Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-16 / 46. szám

1984. február 16., csütörtök Dunántúlt napló 5 A gazdaságirányítási rendszer legnehezebben feloldható dilemmája A bér- és jövedelem­szabályozásról Az új alapbérrendszer csupán lehetőség Három kísérleti forma a jövedelemszabályozásra Nem változik lényegesen a vállalatok és szövetkezetek bér- és keresetszabályozási rendszere. Jelenlegi formája a gyakorlati ta­pasztalatok szerint ösztönzően hat a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodására, a belső érdekeltségi viszonyok^ javitására, az ésszerű létszámgazdálkodásra, versenyképes termékek előállitá­A gazdálkodó egységeknek tovább kell javítaniuk a bér- és létszámgazdálkodásukat, mert az általános bérfejlesz­tés nem lehet az ösztönzés esz­köze — állapította meg tegnap délelőtt Harkányban, a Dráva Szálló nagytermében rendezett továbbképzésen dr. Pongrácz László kandidátus, az ÁBMH főosztályvezetője. Az előadás­ra a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztálya és a TIT Pécs városi szervezete által, vállalati és szövetkezeti szak­emberek részére szervezett munkaerő- és bérgazdálkodási egyhetes továbbképző tanfo­lyam keretében került sor. Dr. Pongrácz László elmond­ta, hogy a szabályozás, de alighanem az egész gazdaság- irányítási rendszer jelenlegi működésének talán legnehe­zebben feloldható dilemmája az, hogy egyszerre kell hozzá­járulnia a vállalati önállóság szélesítéséhez, a piaci hatások kibontakoztatásához, és meg­határozott keretek között tarta­ni a belföldi vásárlóerőt, meg­szilárdítani nemzetközi fizetési helyzetünket. A tavaly bevezetett bér- és keresetszabályozási rendszer változatlan szerkezetben és változatlan mértékkel működik tovább az idén is. Ezek alap­ján az A, illetve a B-kategó- riás vállalatoknál idén 2,2 szá­zalék, illetve 2,7 százalékos bérfejlesztést valósíthatnak meg adómentesen. Mindössze néhány alágazat került át a tavalyitól eltérő bérszabályozá­si formába. Ilyen a szénbányá­szat, az egyéb ércek és ásvá­nyok bányászata, valamint a villamosenergia-ipar, amelyek az általános mértéktől eltérően 3,5 százalékos bérnövekedési lehetőséggel számolhatnak. A tavaly már működő kétfé­le vállalati kísérleti jövedelem­szabályozás mellett idén egy harmadik kísérleti formát is bevezetnek. Ebben a formában a vállalati költségként jelent­kező személyi jövedelmek nö­veléséhez kapcsolódó adóter­hek jelentősen mérséklődnek, a vállalatok, szövetkezetek ki- egyensúlyozottabban gazdál­kodhatnak a termelési ténye­zőkkel. A kísérletben való rész­vétel kedvezőbb lehetőségeket teremt a gazdálkodó egysé­geknek arra, hogy a kiemelt feladatok teljesítésére az ed­diginél jobban ösztönözhessék dolgozóikat. A vállalati dolgozok alapbér­rendszerének január elsejétől szóló módosítása a munka dí­jazásának, valamint a munka­feltételi tényezők elismerésé­nek korábbinál jobb lehetősé­gét teremti meg. A bértételek változása nem általános bér- politikai intézkedés. Nem je­lenti tehát azt, hogy minden dolgozó bérét — végzett mun­kája mennyiségétől és minősé­gétől függetlenül — fel kelle­ne emelni. Az új alapbérrend­szer bevezetése a vállalatok számára csupán a lehetőséget adja meg arra, hogy minden dolgozót érdemei szerint fizet­hessenek. Az ehhez szükségés anyagi eszközöket ugyanis a vállalatoknak kell kigazdál­kodniuk, minthogy az ő felada­tuk a végzett munka szerinti belső ösztönzési rendszer ki­alakítása. Sok hallgatót érdeklő kér­désre válaszolva elmondta, hogy a dolgozók 290, illetve a mezőgazdasági tagok 200 fo­rintos bérkiegészítését a nyug­díjjárulék átlagos mértékével 310, illetve 210 forintra emel­ték, s azt pótlékként beépítet­ték a bérekbe. Ezzel egyide­jűleg az átlagkereset után fi­zetett nyugdíjjárulék határait 300 forinttal megemelik. A bér- kiegészítés után a vállalatok előzőén nem fizettek társada­lombiztosítási hozzájárulást, mentesültek a munkabéreket terhelő levonásoktól, s ez tor­zította a gazdálkodás bér- és költségszerkezetét. Ezért vált szükségessé a bérkiegészítés beépítése a bérekbe pótlék­ként. K. L. „Társadalmi vitában” „Társadalmi vitában” címmel közös műsort szer­vez a Hazafias Népfront Országos Titkársága és a Magyar Televízió. A feb­ruár 22-én képernyőre ke­rülő adásban az aprófal­vak helyzetéről és perspek­tívájáról beszélgetnek tu­dósok, állami tisztségvise­lők, népfrontaktivisták és szakújságírók. A Minisztertanács felké­résére . a Hazafias Nép­front Országos Titkársága a közeljövőben társadalmi vitára bocsátja a hosszú tá­vú településfejlesztési kon­cepciót. A széles körű esz­mecseréken, a szokások­nak megfelelően, állam­polgárok sokasága fejtheti majd ki észrevételeit, job­bító szándékú megjegyzé­seit. Több pontyot, busót és harcsát értékesítettek Megérkezett o friss holszállitmány a mohácsi halcsarnokba Zórszámadó közgyűlés a mohácsi Petőli Halászati Tsz-ben A megváltozott piaci körül­mények, az egyre szigorodó szabályozók kedvezőtlenül be­folyásolták a megye egyetlen halászati termelőszövetkezeté­nek gazdasági eredményeit. A tegnap tartott évzáró és terv­tárgyaló közgyűlésen Tófei Károlyné, a mohácsi Petőfi Halászati Termelőszövetkezet elnöke a vezetőség beszámoló­ját ismertetve elmondta, hogy bár az árbevételük 1983-ban magasabb volt a tervezettnél és az előző évinél is, ám az el­ért 27 109 000 forint nem tudta kellően ellensúlyozni a költsé­gek növekedését. A bruttó jö­vedelmük a tervezett 6 360 000 forinttal szemben csak 5 633 000 forintban realizáló­dott, ezzel a mérleg szerinti nyereségük a tervezett alatt maradt. 1 912 000 forint lett. A halászat, mint alaptevé­kenység összességében nyere­séges. A Dunán 1209 hektá­ron, 61 hektár belterjesen ke­zelt völgyzáróqátas tározókban, továbbá 26 hektáros összterü­letű halastavakban folytatják a tevékenységet. A dunai halá­szat nem teljesítette a terme­lési tervét, 135 000 forintos veszteséggel zárták az évet. Az egyéb vizekben nagyobb részben étkezési halat, kisebb mennyiségben tenyészhalat és ivadékot nevelnek. A vásárlók nak tavaly több pontyot, bu­sát, amurt és harcsát adtak el A halastavak hozama is meghaladta a tervezetet, Így a megnövekedett takarmányárak és egyéb költségek ellenére a halászati ágazat árbevétele és nyeresége nőtt. A szövetkezet vendéglátó szerepe a halászcsárda révén meghatározó a városban. Az Magas az üzemelési költség Hatékonyabbá kell tenni a gazdálkodást ételforgalmuk az elmúlt év­ben 7,9 százalékkal nőtt, az árbevételük a tervezettnél több, 7 244 000 forint lett, a rend­kívül magas üzemelési költsé­gek miatt mégis 76 000 forint a veszteségük. Nagy kiesést jelentett számukra az is, hogy míg 1982-ben 162 000 forint árkiegészítést kaptak a for­galmuk után, addig az elmúlt évben 88 000 forint illette a szövetkezetét. A jövőre vonatkozóan, mint halaszthatatlan feladatról szól. va, Tófei Károlyné kihangsú­lyozta, hogy a hatékonyabb gazdálkodás, a nagyobb szer­vezettség, a termelékenység színvonalának emelése a leg­fontosabb. A közgyűlésen je­len volt és felszólalt Bencze Fe­renc, a Halászati Termelőszö­vetkezetek Szövetségének titká. ra is. B. M. A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hozott a budapesti totóperben Szerdán kihirdetett ítéletével a Legfelsőbb Bíróság pontot tett annak a sokszemélyes bűn- szövetségben elkövetett buda­pesti bűnügynek a végére, ■amely (a Szekszárdon kezdő­dött ugyanilyen perhez hason­lóan) totócsalásként foglal­koztatta a közvéleményt is. Első fokon a Fővárosi Bíróság ítélkezett Faragó József és 30 vádlottársa fölött. A Legfelsőbb Bíróság most közülük egy sze­mély ellen — a terhére rótt közreműködői cselekmény bün­tetőjogilag csekély súlya miatt — megszüntette a büntetőel­járást, s vele szemben megro­vást alkalmazott. A többiekre helyben hagyta a főbüntetés­ként kiszabott szabadságvesz­tést, valamiint a közügyektől el­tiltást, a vagyonelkobzást és összesen 26 millió forint kárté­rítésre kötelezést. A Legfelsőbb Bíróság — amely ügyészi fel­lebbezés folytán foglalkozott az üggyel, ugyanakkor több személy esetében további pénz-mellékbüntetéseket alkal­mazott, illetve súlyosbította a már , kirótt ilyen büntetések mértékét, felemelte összegét. A folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kórt okozó csa­lás miatt felelősségre vont vád­lottak közül az elsőrendű vád­lott Faragó József büntetése hatévi szabadságvesztés, a közügyektől ötévi eltiltás, s el­kobozták személygépkocsiját és tízmillió forint kártérítésre kö­telezték. A másodrendű vádlot­tat, Pataki Miklóst négyévi szabadságvesztésre, a köz­ügyektől ötévi eltiltásra, a har­madrendű vádlott Perei Gyulát ötévi szabadságvesztésre, a közügyektől ötévi eltiltásra Ítél­ték, mindkettőjüktől elkobozták személygépkocsijukat és köte­lezték őket külön-külön 5 mil­lió 200 ezer forint kártérítésre. A negyedrendű vádlott Bernáth Zoltán háromévi szabadság- vesztést kapott, a közügyektől négy évre eltiltották és 2 millió forint kártérítésre kötelezték. A további elitéltek szabadság- vesztés büntetése 7 hónaptól 2 év 6 hónapig terjed, s vég­rehajtását 18 személy esetében próbaidőre felfüggesztették. A vád lényege az volt, hogy a totózásra verbuválódott bűn- szövetség tagjai — részben társtettesként, részben bűnse­gédként — labdarúgó játéko­sokat, edzőket, játékvezetőket bírtak rá kisebb-nagyobb ösz- szegekkel, hogy az előre meg­beszélt tippeknek megfelelően alakítsák egy-egy mérkőzés eredményét. Ilyenformán a vádlottak padjára került fotó­zok 1982-ben 9 héten át, ösz- szesen 66 mérkőzés végered­ményét manipulálták, s a meg­vett tippek alapján összesen 26 millió forint nyereményt zse­beltek tge jogtalanul. A bíróság értékelése szerint ilyen összegű kórt okoztak a társadalmi tulajdonban, ame­lyet ez esetben a totójátékot szervező és lebonyolító Orszá­gos Takarékpénztárnál az el­adott szelvények alapján nye­reményként szolgáló összeg je­lentett. A bíróság az elítélteket a kár megtérítésére, az OTP-t pedig arra, hogy a befolyó pénzt a totó nyereményalapjá­ra fordítsa. ítéletét indokolva a Legfel­sőbb Bíróság — amelynek az eljáró büntető tanácsában dr. Kuhnyár László elnökölt — egyebek között hangsúlyozta; maradéktalanul egyetért a Fő­városi Bíróság azon álláspont­jával, hogy nyomatéktol figye­lembe vette a büntetés kisza­básakor a bűncselekmény el­követésének körülményeit. Ne­vezetesen azt, hogy ezek a to- tózók harácsoló céljaik elérése érdekében a sportfogadós ürü­gyén hozták létre a bűnszövet­séget, amely hosszabb időn ke­resztül az egész országra ki­terjedve fejtette ki tevékenysé­gét. Hetente mintegy 200—300 ezer forintot költöttek totószel­vények vásárlására. A nem tisztességes úton elért nyere­ményekkel voltaképpen azokat rövidítették meg, akik becsü­letesen játszottak. Az anyagi tényezőkön túl nem hagyható figyelmen kívül az az erkölcsi kór, amelyet az elkövetők a sporterkölcsben, ezen belül o labdarúgás moráljában okoz­tak. A sporttól idegen, kimon­dottan anyagiakra alapozott, a nemes vetélkedést nélkülöző szemléletet teremtettek. Előse­gítették és ösztönözték az anyagi áldozatra is kész, be­csületes szurkolók becsapásá­val járó „üzleti szellem" terje­dését a sportolók körében, akik aztán a játékostársaikat is be­csapták. Kárt okoztak a fiata­lok erkölcsi nevelésében, meg­rendítve a sportszerű küzde­lembe vetett hitet. Nem utolsó­sorban erkölcsi kárt okoztak a sportfogadás egészének is. Ter­mészetesen azt is figyelembe vette a bíróság, hogy ez az ügy széles körben felháboro­dást váltott ki a társadalom­ban, továbbá, hogy nagy kárt idézett elő a társadalmi tulaj­donban. Mindezek a büntetés kiszabásakor nyomatékosan sú­lyosbító körülményként jöttek számításba. Hipertónia-társaság alakul Társadalmi szervezet segíti majd a magas vérnyomás meg­előzését, gyógyítását: a Ma­gyar Szívgyógyászok Társasá­gának szekciójaként hamaro­san megalakul a hipertónia el­leni társaság. Miként dr. Gyár­fás Iván, az Országos Kardioló­giai Intézet főorvosa elmondta, II Mecsek együttes menedzserei T ulajdonképpen kitapo_ satlan úton indult el a Mecsek együttes, ami. kor a közelmúltban társa­dalmi vezetőséget alakított. A vezetőség tagjai között ott vannak a táncosok szülei és Pécs város Tanácsa KISZ- szervezetének, valamint a Hazafias Népfrontnak a képviselői. E társadalmi ve­zetőség nem szól bele az együttes művészeti munkájá­ba, inkább a menedzselési teendőket vállalja, s az új­donságot ez utóbbi jelenti. A vezetőség kapcsolatokat keres a tánccsoport számára a szülők révén az egyes vál­lalatokkal. Ezeknél az együt­tes a kérések szerint műso­ros estet ad, s ezért a szál­lításban, utaztatásban kér segítséget vagy a bevételek, bői kellékeinek, ruhatárának bővítését látja el. A társa­dalmi vezetőség tulajdon­képpen az együttes lehetsé­ges kapcsolatainak kialakí­tásán, bővítésén fáradozik, és ezeket a kapcsolatokat elsősorban a vállalatokkal, üzemekkel szeretné erősíte­ni. A Mecsek Táncegyüttes, mint ismeretes, a Pécs váro­si Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központ kereté­ben működik, Bodai József művészeti vezető irányításá­val. Tavaly Törökországban, Kütahyában szerepeltek nagy sikerrel, mely várossal és tartománnyal Pécs és Ba­ranya ápol kapcsolatokat. Emlékezetes sikert hozott az 1981. évi, háromhetes olaszországi kőrútjuk melynek folytatása egy 1985 nyarára szóló meghívás. Ezekben a hónapokban a pécsi város- környék művelődési házai­ban tartanak fellépéseket, márciusra Berkesd és Gör- csöny kért tőlük műsort. Leg­utóbb Kaposváron szerepel­tek a farsangi programon, és tervezik a műsoros este­ket az egyes üzemek számá­ra is. Ugyanakkor heti három próbával folyamatosan vég­zik a felkészülést, a magyar nyelvterületek néptáncanya­gának ápolását tartva fő feladatnak. társadalmi erők segítségével folytatják a küzdelmet a magas vérnyomás ellen. Ez a betegség önmagában is, de más kockázati tényezők­kel együtt különösen veszélyez­teti az emberek egészségét, életét, mivel agyvérzés, szív­elégtelenség, szívinfarktus, ve­se- és szembetegség előidéző­je lehet. Szükséges, hogy a körzeti és az üzemi orvosok, szív- és belgyógyászok, mind­azok, akik különösen sokat te­hetnek az emberek egészségé­nek védelméért, szervezetten se­gítsék a hipertónia-gyógyítást, -kutatást. Ez a társadalmi szervezet, amelyben a gyakorló orvostól a tudományos kutatóig az or­vostársadalom sok képviselője vesz részt — tevékenyen köz­reműködik majd a hipertónia elleni küzdelem kimunkálásá­ban s annak végrehajtásában. Áttekinti a hipertónia elleni harc külföldi tapasztalatait és tanulmányozza azok hasznosí­tásának lehetőségeit. Ajánlá­sokat, javaslatokat terjeszt elő. Csatlakozik majd a Hipertónia Elleni Nemzetközi Szervezethez, amely akárcsak az Egészség- üqyi Világszervezet, támogatja az egyes országok ezirónyú erő­feszítéseit. Az NDK-ban, Cseh­szlovákiában és számos más or­szágban már tevékenykedik ilyen szervezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom