Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-29 / 59. szám

1984. február 29., szerda Dunántúlt napló 5 A délalföldi hócsatában részt vett katonák munkájának elismerése Czinege Lajos hadseregtá- bornok, honvédelmi miniszter kedden a Honvédelmi Minisz­tériumban elismeréseket adott át azoknak a katonáknak, akik a februári rendkívüli téli időjá­rás miatt az ország délkeleti részén kialakult, súlyos hely­zetben példamutató és áldozat­kész munkájukkal kitűntek a mentési feladatok végrehajtá­sában. A honvédelmi miniszter ez alkalomra kiadott elismerő pa­rancsában hangsúlyozta: a rendkívüli helyzetben néphad­seregünk kijelölt alakulatainak személyi állománya, a parancs­nokok, a sor- és tartalékos ka­tonák fegyelmezetten, áldozat­készen teljesítették feladatu­kat. 3 ezer 400 kilométer utat tisztítottak meg, 1800 tonna élelmiszert szállítottak, 627 személyt, 3 ezer 700 járművet mentettek ki a 'hó fogságából, 150 liter vért szállítottak élet­mentéshez, számos súlyos be­teget. gyermeket, szülő nőt ju­tattak el az egészségügyi in­tézményekbe. Czinege Lajos tolmácsolta a Központi Bizott­ság, a Minisztertanács köszö­netét és elismerését az áldo­zatos és megfeszített munkáért, a kimagasló helytállásért, kife­jezte személyes köszönetét is a feladat teljesítésében részt vett alakulatok parancsnokainak, tisztjeinek, tiszthelyetteseinek, a sor- és tartalékos állományú katonáknak, a polgár; dolgo­zóknak, a különböző szintű operatív bizottságok tagjainak, a hősies munkáról gyorsan és példamutatóan tudósító újság­íróknak, riportereknek és mind­azoknak, akik segítettek úrrá lenni a nehézségeken. Az elismerések átadásánál jelen voltak: Kovács Jenő, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese és a Honvédelmi Mi­nisztérium Katonai Tanácsának tagjai. Bizalmiak klubja a MÉV-nói Tegnap délután a Ságvári Endre Művelődési Házban a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottságának a kezdeményezésére bizalmiak klubja alakult. — Tulajdonképpen kísérletről van szó — mondotta dr. Roisz Andrásné, a vszb kulturális fe­lelőse. — Régóta keressük a megoldást, miképp segíthet­nénk, tehetnénk még tartalma­sabbá, eredményesebbé a szakszervezeti bizalmiak tevé­kenységét. Felelősségteljes munkájuk ellátásához — külö­nösen most, amikor az új szer­vezeti rendszert még csak ta­nulja a mozgalom — még több támogatást kell nyújtanunk. A szakszervezeti bizalmiak klub­ját ezzel a céllal hoztuk létre. A tervek szerint havonta tar­tunk majd foglalkozásokat. Bár a találkozók klub jellegűek lesznek, de nevezhetnénk fó­rumnak is ezeket. Minden al­kalommal egy-egy réteg prob­lémáiról, gondjairól lesz szó. A következő találkozóra például nő bizalmiakat hívunk meg. A tegnapi összejövetelen a fiatalok gondjairól, problémái­ról volt szó. S hogy ez sokakat érint, annak bizonyítására egyetlen adat. A vállalat bá­nyaüzemeinél dolgozók átlag- életkora 31—32 év. A találko­zón sok szó esett a lakáshoz jutás lehetőségeiről, a keretek­ről, a beilleszkedésről és ter­mészetesen — ami a vállalat egyik legnagyobb gondja — az új dolgozók megtartásáról. Nógrádi Gábor Jóhiszemű téves riasztás Környezetünk védelmében Hol helyezik el a továb­biakban a Pécsi Hőerőmű­ben keletkező pernyét? Miért ne lehetne erdeink védelme érdekében az elektromos ká­beleket a főidbe süllyeszte­ni, a további irtás meggát- lása érdekében? A szén­dioxid szennyezés mind na­gyobb károkat okoz tölgye­seinkben. A Beremendi Ce­ment- és Mészmű légszeny- nyezése továbbra is gondot jelent a környező mezőgaz­dasági üzemeknek. A kérdé­sekből és felvetésekből csu­pán néhányat ragadtunk ki, amelyek tegnap délelőtt hangzottak el a Baranya me­gyei Tanács Környezet- és Természetvédelmi Bizottságán elhangzottakból. A társadal­mi testület fontos napiren­deket tárgyalt meg, így töb­bek között a tanácsok leve­gőtisztaság-védelmi munká­ját tekintette át, tájékoztató hangzott el a veszélyes hul­ladékok elhelyezését szolgá­ló garé—bostai lerakóhellyel kapcsolatban, továbbá elfo­gadták az ebben az évben természetvédelmi célokra fel­használható összeget. A bi­zottsági ülést dr. Földvári Já­nos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettes, a Környe­zet- és Természetvédelmi Bi­zottság elnöke vezette. A megbeszélésen többek kö­zött részt vettek az Orszá­gos Természet- és Környezet- védelmi Hivatal képviselői is. Nem égett a pécsi színház A kéményben lévő korom gyulladt be Izgatott női hang hívta a szerkesztőséget tegnap délután 4 óra előtt néhány perccel: „Ég a színház! Már a Nádor előtt érezni le­hetett a szúrós, égett szagot, aztán a Kossuth Lajos utcán szirénázó tűzoltók haladtak el. Gibicsár Antal tűzoltó fő­törzsőrmester, megyei ügyele­tes: „15 óra 44 perckor érke­zett a jóhiszemű bejelentés, egy percen belül — a komlóia­kat is riasztva — öt kocsi in­dult útnak. Aztán a helyszínen tudták meg kollégáim, hogy nem történt semmi különös ese­MiiMlia barátság W& . ■ 5 ' • •• ' •’ • •• ' •'■ ' ­Szarvas Piroska művezető átadja a törzsgárda-oklevelet Laci és az asszonyok mény, csak a színház kéményé­ből a szokottnál nagyobb mennyiségű füst távozott.” A kupola melletti kéményt az utcáról nem lehet látni. Nem csodáljuk tehát dr. Nagy László és mások izgatottságát, ők ugyanis látva a füstöt, azonnal berohantak az Országos Filhar­mónia közeli helyiségébe és végül az iroda egyik alkalma­zottja hívta a tűzoltókat. — A kémény oldaláról lera­kodó kátrányszerű korom gyul­lad be időnként — mondja Schum János, a színház fűtő­je. Csak az utcáról nem látha­tó, hogy a kéményből dől a füst, s nem az épület ég. Felmegyünk a tetőre, a ku­pola mellett jól látható a bé­késen pöfékelő kémény, mely­ből szélcsendben a környékbeli házakat ellepi a füst. A tűzoltók távoztával lassan oszlik az aggódó tömeg. Sze­rencsére nincs semmi baj. Bozsik László Riport jelent meg egyszer a Dunántúl; Naplóban egy eger- ági fiatalemberről, oki tizen­éves kora óta bénán, tolókocsi­hoz kötötten él, s dolgozni akar, a szülői szereteten kívül más emberi kapcsolatra is vágyik. Alig jelent meg a ri­port, egy kesztyűgyári brigád azon nyomban felvette vele a kapcsolatot. A riport 1974. február 13-án jelent meg, a riportalany Horváth László volt, s a bri­gád a Hunor — akkor „csak” Pécsi Kesztyűgyár November 7-j szocialista brigádja volt. Tíz éve már... S a kapcsolat elevenebb, mint valaha. Tegnap délután rendkívüli brigádgyűlés volt Egerágon Horváthéknál, a tízéves kap­csolat megünneplése végett. Kettő kivételével valamennyi brigádtag ott volt, a család ugyanolyan szeretettel várta őket, mint a tíz esztendő alatt mindig. Névnapok, születés­napok, közös családi rendezvé_ nyék — többnyire természete­sen Egerágon —, amelyeken a szó igazi értelmében vett csa­ládi kapcsolat alakult ki kö­zöttük. Pedig — mint Vajai ló- zsefnétől. a jelenlegi brigád­vezetőtől megtudtam — időköz­ben bizony cserélődtek a bri­gádtagok de a kapcsolatot mindegyik új tag magától ér­tetődő természetességgel tette magáévá. Nem lehet ezen cso­dálkozni, hiszen tudják vala­mennyien, hogy Laci számára — bocsátassék meg az újság­írónak, hogy a 32 éves férfit csak így szólítja — az életet jelenti. Egy órával korábban mentem Laciékhoz, mint a brqád, s láthattam, milyen boldog izgalommal készül a találkozóra, s amikor megér­kezett a tucatnyi asszony, lány, azt is láthattam, hogy szinte kicserélődött ez a fiatal ember, Elkészült a Nyári Színház programja Prágai balett, pécsi dráma Elkészült a Pécsi Nyári Szín­ház idei műsorterve: június 20- án hetedik évadját kezdi meg a PNySz. A Szabadtéri Tónc- srín fő eseménye az idén a Prágai 'Kamara Balett produk­ciója lesz, az együttes vezető­jét, Pavel Smtíkot imár 'ismeri a pécsi 'közönség, hiszen készített koreográfiát a Pécsi Balett szá­mára. A lka marat)a lettek színhelye eddig a Barbakán volt. A Nyá­ri Színház Anna utcai székhá- zána'k udvarán azonban tavaly állandó játszóhelyet alakítottak Ifi, itt kerül Sor Eck Imre Do- naidók című balettjének felújí­tására, és a Hőha'íál című ka­marabalett premierjére: a ko­reográfia Eak Imre, a zene Posta Pál munkája. Folytatód­nak a balettmatinék a villányi szoborparkban. A tettyei romok szabadtéri színpadán a Baranya Tánc- együttes Szerelmek címmel mu­tatja be új, önálló estjét, és itt lépnek fel a törökországi test­vérváros, Kyta'hia táncosai. A sportcsarnokban ismét vendég­szerepei egy egzotikus népi együttes, ezúttal a tahitiak, akik azonban nem revüt, hanem fölklórt táncolnak. A Tettyén felújítják és átdolgozzák a ta­valy nagysikerű La Mancha lo­vagját. A Tettyén kerül színre (Bagossy László 'rendezésében) Sárosi István pécsi szerző Az ál­dozat című drámája, amelyhez az East együttes szerzett zenét. A Sz a b a dltéri T ámcszínen HusZka: Gül Baba című ope­rettjét Szegvári Menyhért ren­dezi, a szereplők többsége a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze, de szeretnék megnyerni egy-egy szerepre Pitti Katalint, Leblanc Győzőt, illetve Besse­nyei Ferencet. Az Anna udvar­aki e brigád jóvoltából szak­mát tanult, munkalehetőséghez jutott, önálló keresetre tett szert... Mindez milyen termé­szetes számunkra, s milyen hal­latlan jelentőségű annak, aki egyetlen lépést sem tehet a to_ lókocsi nélkül... Egy kedves rigmus, néhány szál virág, egy díszes cserép söröskorsó, egy üveg ital, sok­sok puszi, ölelés ... és egy ok­levél, amely tanúsítja, hogy Horváth László a Hunor Kesz­tyűgyár tízéves törzsgárdatag- ja, s ezt a gyár vezetősége 2000 forint pénzjutalommal tá­masztotta alá. A gyár elisme­rését Szarvas Piroska művezető adta át. Mit kívánhat ezek után az újságíró? Hogy még több tíz­évig tartson ez a kapcsolat, s hogy minél több szocialista brigád büszkélkedhessék ha­sonló emberi kapcsolattal. H. I. bon felújítják a Bóbita Báb­színház OperasaJáták című mű­sorát, majd — felnőtteknek — modern egyfelvonásos drámák bábszínpadra alkalmazott vál­tozatát mutatják be. A tavaly kezdett Legyen a vendégünk! sorozat vendéglátói az idén Pánti Nagy Lajos, Csordás Gá­bor és Pálinkás György pécsi költők leszinek. A nemzetközi zenei tábor szólóhangszeres és kamaraze­nekari zárókoncentjét is a Pécsi Nyári Színház rendezi az Anna udvarban, a nagyzenekari zá­róhangverseny a Szabadtéri Táncszínen Jesz, Ligeti András vezetésével. A PNySz program­ja július 28-án fejeződik be, ki­véve a tahitiak fellépését, amelyre augusztus 7-én 'kerül sor. G.T. Falugyűlés Megyefán 1984 a környezet­szépítés éve Megyefát hiába keresnénk a térképen; így nincs rajta. A bükkösdi felvéget nevezik így a helybeliek, s mivel a hétfő esti falugyűlésen csak így esett szó e környékről, magam is így nevezem. (Talán szebb, mint Bükkösd 2.). A helybeli magán- vendéglő zsúfolásig megtelt; ez alkalommal számolt be a taka­rékszövetkezet és az áfész is az éves tevékenységéről, majd Mátis István tanácselnök vála­szolt a generális kérdésre: mennyit fejlődött a község 1983-ban, s mit terveznek az Idén? A bükkösdi tanács a lakos­ság segítségével tudott jól gaz­dálkodni. Forintjaikat pályáza­tok nyomán szaporították, s mi­vel a megyei tanácshoz be­nyújtott lista mellé a saját erőt is fel kellett vonultatni, tetemes mennyiségű társadalmi munkát vállaltak. Közel 2,3 millió forint jött össze e lakossági erőből, s igazán figyelemre méltó; Bükkösd lakói fejenként 1116 forint értékkel gazdagították vi­déküket. Mire futotta? Elkészült az óvodabővítés — január kö­zepén indult a harmadik cso­port —, és így elérték, hogy nem kellett egyetlen kérelmet sem elutasítani. Megkezdődött a község jövőjét alapozó ház­hely-kialakítási akció; az idén már közművesített telkeket kap­hatnak az igénylők. Folytató­dott a belvíz-elvezetési akció, korszerűsítették az orvosi ren­delő fűtését — az óvodánál is kiváltották az olajtüzelést! —, befejeződött az egészség ház felújítása, sikerült létrehozni a második védőnői körzetet, s el­készült a megyefai ravatalozó. (Hasonlóképpen gazdagodtak a társközségek is.) Ami a tanácselnök beszámo­lójának sötétebb oldala: a kör­nyezetvédelemre mintha nem­igen figyelnének a helybeliek, sok az illegális szemétlerakó­hely, gyakori az iskola-kötele­zettség megszegése, igen ma­gas az igazolatlan hiányzók száma, és több mint félszáz szabálysértési eljárást folytattak le egyéb ügyekben, gyakori a lopás . . Hallottuk a beszámolóból, Bükkösd idegenforgalmi vidék­ké szeretne fejlődni, sok csa­lád megpályázta a falusi turiz­mus segítését, a vendégfoga­dást. Mátis István a további összefogást kérte: legyen 1984 a faluszépítés éve, portánként csinosodjék a község. Ehhez bevezetik az intézményes sze­métszállítást; tavasztól heti két alkalommal a szentlőrinci költ­ségvetési üzem gondoskodik a házi hulladék elszállításáról. (A pénzügyi feltételek még nem ismertek, de ha túl magas len­ne a szemétszállítás portán- kénti díja, a tanács saját fo­rintjaival is beszáll. (Közös öröm: a posta megkezdi a te­lefonhálózat korszerűsítését az idén, s közeli a lehetőség, hogy a község is bekapcsolódjon a távhívó rendszerbe.) Lehet már a telefonigényekkel jelentkezni — említette meg a tanácsel­nök. S végül: megkezdődik a község átfogó rendezési tervé­nek készítése a BARANYATERV- nél. K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom