Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-03 / 62. szám
Az állami gazdaság húsüzemében ezrével sorakoznak az érle-lődő stifolderek Nagy lehetőség: a kistermelői integráció A jövedelem növelésének útjai a Szigetvári Állami Gazdaságban Kihasználni minden állatférőhelyet - Racionális energiagazdálkodást - Növelni a hozamokat Ezekben a hetekben minden mezőgazdasági nagyüzemben a szabályozók várható hatásait és a többlet elvonások kigazdálkodásának lehetőségeit vizsgálják. A Szigetvári Állami Gazdaság jó évet zárt 1983-ban. Bővítették a termelést, termelési értékük elérte a 700 millió forintot. Növelték az üzemi tiszta nyereséget, amely 1982-ben 23 millió forint volt, tavaly 35 millió forintot értek el. Mindenekelőtt a magas növénytermelési hozamoknak és a magas színvonalú tejtermelésnek köszönhetik a jó eredményt. Búzából 5,6 tonnás, kukoricából 8,3 tonnás, cukorrépából — az aszály ellenére — 43 tonnás termést takarítottak be. Az egy tehénre jutó átlagos tejtermelésük 5600 liter volt, ami fennállásuk óta a legjobb eredmény. A gazdaság tavaly 7,7 millió liter tejet adott el a tejiparnak. 1984-ben várhatóan 8 millió forinttal csökkentik az új szabályozók a nyereségüket az előző évhez képest. Kasó József igazgató véleménye szerint a 8 milliót a költséggazdálkodás további szigorításával, a belső tartalékok és a külső környezet adta lehetőségek jobb kihasználásával végeredményben ki tudják gazdálkodni. Az energiatakarékosság jegyében megkezdték és ez év végéig befejezik az olaj kiváltását minden lehető termelési és szociális, kommunális létesítményben. A racionalizálást Szentegáton, a volt Biedermann kastélyban, a jelenlegi székházukban kezdték, ahol visszaállították a díszes cserépkályhákat fafűtésre. A gazdaságnak a Zselicben kiterjedt erdőterületei vannak, így a tűzifáért mégcsak pénzt sem kell kiad- niok. A kitermelt faanyag nemesebb részét saját fűrészüzemükben dolgozzák fel. Olaj helyett fahulladékkal és tűzifával fűtenek mindenütt, ahol a technológia megengedi. A jövedelemnövelés egyik nagy lehetősége a gazdaságban a kistermelői integráció, amitől 1984-ben 80 millió forintos forgalmat várnak. Felmérték a használaton kívüli nagyüzemi állattartási létesítményeiket, köztük a volt uradalmi épületeket is. Galamboson, Péterfapusztán és a gazdaság egyéb majorjában összesen 2500 állatférőhely ,,kiadó”. Ezt bérbe adják a kisvállalkozóknak sertéstartásra és marha- hizlalási célokra. A gazdaságnak a Gabona Vállalattal közösen fenntartott, évi 4500 vagon kajxicitású terménytárolója és egy 32 000 tonna évi kapacitású takarmánykeverő üzeme van. Innen látják el különféle tápokkal a kistermelőket. Már eddig 150 tehenet és 200 növendéket hizlalásra kihelyeztek és 10 000 malac és süldő értékesítése a kistermelők számára folyamatban van. Eddig 1200 kisállattartóval kötött szerződést a gazdaság. Családonként 10-től 400 darab sertést vállalnak hizlalásra a kistermelők, főként az állami gazdaság dolgozói, de mások is. Az integráció bővítésével egyidőben a péterfapusztai szakosított sertéstelep kibocsátó képességét évi 16 000 darabra növelték. Az így megnövelt vágósertéslétszám teszi lehetővé saját vá- góhídjuk és húsfeldolgozó üzemük termelésének a bővítését. Ebben az évben már 7000 hízott sertést vágnak le saját üzemükben és dolgoznak fel különféle húskészítménnyé. Mindez újabb árbevételi és nyereségforróst biztosít a nagyüzemnek. Nagy területen foglalkoznak ipari növények előállításával is. A növénytermelési struktúrájukba 500 hektár szója és 850 hektár cukorrépaterületet iktattak be. Míg másutt panaszkodnak a cukorrépa jövedelmezőségére, Szigetváron, ha nem is elégedettek még, de jövedelmezőnek tartják a növényt. Tavaly a mázsánkénti 90—95 forintos répaár mellett egy hektár cukorrépaterületen átlagosan 19 000 forint bruttó, és 9000 forint tiszta nyereséget értek el. A hozamok növelésével az idén szeretnének ennél magasabb jövedelmezőséget elérni a népgazdaságilag is fontos ipari növényen. — Rné — Szolgálati szabadalom a Mohácsi Epszöv.-nél Fokozott hőszigetelésű ajtókat gyártanak Külföldi papírrács helyett fűzfői nikecell A Mohácsi Építőipari Szövetkezet évente 500—700 ajtót vásárolt az általuk beépített lakó. sokhoz; Most szolgálati szabadalmuk eredményeként maguk készítenek ajtót, saját szükségleteiken felül a pécsváradi és a pécsi Épszövnek, valamint Baranya legnagyobb építőipari vállalatának, a BÉV-nek is. A fokozott hőszigetelésű ajtóla. pókból éves szinten kétmillió forintos árbevétellel számolnak. Tervük, hogy az új termékkel ellássák a megye összes építőipari szervezetét. Az ötletgazda, egyben a Mohácsi Építőipari Szövetkezet elnöke, Kuti Géza alig egy éve került át a Mohácsi Farost- lemezgyárból a szövetkezet élére. Előző munkahelyén aranykoszorús újító volt számos megvalósított ötlettel. Végzett; sége: faipari üzemmérnök. — Az ötletet az építőiparban honos angol Dryvit eljárás adta, aminek a lényege: a külső falra nikecell lapot ragasztanak, az kívülről üvegszál, erősítést kap, és arra viszik fe| a vékony vakolatot. Ha a nikecell így a szabadban megfelel, akkor lakáson belül pláne jónak kell lennie, akár a kétoldalt lemezeit ajtólapba is. — Korábban nem gyártottak ajtót. — Igen, mert az ilyen ajtólapnál a közbülső betét —, amely az ajtólap vastagságát, szilárdságát is megadja —, vagy papírrócs, ami csak tőkés importból szerezhető be, és nem is olcsón, vagy farostcsíkokból kialakított rácsszerkezet. Ez viszont roppant munkaigényes, ígv az ilyen ajtólap gyártása nekünk nem fizetődött ki. Mindkét rács esetében a leve_ gő a hőszigetelő anyag. A mi ajtónk tőkés import alapanyag kiválasztásával fokozott hőszigetelést biztosít, anyagtakarékos és termelékenyen gyártható. * A szabadalmi bejelentést a múlt év szeptemberében tették meg az Országos Találmányi Hivatalnak. A KERMI is meg. vizsgálta az új ajtólapot, szak- véleményük lényege: engedélyezik forgalomba hozatalát. A három megrendelő idén 2500—3000 ajtólapra tart igényt, ezzel a mohácsi Épszöv dunaszekcsői asztalosüzeme teljes kapacitással dolgozhat. A székgyárnak éves szinten 30 millió forint értékben készítenek alkatrészeket, de ez a nagy megrendelés szinte egylábassá teszi az asztalosüzemet, és így az Épszövöt is. A szövetkezet vezetője nem rejti véka alá, termelési biztonságra töreksze_ nek, ezért is szeretnék felfuttatni ajtólapgyártásukat. * A fűzfői Nitrokémia válasza is jól példázza, hogy a nagy cég is tehet engedményt a „kicsinek”, ha az számára is elő. nyös. A nikecellt gyártó Nitrokémia többek között 30 és 40 milliméteres vastagságban is készíti a lapokat, ám ezek egyike sem felelt volna meg a mohácsiaknak, mert az ajtólap vastagsága a szabvány szerint 44 milliméter. A mohácsiak kér. ték a fűzfőieket, hogy gyártsanak nekik 36 milliméter vastagságú nikecell lemezeket, ami a két farostlemez közé ragasztva és préselve kiadja a kívánt vastagságot. Fűzfő készségesen teljesíti a mohácsiak kérését. Farostlemezt ad a MOFA. Az ajtólap keret, szerkezetéhez szükséges fenyő fűrészáru —, ha időnként akadozik is az ellátás — beszerezhető. Kuti Géza két újabb megoldáson töri a fejét: — Idővel a fenyő fűrészárut is ki akarjuk váltani, folynak a kísérleteink, biztatóak az ered. mények. Az ajtólapgyártás meggyorsítására pedig több- emeletes hőprést kívánunk beszerezni. Műszaki barátaimnak már felvetettem az ötletet. * Ha megkapják a találmányi védettséget, az mindenképpen Kuti Géza a laminált borítású új ajtólappal sokat hoz az Épszövnek. Ha szabadalmazott eljárásukat átveszik a belső ajtókat gyártó nagy cégek is, akkor azok is jól járnak. Hogy mennyi tőkés importból származó papírrácsot lehet megtakarítani? Rengete. get. Nem beszélve a nikecelles ajtók lényegesen jobb hőszigeteléséről és jobb szilárdságáról. Egyébként natúr és laminált farostlemez borítással, job. bos és balos ajtókat készítenek, a megrendelők kívánsága szerint. * Idén 2500—3000 darabot gyártanak. Egy éve még más cégektől vették az ajtólapot. Irta, fényképezte: Murányi László A dunaszekcsői üzem orsós hidegprésén lassú a munka, ehelyett terveznek többemeletes hőprést Miből fejlesszen a kisiparos? Három lehetőség, nem mindenki ismeri Aki többre vágyik, magának is áldoznia kell Bakó László pécsváradi kisiparos A rakodógépek, emelődaruk, markológépek „lelke" a hidraulikus UT-szelep. Ha az elromlik, az üzemeltető kénytelen kidobni és újat beszerezni. Igen ám, de az ilyen gépek többsége nyugatról származik, tehát a hidraulikus UT-szelepek beszerzéséhez is deviza kell. Ez késztette arra két éve a pécsváradi Bakó Lászlót, hogy kisiparosként a hidraulikus UT- szelepek felújításával foglalkozzék. Van munkája bőven, tevékenységével az ország na. gyón sok vállalatát segíti ki, forintért — és nem valutáért — újítja fel a hidraulikus UT- szelepeket. Mo5t mégis úgy véli, hiába kopogtatnak nála újabb megrendelésekkel, azoknak nem tud eleget tenni. — Tőke nélkül éveken át csak toporogni lehet, de fejleszteni nem. Hogyan fejlesz- szek, ha az adóelőleg elviszi a pénzemet? Tavaly októberben kérvényeztem, csökkentsék az adóelőlegemet, hogy maradjon tőkém a fejlesztésre. Válasz azóta sem érkezett. A teljes felújítás az új ár 12 —25 százalékába kerül. Megrendelői az általa felújított hidraulikus vezérlések minőségével és költségével maximálisan elégedettek. — Szükségem lenne keménységvizsgáló berendezésre és esztergapadra, hogy ne legyek senkinek kiszolgáltatva. De honnan, szerezzem a szükséges 160 ezer forintot? Előre kellene a pénz a fejlesztésre és nem utólag. * A KI ŐSZ Baranya megyei tit. kára, Hajós Ferenc elöljáróban leszögezi, hogy az adóból nem lehet elengedni, azt ki kell fizetni. — Milyen lehetősége van a kisiparosoknak a termelésfejlesztésű beruházásokra? — Három lehetőség közül is választhatnak, tehát nem ilyen sötét a helyzet. Az a tény, hogy állami vállalat, szövetkezet, kisiparos vagy magán- személy beruházásba vág, annak összegét vagy kölcsön kéri, vagy kigazdálkodja. Az első lehetőség: az adóköteles jövedelemből minden kisiparos adómentesen képezhet műszaki-fejlesztési alapot, amit akkor vesz igénybe, amikor neki arra szüksége van. Tehát saját tőkéből van lehetőség termelőeszköz-beszerzésre, műhelykorszerűsítésre. A műszaki-fejlesztési alapra szánt összeget adómentesen befizetheti a KIOSZ megjelölt számlájára, az ösz- szeg utón 3 százalékos kezelési díjat fizetve. Év végén az adóbevallási íven bevezeti, hogy mekkora összeget fizetett műszaki-fejlesztési alapra a tiszta, adózás alapját képező jövedelemből, és ez után adóznia sem kell. — Másik lehetőség? — Nagyobb beruházási ösz- szeg esetén kölcsönt kér az OTP-től, ehhez szükséges a KIOSZ megyei titkárság és az adóközösség javaslata. A törlesztése természetesen a kisiparos tiszta jövedelméből történik. Az OTP-kölcsönből is képezhető műszaki-fejlesztési alap, így az is adómentes. Várható, hogy kedvező változások következnek be a műszaki-fejlesztési hitelek folyósítása terén. — És a harmadik? — Az is járható út, s talán a legszerencsésebbnek lehetne mondani, hogy a munkát adó vállalat tőkét vagy eszközt adna át a neki dolgozó, fejleszteni kívánó kisiparosnak. Sajnos, a vállalatok anyagi lehetőségei is eléggé behatároltak. Pedig, ez a forma mindkét fél. nek előnyös lenne. — Ismerik-e ezeket a lehetőségeket a kisiparosok? — Sajnos nem eléggé. Tavaly Baranyában 49 kisiparos majd 2,5 millió forintot utalt át a KIOSZ műszaki-fejlesztési alapjára. Igaz, ebből majd 800 ezer forintot vissza is kértek műszaki fejlesztésre. A lehetőségekről a KIOSZ Értékesítő és a Kisiparos Újság rend. szeresen tájékoztat, az információ más csatornákon is eljut a kisiparosokhoz. M. L. HÉTVÉGE 5.
