Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-11 / 10. szám

Dunántúli napló 1984. január 11., szerda Érvényesíteni a társadalmi segítőkészséget (Folytatás az 1. oldalról) ÁIB által legfontosabbnak ítélt kérdés a szakképzés fel­tételeinek a szervezeti kérdé­sek korszerűsítése. Ezen túl a tartalmi korszerűsítés érdeké­ben korszerűsíteni kell a ha­tályos joganyagot is. KöpI Lászlóné, a KISZ KB titkára az ifjúsági szövetség álláspontját ismertette. A KISZ egy megfelelő program kiala­kítását várja, melyhez aztán az Úttörőszövetséggel együtt megadhatja a maga sajátos támogatását — konkrét cse­lekvéssel és az érdekvédelem jogosítványainak érvényesítése útján. A KISZ támogatja a családgondozás tervét, és kí­vánatosnak tartja, hogy az örökbefogadásnál ne a lelki­ismeretlen szülők, hanem a gyemrek érdeke legyen az ér­vényes. Nemcsak pénzkérdés a ve­szélyeztetett gyermekek vé­delmének kérdése, hangsú­lyozta Köpf Lászlóné. Ö is, Nagy Sándor is időszerűnek tartotta az úgynevezett karita­tív formák felelevenítését, vagyis azt, hogy a humánus, gyermekszerető emberek ak­ciója, segíteni akarása ne akadjon fenn hivatalos szer­vek meg nem értésén. Végül a tudományos kuta­tások eredményeiből hallott tájékoztatást a konferencia Hanák Katalin szociológus és dr. Münnich Iván pszichológus előadásából. Utóbbi a hazai mentálhigiéniai kultúra kiépí­tését szorgalmazta. Hiányzik ugyanis hazánkban a család­dal foglalkozó gondozó, ta­nácsadó hálózat, mely nem hatósági eszközöket foganato­sít, hanem humánszolgáltatá­sokkal siet a bajba jutottak se­gítségére. Délután és ma délelőtt vi­takörökben folytatja tanácsko­zását a kétnapos munkaérte­kezlet. Gállos Orsolya Amerikai atomfegyverek w Évente kétezer új töltetet állítanak elő Az Egyesült Államok jelenleg 26 ezer nukleáris fegyverrel rendelkezik és évente kétezer új atomtöltetet állítanak elő — állapítja meg egy Washington­ban hétfőn ismertetett — nem hivatalos — tanulmány. Az összeállításból, amelyet egy háromtagú magán-kutató­csoport készített, megtudható, hogy az amerikai nukleáris fegyvereket összesen 200 külön­böző helyen tárolják, az Egye­sült Államokon kívül még kilenc országban. Az amerikai nukleá­ris arzenálnak összesen 25 kü­lönböző töltettípusa van, ebből 8 fajtát az interkontinentális rakétákra szerelnek fel, kilenc típust rövid-hatótávolságú fegy­vereken alkalmaznak. Rövid-ha­tótávolságú, harcászati fegyve­rekből összesen 12 500 darab van. Ezekről nem volt szó Genf- ben a szovjet—amerikai tár­gyalásokon. A legnagyobb atomtöltet egy kilenc megatonnás bomba, amely ezerszer nagyobb ható­erejű a Hirosimára ledobott bombánál. 1990-re az amerikai arzenál 29 ezer atomtöltettel fog rendelkezni. A számszerű növekedésnél sokkal fontosabb a minőségi fejlesztés, A tanul­mány szerzőinek megállapítása szerint a régieket felváltó új nukleáris fegyvereknek nagyobb a találati pontosságuk, terjedel­mük ugyan kisebb, robbanó­erejük azonban nagyobb, mint a korábbiaké. ♦ PEKING: Befejezte négy­napos pekingi látogatását Imelda Marcos, a fülöp-szi- geteki elnök felesége. Imelda Marcos küldetésének kulcsele­me 600—700 millió dollár ér­tékű váltó eladása volt Kíná­nak. Igyekezett továbbá elérni a Kína javára mutatkozó mint­egy százmillió dolláros keres­kedelmi többlet kiegyenlítését is. A fülöp-szigeteki elnök fe­leségét fogadta Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára is. ♦ KABUL: A Pakisztánban működő afgán ellenforradal­márok három csoportja, ösz- szesen, kétszáz személy, átállt a kormányerőkhöz a Kabul tartományi Karabagban — közölte a Bahtar afgán hír- ügynökség. Az ellenforradal­márok átadták fegyvereiket a helyi hatóságoknak és kijelen­tették: készek a kormányerők oldalán harcolni. A biztonsági szervek határozata alapján a csoport tagjait a helyi önvé­delmi alakulatok állományába sorolták. NAGYVILÁGBAN A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Európa vegyifegyver- mentesítéséről Dániában kedden választásokat tartottak. A képen iörgensen volt miniszterelnök programjáról nyilatkozik a sajtó képviselőinek. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor azok a regionális intézkedések, amelyek e tömeg- pusztító fegyverfajta teljes fel­számolásához vezetnének, két­ségtelenül megszilárdítanák az európai bizonságot, hozzájá­rulnának a háborús veszély csökkentéséhez, a kölcsönös bi­zalom erősítéséhez, az általá­nos politikai légkör javulásá­hoz. Sőt e részintézkedések életbe léptetése hozzájárulna a vegyi fegyverek betiltásáról szóló világméretű megállapo­dás megkötésének meggyorsí­tásához, amely a Varsói Szer­ződés tagállamainak továbbra is fő célja, és ösztönözné ha­sonló intézkedések elfogadását más földrészeken is. Az Európa ♦ VATIKÁNVÁROS: Vatikán- vórosban kedden hivatalosan bejelentették: Vatikán Állam és az Egyesült Államok teljes értékű diplomáciai viszonyt lé­tesített egymással. A két állam diplomáciai kapcsolatai 1867 óta szüneteltek. A közlemény szerint nagyköveti, illetve apos­toli nunciusi szintű kapcsolat jött létre most a két állam kö­zött. Ül-DELHI: A Béke-világta- nács felhívásban szorgalmaz­ta, hogy nyilvánítsák március első hetét az el nem kötele­zettek mozgalma hetének. A testület kezdeményezésének célja: támogatni az el nem kötelezettek indítványait, ame­lyeket a béke megőrzése, a leszerelés és a társadalmi­gazdasági haladás kapcsola­tok érdekében tettek. Egy héttel a stockholmi értekezlet elölt Nyugatnémet politikusok elképzelései Kedden, egy héttel az euró­pai bizalomerősítő intézkedé­sekkel és leszereléssel foglalko­zó, stockholmi konferencia meg­kezdődése előtt, a nyugatnémet kormány és az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt is jelez­te a konferenciával kapcsolatos elképzeléseit. Eszerint az NSZK kormánya kívánatosnak tarta­ná, ha Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter január 18-ra ter­vezett tanácskozásán közeledés történne a két fél álláspontja között. A KGST és Csehszlovákia cimmel kiállítás nyílt Budapesten. A Csehszlovák Kultúra kiállítótermében Csehszlovákia és a többi KGST-tagország széles körű gazdasági kapcsolatai elevenednek meg. Kommentar Ha a megoldás nem is ke­csegtet teljes sikerrel, azt nem lehet elvitatni, hogy a közép-amerikai válság enyhí_ tésére jelentős lépést tettek az érdekeltek A Contadora. csoporf— Mexikó, Panama, Venezuela és Kolumbia — részleqes béketervét Panama­városban vitatták meg az iménr említett államok diolo- máciáiónak vezetői Nica­ragua. Salvador. Costa Rica, Honduras és Guatemala kül_ üqyminisztereivel. A lealénye- aesebb pontiq a mególlaDO. dósnak: csökkentik a térséq- ben a katonai tanácsadók szórná», maid — idővel —va­lamennyit kivonják az érintett országokból. Ami a Contado- ra-csooort eredeti tervét illeti, a? iával messzebbre ment a- véqül is elfoqadott program­nál. Sajnos, nem sikerült el. fogadtatni azt a rendkívül lé­nyeges pontot. hoav 1984. február 29. után a térséa ál­lamai ne vásároljanak fegy­vert. Közvetítők részsikere Megfigyelők azonban em_ lékeztetnek rá, hogy az ok­mány így is tartalmazza a múlt évben kidolgozott 21 pontos rendezési elképzelés leglényegesebb elemeit. Bi. zonyára a feszültség mérsék­lődése irányában hat a Kö­zép-amerikai Államok fegy­veres erőinek csökkentése, a térség országai között a kato­nai egyensúly megteremtése, amit a dokumentum nyoma­tékkai előír. Nemkülönben lényeges javaslat, hogy ezen­túl nem szabad támogatni, vagy eltűrni olyan irreguláris csoportokat, amelyek más ál­lamok törvényes kormánya el_ len harcolnak. Ezzel össze­függésben Nicaragua kül­ügyminisztere, Miguel D’Esco. to pozitívan értékelte a pana­mavárosi megállapodást. És ez érthető, hiszen országa ellen Hondurasból és Costa Rica területéről rendszeresen folytatják az ellenforradalmi erők a hadüzenet nélküli há­borút. Igaz, Nicaragua szere. tett volna többet is elérni: például azt, hogy a doku­mentum intézkedjék a külföl­di katonai támaszpontok föl­számolásáról. az idegen fegy­veres erők kivonásáról. Ezeket a javaslatokat azonban a töb­bi közép-amerikai ország el­vetette. Márpedig amíg az Egye­sült Államok haditengerésze­te, légiereje és tengerészgya­logsága nagyszabású had­gyakorlatokat folytat Nicara­gua közvetlen szomszédságé, ban, s amíg a térségben nem csökken, ellenkezőleg, nőttön nő az amerikai katonai jelerr. lét, addig Nicaragua nem érezheti magát biztonságban. Éppen az elmúlt napok szol­gáltattak példát arra, miként vélekedik Washingtan a kö­zép-amerikai térség békéjé­ről és biztonságáról. Nicara. gua Potosi nevű kikötőjét hat alkalommal támadták az el­lenforradalmárok. Roham­csónakjaikkal a közelben hor­gonyzó amerikai hadihajókról közelítették meg a kikötőt, s akciójuk után a cirkálókra tértek vissza. A minap érke­zett a hir arról is, hogy az USA öt év alatt nyolcmilliárd dollárral kívánja támogatni a Washington-barát közép­amerikai rezsimeket, ami a Nicaragua elleni titkos há­ború folytatását, az úgyneve. zett kontrák, vagyis az ellen­forradalmárok változatlan se­gítését jelenti. A közép-amerikai válság politikai rendezésének esé% lyeit ez az amerikai maga­tartás erőteljesen befolyásol, ja. Mégis, a Contadora-cso- port közvetítő szerepét nem szabad alábecsülni, mint ahogy a panamavárosi meg. óllapodást sem lehet túlbe­csülni. Kiindulópontként rend­kívül hasznos lehet a kibont tokozás felé vezető úton, s megteremtheti egy regionális békeszerződés megkötéséhez a legszükségesebb feltétele­ket. Gyapay Dénes A Kohl-kormány a stockhol­mi értekezlet végső céljának olyan szerződés megkötését tartja, amelyben a 35 résztvevő állam lemondana az erőszak alkalmazásáról. Mint ismeretes, ilyen szerződés kidolgozását a szocialista országok java­solták először. Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter óvott a túlzott várakozásoktól, ám folyamato­san azt is kifejezésre juttatja, hogy a stockholmi találkozó kedvező hatással lehet a meg­szakadt leszerelési tárgyalások újrafelvétele szempontjából. Karsten Voigt, az SPD parla­menti frakciójának külpolitikai szakértője ugyanakkor keddi sajtóértekezletén éles szavakkal bírálta a nyugatnémet kormány „kincstári optimizmusát”. Sür­gette, hogy a kormány kezde­ményezzen olyan nyugati javas­latot, amely szorgalmazná a szocialista országokkal való po­litikai, gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítését. En­nek keretében a Nyugatnak meg kellene szüntetnie a Len­gyelországgal szembeni gazda­sági szankciókat is. Az NSZK kezdeményezze a közép-hatótávolságú és a ha­dászati fegyverek témakörének összevonását, abból a realista felismerésből kiindulva, hogy a korábbi tárgyalások az ameri­kai rakéták telepítésének meg­kezdése után véglegesen el­vesztették létjogosultságukat. Ezzel összefüggésben a szociál­demokrata politikus sürgette az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek további telepítésének leállítását és a tárgyalások új- rafelvételét. Voigt azért szállt síkra, hogy az Egyesült Államok az eddig telepitett, új rakétáit is szerelje le, a Szovjetunió pe­dig drasztikusan csökkentse SS—20-as rakétáinak számát és építse le azokat a rövid-ha­tótávolságú rakétáit, amelyeket a NATO-telepítésre adott vá­laszként állít hadrendbe. Végül, konkrétan a stockhol­mi értekezlettel kapcsolatban, Voigt olyan bizalomerősítő in­tézkedések kidolgozását java­solta, amelyek keretében a fe­lek előre jeleznék hadgyakorla­taikat, azokra megfigyelőket hívnának meg, akiknek munka­feltételeit javítanák. Voigt sze­rint azokat a hadgyakorlatokat is előre be kellene jelenteni, amelyeken 25 ezernél kevesebb katona vesz részt. vegyifegyver-mentesítésére vo­natkozó elgondolás maradék­talan valóra váltása a Varsói Szerződés összes tagállamának területét érintené, s elő kell irányoznia, hogy a jövőbeni in. tézkedéseket a NATO-tagorszá- gok területének megfelelő ré­szeire is kiterjesszék. A Varsói Szerződés tagálla­mainak Európa vegyifegyver- mentesítésére irányuló gyakor­lati kezdeményezéseit követke­zetesen — az összes tényező és körülmény figyelembe vételével — lépésről lépésre célszerű megvalósítani. Az államok kötelezettségei a megállapodásban előirány­zott európai vegyifegyver-men- tes területtel kapcsolatban például tartalmazhatnák an­nak közlését, hogy ezen a te­rületen van-e vagy nincs vegyi fegyver; annak megtiltását, hogy vegyi fegyvert helyezze­nek el ott, ahol most nincs; e fegyverek befagyasztását; a meglévő vegyifegyver-készletek kivonását vagy megsemmisíté­sét; a lemondást e fegyverek létrehozásáról, gyártásáról, behozataláról, továbbá az e területen lévő államoknak való átadásáról. A vállalt kötele­zettségnek hatékonyan bizto­sítani kell, hogy a megálla­podásban meghatározott terü­leten ne legyen vegyi fegyver­Az Európa vegyifegyver-men- tesítésével kapcsolatos gya­korlati kérdések vizsgálata so­rán hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyek a genfi leszerelési bizottságban a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáról folyó tárgya­lásokon halmozódtak fel. Ugyanakkor nem kívánatos érinteni az e tárgyalások témá­ját képező bonyolult technikai kérdéseket. Az Európa vegyifegyver-men­tesítésére vonatkozó megálla­podás kidolgozása során az érdekelt államok szükség sze­rint egyeztethetik az ellenőr­zés adekvát, kölcsönösen el­fogadható formáit. Ezek bizto­sítanák a vállalt kötelezettsé­gek tényleges teljesítését az övezet létrehozásáról szóló megállapodás minden résztve­vője által. A vegyi fegyverektől mentes övezet státusát megfelelő mó­don tiszteletben kell tartani. Célszerű előirányozni, hogy azok az államok, amelyek te­rületére a megállapodás vo­natkozik, megfelelő biztosíté­kokat kapjanak a fojtó, mér­ges, vagy egyéb, hasonló gá­zok és bakteriológiai eszközök háborúban történő alkalmazá­sának tilalmáról szóló 1925. évi genfi jegyzőkönyvvel, va­lamint más, elfogadásra ke­rülő nemzetközi jogi doku­mentumokkal összhangban. A megállapodás testet ölt- hetne egy kötelező jogi érvé­nyű okmány —■- például egyez­mény, szerződés, konvenció, vagy megfelelő több oldalú nyilatkozat, illetve több, egy­oldalú nyilatkozat — formájá­ban. Természetesen a meg­állapodás formáját meghatá­rozná annak tartalma. A poli­tikai nyilatkozat lehetővé ten­né néhány bonyolult technikai kérdés megkerülését. A Varsói Szerződés tagálla­mai célszerűnek vélik, hogy az Európa vegyifegyver-mentesíté- séről a NATO-tagorszagokkal és más érdekelt európai álla­mokkal folytatandó előzetes véleménycsere céljából a meghatalmazott képviselők 1984-ben találkozót tartsanak. A találkozón egyeztetni le­hetne a különböző gyakorlati kérdéseket, beleértve a jövő­beni tárgyalások megfelelő fórumának kérdését is. ♦ ATHÉN: Az amerikai kép­viselőház hadügyi bizottságá­nak küldöttsége,- amely hétfő este óta tartózkodik Görög­országban, kedden a katonai kérdéseket érintő kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt And- reasz Papandreu görög mi­niszterelnökkel. Görögország és az Egyesült Államok szep­temberben öt évre szóló gazdasági és katonai meg­állapodást írt alá, amely a görög területen lévő négy nagy amerikai katonai tá­maszpont működtetését érinti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom