Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-11 / 10. szám
lint m ■%, Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló A tartalomból: XLI. évfolyam, 10. szám 1984. január 11., szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Közvetítők részsikere (2. oldal) Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás idén is (3. oldal) • Ökölvívók csúcstalálkozója (8. oldal) A Pécsi ÁFÉSZ iskolaszövetkezetei (Tudósítás az 5. oldalon) Országos gyermek- es iffjúsöguédelmi tanácskozás Pécsett Köpeczi Béla művelődési miniszter (jobbról) a szünetben a tanácskozás résztvevőivel beszélget. . Cseri László felvétele Érvényesíteni a társadalmi segítökészséget A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Európa vegyifegyver-mentesítéséről Ritkán összehozható, jeles fórumnak nevezte megnyitó szavaiban Takács Gyula, Baranya megye Tanácsának el- - nökhelyettese az országos gyermek- és ifjúságvédelmi tanácskozást, amely tegnap ült össze Pécsett, a Baranya megyei Építőipari Vállalat munkásszállójának tanácstermében. A konferencia első napján részt vett és felszólalt Köpeczi Béla művelődési miniszter, a Gyerpiek- és Ifjúság- védelmi Tárcaközi Munkabizottság elnöke, valamint Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. E két szerv hívta össze a munkaértekezletet, amelyen jelen volt Rajnai Józsel, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, továbbá a tudományos, a gyermekvédő intézetek munkatársai, a tanácsok gyámügyi, ifjúságvédelmi szakemberei. A tanácskozás plenáris ülésén először Köpeczi Béla emelkedett szólásra. Elmond- tcuJiogy ezúttal a gyermek- és ifjúságvédelem 20—25 évre kiterjedő távlati tervezése kívánatos, annál is inkább, mivel most foglalkozik a minisztérium a közép- és felsőoktatás távlati fejlesztésének kérdésével is. — A gyermek- és ifjúság- védelem ügye társadalmi ügy — emelte ki a miniszter —, mivel a jelenség összetett és a jelentkező problémák okai is sokrétűek. A kisközösségek felbomlása, a műveletlenség, az erkölcsök kulturálatlansága, betegség — mind-mind ott található a gyermekvédelem eseteinek hátterében. Az ügy nem egy-egy tárca, nem csupán a művelődésügy, az egészségügy; az igazságügy vagy a tanácsi szervek reszortja, és ezért cselekvési programja is konkrét kell hogy legyen. — Sok még a mindennapi tennivaló. Át kell gondolni, milyen legyen a gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszere, hogyan képezzék ennek szakembereit. Helyet kell adni az általános pedagógusképzésben is a megelőző módszerek oktatásának. — A megelőzés mellett fontos kérdés a 18 éves kort betöltött állami gondozottak visszavezetése d társadalomba. Viták folynak még arról, miként fessen a családgondozói rendszer. A társadalom egyik érzékeny kérdéséről vitázunk, a szocialista társadalomnak — természeténél fogva — rendkívül fontos kérdéséről, amely hazánkban 250 000 gyermeket és fiatalt érint. Közülük, sajnos, csak mintegy 100 000-et tartunk nyilván. A Minisztertanács 1954 óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, legutóbb 1982-ben tárgyalta. E Pécsett megtartott tanácskozás feladata, hogy összegezze azokat a feladatokat, melyek a közeljövőben kerülnek a kormány elé, hosszú távú koncepció kidolgozására. Ezután Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára fűzött kiegészítést az általuk korábban kibocsátott elemzéshez. — A közvélemény, a kormány, a kutatás, továbbá a sajtó szinte egyidőben kezdett foglalkozni a veszélyeztetett fiatalok helyzetével. A társadalmi beilleszkedés zavarai, a veszélyeztetett fiatalok, a veszélyeztető családok (30 000) számának emelkedése — érthetően e kérdésre irányította a figyelmet. Egyúttal megkezdődtek a tárcaközi kutatások e téren, és már ismeretesek ezek első eredményei. Az ÁIB elemzései után néhány konkrét javaslatot is megfogalmazott. Az ÁIB úgy érzi, a hálózat fejlesztése egymagában kevés eredménnyel kecsegtet, és pusztán anyagi eszközökkel sem érhetünk el eredményt. Kiemelt fontoss.ágot tulajdonítanak a családra való figyelésnek, az alacsony életkorban történő megelőző lépéseknek. A családok időmérlege megbillent a nők munkába állásával, a család szerepét azonban intézmények nem vehetik át, csak kiegészíthetik azt. Az iskola felderítő szerepe viszont pótolhatatlan ebben a feladatkörben. — A problémák súlyossága messze meghaladta napjainkra a meglévő szervezeti keretek teherbírását — fogalmazott Nagy Sándor. — Egyértelműbb irányításra és felelősségrendszerre van szükség a meglévő és ugyancsak korszerűsítésre váró keretekben. Élni kell a társadalmi kezdeményezésekkel, hiszen a KISZ, a SZOT, a HNF, a Nőtanács, a Vöröskereszt elképzelései már számos eredményt hoztak. Célszerű lenne a vállalatoknál is a szociális gondoskodás, az utógondozás kialakítása. Az (Folytatás a 2. oldalon) A Varsói Szerződés tagállamainak megállapodása alapján 1984. január 10-én a Szovjetunió külügyminisztériuma emlékeztetőt juttatott el Anglia, Belgium, az NSZK, Görögország, Dánia, Izland, Spanyolország, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az USA, Törökország és Franciaország moszkvai nagykövetségéhez. Az emlékeztetőhöz mellékelték a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát a NATO tagállamaihoz Európa vegyifegyver-mentesítéséről. A Varsói Szerződés tagállamai javasolták a NATO tagállamainak,'hogy meghatalmazott képviselőik 1984-ben találkozón cseréljék ki véleményüket Európa vegyifegyver- mentesítésének kérdéséről. Ha Európában elhárulna a vegyi fegyverek fenyegető veszélye, akkor jelentős mértékben csökkenne egy vegyi háború kockázata mind a kontinensen, mind az egész világon. Lehetővé válna, hogy megkezdődjék a vegyifegyver-, készletek csökkentése; megszilárdulhatna az európai biztonság, csökkenhetne a háborús veszély, erősödhetne a kölcsönös bizalom. A regionális részintézkedések megvalósítása hozzájárulna a vegyi fegyverek általános betiltásával kapcsolatos egyezmény megkötésének meggyorsításához. Egy ilyen egyezmény elérése továbbra is végső célja a Varsói Szerződés tagállamainak. A Varsói Szerződés tagállamai bíznak abban, hogy a NATO-országok kormányai teljes figyelemmel és az ügyhöz méltóan foglalkoznak a javaslattal. Városavató tanácsülés Tiszafüreden Várossá avatták kedden Tiszafüredet. Ez Szolnok megye nyolcadik városi rangú települése. Az ez alkalomból tartott nyilvános tanácsülésen Katona Imre, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára mondott beszédet. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét. Mint a többi között hangsúlyozta, Tiszafüred lakói, az ország többi új városához hasonlóan, a szocialista társadalom építése során, az utóbbi négy évtized alatt áldozatos munkájával teremtették meg a •várossá válás, s ezzel a még gyorsabb ütemű fejlődés feltételeit. Az új város tanácsa — mondotta — akkor dolgozik jól, ha támaszkodik a lakosság véleményére, tenniakarására, a demokratizmus szélesítésével, a körültekintő, korszerű ügyintézéssel igyekszik megoldani a város és környékének a gondjait, elhárítani az akadályokat a további fejlődés útjából. Tiszafüred neve egy 1334-ből származó oklevélben szerepel először. Története folyamán — az Í700-as években — már volt mezővárosi jogállása is, 1849- ben, Eger elvesztése után, ideiglenesen ez volt Heves megye székhelye, itt működött a szabadságharc hadseregének a főhadiszállása. Az új városban és a vonzáskörzetéhez tartozó 12 községben jelenleg 55 ezer ember él. A felszabadulás óta jelentős ipari üzemek települtek a városba. Ezek mellett korszerű mezőgazdasági nagyüzemek is szavatolják lakóinak megélhetését. Fontos szerepe van a városnak a Tisza II. vízlépcső üdülőkörzetében, annak koncentrált továbbfejlesztésében. A város idegenforgalmi és üdülőközponti szerepkörének megfelelően fejlesztik a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatot, növelik a szállodai férőhelyek számát. Nagy energiát fordítanak a település külső képének szépítésére. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata a NATO tagállamaihoz Európa vcgyifegyver-mentesítésére A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a vegyi fegyverek Európa sűrűn lakott területén nagy veszélyt jelentenek minden európai állam és nép számára. A mérgező anyagok európai felhasználása rendkívül súlyos következményekkel járna a békés lakosságra, nagy területek megfertőzéséhez vezetne. Egyes értékelések szerint olyan konfliktus esetén, melynek során vegyi fegyvert alkalmaznának, a katonai és a polgári áldozatok számának aránya egy a húszhoz lenne. A nemzetközi helyzet mostani. éleződő körülményei közepette elsősorban Európában fokozódik a vegyi fegyverek alkalmazásának veszélye. A vegyi fegyverek által az európai népeket és államokat, valamint a világ más térségeit fenyegető veszély maradéktalan elhárítása csak úgy biztosítható, ha sor kerül a vegyi fegyveipk világméretű betiltására, és a vegyifegyver-készle- tek megsemmisítésére. A szocialista országoknak a genfi leszerelési bizottságban előterjesztett konkrét, reális javaslatai e fő cél elérését szolgálják, csakúgy, mint állhatatos és következetes erőfeszítéseik a megfelelő nemzetközi megállapodás kidolgozására. Ezzel együtt lehetséges és szükséges mégha- tározott párhuzamos lépéseket tenni az európai kontinensen. Ez jelentős mértékben csökkenthetné a vegyi háború kockázatát Európában, és következésképpen az egész világon; megkezdődhetne a vegyifegy. ver-készletek csökkentése. Ilyen lépések elengedhetetlenül szükségesek az európai vegyi fegyverek felhalmozása lehetőségének megelőzésére, a vegyi fegyverkezési hajsza veszélyes fordulójának elkerülésére. Mivel a vegyi eszközök korlátozását, csökkentését és megsemmisítését szolgáló regionális részintézkedések — a globális intézkedésekhez képest — kevesebb államot érintenének, egyszerűbben lehetne egyeztetni és életbe léptetni azokat. (Folytatás a 2. oldalon) Építés alatt a Komlói Erőmű kéményének füstszűrő berendezése. (Tudósítás az 5. oldalon).
