Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-07 / 6. szám
A tanács Is ösztönöz Kontár Dénes a virágos! ház felújításáról beszélget a tanácselnökkel A falukép védelme Villányban Két éve, hogy Villányban ülésezett a megyei Műemléki Albizottság, amihez az apropót az adta, hogy a nagyközség megbízásából a Polláck Mihály Műszaki Főiskola műemléki felmérést készített nemcsak a nevezetes pinceegyüttesekről — a társas pincékről és a halmazpincékről —, hanem a lakóházakról is. A felmérés, a MAB-ülésen kapott bátorítás azóta is arra ösztönzi a tanácsot, hogy jobban figyeljen a dolgokra, s amennyiben az. érvényes jogszabályok engedik, óvja a maga eszközeivel a ki. alakult faluképet, s a lakossá, got is arra ösztönözze, hogy hasonló módon járjon el akkor is, ha felújítja a házát, s akkor is, ha újat épít. Mindkettőre van jó példánk (bár a legjobb az lenne, ha a rövidesen bormúzeumként bemutatkozó Teleki-pince körüli pincehalmazban lévő, hullámpalával éktelenkedő pincékről azt írhatnánk: ismét nyeregtetővel és cserépfedéssel simulnak tiszteletteli engedelmességgel a többihez). Éppen a közelmúltban volt vita a társaspincéknél az egy(k üres telek tulajdonosával. A tanácsiak — megyei szakemberek segítségével — amiatt vitatkoztak, hogy szabad-e a megkapóan hangulatos, zártsorú beéDÍtést — a társaspincék tetőgerince végig párhuzamos az úttal — megzavarni egy tetőtérbeépítéses házzal, aminek ráadásul az útra merőleges a gerince? Úgy tűnik, az építtető is megérti: tudomásul kell vennie, hogy ebben a környezetben a hagyomány szava dönt. Nem sikerült viszont megnyugtató pontot tenni egy má. sik vita végére. A Tolbuhin út 49—65. sz. pincesor mögött emberemlékezet óta lucernás volt. Most a tulajdonos elhatározta, hogy szőlőt telepít. Hiába érvelt a tanács, hogy megbomlik a talaj vízháztartása, ami viszont a pincék elvizese- dését okozhatja, s az elképzelhető kár beláthatatlan. A gondot az okozza, hogy a pincék mögötti terület nem a pincetulajdonosok birtokában van, így aztán'a pincék mindenkori állapota mástól függ. Mivel nincs jogszabály, melynek alapján a tanács felléphetett volna a szőlőtelepítés 4. HÉTVÉGE ellen (legalább egy minimális védősávon), egyenkénti alkudozásra voltak kénytelenek hagyatkozni, ez pedig nem vezetett eredményre: túlságosan magas áron cseréltek volna gazdát a pincék mögötti . kis földterületek. Most csak egy van: kivárni, hogy mikor, s mily mértékben következik be, amitől tartottak. A közérdek megértésének és tiszteletben tartásának a példájáért pedig nem kell messze menni. A Rákóczi utcában van az a ház, amely hajdan Schubert tejüzem-tulajdonosé volt (az üzemben most sajtérlelő van). 1963-ig szolgálati lakások voltak a házban, akkor vették meg Guttyánék és Kőváriék. A ház gyönyörű faragott tor- nácos, oromdísze is gazdagon faragott. A két tulajdonos tetőtérbeépítésre gondolt. De hogyan? „Mr is úgy éreztük, hogy a stílust meg kell őrizni — mondja Kővári Ferencné —, akármit nem lehet csinálni." Amire vállalkoztak — műemlékes szakemberek tanácsára —, nem volt olcsó mulatság, de megérte: egy mohácsi kisiparos csinált stílusos tetőtérablakokat, s most oki csak arra jár, elismeréssel szól a hagyománytisztelő tetőtérbeépítésről. Mert véaül is lehetett volna modern tetőtérablakokkal agyonvágni a házat... Aminthogy volt egy pillanat, amikor úgy tűnt: a virágosi falurész eayik legszebb háza is így jár. Kontár Déneséknél merült fel az ötlet: fel kellene újítani az öreg, a század első évtizedében épült házat. Ezt megelőzően volt az emlékezetes felmérés, amikor az érdemesebb házakat körbe lefényképezték, köztük Kontárékét is. Az ötlet meg azt sugallta, hogy a virágosi főutcán néhány ház „olyan szép" kőporos vakolatot kapott, miután minden díszüktől megfosztották őket. Kontárék azonban hamar megértették: az 1908-ban épült házra többé rá sem nézne senki. Ha tehát felújítják, úgy kell azt tenni, amint most van, azaz . .. Hét és féí évtized számtalan mészrétegét kell igen óvatosan lehántani a homlokzati díszekről, s utána újrofesteni. A tanács segítséget ígért ehhez: szakembert külcf, festéket ad. Id. Kontár Dénes azt kérte: május körül látogassuk meg és akkor nézzük' meg a házát. Megnézzük. Hársfai István Ax iskolaépítés ével Kétszáz új tanterem Pécsett és Baranyában Pécsett az 1980-tól 85-ig terjedő időszakban szinte minden évre jut egy-egy iskolaátadás, bővítés, óvodaavatás. Erről Walz Jánosné, a városi Tanács művelődésügyi osztályvezetőhelyettese tájékoztatott. A Nevelési Központban 1980- ban .avattak fel egy 24 tantermes általános iskolát. Ugyanott 1981-ben újabb — 16 tantermes — általános iskola fogadta a diákokat. 1982-ben a Szigeti úton, a régi 508-as szakmunkásképző intézet épületét korszerűsítették, hogy átmenetileg megoldódhassanak a „demográfiai hullám" okozta tanulói létszámnövekedés problémái. Az 1983-as tanév szintén két új iskola megnyitásával vette kezdetét. Megnyílt az új, 16 tantermes belvárosi iskola, ahol 21 tanulócsoport elhelyezése vált lehetségessé. A kertvárosi Testvérvárosok terén pedig egy ugyancsak 16 tantermes általános iskola nyitotta meg kapuit. Pécsett új — általános iskolai szintű — oktatási intézménynek számit a szerb-horvát iskola, amely a Bercsényi utcából az Acsády úti iskola épületébe költözve, a korábbinál jobb, korszerűbb körülmények közé került. Az átköltözés lehetővé tette, hogy az iskola egy gimnáziumi osztállyal is bővüljön. A középfokú intézmények közül a legjelentősebb az Eszék utcában, 1982-ben elkészült, új, 16 tantermes szakmunkásképző intézet, amelyet az 508-as szakmunkásképző diákjai és tanárai vehettek birtokukba. 1982-ben a Nevelési Központban adták át az új, 350 diákot befogadó középiskolai és szakmunkásképző kollégiumot. Itt említhető meg a Zipernovszky Károly szakközépiskola kollégiuma is, ahol 70 új hellyel növelték az intézmény befogadóképességét. A művészeti gimnázium építésének első üteme 1984-ben fejeződik be, a további munkák áthúzódnak a következő ötéves terv időszakára. A művészeti gimnázium jelenlegi épületét a Leöwey Klára Gimnázium bővítésére használják majd fel. Az elmúlt években az óvodai helyek száma is jelentősen nőtt. 1983-ban adtak át a Testvérvárosok terén egy 150 személyes óvodát. 1981-ben Szabolcsfalun ötven gyermeket befogadó, 1982-ben Pécsbá- nyatelepen pedig szintén ötven gyermeknek helyet adó óvodát avattak. Az 1982—83- as évben Pécs belvárosában, a Kulich Gyula utcában is meg. nyílt egy új, 150 személyes óvoda. Baranya megyében (a számszerű adatok Péccsel együtt értendők) a jelenlegi ötéves terv időszakában az általános* iskolai hálózatot eredetileg 171 osztályterem építésével akarták bővíteni. Az elmúlt három év alatt megépült és a hátralévő két évben megépülő tantermek tényleges száma viszont jóval meghaladja ezt, összességében az új általános iskolai tantermek száma eléri a 200-at. Ebből 122 tantermet mór átadtak. Mindezt kiegészítik az úgynevezett „egyéb módon” — belső átalakítással, felújítással stb. — létesített tantermek, amelyekből összesen hatot terveztek. Ezzel szemben ily módon eddig további 95 tantermet alakítottak ki, ahol megfelelő színvonalon zajlik az iskolai élet. Mindezt egybevéve így ebben az ötéves tervben Baranyában összesen 295 új, vagy részben új tanteremben indulhatott, indulhat meg az oktatás. A megyében a már említett pécsi oktatási intézmények mellett további új általános iskolákban kezdődhetett meg a munka. 1981-ben Komlón, ahol nyolc tantermes iskolát, Mohácson, ahol 12 tantermes iskolát. Szabadszentkirályban, ahol négy tantermes iskolát avattak fel. 1982-ben Siklóson nyolc tantermes, 1983-ban Komlón (ének—zene tagozatos) nyolc tantermes iskola nyílt meg. 1984-ben készül el a mágocsi 12 tantermes és a boksái hat tantermes új iskola. 1985-ben pedig Vajszlón avatnak egy nyolc tantermes, Bolyban pedig egy 20 tantermes iskolát. Ugyanebben az évben Vémén. den hat, Kozármislenyben pedig négy tanterem készül el. Ide tartoznak még azok a bővítések, amelyek révén a már meglévő iskolák befogadó- képessége nő. Ilyen formában eddig az elmúlt három év alatt Egerágon két, Görcsönyben két, Kémesen két, Királyegyházán négy, Szentlőrincen négy, Himesházán négy, Dencsházán két, Szentlászlón két, Nagype- terden négy, Bogádon három tanterem készült el. A követke. ző években Siklóson négy, Mo. hácson négy, Lánycsókon négy, Egyházasharasztiban négy, Babarcon négy, Szigetváron négy, Somogyapátiban pedig három új tanterem létesül. A középfokú oktatási intézmények közül kiemelkedik a szentlőrinci Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola bővítése, ahol hat új osztálytermet és tornatermet építenek, Ugyanebben az évben kezdődik meg a szigetvári szakmunkásképző intézet bővítése négy új tanteremmel. Siklóson (már meglévő épület átalakításával) négy tantermes szakmunkásképzőt létesítenek. 1984-ben helyezik üzembe a pécsváradi mezőgazdasági' szakmunkásképző négy tantermes új iskoláját. Ugyanekkor kezdik még a munka második ütemét, amelynek keretében további két tanterem és tornaterem épül. Így 1985-ben ez egy új, hat tantermes, komp. lett iskola lesz. 1983-ban Komlón új 12 tantermes kisegítő iskola és nyolcvan személyes nevelőotthon kezdte meg tevékenységét. A megyében (Péccsel együtt) 1981-ben 678, 1982-ben 523, 1983-ban 350 óvodai hely létesült. 1984—85-ben további 450 gyermek befogadását teszik lehetővé az új óvodák. Így összességében az idei ötéves terv időszakában mintegy 2000 hellyel bővül Pécs—Baranya óvodai kapacitása. Bebesi Károly A récsVARAP <E> vén^>p Qhimcshaza mohács £ VAiSzuc J EUCÉSZÜLT TAHTeZHEK-. FeuéPuuS tamtgzm&c 498S-/& | Bdt/írés TE/Z-vezJSrr 8ÓV/T& t985-r<S ~> KjózéPIShUZLÁlt; TEKJ/ezBTT TfvJreitdu&Si/rTE&ei r&8s-i&
