Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-26 / 25. szám

© Dunántúlt Tlaplo 1984 január 26., csütörtök A pécsiek kérdezték, a DN-ben válaszolunk Miért nincs elég mecseki szén? Közérdekű kérdésekre szeretnénk válaszolni e rovatunkban. Olyanokra, amelyeket nemcsak a Dunántúli Naplótól, hanem a politika állami, a társadalmi és tömegszervezetektől, így a Pécs városi Pártbizottságtól, a Szakszervezetek megyei Tanácsától, a Hazafias Népfronttól, a KISZ-tői és a Pécs városi Tanácstól kér­deztek. A számos kérdés közül, a már említett szervek — koor­dinációs megbeszélés után — januárban a mecseki feketesze­nekkel kapcsolatos érdeklődést tartották az egyik legfontosabb­nak. Pontosabban azt, hogy miért nem lehet kapni ezeket a szén­féleségeket? szerkesztőség postájából S Választ kér az olvasó Mitől pusztultak el a díszhalak? Nem lenne egyszerűbb jóakarattal? mért szabad klórtartalom 0,4 milligramm/liter volt, ami a megengedett 0,5 szintet nem érte el. Az akváriumi halak igen ér­zékenyek a klórra. Már a leg­kisebb mennyiség is végzetes lehet számukra, nem megoldás a forralás sem, hiszen a klór­ral együtt a vízből az oxigén is táyozik. A megfelelő oxigén- tartalmat kiadós levegőztetés­sel lehet pótolni. Feltételezhe­tő, hogy olvasónk ez utóbbit mulasztotta el, hiszen a válla­lat adatai szerint a vízminőség az előírásoknak megfelelő volt. Be kell jelentkezni? Az amúgy is csúszós, latyakos járdán még egy kellemetlenséggel számolhatnak a pécsi Bem utcai járókelők. A 12—14. számú ház előtt rács fedi a szenespince nyílását, amelyre rálépve két nap­pal ezelőtt kis hiján balesetet szenvedett egy fiatal nő. Képünk tanúsága szerint, azóta már nem is rács, hanem deszkalap fedi a pincenyilast, ami véleményünk szerint semmivel sem biztonsá­gosabb, mint a félrecsúszott rács ... Jogi tanácsadó jelentkezzenek be ideiglenesen pécsi szálláshelyükre. Hátrányosan érinti őket ez a lakcímbejelentés, mert nem szeretnék emiatt elveszíteni a fővárosi ideiglenes lakásukat, amiből ugye ki kellene jelent­kezni, hogy Pécsett bejelent­hessék erre a néhány hónapra ideiglenes lakásukat, amelyben egyébként is hetente öt napot töltenek, a hét végére mindenki utazik haza. Bármennyire is speciális ol­vasóink helyzete, jogos a szál­lásadó követelése. A lakcímet ugyanis be keil jelenteni, ha valaki 30 napnál több időt tölt egy helyen — ezt tartalmazza a jogszabály. Csak azt javasol­hatjuk olvasóinknak, hogy a munkahelyükön kérjenek taná­csot a kérdés mindenki számá­ra megnyugtató rendezése ér­dekében. Csermaalja: új pihenőhely tulajdonát képező kapubejáró mindkét ajtajára, és csak akkor nyitják ki, ha saját kocsijukkal állnak be. Minden kérésemre, és a ház- kezelőség felszólítására vissza­utasítás a válasz. Lassan már fél éve tart ez az állapot, jól benne vagyunk már a télben, mégis a távoli parkolóban áll a betegkocsim emiatt az indo­kolatlan gáncsoskodás miatt...” Mindehhez mit tehetünk még hozzá? Legfeljebb Papp József- né, a PIK 2-es HK vezetőjének véleményét: bár nem mérték le, de legalább egykilós az üggyel kapcsolatos aktahal­maz. Próbálták utasítással, szép szóval, lakógyűlés összehívásá­val jobb belátásra, megértőbb magatartásra bírni a lakókat. Eredmény nélkül. Nem tudjuk megígérni rokkant olvasónknak, hogy rövid időn belül megoldó­dik a problémája, pedig segít­séget vár tőlünk. A rossz szán­dék ellen gyakran tehetetlen szinte mindenki, hiába határo­zat, tiltás, esetleg büntetés. A házkezelőség annyit tud ígér­ni, hogy az épület idei felújí­tásakor olyan megoldást keres a bejáró kialakítására, amellyel elkerülhetik ezt a helyzetet. Ez is kényszermegoldás — a rossz­akaratra nem gyógyír. Pedig milyen egyszerűen meg lehet­ne oldani. Például azokat a zá­rakat leszerelni. Nem? terveikkel, amelyeket szívesen to­vábbadunk olvasóinknak. Január 1 -töl természetvédelmi te­rület a Csermaija néven is ismert egykori mánfai legelő területe. A sikondoi turistaszállótól Komló felé vezető müút jobb oldalán elterülő több mint 10 hektáros erdőrészt az teszi igen értékessé, hogy a sűrű aljnövényzet és 200—300 éves fák ta­lálhatók. A famatuzsálemek megmentése ér­dekében a komlói városszépítő egye­sület tavaly hirdetett akciót. Ennek eredményeként az árpádtetői erdé­szet segítségével megkezdődött az erdősáv aljnövényzetének ritkítása, utat, gépkocsiparkolót és hidat épí­tettek. A Baranya megyei Vízmű és a Bányászati Aknamélyitő Vállalat szocialista brigádjai pedig társadal­mi munkában rendbehozták a terü­leten található ásott kutat, amely­nek környékét a tervek szerint pihenő­parkokkal és esőbeállókkal teszik alkalmassá a szabad idő kellemes eltöltésére. A bányaváros új, most épülő la­kótelepéhez közel eső természetvé­delmi terület az elképzelések sze­rint Komló és Pécs lakosainak pihe­nését biztosítja. Am ezenkívül okta­tási célokat is szolgál, hiszen kör­nyezetismereti és biológiai órák tar­tására, valamint tanulmányi kirán­dulások lebonyolítására is alkalmas lesz. Mit mond aTÜZÉP? A részletesebb válosz előtt szögezzük le: van tüzelő! Ezen belül tűzifa szinte korlátlan mennyiségben. Szén is kapha­tó, de az tény, hogy a keresett mecseki szenekből mindig ke­vés van a Dél-dunántúli TÜZÉP telepein. Szederkényi György, a Dél-dunántúli TÜZÉP igaz­gatóhelyettese elmondta, a 70- es évek közepétől állandósult, hogy az igényeknél kevesebb mecseki durva szenet tudnak adni a lakosságnak. Tavaly például 80 ezer tonnát kértek, de 64 ezret kaptak. A TÜZÉP nem közvetlenül a Mecseki Szénbányáktól kapja a szenet, hanem a TÜZÉP Egyesülésnek jelzi az igényét, így a mecseki szenet is. Erre az évre 100 ezer tonnát kértek, a jegyzőkönyvezett árualap ezzel szemben 74 200 tonna. Vagyis csaknem 30 ezer ton­nával kevesebb a kértnél, de valamivel több a tavalyi alap­nál. Majdnem ugyanennyi — 75 ezer tonna — az 1984-es iszapszén rendelésük. Ez a tü­zelőfajta ugyancsak kedvelt a lakosság körében, elsősorban az alacsony ára miatt. Az 1984-es 460 ezer tonnányi szén. és brikettkontingensből — ez a tavalyinál 20 ezerrel több — 250 ezer tonna a bri­kett, 210 ezer tonna a szén. Ebből 150 ezer tonna az, amit a Mecseki Szénbányák szén­féleségeiből kapnak. További 50 ezer tonna pedig barna­szén. A brikettel minőségi gondjai vannak a TÜZÉP-nek, véleményük szerint nagy a por- és törmeléktartalma. Az biztos, hogy a mecseki szenek iránt mutatkozó lakos­sági igény az imént említett mennyiségeket felülmúlja. El­sősorban azért, mert a mecseki szenek jó tulajdonságait isme­rek ragaszkodnak ezekhez, mert az elmúlt években többnyire olyan tüzelőberendezéseket vá­sároltak. amelyekben ezek a szenek égnek a leggazdaságo­sabban. Mivel nincs eelgendő a me­cseki szenekből, a TÜZÉP által bevezetett hétfői mecseki dur­vaszén értékesítési napon kora reggel megkezdődik a sorban állás, s ez érthetően nem tet­szik az embereknek. Az igaz­gatóhelyettes elmondta, hogy ezzel a rendszerrel azt szeret­ték volna elérni, hogy ne le­gyen mindennapos és többször hiábavaló a mecseki szenekért való sorban állás, A hallottak alapján úgy tűnik, nem is itt keresendő a gondok gyökere. Hiszen csak azt a szénmennyi­séget lehet eladni, megvenni, am| van. Mi várható? Ezzel kapcsolatban már a Mecseki Szénbányák szénérté- kesítési osztályának vezetőjét, dr. Szebényi Ignácot kérdeztük, aki a TÜZÉP igazgatóhelyette­sével egybehangzóan azzal kezdte a beszélgetést, hogy az elmúlt években egyre csökkent az a mennyiség, amit a belke­reskedelemnek tudtak adni. Ez elsősorban létszámgondokkal magyarázható. Az emberi kézi­erőt megpróbálták új techno­lógiai eljárásokkal helyettesíte­ni, ami azzal a következmény­nyel járt, hogy a darabos szén jobban aprózódik, vagyis csak egy része alkalmas lakossági felhasználásra. A keresletet el­sősorban brikettel próbálják ellensúlyozni. Tavaly a 280 ezer tonnás tervvel szemben 302,6 ezer tonnát állítottak elő, és az osztályvezető véleménye szerint az általuk előállított brikett ma is ugyanolyan minőségű, mint évekkel ezelőtt volt. A nagymányoki brikettgyár re­konstrukciója megkezdődött, és az 1986-os befejezés után az eddigieknél még több brikettet tudnak szállítani. Biztos szükség lesz rá, hi­szen a szénbányák távlati fej­lesztése során népgazdasági érdekből egyre kevesebb lesz, illetve 1990-ben eltűnnek a bel­kereskedelem piacairól a me­cseki szenek. Elsőként — 1986- tól — a pécsi durvaszenek és az iszapszén. A pécsi szenek dúsítása során keletkező kok­szolható szénre a Dunaújvárosi Vasműnek — kokszolásra — a melléktermékekre a pécsi hő­erőműnek lesz szüksége hő- és villamos energia előállítására. Négy évig — 1986-tól 1990-ig — még lesz egy kevés komlói darabos szén, ám ez a meny- nyiség messze nem lesz elég a lakosságnak. Feketén, fehéren ez a nem is távoli jövő, de most azért még nézzük meg 1984-et. A Mecseki Szénbányák durva­szenekből az idén 100 ezer ton­nát ígér a belkereskedelemnek, vagyis annyit, amennyit egye­dül a Dél-dunántúli TűZÉP igényelt. (Emlékeztetőüí: ebből a kért mennyiségből a TÜZÉP Egyesülés 74 200 tonnát ígért a vállalatnak, vagyis kiemelten kezelte, de ennek ellenére sem lesz lényegesen jobb az ellátás ezekből a szénfajtákból, mint 1983-ban!) S mi lesz 1986-tól, illetve 1990-től? Más hazai szénféle­ségeket kap majd a Dél-du. nántúli TÜZÉP, így a baranyai lakosság is. Barnaszeneket. Ezek fűtőértéke alacsonyabb, mint a mecseki szeneké, de ezekkel is lehet jól tüzelni — mondják a szakemberek. A vál­tás bizonyára sok gondot okoz majd azokban a családokban, ahol a mecseki szenek tüzelé­sére rendezkedtek be. Abban a reményben mond­tunk el minden információt a mecseki szenek jövőjéről, hogy ennek ismeretében könnyebb legyen felkészülni a változásra. S ebben azért akad segítőtárs is. Pont a TÜZÉP és a Mecseki Szénbányák illetékesei azok, akik a közeljövőben szakembe­rek és társadalmi szervek be­vonásával tüzeléstechnikai be­mutatót szerveznek Komlón négy-öt szénfajtából, köztük barnaszénből és mecseki bri- kettbőí. Reméljük, hogy az elsőt to­vábbi bemutatók követik, s ta­lán nem is ez lesz az egyetlen forma, amellyel segítenek a szakemberek, az illetékesek a lakosságnak. T. É. Molnár Ferencné (Sásd, Ró­zsa u. 16.), a víz minősége mi­att telefonált. Elmondotta, az akvárium feltöltését követően díszhalai elpusztultak. A véle­ménye szerint ezt a hálózatból nyert klóros víz okozta. Degré Andrástól, a Baranya megyei Vízmű termelési osz­tályvezetőjétől megtudtuk, hogy a sásdi községi vízmű területén az üzemeltetési előírások miatt került sor fertőtlenítésre és a műveletet egy vegyszeradagoló szivattyű üzembe helyezésével oldották meg. A hálózatban Nagy László és munkatársai kérdése a következő: Be kell-e jelentkezniük pécsi IBUSZ szo­bájukba? A helyzetük ugyanis mondhatni rendhagyó. Buda­pesti vállalatnál dolgoznak, amely azonban az ország kü­lönböző részein vállal munkát, dolgozói így egy-két hónapot töltenek egy-egy helyen. Egyi­küknek például Szolnokon van az állandó lakása, Budapesten az ideiglenes. Most Pécsett a szállásadó felszólította őket,-------------------- * -------------------­N yugdíjban 53 évi munka után 53 évi munka után mentem nyugdíjba. 1930-ban mint női fodrász végeztem a híres pécsi Klotild-szalonban. Ott kezdtem dolgozni, majd az üzletet át­vettem, s azóta álltam a ven­dégeim rendelkezésére. Most 68 évesen úgy éreztem, hogy szükségem van pihenésre. Egész életem során arra töre­kedtem, hogy szakmámban mindig újat hozzak, kísérjem a divatot. A munkám mellett sok fiatalt neveltem, vizsgáztattam, részt vettem bemutatókon. Szá­momra az Alkotmány utcai üz­let otthonommá vált. Kívánom a fiataloknak, hogy ilyen lelke­sedéssel, a vendégek megbe­csülésével, szeretetével dolgoz­zanak, s ha eljön a nyugdíj ideje, ezekkel a szavakkal kö. szönjenek el a vendégeiktől: Búcsúzni nagyon nehéz egy nagy családtól.. . Fellegi iózsefné, Ancika Nagy i.-né pécsi olvasónk kér­dezi, hogy mit kell lakószobának tekinteni és mit félszobának? Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet 5. §-ában előírtak sze­rint lakószoba az a helyiség, amelynek a) alapterülete a hat négy­zetmétert meghaladja, b) külső határoló fala leg­alább huszonöt centiméter vas­tag téglafal vagy 'más anyag­ból épült, ezzel egyenértékű fal, c) ablaka közterületre, ud­varra, kertre vagy üvegezett ve­randára (folyosó) nyílik, d) melegpadlója van, továb­bá e) fűthető, végül f) legalább egy kétméteres — ajtó és ablak nélküli — fal­felülettel rendelkezik. Félszoba az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a tizen­két négyzetmétert nem halad­ja meg. A rendelet szerint az olyan lakószobát, amelyet ajtóval el nem látott falnyílás oszt ketté, két lakószobának kell tekinte­ni, ha a falnyílás szélessége a lakószoba szélességének a fe­lét nem haladja meg és egyéb­ként mindkét rész megfelel a fentebb már ismertetett köve­telményeknek. Abban az esetben, ha a hálófülke, hall, étkező, illető­leg lakó-előtér a lakószoba kö­vetelményeinek megfelel, lakó­szobának kell tekinteni. A már hivatkozott rendelet szerint az olyan lakóhelyiséget, amelyet a bérlő lőzőhelyiség hiányában főzés céljára hasz­nál, főzőhelyiségnek kell tekin­teni. A. Gáborné pécsi és Gy. T. kom­lói olvasóink kérdezik, hogy lak­címbejelentésnél ki tekintendő szál­lásadónak és mik a kötelességei? A 6/1983. (XI. 29.) BM sz. rendelet 11. §-óban meghatá­rozottak szerint a lakcímnek és megváltozásának bejelentése szempontjából szállásadója: a) a személyi tulajdonban levő lakóépület tulajdonosa, haszonélvezője az általa lakott lakásrészbe befogadott állam­polgárnak, b) a bérlő (társbérlő) az ál­tala bérelt lakásba (lakásrész­be) befogadott állampolgár­nak, c) -a munkáltató szerv veze­tője a munkásszállásra, épít­A történetben, amelyet Tóth Kázmérné (Pécs, Váradi Antal u. 22.) megírt, az a legszomo­rúbb, hogy igaz: „71 éves, mozgássérült asz- szony vagyok (törékeny a cson­tozatom — tizennégyszer szen­vedtem csonttörést) —, orvosi igazolásom szerint közforgalmi járművel nem utazhatok, viszont nemrég súlyos tüdőműtétem miatt gyakran kellene friss le­vegőre mennem. Ezért a csa­ládom összefogott és egy nyolc­éves Trabant Hykomat gépko­csit vett nekem, hogy kijuthas­sak a f?Jss levegőre, öreg ko­csimat féltem, mert egy másik­ra nem telne a férjem fizeté­séből, amiből ketten élünk. Helyzetemet megértve a PIK 2-es házkezelősége szerződés­ben (száma: 22-3309/83) bizto­sította, hogy — természetesen a megfelelő díj befizetése mel­lett — a kocsival az udvarba beállhassak. Segítségemre volt a városi tanács vb hivatalának műszaki osztálya is, hozzájá­rultak ahhoz, hogy jelentős tár­sadalmi segítséggel garázs cél­jára a saját kamrámat átala­kíthatom. Mindezen emberi jóakarat ellenére a kocsimat nem tudom a fedett helyre bevinni, mert két lakótársam, Z. Gy.-ék min­den kérésem ellenére a kapu­átjárót nem teszik szabaddá: zárakat szereltek a lakók közös Ferenci Demetert, komlói tudósí­tónkat a komlói városszépitö egye­sület munkatársai keresték meg új kezés felvonulási lakóépületé­be, vagy a szerv zárt területén belül szolgálati lakásba befo­gadott állampolgárnak, d) a kereskedelmi szállás­hely (szálloda, fogadó, kem­ping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátor­tábor, penzió), továbbá jogi személy által fenntartott egyéb szálláshely (üdülő, vendégház stb.) vezetője, gondnoka, szál­lásadója, a kezelésében, ille­tőleg a tulajdonában vagy bér­leményében álló szálláshelyre befogadott állampolgárnak az ott lakó alkalmazottnak és hoz­zátartozóinak, e) a csecsemőotthon, szociá­lis otthon, továbbá más egész­ségügyi intézmény, diákotthon, tanulóotthon, kollégium, gyer­mek-- és ifjúságvédő intézet, nevelőotthon, nevelőintézet vagy egyéb bentlakásos intéz­mény vezetője (gondnoka) a kezelése alatt álló szálláshely­re vcfgy lakóhelyre befogadott állampolgárnak, az ott lakó al­kalmazottnak és hozzátartozói­nak. A szállásadó kötelessége: a) az általa befogadott ál­lampolgárt figyelmeztetni lak­cím bej el e n t é s i k öt el ez et ts ég é ­nek teljesítésére, ellenőrizni an­nak megtörténtét, b) a jelentőlapot a beköltö­zés megtörténtének igazolása­ként aláírni, c) a szakigazgatási szervet negyvennyolc órán belül érte­síteni, ha az általa befogadott állampolgár lakcímbejelentési kötelezettségének felszólítás el­lenére nem tett eleget. Horváth T. olvasónk kérdezi, Hogy az épületről lehulló vakolat által okozott kárért ki tartozik fe­lelősséggel? Az épület egyes részeinek le­hullásából vagy az épület hiá­nyosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karban­tartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az épít­kezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Itt mondjuk el azt is, hogy az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kórért a ká­rosulttal szemben az felelős, akinek érdekében a tárgyat ki­függesztették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom