Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-24 / 23. szám

1984. január 24., kedd Dunántúlt napló 5 Ma és holnap Árvízvédelmi törzsvezetési gyakorlat a Dunán Árvízvédelmi gyakorlat kez­dődik ma reggel a pécsi, vala­mint az összes többi dunántú­li, illetőleg bajai és budapes­ti vízügyi igazgatóság, terüle­tén. A szóban forgó szerveze­tek — az Országos Vízügyi Hivatal irányításával — az egész Dunavölgyre kiterjedő jeges árvízvédelmi gyakorlatot tartanak, melynek célja az ilyenkor szükséges teendők gyakorlása. A kétnaposra tervezett — 25-én, szerdán délután befeje­ződő — akció „törzsvezetés”, vagyis emberek, gépek beren­dezések nagyarányú mozgásá­val nem jár. A vízügyi igazga­tóságoknak csupán az irányító, illetve -az ügyeleti szakemberei vesznek benne részt — Bara­nyában mintegy százan, orszá­gosan ezren —; kipróbálják a hírközlő berendezéseket, megszemlélik a gátakat, védő­műveket. Ennyiben az ő — de csak az ő — számukra a hely­zet olyan lesz, mintha egy, a Dunán levonuló katasztrofális méretű jeges ár ellen kellene a szükséges intézkedéseket megtenni, de ez — hangsú­lyozzuk — csupán feltételezés, próba. Ennyit azonban a köz­vetlenül nem érintetteknek is érdemes tudni róla, mert el­képzelhető, hogy ma és hol­nap például a postai telefon- vonalakon — kivételképp eset­leg a CB-rádión is — erre uta­ló közlések, bejelentések hang­zanak el. Bármi ilyesmiről hal­lanának tehát, az csupán a vízügyi szakembereknek szóló információ. Közelebbről a gyakorlat a Duna egész baranyai szakaszát érinti; részt vesznek benne a Dráva mentéről átmenetileg ide vezényelt szakemberek is. V. J. Vadászati téli egyetem A népszerű nyári egyetemek mintájára a TIT Zala megyei szervezete és a keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem vadá­szati téli egyetemet szervezett. Az egyhetes kurzusra, amely hétfőn kezdődött Keszthelyen, a hazai vadászokon kívül Auszt­riából, az NSZK-ból és Svájc­ból is érkeztek vendégek. A vadászati egyetem célja a ma­gyar-vadgazdálkodás és vadá­szati lehetőségek bemutatása, a téli idegenforgalom előmoz­dítása. Felelőtlenség, figyelmetlenség Több tűzeset 1984, a lakóházak tűzvédelmi éve Vajon eléggé vigyázunk-e javainkra? Megteszünk-e mindent, hogy értékeink ne vesszenek értelmetlenül kárba, például ne pusz. titsa a tűz? Sajnos nem vagyunk eléggé megfontoltak, óvatosak, elövigyázatossak. Tavaly Baranyában 763 tűzeset során majd 14 millió forint közvetlen tűzkár keletkezett, öten a tűzben lelték ha­lálukat és harmincegyen szenvedtek égési sérülést. A Baranya megyei Tűzoltó­parancsnokságon tegnap dél­után Török Béla őrnagy, megyei parancsnokhelyettes sajtótájé­koztatón ismertette az elmúlt évi megyei tűzkárstatisztikát, mely sajnos az 1982. évinél is több tűzesetet foglal magába. Az előző évihez hasonlítva több tűzeset volt az iparban, több mint két és félszer annyi a mezőgazdaságban, több a la­kásgazdálkodásban, lakásaink­ban, hétvégi. és présházakban. Kevesebb tűzesethez kellett ki­vonulni a kereskedelmi egysé­gekhez, az egészségügyi intéz­ményekhez. A tavalyi írendkívül aszályos időjárás különösen a dohányzás, a szabadban tüze­lés és a gyermeki tevékenység miatt segítette szítani a lán­gokat. A magángazdaságok­ban majd ötször annyi tűzeset fordult elő tavaly, mint az azt megelőző évben. Több mint 200 szabálysértési feljelentést tett a tűzoltóság, 24 esetben kezdeményeztek bűn­vádi eljárást. És ez új: az év utolsó két hónapjában 40 hely. színi bírságot szabtak ki. ösz- szesen 8400 forint értékben. (Jónéhány szilveszteri csillag­szóró dobálónak vették el a kedvét helyszíni bírsággal a tűzveszélyes „játéktól".) És még valami: sajnos, majd duplájá­ra emelkedett a vaklárma és a téves jelzés. (A tűzoltóság minden tűzeset bejelentését kö. szőni, még akkor is, ha az utóbb vaklármának bizonyul, mert a jószándékot, az aggó­dást segítőszándékúnak fogják fel. De a szándékos félreveze­tés, a heccből tűzoltókat riasz­tók ellen minden lehetőséget megragadnak ezután is, hogy elejét vegyék az ilyen „tréfák­nak”.). Az idei évet az országos pa­rancsnokság a lakóházak tűz­védelmi évének tekinti, és min­dent elkövetnek, hogy vissza­szorítsák, megelőzzék a lakás- tüzeket. Az 54 vállalatot tömö­rítő megye, propaganda alap eszközeivel a meghirdetett ak­ció eredményességéért is sokat kívánnak tenni. Jogszobály mó_ dosításokTÓI: bevezették a hely­színi bírságolást, a közigazga­tási változás nem érinti az ál­lampolgárok „tüzes" ügyeit, önálló tűzvizsgálati szolgálati ágat szerveztek a tűzoltóságnál, ezután az Állami Biztosító kár­becslői állapítják meg — a nem biztosított épületben, va­gyontárgyak esetében is — a tényleges tűzkárt. (Tehát meg kell várni, amíg az AB kárbecs. lője felméri a kárt, addig nem ajánlatos megváltoztatni a helyszínt stb.). Pfeiffer Márton tűzoltó szá­zados ismertette a 9/1983. XII. 10. számú BM rendeletet a gazdasági munkaközösségek, kisiparosok és magánszemélyek által végezhető tűzvédelmi szol. gáltatásokról, melyeket a Ma­gyar Közlöny tavalyi 55. száma részletesen ismertet. A növekvő számú tűzeset is bizonyítja, hogy szaporodik a mulasztás, a figyelmetlenség Jó lenne tűzvédelmi szempont­ból is jobban vigyázni javaink­ra. Murányi L. Német nyelvű útikönyv Debrecenről Német nyelvű útikalauzt adott ki Debrecenről a Hajdú-Bihar megyei Ide­genforgalmi Hivatal. A százoldalas, képekkel il­lusztrált könyv adatokat közöl a város történelmé­ről, földrajzi és természeti viszonyairól, megismerteti az olvasót az ősi város ne­vezetességeivel: a nagy­templommal, a több mint 400 éves református kollé­giummal, a Déri Múzeum­mal, a Nagyerdővel. A Debrecenről szóló német nyelvű útikönyvet negy­vennyolc forintért árusít­ják. Szabályozzák a balatoni nádgazdálkodás rendjét jr Uj víz- és környezetvédelmi előírások Többek között a vízminőség védelmi érdekek miatt is rend­kívül fontos balatoni nádgaz­dálkodás gondjait vitatta meg hétfőn Balatonalmádiban tar­tott ülésén a Balatoni Intéző Bizottság. Mint azt Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszternek, a bi­zottság elnökének vezetésével megtartott tanácskozáson rá­mutattak, az Országos Vízügyi Hivatal és más illetékes tudo­mányos szervek megállapításai szerint is már hosszú ideje megoldatlan a balatoni náda­sok karbantartása, állomány­frissítése és aratása. A közel­múltban vízügyi szakértők se­gítségével — a Balatoni Intéző Bizottság titkársága is — fel­mérte a tó nádállományának niagyjaifitAs a Hullámfürdőben Egy hétig dolgoznak a szerelők A végleges megoldás a teljes gépcsere lesz A pécsi Hullámfürdő nyáron mindig telt házzal üzemel: a három nagymedencében és a tanmedencében havonta 45— 50 000 ember fordul meg. Té­len a fedett nagymedence és a tanmedence látogatottsága ennél jóval kevesebb — ilyen­kor 18—20 000 a fürdőközön­ség száma. Mivel nagyon kevés az uszo­da városunkban, ezért a Vízmű strandja szinte egy napra sem tudott leállni: az éves karban­tartást néha bizony elhagyták emiatt. Hiszen, múlt évben áp­rilis végén bezárt a fedett uszoda, és május elsején már strandszezon volt. Az 1974-ben üzembe állított szűrőberende­zés és hőközpont emiatt gya­korlatilag állandó jelleggel ment. Ezért már tovább nem lehetett halogatni a felújításu­kat, így hétfőtől péntekig kar­bantartás miatt bezárt a Hul­lám. Felújítják a hőközpontot, kicserélik a tolózárakat, szele­peket. Megjavítják a szivattyút és a szűrőket. A medence re­pedéseit tömítik, újra festik, és a fertőtlenítését is elvégzik a A höközpont berendezéseit javítják a szerelők KÖJÁI-előírásoknak megfelelő, en. A javítási-karbantartási munkák több mint kétharma­dát a Pécsi Vízmű tmk-részle- gének dolgozói, a többit pedig a Pétáv szakemberei végzik. Az összmunka értéke mintegy 140—160 000 forintnyi lesz. Á javítások után kedvezőbb kö­rülményeket teremtenek az uszoda látogatóinak: előrelát­hatóan néhány fokkal mele­gebb lesz a levegőnek és a víznek is a hőmérséklete. Természetesen ez még nem jelenti a végleges megoldást, hisz a tíz éve üzembe helye­zett gépek, és az öt éve vásá­rolt sátor már elavultak, cse­rére szorulnak. Korhecz József, a Hullámfürdő üzemvezetője elmondta, hogy most készül egy olyan tanulmányterv, mely­nek alapján valószínűleg ta­vasszal egy nagyobb, másfél millió forint körüli átalakításra kerülne sor. Addig meg kell elégednie a fürdőközönségnek azzal, amit jelenleg a Pécsi Vízmű biztosí­tani tud. Vagyis az egyheti karbantartás után szombaton nyitnak. Mivel lecserélték a vi­zel, ezért az első vendégek szá­míthatnak arra, hogy szombat­vasárnap még a szokásosnál hidegebb lesz a medence vize. A. E. területi és minőségi alakulá­sát. Mint tapasztalták, az 1958-as felméréshez képest több mint 300 hektárral növe­kedett a nádasok területe. Ez­zel párhuzamosan — főként a 70-es évek óta — fokozatosan romlik a nád minősége. Egyes helyeken ritkulás és növény- társulás jelei mutatkoznak. A mederben több helyen nád­szigetek alakultak ki. A felmérés szerint a Balaton 1680 hektár nádasából a je­lenlegi technikai eszközökkel csak 280 hektár termése arat­ható le. Az innen származó nád egyharmada export minőségű. Bejelentették, hogy a közel­jövőben a közületekre és a tó­parti ingatlannal rendelkező állampolgárokra egyaránt kö­telezően újra szabályozzák a víz- és környezetvédelmet. Ezentúl a vízminőség védelmé­nek rendelik alá a nádgazdál­kodást, a karbantartást és minden ezzel egybefüggő jogot és tevékenységet. A nádat — felhasználása és kezelése sze­rint — 5 kategóriába sorolják. A gazdálkodó és fenntartó szervek felelősek lesznek a ná­dasok aratásq,ért. karbantar­tásáért, vagy rekonstrukciójá­ért, a tönkrement területek kotrásával történő felszabadí­tásáért. Előírják a nádgazdál­kodást gátló víziépítmények, horgászstégek és csónakkikö­tők téli eltávolítását is. Tisztújítás az Országos Ügyvédi Tanácsnál Teljes ülést tartott hétfőn a fővárosban — a Budapesti ügyvédi Kamara dísztermében — az Országos ügyvédi Ta­nács, amelynek összesen 61 tagját a közelmúltban válasz­tották meg az ügyvédség helyi önkormányzati szerveinek, a fő­városban és a megyékben mű­ködő kamaráknak a tisztújító közgyűlésén. Most újjáválasz. tották az Országos ügyvédi Ta­nács vezető tisztségviselőit is: az elnök ismét dr. Kárpáti László, a főtitkár dr. Horváth József lett. Megválasztották az Országos ügyvédi Tanács kü­lönböző bizottságainak vezetőit és tagjait is. Dr. Markója Imre igazság­ügyi miniszter kitüntetéseket adott át olyan ügyvédi veze­tőknek, akik hosszú idő óta — megyeszékhelyen működő terü­leti kamarák elnökeként — ki­emelkedő szakmai és közéleti tevékenységet fejtettek ki. A Munka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést kapta dr. Ker­tész Ferenc (Pécs). Az első vásárlók a megnyitó vendégei voltak Új könyvesbolt Pécsett Dél-Dunántúl legnagyobb könyvesboltját nyitották meg tegnap délelőtt Pécsett, a Rá­kóczi út és a Jókai utca sar­kán. Az ünnepélyes megnyitó­ra összegyűlteket, köztük Pécs város és Baranya megye párt- és állami szerveinek, kulturális életének képviselőit, a köny­vesboltok, könyvtárak munka­társait az üzletet működtető Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat igazgatója, Preszter Sán­dor köszöntötte. Vitay Ildikó előadóművész és Kovács István színművész idézte magyar köl­tők gondolatait, majd Takács Gyula, Baranya megye Taná­csának elnökhelyettese adta át az üzletet az ott dolgozóknak és a könyvbarátoknak. Meg­nyitó szavaiban emlékeztetett arra, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Pécsett levő üzletei nehéz időket éltek át az elmúlt évtizedben. A bel­városban folyó felújítások idő­legesen hátrányos helyzetbe hozták a könyvesboltokat, a kilenc üzlet mégis megnégysze­rezte forgalmát 1971 óta. Különösen időszerű volt a helyzet javítása a Rókus utcai könyvesbolt esetében. Ők köl­töztek most a költő Zrínyi Mik­lósról elnevezett új üzletbe, ahol 403 négyzetméter alapte­rületen, nagy raktárral láthat­ják el a szakkönyvek pécsi bolt_ jónak tennivalóit. Külön e cél­ra kialakított galérián fogad­hatják a hozzájuk tartozó 270 könyvbizományost. Az új bolt 30 százalékkal nö­veli a baranyai könyvesbolthá­lózat alapterületét, s megszü­letése nyitányt jelent a pécsi könyvüzlethálózat bővüléséhez. Ezen túl külsejében, funkciójá­ban is szépen illeszkedik az új létesítmény a Rákóczi út észa­ki oldalán kialakuló új üzlet­sorhoz. Cipőket nyertek A pécsi Nevelési Központban zajló országos bőr. és bőrfel­dolgozó-ipari szakvásár ter­mékkiállítását az elmúlt hét szombatján és vasárnapján a piackutató; céljából a nagy- közönség előtt is megnyitot­ták, s a rendezők a látogatók véleményét kérték, milyen ci­pőkben és csizmákban járná­nak az idén ősszel és télen? A kérdőívek kitöltői között teg­nap sorsolást tartottak, s a ke­reskedelem és a gyárak által felajánlott, összesen 10 000 fo­rint értékű lábbelin a követke­ző számok nyertesei osztozkod­hatnak: 571, 831, 835, 1036. Nyereményüket február 9-én és 10-én átvehetik a Nevelési Központban Oszaczky László­nál, a Bőr- és Cipőipari Egye­sülés munkatársánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom