Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-28 / 27. szám
Tür ca 200. adason Pécsről miért csak egy iskola?... Péchy Blanka a ,,Beszélni nehéz!” rádióadások eredményeiről ,,Beszélni nehéz!... A mikrofon előtt Péchy Blanka és Deme László." Nyolc éve lassan, hogy ez a bemondószöveg, az ismert szignálzene után, minden második kedden délután elhangzik a Petőfi rádióban, ismétlése pedig szerdán délelőtt a Kossuth rádióban. Sokféle jel mutat arra, hogy a Gondolat keretében megindított adás — önálló sorozattá válva -— a Magyar Rádió egyik leghallgatottabb műsorává lett. Népszerűsége nem lankadt, ma is növekszik. Az adások időpontjában szerte az ország iskoláiban, különböző ifjúsági és felnőtt közösségekben, nyugdíjas klubokban, beszédművelő körökben — egyéni megfejtők is __ egyre többen — ragadnak papírt, ceruzát vagy magnókészüléket: a hibával elhangzó példamondatok helyes hangsúlyozásának megfejtéséhez. * Nemrég két számottevő jubileumhoz érkezett el a „Beszélni nehéz!": túljutottak a 200. műsoradáson, s lequtóbb postára adhatták a 200—200 forintos könyvutalványt az 500. példamondat legeredményesebb meqfeitői részére. Ennek a nyolc évnek, a több, mint 200 műsornak a legfontosabb tapasztalatai felől érdeklődtünk, amikor a minap fölkerestük a most tíz éve megjelent Beszélni nehéz! c. könyv szerzőjét, a Kazinczv-díj megalapítóját, a Szép magyar beszéd iskolai Kazinczv-versenyek fővédnökét. Péchy Blanka írót, színművészt, oki életének 90. évében is töretlen hittel küzd azért, hogy a tiszta maqyar szó barátainak, híveinek mozqalma mind jobban szélesedjék. Tíz-tizennéqy órát dolgozik naponta. íróasztalán ott sorakoznak az adásokat követő meafeitések levéltornyai. A leveleket ismételten tanulmányozza: a beküldött óhajokat, kéréseket, javaslatokat jegyzeteli. és hozzáfűzi dicsérő vagy bíráló megjegyzéseit. Ezekből írja meg saját 6—7 perces szövegét, amit százezrek várnak örömmel és szeretettel a műsor első felében. S ami oly sok szuggesztív erővel, érzelmi árnyaltsággal — és nyelvünk zenei szépségeit is érzékeltetve hangzik el ma Is, akár tíz, húsz, harminc vagy még több évvel ezelőtt, amikor még emlékezetes versmondását hallhattuk fölcsendülni a rádióban és a pódiumokon. (S ami számomra mindig egy kicsit példa és szimbólum is: arra, hogyan lehet leküzdeni önmagunk gátlásait. Tudom ugyanis: Péchy Blanka világéletében „drukkos" volt — s bizonyára oz mai napig . . .) Adásuk előtti vasárnap fölkeresi Deme László a műsor második felével s az új példamondatokkal. Megvitatják egy8. HÉTVÉGE „A mikrofon előtt Péchy Blanka és Deme László ..Felvétel előtt a stúdióban. Fotó: Moldvay József Baranya kulturális naptára Baranya 1984. évi kulturális naptára a szokottnál is gazdagabb programot 'kínál az irodalom, a zene, a színház, a film, a képző, és fotóművészet, valamint a folklór kedvelőinek, A megye városai és községei csaknem száz rendezvénynek — köztük több országos és nemzetközi eseménynek — lesznek a házigazdái. A megye székhelyén, Pécsett, úqyszólván minden hónapra jut valamilyen érdekes kulturális esemény. Nemzetközi jellegű lesz — többek között — az eszperantó világhét februárban, a 'kamarakórus-fesztivál áprilisban és az ifjúsági zenei tábor júliusban. Az ország legjobb gyermekszínjátszó csoportjai a Mecsek alján a nyáron találkoznak. Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg ősszel a kézműves kerámia hazai seregszemléjét: a kerámia biennó- lét. Az esztendő kiemelkedő kulturális eseménysorozata lesz a Pécsi Nyári Színház, amelyet minden eddiginél szélesebb időhatárok — június 20-a és július 29-e között — rendeznek meg. öt szabadtéri helyszínen zajlanak majd az előadások, és az előző évekhez hasonlóan a Pécsj Balettra épülnek a táncjátékok. Bemutatja új műsorát a népszerű Bóbita Bábszínház is. A nyári színház időszakában több más művészeti eseménynek is otthont ad a Mecsek aljai város. Ismét megrendezik az immár hagyományos cserépvásárt, a Pécsi Galéria pedig Rajz ‘84 címmel nemzetközi grafikai tárlatot nyit meg. Baranya több városa is változatos kulturális programot kínál a vendégeknek. Mohácson márciusban tartják a délszláv nemzetiségű farsangi busójárást, augusztusban pedig szabadtéri hangversenyt rendeznek az 1526-os történelmi emlékparkban. Siklóson a júniusi várfesztivál részekén': országos fúvószenekari fesztivál lesz, míg októberben az országos Gerencsér Sebestyén fazekaspályázat műveiből nyílik kiállítás. más szövegét, hogy beleilleszthessék az adásidő tizedmá- sodpercnyi pontosságú keretei közé. Minden második hétfő délután 2 órakor övék a kijelölt stúdió, ahol megkezdődik a műsor felvétele. Kedden és szerdán — évek óta azonos időpontokban — elhangzik az adás, amelyre két héten át özönlenek a megfejtések. Aztán kezdődik elölről a munka. Ez Péchy Blanka munkásságának csupán egyik — igaz, fő — része. Olykor egy-egy tv- játékban is örömmel fedezhetjük fel törékeny alakját, még az utóbbi években is. 1963-tól pedig a Rádió elnökhelyettesének megbízásából naponta figyeli a bemondók szöveg- mondását. Észrevételeit havonta jelenti az irodalmi főosztálynak. — Sokat köszönhetek e megtisztelő megbízatásnak — mondotta Péchy Blanka —: a folytonos figyelés rátanított, hogy ne a hibákat keressem csupán, hanem azok okát és elhárításuk módját is. Megfigyeléseimet Beszélni nehéz! c. könyvemben foglaltam össze. Idéztem Illyés Gyula bölcs tanácsát: „a hibákról kellene felvilágosítanunk mindenkit, minél többről, minél gyorsabban és könnyebben". Biztattam a Rádiót meg a Tv-t a felvilágosítás e leghatékonyabb módszerének alkalmazására. Meglepetésemre, s még nagyobb örömömre, a Rádió nyomban felszólított e munka elindítására. Eképp született meg a Deme Lászlóval közös adásunk. Minden várakozást felülmúló érdeklődés fordult feléje. Hűségesek mozgalmunkhoz, akik magukénak érzik az általános beszédműveltség közügyét. A pedagógusok közül jó néhányon már nemcsak saját tanítványaikból szerveznek Beszélni nehéz! köröket. Megnyerik példájuk követésére más iskolák, sőt, más városok pedagógusait is. Folyamatosan küldik megfejtéseiket az alsó- és középfokú iskolák és KISZ- alapszervezetek versenyzői. Nevelők, tanítók, tanárok szintén versenyeznek a maguk szervezett csoportjaiban. A gyerekek — általános és középiskolások egyaránt — bámulatos lelkesedéssel keresik, próbálgatják a helyes hangsúlyokat. Szórakoztató játéknak fogják fel a komoly feladatot. Gyorsan növekedett országossá a mozgalom; alig akad megye, ahonnan ne kapnánk megfejtéseket. — Baranyából sok levél érkezik-e? — Kimagaslók a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium Beszélni nehéz! körének az eredményei. Igen szépen haladnak a mohácsi dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola versenyzői. A siklósi Táncsics Gimnázium köre is méltán sorozható a legjobbak közé. — És a pécsieké? , — A Belvárosi Általános Iskola elég hamar csatlakozott, de sajnos, el is maradt hamarosan. Folyamatosan kapják azonban a Leöwey Gimnázium gondos leveleit... — Más városokban többen versenyeznek? — Némelyekben sokkal többen. Ám, ha a versenyző iskolák számát összevetjük hazánk tanintézeteinek tekintélyes számával, szüntelenül arra kell gondolnunk: az általános beszédkultúra megalapozása sokkal szélesebb társadalmi összefogást követel. Az általános beszédkultúra megalapozása — nem kétséges — hosszabb távon valósulhat meg. Ehhez a „sokkal szélesebb körű társadalmi ösz- szefogás" szükséglete társadalmunk valamennyi rétegére és területére érvényes. Ebben pillanatnyilag a jövő felnőttéi: a jövő munkahelyi, társadalmi, gazdasági és politikai vezetői tehetnek a legtöbbet. Akik ma még az iskolapadokban ülnek . .*. Péchy Blanka, amikor Baranyát és Pécset kérdeztem, finoman, tapintatosan fogalmazott. De nehezen tudta leplezni a hangjában érezhető szomorúságot, amikor Pécs „eredményei" felől érdeklődtem .. . Hosszú listám van kisebb-na- gyobb városokról és falvakról, ahol példás eredményekkel működnek iskolai Beszélni nehéz! körök; sőt, utóbb a pedagógusképző intézmények közül is például a sárospataki, a győri tanítóképző főiskolához csatlakozott a szegedi és a debreceni tanárképző főiskola is. Óhatatlanul fölvetődik az emberben: vajon hogyan lehetséges, hogy ekkora iskola-' városban, mint Pécs, több mint 70 általános és középiskola közül mindössze a Leöwey Gimnázium él aktívan és rendszeresen a Beszélni nehéz! rádióadások lehetőségeivel?... W. E. Szép hangversenyek, emlékezetes percek A Kodály-centenárium baranyai eseményeiről B aranyának és zenei centrumának, Pécsnek, amelyet régtől fogva a zene városaként is emlegetnek, Bartók Béla és Kodály Zoltán látogatásaiból különös módon juttatott a sors. Bartók egyetlenegyszer járt, illetve hangversenyezett Pécsett, 1923. október 30-án. Kodály 1945 előtt nem látogatott megyénkbe. Érdekes ugyanakkor, hogy Kodály muzsikájából Bartók játszott először — említett zongorakoncertjén — a pécsi közönségnek. Kodály pedig 1945. október 22-én a Pécsi Nemzeti Színházban, első h'osz- szobb pécsi tartózkodása alkalmával, emlékezett meg először az Amerikában néhány héttel azelőtt elhunyt Bartók Béláról. Szavai meghatározó jelentőségűek voltak Pécs- Baranya zenei életének fejlődésére. „Feladataink — mondta — Bartókkal szemben: tiszta fejjel, tiszta füllel és tiszta szívvel közeledjünk az ő muzsikájához. A közönséget hozzá kell rievelni. Tervszerűség nyilvánuljon meg a művek ismertetésében. Zenetanításban használjuk fel a gyermekeknek írt darabjait, iskolákban tanítsuk gyermekkarait." Bartók alkotásairól elmondott óhaját akkor többen és igen helyesen az ő műveire is átértelmezték. Akkor és azóta is Kodály a magyar zenei nevelés megreformálásához Pécsett „apostolokra” talált. Sok más mellett az is jelzi ezt, hogy nemrég heten kapták meg Baranya megyében a Kodály Társaság és a Művelődési Minisztérium emlékplakettjét a Kodályi életmű megismertetéséért, népszerűsítéséért. Kodály első pécsi tartózkodása után számos alkalommal Szalay Lajos rajza látogatott el Baranyába. Pécsen kívül még Komlón, Mohácson és Mágocson köszönthették tisztelői az elmúlt évtizedekben. Szívesen hallgatta és kedvezően ítélte meg a baranyai kórusok, hangszeres együttesek és szólisták hangversenyeit. Művek ajánlásával is kifejezte elismeréseit. Személyes közbenjárására ének-zenei osztályos iskolák alakultak Pécsett és a megyében. Egyszóval szőkébb pátriánk zenei arculatának gazdagodása sokat köszönhet Kodálynak. Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk ezért is a Kodály- centenáriumnak. A pécsi-baranyai centenáriumi programokat — a Bartók-évfordulóhoz hasonlóan — megyei operatív bizottság alakította ki. A bizottság a zenei intézmények, a tanácsok és közművelődési intézmények vezetőiből és munkatársaiból tevődött össze. A színes és gazdag eseménysorból csak emlékeztetőül idézzünk fel néhányat. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színház Háry-elöadását, a Pécsi Balett több Kodály-műre készült produkcióját, a Pécsi Nyári Színház Székelyfonóját és az Országos Filharmónia által szervezett Kodály-kon- certeket, mint újdonságokkal is jeleskedő sikeres teljesítményeket. A baranyai Kodály-rendez- vények látványos és rangos nyitánya még 1982 áprilisában -a X. Pécsi Országos Kamarakórus-fesztivál volt. Ezen az egyes kórusok előadásában és az összkarban igen magas színvonalon szólaltak meg Kodály művei, köztük a Psalmus Hun- garicus is. 1982-ben még három — országos, illetve nemzetközi — baranyai zenei rendezvény: a XIV. Fúvószenekari Találkozó, a Szövetkezeti Kórusok II. Siklósi Találkozója és a XIV. Pécsi Ifjúsági Zenei Tábor tisztelgett Kodály emléke előtt. Az utóbbi esemény fénypontja az ifjúsági világénekkar és -zenekar székesegyházi hangversenye volt, amelyen magávalragadó- an szólalt meg Kodály Budavári Te Deuma is. Az évforduló körüli napokban két jelentősnek mondható Kodály-hangverseny hangzott el a pécsi Liszt Teremben. Az elsőre 1982. december 17-én került sor, amelynek óvodai gyermekjátékcsoporttól, iskolai és felnőtt kórusokon, hangszeres növendékeken és művészeken át a szimfonikus zenekarig terjedt a fellépők köre. A másik koncert december 22-én volt, amelyen ezer — különböző korosztályú baranyai dalos állt pódiumra. A hangverseny egy részét a televízió is közvetítette körkapcsolásos Kodály-műsorában. 1983-ban még három olyan emlékhangversenyt rendeztek, amelyeknek a műsora az óvodások által életre keltett Ko- dály-gyűjtötte gyermekjátékok tál, a Mester énekkari és hangszeres kompozícióin át zenekari műveiig ívelt. A három nagy közönségsikert aratott koncert közül egy Pécsett, a másik kettő Sikláson, a művelődési központban, illetve a szigetvári dzsámiban volt. A centenárium jegyében kerültek megrendezésre 1983 tavaszán az Éneklő Ifjúság elnevezésű hagyományos hangversenyek is. A Kodály-emlékév nagyobb lélegzetű baranyai zenei programjainak fináléja Komlón vette kezdetét 1983 júniusában a VI. Gyermekkórus-találkozóval, ahol nemcsak a magyar gyermekkarokat képviselő kórusok, hanem a külföldről érkezett. énekkarok is jeles színvonalon szólaltatták meg Kodály pompás gyermekkarait. A centenárium megyei záróakkordjaiként 1983 novemberében Siklóson, decemberben pedig Pécsett és Komlón hangzott el kórushangverseny. Siklóson a megye hat ének-zenei osztályos általános iskolájának és egy gimnáziumának énekkarai adtak szép hangversenyt. Pécsett és Komlón a megye felnőtt énekkarai léptek dobogóra és nyújtottak élményt dalaikkal. Az évforduló zenei intézményeinkben pezsgést indított el. A közép- és felsőfokú intézményekben házi versenyeket rendeztek. A zeneiskolák növendékei Mohácson, megyei bemutatón adtak számot Kodály műveinek megtanulásáról. A legjobbak az említett emlékhangversenyeken játszhattak ismét. A XII. mohácsi dél-dunántúli népdaléneklési versenyen indult általános és középiskolai tanulók Kodály gyűjtéséből tanultak meg szebbnél szebb népdalokat. A gimnazisták Kodály munkásságáról és műveikről írtak dicsértes pályázatokat. A centenárium alkalmából újabb ének-zenei osztály indult a sellyei általános iskolában, Kodáiy- emléktábla került a pécsi Leöwey Klára Gimnázium dísztermének falára, a pécsi Dobó István úti ének-zenei osztályos gimnázium felvette Kodály nevét, és felavatták Mohácson Borsos Miklós Kodály-szobrát. Várnai Ferenc
