kat. Mert ő nem akar lebukni egy országúti ellenőrzésnél. Hétfőn majd visszautazik, fel­tehetően fuvarajánlattal a zse­bében. Én is bízom benne. Rab Ferenc £

Next

/
Oldalképek
Tartalom