Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-05 / 4. szám

1984. január 5., csütörtök Dunántúlt napló 5 Kulturáltabb körülmények Jelentős változások a pécsi könyvesbolthálózatban A Mecsek Fűszert adatai szerint Több a házi sertésvágás Több könyvesbolt más helyre költözik, illetve megváltozott profillal árusít majd Pécsett az elkövetkezendő hetekben, hónapokban. A változások el­sődleges oka, hogy januárban átadják az új, nagy eladó- és raktártérrel rendelkező boltot a Rákóczi út, Jókai u. sarkán. A Müveit Nép Könyvterjesz­tő Vállalat Baranya—Tolna megyei boltjainak csoportveze­tője, Kovács József elmondta, hogy január 23-án nyitják meg az új boltot. A 107,7 négyzet- méteres üzletet, emeleti galé­ria és több raktárhelyiség egé­szíti ki. Ide költözik a Rókus utcai üzemeli,átó bolt. 240 pé­csi és Pécs környéki üzemi könyvterjesztőt, 30 nagyáruhá­zát és 30 viszonteladót lát majd el a főpostával átlósan szemben található bolt, ahol már most is lehet vásárolni. Emellett a tervek szerint ide csoportosítják — az orvostudo­mány kivételével — valamennyi szakkönyvet, amelyek eddig a Széchenyi téri üzletben voltak. Célkitűzéseik közt szerepel, hogy a bolt megnyitása utón megjelenő valamennyi műszaki témájú szakkönyv állandóan kapható legyen ebben a bolt­ban. Erre az adhat lehetőséget, hogy a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat — mely a nem budapesti boltok nagy részébe szállítja az árut —, állandó kapcsolatot tart fenn többi üz­letével, és segítségükkel meg­oldja, hogy a műszaki szak­könyvekhez folyamatosan hoz­zá lehessen itt jutni. A Rókus utcába költözik a közgazdasági és jogi szak­könyvesbolt a Szalai András útról. Szükségük van a na­gyobb helyre, hiszen évek óta leveleznek a két szakterület szakembereivel és rengeteg könyvet küldenek az ország minden részébe. A felújítási munkálatok után előrelátható­lag február végén fogadhatják a vásárlókat. A Szalai András úti helyiség sem marad sokáig üresen. A felújítás után, várhatóan már­cius második felétől, vegyes profilú könyvesbolt nyílik itt a környék lakóinak. A könyvhétre adják ót újra a Kossuth Lajos utca és Felsőmalom utca sar­kán lévő, jelenleg tatarozás alatt álló nagyobb boltot. Szeptembertől itt árusítják az általános iskolai tankönyveket is. A távlati tervek között szere­pel, hogy az Idegennyelvi és Zeneműbolt ■— magyar művé­szeti anyaggal kiegészülve — a Jókai térről elköltözne az egykori háztartási bolt épületé­be, az Elefántos-ház mellé. Várhatóan ezzel egyidőben az antikvárium is nagyobb alap- területű helyiséget kap. Az említett változások nem­csak a boltokban felhalmozó­dott, eladatlan könyvek raktá­rozási gondjain enyhítenek, hanem a vásárlók is kulturál­tabb körülmények között, tága­sabb boltokban választhatják ki a legjobban tetsző könyve­ket. Egyre inkább előtérbe kerül az idős emberekkel való törő­dés. A falvakban és a városok­ban élő, magányos, gondozás­ra szoruló nyugdíjas emberek étkeztetését és kellemes, hasz­nos időtöltését szinte minde­nütt igyekeznek megoldani. Ennek pedig a legjobb módja — napközi otthonok létreho­zása. Itt reggeltől kora délutá­nig ellátják a gondozásra szo­rulókat, biztosítják a napi há­romszori — reggeli, ebéd. uzsonna — étkezést, az orvosi felügyeletet, valamint a szóra­kozást is. Baranyában sorra nyitják meg az ilyen jellegű otthonokat. Most hasonlót szándékozik létrehozni az abaligeti tanács is a faluban és a társközségek­ben élő idős embereknek. Hisz Abaligeten, Kovácsszénáján és Husztóton kilencszázan élnek, ebből 150-en 55 év felettiek. Az időskorúakkal való törődést eddig házi szociális gondozás keretében oldották meg: négy Megnőtt a házi sertésvágá­sok száma, mégpedig 25—30 százalékkal többet vágnak, mint tavaly. A családok disznó­vágását csak becsülni lehet. Erre a becslésre pedig most talán a Mecsek Fűszert Nagy­kereskedelmi Vállalat a legille­tékesebb. önáluk négy adalék mutatja a háztartások irány­váltását az olcsóbb, házi ser­téskészítmények felé. Elsőként az árpagyöngy. Ez a sajátos baranyai disznóvá­gási kellék sváb eredetű: előre kell megfőzni, könnyű étel, és a hurkában egészségesebbnek tartják, mint a rizst. Főleg a mohácsi, pécsi járásban és Pécs városban kedvelik. A Me­csek Füszérthez Gyöngyösről szállítják. A tavalyi év utolsó negyedében 800 mázsa fo­főállású és négy tiszteletbeli gondozónő járta végig nap mint nap a gondoskodásra szorulók otthonait. Közülük hu­szonnégynek naponta vitték az ebédet. Felmerült, hogy szükséges lenne egy napközi otthon, ahol a nyugdíjas korúak összejöhet­nének, és együtt eltölthetnék az idejüket. Abaligeten adott volt egy épület — a volt körzeti orvosi rendelő és szolgálati lakás megürült. Ezt már a múlt év­ben felújították, úgy hogy je­lenlegi állapotában 20—25 idős embert lehet benne na­ponta rendszeresen vendégül látni. Étkezőt, tálalót, pihenőt, mosogatót és a személyzetnek irodát tudnak benne kialakítani. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya helyeselte és ja­vasolta is az otthon létrehozá­sát, biztosítják hozzá a műkö­dési költséget és a dolgozók bérét. Á. E. gyott el belőle, idén a megnőtt igények 900 mázsás forgalmat jeleznek. De rizs is kell, mégpedig nemcsak az árpagyöngyöt alig fogyasztó Tolna megyében, ha. nem azért Baranyában is. Ta­valy 4700 mázsát vettek meg belőle. Idén; a kínai—magyar kereskedelmi kapcsoíatok javu_ lása következtében 5700 mázsát kapott a nagykereskedelmi vál­lalat. A bors számadatai: ta­valy utolsó negyedévben 120 mázsát adtak el, az idén 130 mázsa eladására számítanak. A negyedik disznóvágási adatjelző a paprika. Mivel ha. zai termék, sosem volt belőle hiány. Legföljebb a választék volt aránytalan. Most ebben is jóra fordulhat a helyzet, mert a kézzel szedett paprikából A Tüzér utcai felüljáró hasz­nálatba vétele óta időről időre fölmerül: a lovas kocsik és las­sú sebességgel közlekedő jár­müvek akadályozzák az autó­buszok, személykocsik gyors áthaladását. Legutóbb a Pécs városi Pártbizottság ülésén is észrevételezték, az emlitett jár­művek hovatovább megbénítják a forgalmat. Pécs második felüljárójának átadását követően, 1981-ben a MÁV azzal fordult a városi ta­nács illetékes osztályához, hogy véglegesen lezárja a Megyeri úti átjárót, mivdl napi átlag­ban 8—900 percig leeresztett sorompó előtt várakoztak a járművek a tolatás illetve ko­csirendezés miatt A KRESZ ér­telmében viszont sem a lo­vas kocsik, sem pedig a lassú járművek nem hajthattak rá a felüljáróra, ennek ellenére mind a mai napig inkább a hídon haladnak át. Pedig nap­közben a Megyeri úti csomó­pontnál lévő sorompó nyitva van számukra. Azt 1? órától reggel fél hatig tartják zárva, továbbá a vásári napokat ki­véve. vasárnap és ünnepna­pokon. Jelentősen megnőtt a pécsi, Tüzér utcai felüljáró át­menő forgalma, amely Üjme- csekafja és a Lvov-Kertváros közötti zavartalan összekötte­tést hivatott szolgálni. többet kaptak a paprikafel­dolgozók. így most a csípős­ségmentes, a csípős és a kü­lönleges paprika arányosan van a boltokban, a tavalyinál 20 százalékkal több. Végül: a többi disznóvágósi fűszerből is van elegendő. Pél­dául szegfűborsból 3 mázsa, ezt ugyanis viszonylag kevesen vásárolják. Van bőven kö­mény. A majoránna elegendő. Sóból 20 százalékkal többet készleteztek, mint amennyi a tavalyi utolsó negyedévben el­fogyott. Legfeljebb az olcsó, törött szemű rizsből lesz hiány. A Távol-Keletről származó nö­vényt ugyanis Szarvason és Tö- rökszentmiklóson hántolják, s mivel a gépek jobbak, keve­sebb a törött szem, így a meg­kedvelt, olcsóbb törött rizs is kevesebb. A közelmúltban éppen a lassú járművek okozta nehéz­kesebb közlekedés miatt talál­koztak a városi tanács építési és közlekedési osztályának munkatársai a Volán, az ÉPFU és a MÁV képviselőivel^ hogy a tapasztalatokról számot ad­janak. A Volán képviselője joggal vetette föl, hogy a reg­geli és délutáni csúcsforga­lomban hosszú perceket veszí­tenek a menetrend szerint köz­lekedő autóbuszok, ha lovas kocsi poroszkál előttük. És a személykocsik? Ilyen­kor pillanatok alatt több tucatnyi autó csak lépésben haladhat és a felhajtóágnál is sorban állnak a személy- és teherautók. A megoldás az lenne, ha mielőbb kitennék a felüljáró mindkét oldalán a lassú jármüvek fölhajtására vonatkozó tilalmi táblát. Eh­hez viszont az szükséges, hogy a MÁV rugalmasabban alkal­mazkodjon a helyzethez. Mint ahogy a tanácson megtudtuk, a Megyeri úti sorompó nyitva- tartásának idejét legalább egy órával szeretnék meghosszab­bítani, ezzel a reggeli és dél­utáni csúcsforgalom zavarai is csökkennének. Bízzunk tehát a következő döntésben és ab­ban, hogy a lassú járművek egyszer és mindenkorra nem hajthatnak föl a Tüzér utcai felüljáróra! Toliseprű Új esztendei észrevételek Milyen jó volna, ha az új esztendőben nemcsak gazdasó. gi téren, hanem a mindennapi életben, s ekként nyelvhaszná­ltunkban is a gazdaságosság, a takarékosság, a nyelvi tö­mörség érvényesülne ott, ahol szükséges! Egyelőre nem na­gyon vehető észre hogy fölen­ged a jég, és a homá.nyos, ne­hézkes. fontoskodó, cikornyás m o n d at s zerí< e zéte ke t fölváltó, nők az érthetőség jegyében fo­gant gondolatközlések. Nemrégiben saját szememmel győződtem meg arról, hogy egy könyen érthető bírósági tényál­lás megvilágítására 18 ügyira­tot mellékeltek. üzleteinkben, üzemeinkben és intézményeink­ben virágzik a magyartalanság. Nemcsak a köznapi beszédben hanem a feliratokban is. A legtöbb üzletben a vásárlók könyve mellé tájékoztatót tűz­tek ki. Ebből megtudhatja bár. lei, hogy észrevételét vagy pa­naszát elsősorban az üzlet ve­zetőjével kell közölnie. A szöveg ekként folytatódik: „Amennyi­ben sérelmük nem nyer elinté­zést úgy jegyezzék be a VÁ­SÁRLÓK KÖNYVÉBE, vagy kö­zöljék az alábbi szervekkel: 1. KÖZPONTUNKKAL: Rákóczi út 11. 2. BARANYA MEGYEI TA­NÁCS V. B. KERESKEDELMI OSZTÁLY: Rákóczi út 34. 3. BARANYA MEGYEI TANÁCS V. B. KERESKEDELMI OSZTÁLY KERESKEDELMI FELÜGYELŐ­SÉG: Rákóczi út 34. A telefonszámokat kihagytuk, mert nem tartjuk valószínűnek, hogy valaki — az üzletvezetőt is beleértve — négy szervet is fe'hivjon ügyes-bojos dolga el­intézése végett. Nemcsak a tál- szervezettség itt a baj, hanem a szöveg megfogalmazása is ki­fogásolható. Újabban túl sok a nyer igével alkotott terjengős kifejezéseknek száma. A birósá. gokön a fel- és az alperes a tárgyalás idejéről „értesítést nyer” — (ahelyett, hogy értesi. tenék), és a tárgyalás során bi­zonyítást nyert, hogy . . . (pon­tosabban: beigazolódott). Hol vagyunk a nyer ige alapjelenté­seitől : valakivel vetélkedve megszerez valamit; haszonra tesz szert stb.? A panasztóbla szövegét te­hát ekként lehetne magyarítani: „Ha sérelmüket nem intézik el, jegyezzék be a vásárlók köny­vébe. vagy közöljék az alábbi szervekkel ...” A 2. és a 3. pontban említett „szerveket" is lőhetne módosítani. „A Baranya megyei Tanács V. B. kereske­delmi osztálya vagy annak ke- reskedelm,; felügyelősége .. ." És ha már az üzleteknél tar­tunk, hadd említsük meg azt az óévi jó szokást, hogy né­melyik ABC-boltnak nemcsak számot adtak, hanem találó ne­vet is: Szliven ABC, Makár ABC, és újabbon a Piros Alma ABC. Ha itt a reklámfeliratokat ala. posabban megnézzük, kiderül, ez a piros alma nem is mindig piros. A Boszorkány út elején levő táblán az almo még sár­ga, a Fekete úti pedig zöld. Hogy mikor fognak megpirulni, nem tudjuk. Azt viszont tudjuk hogy a boldogságtól már pírban ég a kis Reisz Jutka orcája, mert ő az új év első újszülöttje Bara­nyában, és ezért oz Állami Biz­tosító jóvoltából 40 000 forintos kötvény üti apró markát. Más szerencséje is van. Nem Pé­csett, hanem Mohácson szüle­tett. Ha Pécsett látott volna napvilágot, vitázn; lehetne azon, melyik anyakönyvi kerület állít­sa ki számára a születési anya­könyvi kivonatot. Pécsett ugya­nis megszűntek a kerületek, de újfajta anyakönyvi kerületek jöttek létre: az A és a B — sajátságos helyesírással. Egy házassági anyakönyvi kivonat került a kezünkbe. Ekként zá­rult: „Kiállította a Pécs „A"-i anyakönyvi kerület házassági anyakönyvéből." A kis Judit szülei minden bi­zonnyal nem a Pécs—A-it vá­lasztották volna. A testület példa lehet a társadalom számára Egy a la pító m unkásőr portréja Dr. Hajnal József, a POTE főtitkára Hagyományosan januárban zajlanak a munkásőrök év­záró-évnyitó egységgyűlései. A testület pécsi tagjai között is szép számmal vannak olya­nok. akik szolgálatuk kezde. tét 1957 tavaszától számítják így dr. Hajnal József a Pécsi Orvostudományi Egyetem fő. titkára is, aki egyike a leg- fiatalabbaknak a baranyai alapító munkásőrök között. — 1956-ban végeztem a Pécsi Tudományegyetem Jog- tudományi Karán. Tanulmá­nyaim utolsó évét rendkívül fűtött politikai légkör jelle­mezte annak a nogy fordu­latnak a jegyében, ami) az SZKP XX. kongresszusa ho zott — kezdi az emlékezést dr. Hajnal József. — Azzal a reménnyel és elszántság­gal indultunk neki, mi végzős hallgatók a pólyánknak, hogv megmutatjuk: lehet a szocia­lizmust jobban építeni, mint addig tették. 1956 októbei 1 -vei neveztek ki a Pécsi Or. vostudományi Egyetem sze­mélyzeti osztályvezetőjévé. Az ellenforradalom hatására október 28-án elbocsátottak az állásomból. Hidegzuhany volt, bár november 4. után újra visszakerültem eredeti beosztásomba. Számomra ak. kor 25 éves fejjel ez megha­tározó élmény lett, s döntően motiválta elhatározásomat, hogy belépjek az alakuló munkásőrség soraiba. A PO. TE pártalapszervezetéből ak­kor négyen jelentkeztünk: dr. Tigyi József, dr. ügyi And­rás, dr. Kovács Sándor és én. A munkásőrségről még nem sokat tudtunk, csak azt hogy a párt saját fegyveres testü­leté lesz, s számomra tagjá­nak lenni teljesen természe­tes folytatása volt diákkorom, ban végzett mozgalmi mun­kának. Mindig volt bennem egy kis katonás mentalitás, többek között ezért is érzem jól magam a munkásőrség­ben kezdettől fogva. Harco­ló alegységeknél voltam min­dig rajparancsnok, szakasz­parancsnok, majd egyszerű munkásőr beosztásban. Előbb kaptam meg a „Kiváló pa­rancsnok" mint a „Kiváló Munkásőr” jelvényt. De eb­ben a testületben az az egyik legszebb sajátosság: nincse­nek rangok, csak beosztások, egy funkcióból való távozás senkinek nem okoz presztízs- veszteséget, sem sértődést. — ön részt vett és fel is szólalt a munkásőrség leg­utóbbi országos parancsnoki értekezletén. — Ott is azt a gondolatme­netet próbáltam kifejteni, hogy vajon a munkásőrség bírja-e az összehasonlítást a társadalom egészével, a tes­tület belső rendezési elvei mennyire felelnek meg a tár. sadalom egészének rendezési elveivel. Ügy értékelem, hogy a munkásőrség sok tekintet­ben példája lehet a társada­lomnak. Mint fegyveres tes­tület harcol a társadalomban mutatkozó negatív jelenségek ellen, a társadalom egészé­nek haladását segítve. A demokratizmus tekinteté­ben egyedülálló, hogy a munkásőrségbe senki sem hozza magával civil rangját. A jövedelemkiegészítés jogos igénye ma sem megy a köz­életi tevékenység rovására. A munkásőrség a leggazdasá­gosabb fegyveres erő: a szol­gálat keveset vesz el a mun­kaidőből, viszont a fegyelem­hez szokás a munkában is kamatozik. Az együttélés pe­dagógiája a leghatékonyabb ban oldja meg az ifjúság ne­velését, s hidalja át a gene­rációs ellentéteket. Mindenki számára teljesen világos eb­ben a testületben a hazafi- ság és internacionalizmus igazi tartalma. Éppen ezért az országos parancsnoki ér­tekezleten is javasoltam, hogy az egyetemi ifjúságot az ed­diginél szélesebb körben von. iuk be a munkásőrség sorai­ba. D. I. Bozsik L. Öregek napközI otthona Abaligeten Rugalmasabb alkalmazkodást! Lovas kocsik a Tüzér utcai felüljárón Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom