Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-17 / 76. szám
Hogy szebb legyen a falunkI Már a régi rómaiak is.. . — kezdhetném a riportot, amiben Mozsgó 1984-es tavaszáról szeretnék számot adni. Igen, már a régi rómaiak is megtelepedtek Pannónia tartomány e dombok között rejtőző táján. A helytörténeti gyűjtemény tájékoztat erről. Egy térkép tünteti fel, hogy a gyűj- tőutak során a környék mely részén találtak római kori lelet- anyagot. A szigetvár—kaposvári útról Almáskeresztúr felé tartó út Mozsgónál egyoldalas; az utcák észak felé úgy ágaznak „fel", mint egy fésű fogai. Kettő — az Árpád és a Kolozsvár utca — között most egy újabb van születőben. A gyanútlan szemlélő is sejti, miről lehet szó. Mert ugyan miért lenne villanyoszlop-sor a kertek alján, két házsor között félúton? Negyven építési telek, amit a tanács közművesített (villanynyal, vízzel), a telkek pedig magánkézből cserélhetnek gazdát, hiszen a tanácsnak nincs pénze a kisajátításra, — az útépítést idén elkezdi —, csak előírása arra, hogy a megvételt követő két éven belül beépítsék azokat. A negyven telket az optimizmus jelképének is tekinthetjük, minthogy Mozsgón — amely az aprófalvas Baranyában ma is tekintélyes lélekszámú településnek tekinthető — a lakosság létszáma csendes egyhangúsággal fogy az utóbbi évtizedekben. 1949-ben 1466an éltek itt, 1960-ban 1264-en, napjainkban pedig 1076-an. Évente átlagban tizeneggyel kisebb a lélekszám; csakhogy a 35 évből az első 11-ben évi tizennyolc, az utóbbi 24 évben pedig mindössze évi nyolc fő volt a fogyatkozás. A miért?- re Varga József vb-titkár előbb tanácstalan, aztán megjegyzi, hogy annyi elköltözés azért nincs, hogy annak a számlájára írhatnák a csökkenést ha pedig elköltözik valaki, a házát rendszerint megveszik. Aztán azt is megjegyzi, hogy az iskolában most elég jó a létszám, de a jelek szerint itt is csökkenni fog a tanulólétszám. Hát akkor? Mozsgó közepén szép, védett parktól övezetten áll a volt Batthyány — utóbb Biedermann — kastély, jelenleg szociális otthon. A viszonylag csekély számú népességfogyatkozásra talán ez is magyarázat. A tagadhatatlanul meglévő elvándorlás a csökkenő népszaporulat és a szociális otthonnak a község törzslakosságáénál kétségkívül nagyobb halálozási arányszáma együttesen okozhatta a közel félezernyi csökkenést. * Milyen falu is Mozsgó? Ha azt mondom: csinos, takaros — egyáltalán nem túlzók. A fésű fogai mentén ízléses há4. HÉTVÉGE zak, többségük új, modern, az elmúlt pár évtizedben épült, s tulajdonképpen az új magyar falukép azon alkotó elemei, amelyek a városias életforma hordozói. Ezek a mozsgói házsorok aszfaltozott utat virággal, bokorral szegélyezett járdát kísérnek. Ama fésűfog kezdeténél, ahol a kastély is van, az utak találkozásánál az egykori uradalomhoz tartozó házak sorakoznak. Lengyeltóti János nyugalmazott tanító és aktív helytörténész magyarázza, hogy az egyik volt cselédházból lett a falumúzeum, s hogy a volt intézői lakot meg a többi néhány házat annak a mintájára szeretnék felújítani, kifesteni. Mitagadás: rájuk is fér! A múzeum melletti nagy udvar most romhalmaz. Minden felesleges tákolmányt elbontottak, s a jobb sorsra érdemes területből játszótér lesz. Vélhetően társadalmi munkával. A vb-titkár megerősíti: ,,Ha van szervezés, szívesen dolgoznak a mozsgóiak a faluért. így született az óvoda is. A jelentős társadalmi összefogás értéke elérte az egymillió forintot." Megtudom azt is, hogy nem lebecsülendő a tsz közreműködése sem: évente 40 ezer forintot utal ót művelődési és sportcélokra, és sokféle munkával is segíti a községet. És mit tud önerőből tenni a tanács? Tavaly megszületett a falumúzeum, aztán a könyvtár. Ugyancsak tavaly fogtak hozzá az új orvos- és védőnői lakás és a rendelő építéséhez; a ház tető, illetve födém alá került még az ősszel, mivel éppen akkor nem sikerült cseréphez jutni, amikor kellett volna. Most, tavasz előtt így áll a ház az út mentén egy rossz téglakerítés mögött. Idén két pedagóguslakós építését kezdi a tanács kijáró tanítók letelepítése érdekében. * A helybeni munkavállalási lehetőség viszonylag nem sok. Első számú foglalkoztató természetesen a termelőszövetkezet, és többeknek ad munkát a Szigetvári Áfész faipari üzeme. A többség azonban Szigetvárra jár, a konzervgyárba, a cipőgyárba, a Mezőgéphez. Ennek a hatása itt is érződik a közéletiségen. Pl. a KISZ- ben is csak a hétvégeken pezs- dül az élet, amikor mindenki otthon van. A február 27-i falugyűlésen azért elég sokan jelentek meg, s több mindent szóvá is tettek, főleg az ellátást illetően. A férfiak például azt. hogy gondot jelent a nyi. ratkozás, amióta a szigetvári szövetkezet a ráfizetésessége miatt megszüntette férfí-női fodrászatát. Az utóbbit illetően a hézag hamar eltűnt: a mozsgói hölgyek frizuráját a falumúzeum épületében levő maszek fodrász gondozza. De a férfiak? A felszólalás nyomán elintéződött, hogy a szociális otthonba hetenként kijáró föd. rósz ellátja a nyiratkozni óhajtó falubeli férfiakat is. Valóban ez lenne a megoldás? Hézagpótlónak bizonyára. Mások azt tették szóvá, hogy az áfész-boltban kevés az iparcikk és — miért éppen ezt a kettőt emelték ki? — még borjúkötélért, meg szemétlapátért is a városba kell menni. A község nagyobb részét ellátó magánkereskedő azonnal lépett, és mindkét hiányolt árucikk azóta is kapható nála. * Nem lenne teljes egy mozsgói riport a község két érdekes személyiségének az említése nélkül. Lengyeltóti János már megjelent egy villanásra, hozzá térek vissza először, pontosabban ahhoz a különleges, és sok értéket tartalmazó hely- történeti magán gyűjteményhez, amely a magányosan élő idős férfi otthonát uralja. Mily nagy kár, hogy ezeket a por lepi, s csak alkalmi, külön megtisztelt vendégek láthatják. Stocker György vékony termetű, erő$ szemüveget viselő bácsi, akinek a keze alól csodálatosan szép fafaragvá- nyok kerülnek ki: ülőkék, fokosok, pipák, tükörkeretek .. . Különlegesen gazdag népi formavilág, s őszinte meglepetést kelt a látogatóban, hogy az őstehetség alig egy évtizede bontakozott ki nála. Magyar- lukafáról származott ide; lehet, hogy a hely szelleme érlelte benne a fiatalon magába szívott tudást? Hársfai István Az adatbank beépül a rendelők munkájába Lerövidíteni a beteg útját Foglalkoztató a súlyosan fogyatékos gyermekeknek Az egészségügyi alapellátás széles rétegeket érintő probléma. Nem közömbös, hogy a Pécs városi Tanács egészség- ügyi osztálya milyen tennivalókat határozott el a lakosság egészségügyi ellátásának további jdvítása érdekében. Dr. Szilasi Annától, a Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetőjétől kérdeztük: milyen feladatok megvalósítását tűzték ki célul ez évre. — Nagyon fontos a betegségek kialakulásának, vagy súlyossá válásának a megelőzése. E célt szolgálják a széles körű szűrővizsgálatok. Az elmúlt évben a számítógépes rendszerbe betáplált adatbank rendkívül jó eredményeket hozott, ezt akarjuk továbbfejleszteni. Szeretnénk, ha a rendszer beépülne a gondozóintézetek és a körzeti orvosi rendelők munkájába. Ez természetesen nem megy máról holnapra, sok előkészítő munkát igényel, de 84-ben már jelentős lépéseket kívánunk tenni. — Sokan panaszolják, hogy egy-egy orvosi vizsgálatra esetenként sokat kell várakozni és emiatt 1 vagy 2 teljes munkanapjuk is kiesik. • — Épp ezért tűztünk ki célul olyan intézkedéseket, hogy a betegeket a lehető legkevesebb vizsgálattal és ide-oda küldözgetéssel, de a legjobban és leggyorsabban lehessen meggyógyítani. Azt akarjuk elérni, hogy a gyógyító munka legnagyobb része az alapellátásban, vagyis a körzeti orvosi rendelőkben történjen, Ameny- nyiben további szakrendelésre kell küldeni a beteget, a körzeti orvos ne tudja le ezzel a munkáját. Az lenne a jó, ha továbbra is figyelemmel kísérné. Ha kórházi kezelésre, vagy kivizsgálásra utalják, akkor is. Ezért szerveztük a szakmai napokat, ahol a körzeti orvosok, a klinikák, kórházak osztályainak munkájában alkalmanként részt vehetnek. Amennyiben a beteg kórházi ellátásra nem szorul, a szakrendelésről kapott diagnózissal és ajánlott terápiával a körzeti orvos végezze a továbbiakban a gyógyítást. Ezzel persze a körzeti orvosok munkájának a minősége megváltozik, több döntés és gyógyító tevékenység hárul rájuk. A Pécsett dolgozó körzeti orvosoknál nem jelent problémát, szakmailag valamennyien alkalmasak erre, és ez az igényeikkel is megegyezik. Ahhoz, hogy a beteg útját valóban lerövidítsük és ezzel a gyógyulását gyorsítsuk, jobban meg kell szervezni az egyes intézmények együttműködését. Jelenleg sok helyen végeznek azonos vizsgálatokat és sokszor esetlegességen, vagy ismeretségen múlik, hogy a beteg éppen hova megy. Meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, az egyes intézmények munkáját differenciálni kell. Ez alatt azt értjük, hogy bizonyos vizsgálatokat egy bizonyos helyen végeznének csak el, ott, ohol erre a legjobb feltételek megvannak. Jó példa erre a POTE központi kémiai loboratóriuma és a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézet laboratóriuma közötti együttműködési megállapodás. Egy bizonyos vérvizsgálatot csak az egyik helyen, míg egy másikat a másikon végeznek el. A bárhol levett vért e szerint irányítják egymáshoz. — A nemrég lezajlott, az egész megyére kiterjedő egészségügyi vizsgálat foglalkozott a rehabilitációs tevékenység fontosságával. — Nagy feladatokat tűztünk ki idén a rehabilitáció területén. Először talán azt említeném, hogy a múlt évben megvalósítottuk a súlyosan fogyatékos gyermekek bölcsődei és óvodai ellátását. Itt hat-nyolcéves korig foglalkoznak a gyermekekkel. A felnőtt foglalkoztatóba pedig/ csak 14 évtől lehet felvenni őket. A közbeeső idő kiesik, ezekkel pillanatnyilag nem tudnak mit kezdeni. Szeretnénk a művelődési osztállyal közösen létrehozni olyan intézményt, ahol a nyolc-tizennégy év közötti úgynevezett képezhetetlen gyermekeknek biztosítanánk ellátást és a lehetőségekhez képest további képességfejlesztő foglalkoztatást. Mindenképpen szeretnénk a valamilyen okból megváltozott munkaképességű, rehabilitált felnőttek foglalkoztatási lehetőségeit is kibővíteni. Most épül egy 500 négyzetméteres új üzemcsarnok a Tüzér utcában, ahol már ez évben megindulhat a differenciált munka aszerint, kinek milyen okból károsodott az egészsége. Tervezzük például, hogy a foglalkoztatottak egy részét számítógépes adatfeldolgozásnál is alkalmazzuk majd. Lehetővé szeretnénk tenni, hogy például az a bányász, aki a szilikózis miatt nem mehet visz- sza eredeti munkahelyére, a szociális foglalkoztatóban új szakmát tanulhasson és szakmunkásvizsgát is tehessen. Sarok Zsuzsa Számitógépbe táplálják a betegek adatait a pécsi Munkácsy utcai rendelőintézetben Fotó; Proksza L. A kaposvári nyomda megrendelésére készítenek igazolványtartó tasakokat a pécsi Szociális Foglalkoztatóban. Fotó: Läufer László Rangot az alapellátásnak MOZSGO
