Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-21 / 80. szám

1984. március 21., szerda Dunántúli napló 5 Beruházni, okosan Szélesebb kör a hitelezésben Nagyobb figyelem a kisebb vállalatok és szövetkezetek elképzeléseire Sajnos, vállalataink és szö­vetkezeteink mára leszoktak ar­ról, hogy kisebb horderejű, de mégiscsak haszonnal kecsegte­tő beruházásokra, mondjuk anyagmegtakarító technológiai megoldásokra, hulladékhaszno­sításra hitelért és támogatásért kopogtassanak a bankban, ho­lott éppen az ilyen fejleszté­seknek jött most el az ideje. És eljött az idejük a kisebb és közepes nagyságú vállalatok­nak, szövetkezeteknek, társulá­soknak, melyek eddig a hite­lezés tekintetében háttérbe szo­rultak a nagy vállalatokkal szemben. Hogy az épkézláb fej­lesztési elképzelések felszínre kerüljenek, ebben már a bank is közvetlenül részt akar venni, újabban közösen is kockázatot vállalva. A jövőben oedia még inkább ezt az utat kívánja jár­ni. íme, egy kiragadott gondo­lat abból a magvas, nagy ér­deklődéssel kísért előadásból, melyet Báqer Gusztáváé, az Állami Fejlesztési Bank üqyve- zető igazgatója tartott fejlesz­tési és támoqatási politikánk­ról a hátralévő 80-as években. Az előadásra a tudományos he­tek keretében, a Magyar Köz­gazdasági Társaság rendezvé­nyeként tegnap délután került sor a Magyar Nemzeti Bank meavei igazaatóságának szék­házában. Néhány részlet az ÁFB üqyvezető igazgatójának eszmefuttatásából. Nem hálás dolog manapság a beruházásokról beszélni, hosszú évek óta kényszerűen visszafogtuk a beruházásokat. A hetvenes évek végén hirdet­tük meg, hogy új növekedési pályára lépünk, azóta sok min­den változás történt a gazda­ságpolitikában, a beruházás- politikában, de sajnos nem kö­vetkezett be az óhajtott struk­túra-változás, a jövedelemien melő képességben nem sikerült előrelépnünk, a termelésben és a beruházásokban nem történ­tek olyan változások, melyek megalapozták volna egy len­dületesebb fejlődés alapjait. A beruházásokban ugyan to­vábbi csökkenés nem lesz, de az elkövetkezendő 3—4 évben nemigen számíthatunk a növe­kedésükre sem. A feladat az, hogy ami pénzünk van, azt sok­kal okosabban fektessük be, a tőkét forgassuk. Ezzel kapcso­latosan Báger Gusztávné sok­féle utat-módot, elképzelést is­mertetett. Maradjunk most a kis és kö­zepes nagyságú vállalatok ás szövetkezetek hitelezésének kérdésénél. Előtérbe kell he­lyezni és támogatni termék­szerkezet-váltó, jövedelemte­remtő fejlesztési elképzelései­ket, nagyobb sazbadságot ad­ni az ebben való döntéseiknek, ezzel együtt nagyobb felelőssé­get vóllaltatni. Kedvezményezik például az olyan törekvéseket, melyek az élelmiszeripar ver­senyképességének növelése ér­dekében a háttéripart erősítik, beleértve ebbe a körbe a tsz melléküzemágakat, társuláso­kat, kisipart. A bank továbbra is hitellel támogatja az ésszerű anyaggazdálkodással, a hulla­dékok hasznosításával kapcso­latos fejlesztési elképzeléseket, s itt annál is inkább zöld oz út, mivel az erre szolgáló kerete­ket tavaly sem merítették ki a gazdálkodók. Ebben a sorban érdekes hír: az Állami Fejlesz­tési Bank a közelmúltban közös kis bankot hozott létre ez OKISZ-szal és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­riummal, továbbá, hogy orszá­gunk belépett az IFC-be — ez a Világbank leányintézménye —, ezzel újabb hitelezési lehe­tőség nyílt a szövetkezeti szek­tor, sőt a gazdasági munkakö­zösségek, a magánkisipar ré­szere is. M. Z. Jó évet zárt a véméndi Hunor vadásztársaság A tízezer hektáron gazdálko­dó 49 vadász teljesítette az egy évvel ezelőtt meghatározott fel­adatokat. Kilövésre került 57 szarvas, 32 őz, 36 vaddisznó, 160 fácán, 6 szalonka, 50 réce és 10 vadliba. Megfelelően gondoskodtak a hosszú tél miatt a vadak ete­téséről, és még február végén is juttattak ki takarmányt a vadetetőkhöz. Az ősszel NSZK- ból is vadásztak a területen vendégvadászok, akik elégedet­tek voltak a trófeákkal. A tár­saság pénzügyi bevétele is nö­vekedett. A zárszámadó köz­gyűlésen tárgyjutalomban ré­szesítették a legeredményesebb vadászokat és meghatározták az idei tervet. Schweitzer Antal vadászmester az őzállomány javulásáról számolt be és az idén több őz kilövését tervez­ték. Gondot fordít a társaság a nyúlállomány gyarapítására, az Alföldről vásároltak nyulakat gyarapítás céljából. A dúvadak közül 46 rókát lőttek a társaság tagjai. Eb­ben az évben is tovább foly­tatják a tervszerű vadgazdálko­dást, a létesítmények karban­tartását, a külföldiek vadász­tatását, az őz-, a nyúl- és a fácánállomány növelését, hogy tagjai a nagyvadakon kívül is minél több örömet és sikereket érjenek el a vadászat területén, ami egyben igen komoly nép- gazdasági haszonnal is jár. L. T. Koszorúzás a Köztársaság téren A hagyományos március 21-i koszorúzásra ma délelőtt 10 órakor kerül sor a pécsi Köztársaság téren, a KISZ Pécs városi Bizottsága ren­dezésében. 11 órakor kezdő­dik egy országos akció: a „Riadó 1965—84", s ennek keretében a megyei úttörőket is riadóra hívja föl a KISZ Komló városi Bizottsága. Szintén hagyomány, hogy minden évben megkoszorúz­zák március 21-én a sásdi di­rektóriumi emléktáblát. Erre az eseményre ma délütán 2 órakor kerül sor. 15 órakor kezdődik a pécsi Ifjúsági Házban a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának megyei kitüntetési ünnepsége. A mo­hácsi Ifjúsági Házban 15 óra­kor kezdődik az ünnepi hon­ismereti foglalkozás, majd 16 órakor koszorúzzák meg Mo­hácson a Vörösmarty utcai emléktáblát. S végül 18.30- kor Komló is koszorúzás szín­helye lesz: a Kun Béla szo­bornál emlékeznek meg már­cius 21-ről. Magyar és szovjet egyetemi oktatók közös tanácskozása A magyar és szovjet felső- oktatási intézmények marxiz­mus—leninizmus tanszékeinek vezetői négynapos, közös sze­mináriumot tartanak hazánk­ban. A hétfői, budapesti együt­tes program után tegnap há­rom helyszínen találkoztak a három különböző szakterület szovjet és magyar képviselői. A filozófia szekciót Szegeden, a tudományos kommunizmus (szocializmus) szekciót Miskol­con, míg a politikai gazdaság­tan szekcióit Pécsett tartják. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában dr. Zinhober Fe­renc professzor, a szekció el­nöke, a JPTE Közgazdaságtu­dományi Karának tanszékveze­Több volt a hit, mint a bizonyosság A veterán elnökök egy csoportja a sásdi találkozón Erb János felvétele Nyugdíjas tsz-elnökök baráti találkozója Sásdon Sötét öltönyök, őszbe vegyült fejek, hol pirospozsgás, hol hal­ványabb ránc szabdalta arcok, érdeklődő, s egyben meghatott tekintetek. A volt sásdi járás már nyugdíjas tsz-elnökei, akik­nek nagy része még a tsz-szer- vezés hőskorának rajtjánál együtt indult, hogy a számukra létfontosságú kisebb, nagyobb földjüket, állataikat, szerszá­mukat, és nem utolsósorban szaktudásukat az elsők között vigyék a közösbe, mely új út végét még maguk sem látták, ahol nagyobb volt a hit, mint a bizonyosság — most megté­rített fehér asztaloknál ülnek. Kissé elfogódottan üdvözlik egymást, egy mosolygós fejbic. centéssel, vagy egy kurta kar­jelzéssel. Komótosan töltenek a borból, majd koccintások, fél­mondatok törik meg az előbb még ünnepélyes csendet. Bele­hallgatok beszélgetésükbe. — Még most is szeretnék dolgozni — mondja Hársfaival Imre, az egyházaskozári Hala­dás Termelőszövetkezet hét éve nyugdíjba vonult elnöke. — Nagyon örülök, hogy meghív­tak, a megbecsülést, a tisztele­tet érzem, ami nagyon jólesik. — Emlékszem, amikor apám szántott, és az eke kihányt az út szélére egy földdarabot, ő még azt is visszadobta, olyan drága volt nekünk, és ezt a föl­det adtuk be a közösbe. Nem volt könnyű — meséli Máté László, a volt vásárosdombói tsz nyugdíjas elnöke. — Na­gyon megható ez a mai dél­után, szeretném, ha máskai is találkozhatnék ilyen körül­mények között volt barátaim­mal, munkatársaimmal. Ez is volt a célja a baráti összejövetelnek. Tegnap dél­után rendezte Sásdon, a tsz éttermében a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya. Az ebéd­del összekötött találkozó mó­dot nyújtott arra, hogy negyven nyugdíjas tsz-elnök egyrészt képet alkothasson a termelő- szövetkezetek mai eredményei­ről, gondjairól, munkafeltéte­leiről, másrészt, hogy megkö­szönjék ünnepélyes keretek kö­zött még aktív munkaéveik ál­dozatkészségét, hitüket, hogy merték vállalni azt a korszak­alkotó, fizikumot, idegállapotot telőrlő úttörő munkát, melynek eredményeit ma már mindenki ismeri, dicséri, köszöni. Az idős emberek körében tiszteletükre megjelent és be­szélgetett a találkozón Gallusz József, az MSZMP Komló vá­rosi Pártbizottságának első tit­kára és dr. Álló Miklós, a Ba­ranya megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője. P. L. Rablásért 6 év szabadságvesztés A szigorúnak tetsző ítélet magyarázata: a vádlott nem először állt erőszakos bűn- cselekmény elkövetése miatt bíróság előtt. Az 1944-ben született s Pogányban lakó Orsós Istvánt először 1974- ben vonták felelősségre sú­lyos testi sértés miatt. Két év múlva visszaesőként ugyan­ezért ítélték el, 1982-ben sú­lyos testi sértés kísérletéért kapott börtönbüntetést, ahon­nan múlt év júliusában sza­badult. Legutóbbi bűncselekményét — amelyet múlt év szeptem­ber 9-én követett el — akko­riban ismertettük lapunkban, így csak dióhéjban: az ezen az estén meglehetősen ittas Orsós taxival vitte haza Pécs­ről Pogányba két kislányát. Kötözködő hangulatban volt, sehogyan sem tudott a vitel­díjban megegyezni a taxis­sal, végül is késsel adott nyomatékot szavainak. Az ügy végére Orsós nővére tett pontot, oki a szóváltást hall­va kijött az utcára, kifizette a gépkocsivezető által kért 150 forintot. A taxis azonban feljelentést tett. Orsós ügyét első fokon a Pécsi Városi Bíróság tárgyal­ta, és még a múlt év novem­berében meghozta ítéletét: rablás miatt hat év szabad­ságvesztés. Fellebbezés foly­tán a Baranya Megyei Bíró­ság hozott ítéletet, helyben­hagyva az első fokú döntést, illetve kiegészítve azt, mert — mint az indoklás hangsú­lyozza: „közforgalmú közle­kedési vállalat alkalmazottai­val egyenlő elbírálásban ré­szesülő taxivállalat alkalma­zottjával szemben követte el a bűncselekményt", s ez a súlyosbító okok között külö­nös hangsúllyal esett latba — megállapította a bíróság, hogy a rablás mellett Orsós István a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűn­tettét is elkövette. M. A. Bolgár barátsági napok A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottsága béke és barátsági programjának e hét elején zajló bolgár rendezvé­nyei alkalmából hétfő óta Ba­ranyában tartózkodó bolgár küldöttség, Alekszandar Decsev vezérőrnagy, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövet­ségének katonai és légügyi at­taséja és Ivan Pejkovszki, a bu­dapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója látogatásuk utolsó napján, teg­nap délután megkoszorúzta a harkányi bolgár katonai teme­tőben a hősök emlékművét. Ezt követően a küldöttség elláto­gatott az I. Bolgár Hadsereg harkányi múzeumába. Ugyan­csak a délután folyamán a bol­gár vendégek a siklósi Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál ré­tegtalálkozón vettek részt, ame­lyen Alekszandar Decsev ve­zérőrnagy tartott előadást az I. Bolgár Hadsereg 1944—45-ös Dráva menti felszabadító har­cairól. A bolgár barátsági napok utolsó eseménye az egerági művelődési házban megrende.- zett barátsági est volt, ahol Ivan Pejkovszki, a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékozta­tó Központ igazgatója tartott előadást a Bolgár emberek harca a békéért címmel. tője mondta a megnyitó beszé­det. Utalt arra, hogy a mosta­ni tanácskozás egyik állomása a két párt és a két állam együttműködésének. Ezután V. V. Radajev professzor, a Moszkvai Állami Egyetem Ter­mészettudományi íKar politikai gazdaságtan tanszékének ve­zetője tartott előadást „A szo­cializmus gazdasági elmélete fejlesztésének aktuális kérdései és visszatükröződésük a politi­kai gazdaságtan c. tárgyban a szovjet felsőoktatási intézmé­nyekben" címmel. Referátumá­ban megemlítette, hogy a szovjet egyetemeken 160 órá­ban tanítanak politikai gazda­ságtant, majd részletesen szólt a „fejlett szocializmusnak, mint a népgazdaság történeti periódusának" időszerű fel­adatairól. A pécsi szekció további teg­napi előadói (Mihalik István, V. D. Kamajev, Zinhober Fe­renc) a politikai gazdaságtan oktatás aktuális elméleti és módszertani kérdéseiről mond­ták el véleményüket. Az elő­adásokon részt vett L. A. Ka- nyiscsenko, az Ukrán SZSZK felsőoktatási miniszterhelyette­se, valamint több pécsi okta­tó is. A program ma délelőtt to­vábbi előadásokkal folytatódik, majd a résztvevők meglátogat­ják a dunaszekcsői termelőszö­vetkezetet. A magyar és szov­jet felsőoktatási intézmények marxizmus—leninizmus tan­székvezetőinek közös szeminá­riuma csütörtökön Budapesten plenáris üléssel fejeződik be. Bozsik L. Vita egy könyvről Padovától Trianonig Hézagpótló művel gya­rapodott az 1918—20-as évekről szóló történelmi munkák sora. Ormos Má­ria professzor, a Janus Pannonius Tudományegye­tem történelem tanszéké­nek egyetemi tanára — közelmúltban megjelent könyvének vitáját tartották tegnap délután a Pécsi Akadémiai Bizottság szék­házában. Csupán az elmúlt évti­zedben váltak hozzáférhe­tővé a kutatók számára azok a titkos politikai do­kumentumok, amelyek alapján részletesebb, pon­tosabb és mélyebb össze­függésekben láttatni tudó történelemírást végezhet­nek e tudomány szakem­berei. Ormos Mária „Padová­tól Trianonig” című leg­újabb könyvében —• amely az 1919—20-as évek béke- szerződéseit tárgyalja — a francia kormány szerepét vizsgálja a Magyarország­gal kötött békének a meg­születésében. A mű azt a bonyolult összefüggésrend­szert mutatja be részletek­be menő elemzéssel, amely az első világháború után alakult ki Európában, s melyben a francia politi­kának döntő, meghatározó sz„erepe volt. Meghatározó, de nem kizárólagos —• mint ahogy azt Alfred Low amerikai történész már 1963-ban kijelentette, vi­tába szállva az addigi ha­gyományos nézetekkel. Ormos Mária könyvének vitáján elsőként a szerző adott rövid tartalmi össze­foglalót a műről, majd Herczegh Géza professzor, a Jogi Kar dékánja, és Polányi Imre, a JPTE tör­ténelem tanszékének veze­tője méltatta a rendkívüli objektivitásra törekvő mun­kát. Csefkó Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom