Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-23 / 82. szám

1984. március 23., péntek Dunántúli napló 5 Országos konferencia Pécsett Számítástechnika és a vállalatirányítás Igényt is tudni kell támasztani a számítógépekkel szemben A mikroelektronikai és szá­mítástechnikai eszközök alkal­mazásának elterjesztése a tár­sadalom és a gazdaság előre­haladásának kulcsfontosságú kérdése, különösen a vállalat- vezetésnek létkérdés, hogy a beérkező temérdek információ gyors feldolgozása révén gyor­san és helyesen tudjon dön­teni, cselekedni. Ezen a téren gyorsításra van szükség, mert nagy a veszély, hogy lecsú­szunk a fejlődő országok so­rába. Nos, az elektronika szé­les körű elterjesztésének jegyé­ben zajlanak a baranyai tudo­mányos hetek, s ezt a célt szolgálta a Számítástechnika és vállalatirányítás elnevezésű országos konferencia, melyet tegnap a pécsi Technika Há­zában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Neumann János Számítógéptu­dományi Társaság rendezett. Mi dr. Kiss Imre, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem professzorá­nak előadására ültünk be, hogy közreadhassuk néhány vaskos megállapítását. A számítástechnika alkal­mazásának indokai közismer­tek: bonyolult számításokra van szükség, óriási adathal­mazt kell feldolgozni, a számí­tási eredmények sürgősek. Az ember szellemi rabszolgamun. kát végez, de az igényeknek valójában csak 0,1 százalékát képes elvégezni. A számítógé­pek felmentenek a szellemi rabszolgaság alól, és gyors döntésekre adnak lehetőséget. Hogy a gyors vállalati döntés­nek és cselekvésnek milyen nagy jelentősége van, arra példa az innováció világából: Japánban az ötletek 90 száza­Második otthon a sásdi időseknek A körzeti orvosnak megvál­toztak a gondjai. Négy évvel ezelőtt még az volt a problé­ma, hogy miként lehetne a nagyközség több idős lakójá­nak igazán kellemes körülmé­nyeket, kiegyensúlyozott, nyu­godt életritmust teremteni. Ma pedig nagyon komolyan, de alig titkolt örömmel arról pa­naszkodik dr. Biró Antal, hogy az idősek napközi otthonába járók szinte kivétel nélkül jól­tápláltak, sőt közülük többen túlsúlyosak. Arról beszélgetnek a tanácselnökkel, Szilágyi Mi­hállyal, hogy változtatni kell az étrenden, mert néhányuknak — a meglévő betegségük miatt — kifejezetten kedvezőtlen a ma­gas súly. Három évvel ezelőtt, 1981 - januárjában nyitott Sásdon az idősek napközi otthona. Már korábban tervezték, de ekkor adódott lehetőség arra, hogy a kultúrház ifjúsági és felnőtt klubiából, valamint a büféből kisebb átalakítással létrehoz­zák a megfelelő helyiségeket. (A járás megszűnésével a volt járási pártbizottsági épületbe költözött a művelődési ház.) Szinte mindent társadalmi mun­kában csináltak. A helyi gaz­dálkodó egységek — termelő- szövetkezet, költségvetési üzem, áfész, építőipari szövetkezet — félmillió forint értékű munká­val segített a tanácsnak. Még a bútorhuzatok is társadalmi munkában készültek Antal Jó- zsefné bölcsődei dolaozó és Rabb Jenőné, a Pécsi Faipari Szövetkezet sásdi üzeme dol­gozójának jóvoltából. A 25 személyes otthon lakói délelőttönként többnyire hímez­nek, kötnek, varrnak, olvasnak. Most épp az április elejei Éle­tet az éveknek kiállításra ké­szülnek. Térítők, díszpárnák, papucsok példázzák majd a Hagyományos pécsi kiállításon a sásdi ÖNO lakóinak ügyes­ségét. A megyei program mellett saját kezdeményezésükre tavaly szervezték meg első ízben az idősek hetét, melynek prog­ramjait a többség kívánsága szerint állították össze. Idén ősszel ismét megszervezik az egyhetes programot. Addig azonban még előttük a nyár, s a tervek szerint egy hetet töltenek majd a fonyódligeti üdülőben. Mivel az idősek napközi ott­hona nagyon gyorsan népszerű lett Sásdon, a helyi vezetők azon gondolkodnak, hogy mi­ként lehetne bővíteni a meg­lévő intézményt- A későbbiek­ben ugyanis hetes napközivé szeretnék fejleszteni, s így ar­ra is lehetőség nyílna, hogy a társközség idős lakói közül is többen idejárjanak. Az elgon­dolásuk megvan, de a valóra váltása minden bizonnyal nem a közeljövő feladata. Azt ter­vezik ugyanis, hogy építenek majd egy nagytermet, amely­ben a községi rendezvényeket tartják. Ha ez elkészül, akkor felszabadul a jelenlegi. régi nagyterem. Átalakítva, korsze­rűsítve, megfelelően berendez­ve 50—60 idős embernek lehet majd otthona. A reklám segítse a gazdasági célokat A Magyar Reklámszövetség Baranya megyei Szervezetének beszámoló taggyűlése A Magyar Reklámszövetség Baranya megyei Szervezetének tagjai tegnap tartották beszá­moló taggyűlésüket. A megyei szervezet taggyűlésén részt vett Nagy Péter, a Magyar Reklám- szövetség főtitkára és Ernőfy Éva, a szövetség szervező tit­kára is. Elsőként Balaskó Istvánná, a megyei szervezet elnöke szá­molt be a tavaly végzett mun­káról. A Magyar Reklámszövet­ség mára már országos lett, tizenhatodik csoportja éppen három napja alakult meg Szol­nokon. A reklámszövetség fenn­állása óta komoly eredménye­ket ért el, s megyei szerveze­tünk is szép sikerekről számol­hatott be tegnap. Ma a reklámszakembereknek is az a legfontosabb feladata, hogy a gazdasági célok eléré­sét segítse saját eszközeivel, a minél hatékonyabb reklámok­kal. Természetesen a reklám- szövetség megyei szervezetének is ezt a célkitűzést kell szol­gálnia. Tavalyi munkatervüket két külön rendezvénnyel túl is teljesítették. A reklámszövetség három szakosztályának — a dekoratőrök, fotósok és propa­gandisták — Baranyában is működnek a csoportjai. Tavalyi tevékenységükből, rendezvé­nyeik közül csak a legismer­tebbeket soroljuk most föl: ki­rakatversenyek, köztük egy új kezdeményezés, a Pécsi Nyári Színház idejére készült kiraka­tok — ezt egyébként ebben az évben is megismétlik —, tavaly is, idén is részt vettek a Buda­pesti Tavaszi Fesztiválon; nyá­ron fotós alkotótábort szervez­tek; kiállításokat nyitottak, elő­adásokat tartottak, s meghir­dették a plakátpályázatot is, melynek eredményét tegnap is­mertették a beszámoló taggyű­lésen megjelentekkel. A megyei szervezet reklámklubja jól mű­ködött, s ebben az évben el­határozták, hogy létrehozzák a dekorációs klubot is. A beszámoló után Szivler Jó- zseiné, a megyei szervezet tit­kára ismertette az idei munka­tervet, majd a hozzászólások után új elnökségi tagot koop­tálnak Münster Andrásnak, a MESZQV elnökhelyettesének személyében. Küzdelem a zaj és a légszennyezés ellen léka 2 év alatt megvalósul és piacra kerül a termék, nálunk ehhez átlagosan 12 év szüksé­ges, és csak az ötletek 30 szá­zaléka valósul meg, a többi a Kéményfdstgázt elemeznek a Környezetvédelmi Intézet szakemberei Pécsett a MAV-nál Munkálatok a pécsi Széchenyi téren Évtizeddel ezelőtt még ódivatú, kockás kövek bo­rították a pécsi Széchenyi teret. Ezek időnként igen csúszóssá vagyis veszélyes­sé váltak. Ezért a kockás köveket aszfalttal borítot­ták be, hiszen a teljes ki­cserélésük igen drága lett volna. Az elmúlt télen, az időjárás természetes kö­vetkezményeképpen, az aszfaltburkolatban már meglévő repedések tágul­tak, illetve új repedések is keletkeztek. Ezek kijavítása végett lezárták a tér észa­ki és nyugati úttestét, s elterelték a forgalmat. A munkát a Pécsi Köz- tisztasági Vállalat útjavító részlege végzi, s a költsé­gek egymillió és másfél millió forint közötti össze­get érnek majd el. A tér északi oldalán teljesen ki­cserélik az aszfaltot, a nyugati oldalán pedig négyszögletes szeletekben vágják ki a rosszat és ön­tenek a helyébe újat. A munkálatok befejezésének idejét még nem lehet pon­tosan tudni, de legkésőbb április 15-én át kell adják a kijavított utat. Akkor ugyanis a 12. Volán utas­számlálást végez, s a busz­megállókat a számlálás pontossága végett vissza kell helyezni eredeti he­lyükre. Környezet- és városszépítők jubileumi ülése Egy évtizedes környezetvé­delmi munkájának mérlegét vonta meg március 22-i jubi­leumi ülésén Pécsett az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának 1974-ben alakult Környezetvé­delmi és Urbanisztikai Szakbi­zottsága. Feltűnő a számbeli gyarapo­dás is, hisz ma mór több mint ötvenen tevékenykednek a szakbizottságban, társadalmi munkában Baranya, Tolna, So­mogy és Zala megyéből. A leg­különbözőbb foglalkozású, munkahelyű szakembereket, így például biológusokat, botaniku­sokat, geológusokat, építésze­ket, közgazdászokat sikerült megnyerni a regionális össze­fogás ügyének. Ennek sikeréért sokat fáradozik az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal Dél-dunántúli Fel­ügyelősége, a Baranya megyei KÖJÁL, a Magyar Állami Föld­tani Intézet Dél-dunántúli Te­rületi Szolgálata, a Mecseki Szénbányák Kutatási Központ­ja. A bizottság a továbbiakban is tanácsokat nyújt, segít az el­vi kérdések tisztázásában, fel­mérésekben vesz részt, terjesz­ti a közgazdasági szemléletet a gondok megoldásában. Az elkövetkező években nagyon fontos feladat egyebek között a légszennyezés, a zajártalmak mérséklése, de előrelépésre van szükség a veszélyes hulla­dékok szakszerű elhelyezésének a kérdésében is. késlekedés miatt elavul. A számítógép a vállalatirá­nyításban tehát nélkülözhetet­len, de persze alkalmazásának csak akkor van kellő haszna, ha tudunk is vele szemben he­lyes igényeket támasztani. A professzor ezzel kapcsolatban a következőképpen példáló­zott: hiába van gyémántból készült szőlőprésünk, ha abba trágyát teszünk, akárhogy csa­varjuk, nem jön belőle must. Meg kell tehát tanítani a fel­használókat, hogy tudjanak okosan kérdezni a számítógép­től, ez idő szerint ebben van a legnagyobb elmaradásunk. Nincsenek hatékonyan kihasz­nálva a vállalati számítógépek, és erre a professzor néhány elret'entő példával is szolgált. Egyik vállalatunknál 60 ezer­féle anyagot és alkatrészt tart nyilván a számítógépes adat. feldolgozás. Ha a főkönyvelő ezek Japjain egyenként át kí­vánja rágni magát, hogy dönt­sön a rendelésekről, minden tételre tíz percet számolva ez négy évébe kerül. Nem elég­séges tehát csak a számítás- technikai eszközöket és prog­ramokat biztosítani, de ki kell jelölni a számítógép helyét, feladatait kapcsolatait a vál­lalatnál, biztosítani kell a ki­használás hatékonyságát, s eh­hez több éves, alapos előké­születek szükségesek. A fel­használói oldalon elsősorban a vezetőket kell megfelelő isme­retekkel felvértezni, ennek megszerzése 100—120 óra. Dr. Kiss Imre előadását kö­vetően vállalati és számítás- technikai intézményi szakem­berek ismertették azokat a fel­tételeket, eszközöket és mód­szereket, amelyek a vállalatok jólinformáltságához, a helyes döntésekhez szükségesek. A konferencia ma folytatja mun­káját. Mikliósvári Z. Diákkoncert a mai Janus-napon Egy külföldi és egy hazai testvérkórussal ad! közös hangversenyt ma délután 5 órakor Pécsett, a Liszt Te­remben a pécsi Janus Pan­nonius Gimnázium és Szak- középiskola leánykara Ivasiv- ka Mátyás vezetésével. — Műsorunkat az elmúlt évezred korszakaiból válo­gattuk össze, úgy, hogy a középkortól az avantgárdig minden szerepeljen benne. Hangversenyeinken hagyo­mány már, hogy legalább egy magyar szerző új művét is bemutatjuk, vagy pedig magyarországi ősbemutatót- tartunk. Ez alkalommal Tillai Aurél Blocke versére kompo­nált zenét, amelyet Babits Mihály fordításában szólalta­tunk meg „Madárszerelem" címmel. Újdonság lesz az erdélyi Birtalan József Marosvásár­helyről érkezett „Három csángó magyar népdal” cí­mű alkotása, mely három tételből áll: az első bújdosó ének. a második szerelmi dal, a harmadik pedig egy táncnóta. Két fiatal finn szerző dalát is műsorára tűzte a diákkó­rus: Aulis Sallinen „Cantele- tar'' — a búcsúzó szerelem, a „Szimpátia” pedig egy tréfás hajóút története szinte már jazzos elemekkel. Pekka Konstiainen alkotását egy­szer már megszólaltatta Iva- sivka Mátyás a Pécsi Áfész kórusával, de diákelőadás­ban most hangzik fel majd először. Ez a mű egy ultra­modern zenei alkotás, zenén kívüli elemekkel megtűzdel­ve. Koncertanyagukat március 20-án a Magyar Rádió hang­szalagon rögzítette, s a kö­zeljövőben az egyik Éneklő Ifjúság adásában sugározza majd. A mai hangversenyen a veszprémi Lovassy László Gimnázium vegyeskara és kamarakórusa is fellép, Tóth Mária karnagy vezetésével reneszánsz műveket és mai magyar szerzők dalait szólal­tat meg, az eszéki Braca Ri- bar Nevelési Központ kórusa pedig Repar Natalija irányí­tásával horvát folklórból és a néger spirituálékból állí­totta össze műsorát. P. D. Gyorsan népszerűvé vált

Next

/
Oldalképek
Tartalom