Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-26 / 25. szám

1984. január 26., csütörtök Dunántúli napló 5 Tudományos konferencia a PMMF-en Jelentkezés március l-ig Megjelent a Felvételi tájékoztató A Sásdi ÁFÉSZ színesfémöntödéje. Az ilyen munkahelyeken kü­lönösen fontos a munkavédelmi felszerelések használata. Munkavédelem a fogyasztási szövetkezetekben Milyen a munkavédelmi hely­zet a fogyasztási szövetkeze­tekben, különös tekintettel az ipari üzemekre? Ha helyenként elő is fordulnak kisebb-na- gyobb hiányosságok, az utób­bi években sokat javult a hely­zet, jobb a hozzáállás, összes­ségében kedvezőek a tapasz­talatok. Legalábbis ezt tá­masztják alá a Baranya me­gyei Főügyészségnek az SZMT munkavédelmi osztályával ta­valy lefolytatott vizsgálódásai. Tegnap Pécsett Kasza Tibor elnökletével ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége, s egyebek mellett meghallgatta dr. Antal Ferenc csoportvezető főügyész összefoglaló értékelését. A munkavédelemmel kapcsolat­ban új jogszabályok láttak napvilágot, az ügyészség sze­retne hatékony segítséget nyúj­tani, hogy ezeket a jogszabá­lyokat jobban megismerjék, be­tartsák. Megvizsgálva az áfész- ekben a munkavédelmi jogsza­bályok végrehajtásának törvé­nyességét, megállapították, a szövetkezetek ismerik a rendel­kezéseiket, a munkavédelmi szabályzataikat korszerűsítet­ték, a hatásköröket rendezték. Mindemellett akadnak hiányos­ságok, melyeknek megszünte­téséhez a MÉSZÖV is nagyobb segítséget adhatna megfelelő munkavédelmi szakember be­állításával. Új utak és járdák épülnek M ázaszászváron Tanácsülést tartottak tegnap Mázaszászváron. A testület töb­bek között megvitatta és elfo­gadta az 1984. évi költségve­tés és fejlesztési terv javasla­tot. Az elmúlt évről áthúzódó fel­adat a Simon István utcában az út megépítése. A 700 000 forintos útépítési programban szerepel még a Rózsadomb ut­cai, Hámán Kató, Károly Éva utcai és a vékényi útépítések, illetve korszerűsítések. Az OTP- iakások területén a vízelveze­tés megoldását tervezik. Foly­tatni kívánják a családi lakó­házas telkeknél a villamoshá­lózat bővítését. Ebben az év­ben 150 000 forintot fordítanak a járdaépítésekre, illetve fel­újításokra. A Kilián György ut­cában és a Fürdő utcában be­tonjárdát alakítanak ki, a Kun Béla, Arany János utcákban, il­letve a Május 1. téren pedig aszfaltburkolatos felújítást ha­tároztak el. K. Z. tagozatokra a határidő már­cius 30.) A napokban sajnálatosan alacsony példányszámban meg­jelent Felvételi tájékoztató tar­talmazza a lapok kitöltéséhez nélkülözhetetlen kódszámo­kat, és egyéb hasznos tudniva­lókkal is szolgál. A jelentkező egyszerre csak egy hazai felső- oktatási intézménybe kérheti felvételét. (Kivéve a művészeti főiskolára, a testnevelési főis­kolára és a katonai főiskolákra pályázókat.) Ugyanakkor min­denkinek jogában áll, hogy je­lentkezési lapján megjelölje, melyik egyetemen, vagy főis­kolán kivonja folytatni tanul­mányait, ha az eredetileg el­képzelt helyen nem jár sikerrel. Érdemes a jelentkezési lapon megjelölt mindhárom átirányí­tási lehetőséget kitölteni, hi­szen ott akkor természetesen a felvételi megismétlése nélkül elkezdhető a tanulás. Elsősor­ban a műszaki egyetemekre és a bölcsészkarokra jelentkezők­nek érdemes élni ezzel a lehe­tőséggel. (Például a PMMF-en tanulók több mint fele átirá­nyítással került az intézmény­be.) összehasonlítva az idei és a tavalyi felvételi tájékoztatót, ki­derül, hogy egy-két kisebb el­téréssel ugyanannyi hallgató tanulhat szeptembertől a ma­gyar felsőoktatásban. Tehát a valamivel több mint 30 000 je­lentkezőből mintegy 15 000 jár­hat sikerrel a felvételiken. Nap­pali tagozaton nincs jelentős változás az egyes egyetemeken és főiskolákon meghirdetett szakpárokban sem a tavalyihoz képest. A tanárképzőkre és ta­nítóképzőkre jelentkezők to­vábbra is csak a felvételi kör­zet szerint kérhetik felvételüket. Levelezőn újdonságként 1984- től tanulhatnak az érdeklődők 3 éves pedagógiai szakon a pécsi JPTE Tanárképző Karán, szintén első ízben indul levél­táros szak az ELTÉ-n, és most hirdeti meg a természettudo­mányokat oktató tanároknak pedagógiai szakát az ELTE. A felvételi vizsgákat — kivé­ve az idén végzők matematika, kémia, fizika és biológiai írás­belijét — június 23. és július 8. között tartják. Az írásbeli közös érettségi, felvételi írásbeli vizs­gák május 21-én és 22-én lesz­nek. A szóbeli és írásbeli felvételi vizsgákon maximum hatvan pont érhető el, ugyanennyi sze­rezhető g középiskolai tanul­mányok alapján is. (Itt jegyez­zük meg, hogy a bölcsészka­rokra általában 105—110 pont kell a bejutáshoz, míg egyes műszaki főiskolákra és a tanár- kéDZŐk reálszakjainak egy ré­szére 70 is elegendő, az eddi. gi tapasztalatok alapján.) 1983-ban 441 milliárd forint forgalmat bonyolított le a kis­kereskedelem, vagyis összeha­sonlítható árakon a forgalom nem változott, 7,4 százalékkal magasobb volt az előző évinél — állapította meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium most ki­adott jelentésében. Megválto­zott a korábbi évekhez képest az állami és a szövetkezet, kis­kereskedelem forgalomnöveke. désének aránya: míg korábban a szövetkezeti, tavaly — a ru­házati termékek kivételével az állami kereskedelem értékesíté­se emelkedett jobban. Decemberben, a lakosság ün. nepek előtti keresletét a kiske­reskedelem összességében meg­felelő színvonalon elégítette ki. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek forgalma a hónap folyamán 5,8 száza lékkol növekedett. Húsból, búskészítményekből, to­vábbá baromfiból és élőhalból volt elegendő. Jó volt a tej, tej­termékek kínálata is, s az előző időszakhoz képest javult az el­látás étölajból és margarinból. Volt elegendő kozmetikum, testápolószer, borotválkozási cikk, javult a mosó- és moso­gatószerek kínálata is. Még mindig nem volt azonban ele­gendő olcsóbb pipereszappan, hajmosószer, és hiányos volt a festékárük választéka. Decemberben élénk volt a forgalom a ruházati kereskede­lemben is, főként a téli ruhá­kat, illetve az ajándékozásra alkalmas árucikkeket keresték. Az ellátás összességében meg­felelőnek bizonyult, s javította a kínálatot, hogy több ipari szállító decemberben igyeke­zett korábbi lemaradását pótol­ni. A felső kötöttáruk választékát a decemberben beérkezett im­port némileg javította, de így is elmaradt a kínálat a korábbi években megszokott színvonal­tól. A vegyesiparcikkek közül egyes termékcsoportokban ja­vult a kínálat, így nagyobb vá­lasztékban lehetett kapni fotó­cikkeket, háztartási és márkás üvegárukat, író- és rajzszere­ket. valamint a korábban szin­tén gyakran hiányzó karikagyű­rűt. Háztartási kisgépekből ele­gendő fajtát és mennyiséget kínált a kereskedelem, színes televízióból azonban nem tud­ták kielégíteni az igényeket. A sport- és játéküzletekben a hagyományos játékok kínálata jobb vólt, mint a megelőző év­ben. Az építőanyagok forgalma változatlanul élénk voltdecem. berben. Kötőanyagokból, fedél­lemezből, csempéből, parkettá­ból kielégítették az igényeket, változatlanul hiánycikk volt azonban a falazótégla, tetőfe­dőcserép, egyes vasbetongeren_ dák és nyílászáró szerkezetek. Dr. Dányi Pál tartja tájékoztató előadását Több mint száz előadás hat témakörben Ma folytatódik a program Régen volt ilyen nagyszabá­sú, pécsj felsőoktatási intéz­mény által rendezett tudomá­nyos konferencia a városban. A szerdától péntekig tartó ülés­szakot a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola szervezte. A há­romnapos programon a pécsi főiskola oktatói mellett a társ- intézmények tanárai és az ipar­ban dolgozó szakemberek kö­zül is sokan tartanak előadá­sokat. A tegnapi első plenáris ülést dr. Pauka Imre, a PMMF fő­igazgatója nyitotta meg. Hang­súlyozta: a konferencia leg­főbb célja, hogy a műszaki te­rületen kutatóknak fórumot és nagyobb nyilvánosságot teremt­sen. Erre azért is szükség van a jelenlegi nehezedő körülmé­nyek között, mert például a PMMF-en elsősorban alkal­mazott és fejlesztési kutatások folynak, melyek közvetlenül fel- használhatók a gazdasági élet­ben. Az elhangzó több mint száz előadásnak az is külön jelentőséget ad, hogy egy ré­szük szorosan kapcsolódik Dél- Dunántúl műszaki fejlesztésé­nek aktuális feladataihoz is — hangsúlyozta a főigazgató. Ezután dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára tartott elő. adást. -Először — tekintettel a vendégtanárokra — ténysze­rűen, országos adatokkal ösz. szehasonlítva beszélt Baranya gazdasági életének tapasztala­tairól, különös tekintettel a me­gyében élő 17 000 diplomás te­vékenységére. Előadásának második részében a különböző foglalkozások presztízsének je­lenlegi helyzetéről szólt. Meg­állapította, hogy az üzemmér­nökök elismertsége még nem éri el azt a szintet, amit sze­retnénk. Ennek megváltoztatá­sát politikai eszközökkel is se­gíteni, gyorsítani kell, mégpe­dig elsősorban a tudományos, oktatási és közéleti munka to­vábbi javításával, és az értel­miség további bevonásával a döntési folyamatokba. Dr. Dá­nyi Pál végül hangsúlyozta az egyéni kutatási érdeklődés és a társadalmi hasznosság között! összefüggés jelentőségét. A plenáris ülés másik szóno­ka dr. Szűcs Ervin, az ÉLTÉ és a JPTE egyetemi tanára volt. „Műszaki-technikai műveltség” című előadásában beszélt ar­ról, hogy a tűz és a kerék fel­találása óta talán az utóbbi 10—15 évben következtek be a legnagyobb változások a mű­szaki életben. Ennek felisme­rése és a tennivalók meghatá­rozása napjaink legnagyobb problémája. Ebből következően a műszaki tudományokat oktató tanárok elsődleges feladata, hogy megszerettessék a tudo­mányt a hallgatókkal. Délután néhány szekcióban már előadások hangzottak el. Ma pedig egész nap, minden érdeklődő részt vehet az építé­szeti-építőipari, a gépészeti­épületvillamossági, a számítás- technikai, a társadalomtudo­mányi, a neveléstudományi, va­lamint a nyelv- és irodalomtu­dományi szekciók munkájában. A PMMF az összes előadás kivonatát a tudományos konfe­rencia idejére, szekciónként kü­lön könyvben megjelentette, a tervek szerint félév múlva va­lamennyi elhangzott értekezés teljes szövege megjelenik. Bozsik László A középfokú tanintézetekben idén végzett, és 35. évüket be nem töltött, fiataloknak már nincs sók idejük, hogy eldönt­sék, melyik hazai egyetemen, vagy főiskolán kívánnak tanul­ni. A Művelődési Minisztérium ugyanis idén előrehozta a nap­pali tagozatra jelentkezés ha­táridejét. Ennek értelmében — a nyomtatványboltban és az is­kolákban beszerezhető, a tava. lyival megegyező jelentkezési lapokat és más okmányokat — március 1-ig kell eljuttatni az ' iskolába, ahonnan 15-ig küldik el az illetékes felsőoktatási in­tézménybe. (Az esti és levelező Áruforgalmi jelentes Országos tanácskozás jovo net végén Az apró- falvak sorsa az ifjúsághoz kötődik Konlerencia előtti beszélgetés Tasnádi Péterrel „Az aprófalvok közélete és ifjúsága” címmel, ahogy erről az elmúlt héten már tájékoz­tattuk olvasóinkat, február 3- án, és 4-én országos konfe­renciát rendeznek Pécsett. Nemcsak azért lesz a tanács­kozás színhelye Baranya, mert aprófalvas megye, hanem mert a kezdeményezés is innen in­dult ki, mégpedig a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságától. Éppen ezért előzetes beszélge­tésre Tasnádi Pétert, a megye- bizottság titkárát kértük föl. — Miért éppen az ifjúsági szervezet kezdeményezte ezt a konferenciát? — Az aprófalvas sorsa szo­rosan összekapcsolódik az if­júsággal; létük, megmaradá­suk hozzánk, fiatalokhoz kötő­dik. Ugyanis ha nem tudjuk megtartani a kistelepülések fiatalságát, vagy nem 'tudjuk „visszacsábítani” a falvakba, az óhatatlanul a legkisebb te­lepülések kihalásához vezet. Az elmúlt évtizedben éppen Gyű­rűfű volt a példa, ezzel retten­tették a közvéleményt. Azóta persze ellenpélda is akadt, töb­bek között éppen a baranyai Sátorhely, ami a közelmúltban emelkedett községi rangra. Et­től függetlenül azonban élő probléma az aprófalvak hely­zete, közélete, s mindehhez az ifjúság viszonya. — A probléma általános jel­lege mellett mi adta a közvet­len indítékot a konferencia megszervezésére? — Korábban már számos ta­nácskozást tartottak ebben a témában, így például Lentiben, Kecskeméten, Nyíregyházán. Az, hogy mi is rendezzünk egy, a korábbiaknál jóval átfogóbb tanácskozást, már másfél éve fölmerült, amikor a Baranya megyei Tanács a társközségek helyzetét tárgyalta. A KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága mel­lett működő Értelmiségi Fiata­lok Tanácsa tett erre javasla­tot az ifjúsági szervezetnek, s azután a KISZ-nek sikerült társ­szerveket is megnyerni ehhez. Más oldalról is eljutottunk a kérdéshez: a KISZ munkájá­ban ugyanis egyre jobban elő­térbe került az utóbbi időben a lakóterületi munka, az ifjú­ságnak a lakóhelyén folytatott közéleti tevékenysége. Ilyen megközelítésből is eljutottunk az aprófalvakhoz, mint problé­más területekhez, hiszen az az ifjúság, amelyik még ilyen te­lepüléseken él, ha közéleti te­vékenységet folytat, azt első­sorban a munkahelyén teszi, s ez általában nem a faluban van, mert a fiatalok többsége bejáró. — Mit várnak ettől a konfe­renciától? — Mindenekelőtt az elmé­leti és gyakorlati szakemberek vitájából korszerűbb, sokré­tűbb ismereteket, a jövőre vo­natkozó megoldási módokat. Végül is létkérdés, hogy a fia­talokat meg tudjuk tartani eze­ken a településeken, s ezt csak­is úgy érhetjük el, ha az alap­vető szociális feltételeket biz­tosítani tudjuk számukra. Ahol életfeltétel van, onnan nem vágyódnak el az emberek. S ebben kell sürgősen előbbre jutnunk: még a jelenlegi gaz­dasági helyzetben is meg kell találnunk azokat a reális lehe­tőségeket — s ezek nem min­dig függnek az anyagiaktól —. amelyek a fiatalok számára vonzóbbá teszik a kistelepülé­seket. D. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom