Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-16 / 46. szám

6 Dunántúlt napló 1984. február 16., csütörtök Osztrák cég bemutatója Pécsett Christina Arthafer, a bécsi cég képviselője mutatta be a beren­dezéseket. Segédberendezések vakoknak és gyengénlátéknak Korszerű eszközök az oktatás és a rehabilitáció szolgálatában SORSTÁRSUK b on ÉS B PÉCSI TÜ REfiBBiCITBCIÓS FÓRümB A bécsi dr. Ernst Rath (Elektronische Geräte für Be- hindente) cég világszínvonalú berendezéseket hozott Pécsre. A közelmúltban a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének Móricz Zsigmond utcai szék­hazában mutatták be legmo­dernebb segédberendezéseiket, amelyek segítséget nyújtanak a vak, a gyengén vagy alig látó embereknek az oktatás­ban, olvasásban, a tájékozó­dásban. A pécsi bemutató egy soro­zat része, amelyet a Vakok Országos Szövetségével közö­sen szervezett a Magyar Gyógypedagógusok Egyesüle­te Budapesten és szómos ha­zai városban. A rendezvényso­rozat elsődleaes célja minél több információt nyújtani a lá­tássérült embereknek a segít­ség legújabb technikai lehe­tőségeiről, s ha lehet, mind többeket hozzá is juttatni eh­hez a technikához. A sorozat rikere, hogy ma már néhány intézetben, munkahelyen hasz­nálják és személyek is isme­rik ezeket a berendezéseket Magyarországon is. Dolgoznak velük a Vakok Általános Isko­lájában és Nevelőotthonában, munkahely is vásárolt már vak dolgozójának munkáját segít­ve. (Miskolcon például a vá­rosi köoyvtár érdeklődik, hi­szen nemcsak vak olvasóinak nyújt újabb szolgáltatást pél­dául az OPTACON, amellyel bármilyen szövegrész kiemel­hető, kinagyítható — meg­könnyíti az idős emberek olva­sását is . . .) Christina Arthafer, a bécsi cég képviselője a legújabb berendezéseket mutatta be és ismertette a szakmának, az egészségügy és a művelődés- ügy képviselőinek: az Optacon berendezés tulajdonképpen olvasógép, bármilyen sikírást vagy ábrát leolvas és nyomdai betű formájában kinyomtatva teszi lehetővé a vak ember számára az olvasást. A másik újdonság a VersaBraille — személyi számítógép vakoknak. Hatvanperces kazettára tárol­ja az adatokat — 400 oldalnyi Braille-t, ami mintegy 140 ol­dalnyi szövegnek felel meg. Csatlakoztatható sík- és pont­írásos nyomtatóra, számító­gépre, telexre és telefonra is. (Segítségével teremtett kap­csolatot egy budapesti és han­noveri sorstárs, telefon és Ver­saBraille készülékük segítségé­vel.) A különböző tájékozódó készülékek pedig, amelyeket a bemutatón megismerhettünk, ultrahang mozgás és rezgés útján közölnek információkat a vak embernek. A megismert technikai új­donságok elsősorban az okta­tás és a munkahelyi rehabili­táció területén jelentősek. Le­hetőséget nyújtanak a maga­sabb szintű oktatásban a szak­ma vagy az újabb szakma megszerzésére. A Vakok Szö­vetségének kezdeményezése, hogy hazai oktatásban a vak diákok is hozzájuthassanak — e berendezések segítségével könyebben és ami fontos, ön­állóan — az ismeretanyaghoz, a Művelődési Minisztérium tá­mogatásával talán rövidesen megvalósulhat. Az egészségügy területén is fontos szerepet tölthetnek be, hiszen a látás elvesztése gyak­ran hosszabban tartó folyamat, s ez idő alatt a szemész part­ner lehet abban is, hogy meg­ismertesse betegével azokat az eszközöket, amelyek segít­ségével látóképességének megfelelően akár törés nélkül folytathassa munkáját, tevé­kenységét, vagy új területtel ismerkedhessen meg. S talán meggondolandó az is, nem le­hetne-e gyógyászati segédesz­köznek tekinteni ezeket a se­gédberendezéseket, hogy mi­nél többen használhassák őket? Ezeket a gondolatokat fon­tolgatták a bemutató résztve­vői, remélve, hogy a közeljö­vőben vásárolhatnak is ezek­ből a világszínvonalú termé­kekből, amelyek számos or­szágban már szinte mindenna­pos használati tárgyak. Rend­kívüli segítséget nyújthatnának a Vakok Pécsi Szövetségének központjában is, a sorstársak egyéni képzésében, munkájá­ban — ehhez viszont valóban társadalmi segítségre van szükség. G. M. A szerkesztőség postájából S Uzemtörténet-írás Kenyér, a krónikás szemévei papirs7ele,l,en Érdeklődéssel olvastam a DN 1984. január 6-i számá­ban Deregán Gábor „üzem­történetek és krónikák” című írását, amelyhez szeretnék né­hány gondolatot hozzáfűzni. Érdekli-e 20—30 év múlva a fiatalokat, hogyan éltünk, milyen körülmények között vé­geztük munkánkat az 1980-as években? E kérdést ma még nem tudjuk megválaszolni. Éppen ezért kötelességünk írni életünkről, munkánkról, hogy majdan ezekből az írá­sokból, mint tiszta forrásból, információt meríthessenek az érdeklődők. Munkahelyemen, a cserkúti MEZŐGÉP Vállalatnál kettős célt teljesít az üzemi újság, amely XIII. évfolyamában — jelenleg kéthavonta, négy ol­A pécsi nyugdíjosházról és más szociálpolitikai kérdések­ről szerveztünk telefonnál fó­rumot február 7-én. Dr. Ábra­hám István, a városi tanács egészségügyi osztályának szo­ciálpolitikai csoportvezetője és dr. Kutas Éva, a PIK igazgató- helyettese segít választ adni a legtöbbeket érdeklő kérdések­re : A nyugdíjasházba várhatóan ez év októberében költözhet­nek be a lakók. Az UNIBER tájékoztatása szerint a kivite­lező elkészülhet a lakásokkal június 30-ig, de az öregek nap­közi otthona csak két hónappal később készül el. A városi ta­nács egészségügyi osztálya nem vállalhatja a részleges át­adást, mert nem tudná bizto­sítani a nyugdíjasház lakóinak a beköltözéssel egyidejűleg a napközi otthon szolgáltatásait. A teljes átadás tehát remélhe­tőleg még ez ősszel megtörté­nik. Lehet még jelentkezni: a Pécs városi Tanács lakás- és Sokan érdeklődtek fórumun­kon a nyugdíjjal és más ellátá­si formákkal kapcsolatban. A legtöbbeket érintő kérdésekről kaptunk tájékoztatót a Pécsi Társadalombiztosítási Igazga­tóság munkatársaitól: Ki és meddig kérheti álla­potának rosszabbodása miatt ellátása felemelését? A rokkantsági nyugdíjas ál­lapotváltozása miatt más'rok­kantsági csoportba kerül, rok­kantsági nyugdíja mértékét en­nek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jo­gosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet! Kivéve a baleseti rokkantsági nyugdíj­dal terjedelemben — jelenik meg. Egyrészt információt, tá­jékoztatást nyújt a ma embe­rének, politizál, agitál, szer­vez, irányit, másrészt nyomon követi a vállalat és dolgozói életében végbement vátozáso- kat, 20—30 év múlva fellapoz­va ezt az újságot, az érdek­lődő értékes forrásra bukkan. Ez az újság történelmi gyűjtő- lencse, de nemcsak ez, hanem más termelőüzemek híradói, például a Bikali Híradó, a Bikali Állami Gazdaság lap­ja, vagy a Mágocsi Béke Ter­melőszövetkezet újságja, s a többi is. Az üzemtörténet-írás adattárává válhat a jól szer­kesztett, változatos tartalmú üzemi újság akkor, ha a toll- forgatók az események színes, hiteles megörökítésére törek­helyiséggazdálkodási osztályán. (A jelentkezés feltételeiről, va­lamint az egyéb lakásügyi, egészségügyi és szociálpolitikai szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekről a közeljövőben részletesen tájékoztatjuk olva­sóinkat.) A jelentkezéssel egy- időben szívesen tájékoztatják is a jelentkezőket a felmerült kérdésekről. Elmondjuk még, hogy a nyugdíjasházi lakás tanácsi bérlakás, s mint összkomfortos lakás a lakbére a következő­képpen alakul: egy-egy lakrész 32 négyzetméter, lakbére négyzetméterenként 15 forint, összesen 480 Ft havonta. Ez a lakbér fokozatosan lép életbe 1988. július 1-ig, amikor a jog­szabályban biztosított állami hozzájárulás megszűnik. Sokan kérték, ismertessük a lakás mé­reteit, hiszen meg kell gondolni a régi bútorokból mit vihetnek a költözködők. A lakrész vázla­tos alaprajzával igyekszünk se­gítséget nyújtani olvasóinknak. ban részesülőt. (1975. évi II. törvény 52. § (1) bek.) A baleseti járadékos és a baleseti rokkantsági nyugdíjas is kérheti állapotváltozása miatt ellátása módosítását. A törvény előírásai értelmé­ben baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a bal­eseti járadékos baleseti rok­kantsági nyugdíjra válik jogo­sulttá. Ha pedig a nyugdíjas az állapotának a változása miatt más rokkantsági csoportba ke­rül, baleseti rokkantsági nyug­díját ennek megfelelően mó­dosítani kell (1975. évi II. tör­vény 90. § (1) bek.) Állapotváltozás esetén az ellátás módosítására mi­kortól kerülhet sor? szenek, nem pedig adathal­maz közreadására vállalkoz­nak. Olykor persze nem lehet mellőzni a pontos adatok" is­mertetését, hiszen azok kifeje­zik például azt, hogy milyen életszínvonal-viszonyok hatá­rozták meg a mindennapjain­kat!? Őrizzük meg a mát — a jö­vőnek! Ez akár jelmondat is lehet: az üzemtörténet-írás fontosságát sugalló jelmondat. E jelmondat szellemében kell dolgoznia a krónikásnak — mindenütt: kihasználva azt a lehetőséget, amely az üzemi újság megjelenésében rejlik. Szabó József Mágocs Hunyadi u. 6. A hatályos előírások értel­mében a nyugellátásnak és a baleseti nyugellátásnak orvosi vizsgálat alapján történő le­szállítását vagy megszüntetését az orvosi vizsgálat napját kö­vető második hónap első nap­jától, felemelését pedig az ál­lapotrosszabbodás orvosilag megállapított napját, legkoráb­ban az állapotrosszabbodás bejelentését, hivatalból történő felülvizsgálat esetén az orvosi vizsgálat napját követő hónap első napjától kell foganatosí­tani. (17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. 200. § (1) bek.) Az elhalt által fel nem vett nyugdijat fel lehet-e venni és ki jogosult arra? A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele kö­zös háztartásban együtt élt há- zastórs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiá­nyában az örökös veheti fel a halál napjától egy éven belül. (1975. évi II. törvény 102. § (2) bek.) Az özvegyi nyugdíjban ré­szesülő dolgozó nyugdíjba menetele esetén milyen el­látásokra lesz jogosult? A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 208. §-a szerint, ha az özvegyi nyugdíjra, a baleseti özvegyi nyugdíjra jogosultat öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy bal­eseti járadék is megilleti, a két ellátás havi 2320,— Ft kereté­ben — 1983. évben —együtte­sen folyósítható. E határösszeg szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugdíj megállapí­tását követően elszenvedett üzemi baleset alapján folyósí­tott járadékrészt és az ösztön­ző nyugdíjpótlékot. Abban az esetben, ha az el­látások közül bármelyik a fen­tebb írt összeghatárt megha­ladja, akkor a jogosult választ­hatja a számára kedvezőbb el­látást. Megnyitása óta „törzsvásár­lója" vagyok a pécsi Bem ut­cai kenyérszaküzletnek, ahol a jó áru mellett megszoktam a jó csomagolást is — egy idő­ben még külön az erre a cél­ra készített, vékony papír­zacskóban kaptam meg az egykilós kenyeret. Újabban azonban egyre ki­sebb papírba göngyölve adják ót a kenyeret — a kötelező papírtakarékosságra (?) hivat­kozva. Február 10-én pedig, amikor a vásárolt egykilós „alföldi” kenyérnek nem csu­pán a két végére, hanem a teljes hosszában mintegy két- ujjnyi helyen a közepére sem „jutott" a papírdarabból, na­gyobbat kértem, az esőre, fő­leg pedig a — tudtommal méq érvényben lévő — ke­nyércsomagolási rendeletre hi­vatkozva . . . Meg is kaptam — a teljes bolti nyilvánosság előtt — a kioktatást: „Tessék máskor szatyrot vagy táskát hozni, akkor legalább nem fogy majd a drága papír!" Az áruelosztónővel való ér­telmetlen vita helyett ezúton kérdem tisztelettel az illetéke­sektől. hogy vajon tényleg ér­vénytelenítették a kenyér hi­giénikus csomagolására vonat­kozó rendeletet, vagy „csu­pán" eltúlzott-ésszerűtlen (sza­bálytalan?) „takarékosságról" van szó? Dr. Szász János Pécs, Jókai tér 5. A Rákóczi brigádok jelentkezését várják A Pécsi Távfűtő Vállalat Széchenyi szocialista brigád­ja — tavaly elnyerte a Válla­lat Kiváló Brigádja címet — öt éve vette fel a kapcsolatot a Széchenyi István Emlékmúze­um Baráti Körével. Azóta ápol­ják a kapcsolatot a társ Szé­chenyi brigádokkal az ország különböző területein. A Baráti Kör kétévenként tart országos találkozót, tavaly Du­naújvárosban, 1985-ben Nagy- cenken, 1987-ben Pécsett talál­koznak. A tavalyi országos ta­lálkozón határozták el, hogy kapcsolatot teremtenek az or­szág Rákóczi Ferencről elne­vezett szocialista brigádjaival, akik szintén Baráti Kör meg­alakítását tervezik. A PÉTÁV Széchenyi brigád­ja a dél-dunántúli Rákóczi bri­gádokkal keresi a kapcsolatot, s kéri. jelentkezzenek azok a közösségek, amelyek részt vennének a Baráti Kör munká­jában. (Cím: 7601 Pécs, Tüzér u. 18—20.) A Széchenyi és Rákóczi bri­gádok közös célja a mozgás- sérülteket segítő közös társa­dalmi munka. Iregi cirmos lencse A január 11-i „Szerkesztőség postájából" rovatunkban mondtuk el F. I. belvárdgyulai olvasónk esetét. Lencsét vásá­rolt a bólyi áfész boltjában, és otthon lepte meg annak szokatlan formája, színe. Kiderült, amit olvasónk vá­sárolt, fogyasztható, ízletes len­csefajta. Erről tájékoztat Vidá- kovics Vince, a Boly és vidéke Áfész kereskedelmi főosztály- vezetőjének levele: „Az ügyet megvizsgáltuk, és a mezőgazdasági szakvéle­mény alapján megállapítottuk, hogy a lencse a kismagvú faj­tába tartozik: sötét színű, ibo- lyás, tarkán márványozott. Hi­vatalos neve: iregi cirmos len­cse. A korai, legjobb ízű fajták közé tartozik, gyorsan és jól főzhető. Ezt több vásárlónk is megerősítette.”-5,zs­-2.IC­-4W------|i-----V?-----1 N yüCDÍ*AS.nX*'r LAKAt AlAPt-ASZA / mérnie k. m été r ben/ A pécsi nyugdíjasházról T ársadalombiztosítási kérdések

Next

/
Oldalképek
Tartalom