Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-21 / 20. szám

/ A szocialista országok életéből s:SÍ«;|Í!!§Í! lliliíiiÉiiiiÉíll A nyolcvanas években a Szovjetunió a szénkitermelés jelentős növelését tervezi Szibériában, ahol — a geoló­gusok előrejelzései szerint — a világ szilárd fűtőanyag­készletének csaknem a fele összpontosul. A szakemberek különös reményeket fűznek a Kuznyecki-szénmedence to. vábbi fejlesztéséhez, amely Nyugat-Szibéria déli részén fekszik. A pontos adatok sze­rint ennek a páratlan me­dencének a lelőhelyei 725 mil_ liárd tonna kőszenet tartal­maznak — mondta Gennagyij Gricko professzor, a műszaki tudományok doktora. r Uj tudományos központ Gricko professzor a szakem­berek körében a novoszibirszki Bányászati Kutatóintézetben végzett kutatásairól ismert. A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozata által alapí_ tott kemerevói új tudományos központ, a Bányászati Kutató- intézet igazgatója. Véleménye szerint az új intézet létesítése a Kuznyecki-szénmedence iránt megnyilvánuló, növekvő érdek, lődésről tanúskodik, amely je­lenleg 150 millió tonna szenet ad évente. — Ez az érdeklődés — vé­lekedik — nemcsak a készle­tek nagyságával magyarázha. tó. Mindenekelőtt a Kuznyecki. medence igen kitűnő minőségű szenet ad. A szénlelőhelyek többsége lakott területeken ta­lálható, a nagy szállítási út­vonalak közelében. Emellett a szénrétegek, itt a föld felszí­néhez közel települtek. A Kuz- nyecki-medencében a bányák átlagos mélysége mintegy 200 méter. A Donyec-medencében, a Szovjetunió legrégibb szén­medencéjében azonban a bá­nyák átlagos mélysége 600 mé­ter, de számos bánya mélysé­ge az 1000 métert is megha­ladja. A nyugat-szibériai me­dence előnye abban rejlik, A kuznyecki szénmedencében hogy itt a szén jelentős része a rendkívül hatékony külszíni fejtéssel termelhető ki. Megkettőzhető kitermelés A kuznyecki szén kitermelé­se, annak következtében, hogy a szén kitűnő minőségű, a te­lepülés körülményei kedvező­ek, a szénrétegek vastagsága 15—20 méter, igen kifizetődő. Még a nagy távolságokra szál­lításnál is olcsóbb, kevesebbe kerül a fogyasztónak, mint a Szovjetunió összes európai szénmedencéjének a szenei. A fejlődés távlatait illetően a professzor osztja sok szovjet szakember véleményét, misze­rint a széntermelést itt meg le. hét. duplázni, később pedig évi 500—550 millió tonnára lehet növelni. A Kuznyecki- szénmedencének nemcsak o kokszolható, de a tüzelőszén­szállítóivá is kell válnia, amellyel nemcsak az Uralt, ha. nem az ország számos európai területét is el tudja látni. A tudósok a kuznyecki szén nyu. gáti irányú szállításának több változatát javasolják — kü­lön szénszállítási útvonalak ki­építését, a jelenlegi vasútj fő. vonalak rekonstrukcióját, csővezetékes rendszer építé­sét, amelyen keresztül szivaty- tyúzzák a felaprított szén és a víz keverékét. Már épül a Kuznyecki-medencétől Novoszi. birszkig húzódó, 250 kilomé­teres szénvezeték, tanulmá­nyozzák az ennél is hosszabb szénvezetékek építésének le­hetőségeit. Elméleti és gyakorlati vizsgálatok A szibériai tudósok'már sok éve végeznek a Kuznyecki-me. dence szenének kitermelésével kapcsolatos elméleti és gyakor­lati kutatásokat. Példaként a professzor a Kuznyecki-meden. ce üzemelő, bányáiban létre­hozott kőzetnyomás-szolgála. tot említi, A szolgálat — a tu. dósok elméleti kutatásai alap­ján, a tudományos laboratóriu. mokban készült műszerek fel- használásával — operatív prognózisokat ad a szénréte­gek, és a szénrétegeket nyomó kőzetek állapotában bekövet­kező változásokról, a szénfej­téshez nyugodtabb bányame­zőket és különféle technológiai változatokat javasol, hogy ki­zárja a bányaomlás lehetősé­gét. Ez lehetővé teszi a ritmi­kus munka biztosítását, a bá­nyászok munkáját lélektanilag kevésbé feszültté, és ugyan­akkor biztonságossá teszi. Egy másik példa — a kül­fejtések tervezésének automa­tizálása. A tudósok a számítá­sokat automatizáló gyakorlati programokat dolgoztak ki és adtak át a termelő munká­soknak. A tapasztalat azt mu­tatta, hogy e programok fel- használása nemcsak a külfej- téses bányák tervezésének fo­lyamatát gyorsítja meg, hanem lehetővé teszi azt is, hogy megtalálják a lelőhelyek kiak­názásának leggazdaságosabb változatait. A legfontosabb szénbázis A Kuznyecki-medence szene — program kutatásainak fő irányai a kemerovói új Bá­nyászati Kutatóintézet tévé. kenységét is meghatározzák — véli Gricko professzor. — Az intézet új gépek létrehozásá­val, a szén vegyészeti feldol­gozásához új technológiai fo­lyamatok kidolgozásával, a szén föld alatti elgázosítása folyamatainak a kutatásával, a természet és a légtér védel­mének a problémáival foglal­kozik majd. Nagy terveink van. nak, hiszen a Kuznyecki-szén- medencének a Szovjetunió legfontosabb szénbázisává kell válnia. Jurij Tyurin APN—KS Elkészül az év közepére Az új vízvezetékrendszer csőhálózatát fektetik. Dragutin Olvitz felvétele Üj ivóvíz­hálózat Eszéken A Raszpadszkaja bányában Néhány éve már, hogy átfo­gó társadalmi akció indult Eszéken új ivóvízforrások fel­tárására. A város szerette vol­na magasabb színvonalra emel­ni az ivóvízellátást. A jelenlegi rendszer a Drávából látja el a várost ivóvízzel, ez a megol­dás azonban nem kielégítő. A Dráva szennyezettsége miatt többször rossz ízű, kellemetlen szagú víz kerül a városi vízhá­lózatba. Ezért a város társa­dalmi és politikai szervezetei, továbbá a Vodovod munkaszer­vezet közös összefogással hoz­zálátott az új ivóvíztartalékok feltárásához. Az első kutatások már je­lezték, hogy Eszék közvetlen közelében található néhány le­hetséges új ivóvízforrás. Az egyik ajánlás szerint föld alatti források adták volna a vizet. Végigpróbálva minden kísérle­tet, mérést, Eszék város végül is e megoldás mellett döntött, így kezdődött az új hálózat ki­építése. Tizenöt kutat fúrtak Eszék környékén, s e kutak let­tek az új hálózat kiindulópont­jai. Ezt követte a 4000 méter­nyi csővezeték lefektetése, hogy megteremtődjék az ösz- szeköttetés a már létező váro­si vízvezetékrendszerrel. Tekin­tettel arra, hogy a mérések ta­núsága szerint sok vasat tar­talmaz e kutak vize, a jelentő­sebb feladatok egyike a víz tisztítására szolgáló állomás kialakítása volt. Itt távolítják el meghatározott beavatkozás út­ján a vízből a vasat, azután kerül a víz a további tisztítás­ra, majd végül a városi vízve­zetékhálózatba. A tervdokumentáció alapján az új vízvezetékrendszer több mint 700 millió dinárba kerül. Ügy számítják, 1984. közepén folyik majd az eszéki csapok­ból az új víz. A rendszer üzem­be helyezésével Eszék, lakóinak nagy örömére jobb minőségű ivóvízhez fog jutni. Zeljko Ziros II jövő útja: vállalati munkaerőcsere A múlt év végén lejárt a még 1967-ben megkötött ma­gyar—NDK államközi munka­erő. együttműködési egyez­mény, a kint dolgozó magyar fiatalok utolsó csoportja 1983 októberében hazatért Magyarországra. A zárás két okból is értékelésre, mérlegkészítésre késztette az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatalt. Egyfelől azért, mert sok embert érintett a megállapo­dás, hiszen a jelzett 17 év alatt 40 ezer magyar fiatal vállalt munkát a demokratikus Né­metországban, .s — 1974—80. között — ezer NDK-beli fiatal dolgozott hazánkban. Másfelől el kellett dönteni, hogy mi legyen a jövő útja? Az előbbi­hez hasonló munkaerő együtt­működési egyezmény-e, vagy pedig itt is változtatásra van szükség az új idők, új követel­ményeinek szellemében? SZAKMÁT SZEREZTEK, NYELVET TANULTAK A summázatnál kiderült, hogy a 40 ezer magyar fiatal közül csak mintegy 21 ezren dolgoz­ták végig az NDK-ban a vál­lalt időszakot, mert a többiek különböző okokból (váratlan családi esemény itthon, nyelvi nehézségek, honvágy stb.) előbb visszatértek. A 21 ezer fiatal férfit és nőt (a további­akban már csak róluk lesz szó) 160— 170 kombinátban és vál­lalatnál foglalkoztatták. Ezek közé tartozott például a Drez­dai Robotron Elektronikai és Finommechanikai Kombinát, a Neustadti Mezőgazdasági Gép­gyár, a Jénai Optikai Művek, az Erfurti Híradástechnikai Vál­lalat, a Rostocki, illetve a War- nemündei Hajógyár, a Hallei Buna Vegyiművek stb. A német vállalatok lelkiis­meretesen gondoskodtak fia­taljaink elhelyezéséről és ellá­tásáról. A külföldi munkavál­lalás fiataljaink részére több szempontból is haszonnal járt. Valamennyien szakmát tanul­tak (gyakorlatilag csupa szak­képzetlen utazott ki), sőt, so­kan második szakmára is szert tettek, amikor képesítést szereztek például darukezelés­re, villástargonca vezetésére és másra. Szép számmal vettek részt a különleges igények kielégítésére hivatott hegesztő tanfolyamokon, s alkalmassá váltak például az épülő hajók, atomerőművek hegesztésére is. Számunkra ez azért értékes, mert az NDK hegesztési tech­nológiája fejlettebb, mint a miénk. Mind a 21 ezer fiatal meg­tanult többé-kevésbé németül, sőt, 307-en közülük a Buda­pesti Külkereskedelmi Főiskola NDK-ba kihelyezett tagozatá­nál is jelentkezett, a felsőfokú képesítés megszerzése céljá­ból. Ezek egy része sikerrel bir kozott meg a növekvő szellemi követelményekkel, s a főiskolai tanulmányok befejezését köve­tően a hazai külkereskedelmi vállalatok német nyelven kitű­nően tudó üzletkötőivé váltak. Az előnyök közé tartozik az is, hogy a — nagyobbrészt a hazai közép- és kisvárosokból, sőt falvakból kiutazó — ma­gyar fiatalok először töltöttek huzamos időt külföldön, bővült a látókörük. Jelenlétük — ami­ként az itt dolgozó NDK-beli ifjak jelenléte is — erősítette a két ország, a két nép barát­ságát. Ezt dokumentálja az a tény isr hogy mintegy három­ezer magyar .'iatal az NDK- ban telepedett le (házasságot kötöttek odakint), mint ahogy a Magyarországon dolgozó ezer német fiatal közül is itt­maradtak háromszázan, mert magyar lánynak, vagy fiúnak esküdtek örök hűséget. A magyar—NDK államközi munkaerő együttműködési egyezmény tapasztalatait itt­hon is kamatoztatni tudtuk, amikpr hazánk hasonló megál­lapodást kötött a szocialista Kubával. Ennek keretében csaknem ezer kubai fiatal dol­gozik napjainkban is Magyar- országon, mindenekelőtt a tex­tiliparban. Bár a felsorolt előnyök két­ségbevonhatatlanok, a szerző­dés lejárta után a magyar fél nem szorgalmazta az NDK ha­tóságainál annak megújítását. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy — a még 1967. előtt készült, derűlátó munkaerő­prognózisokkal ellentétben — nálunk is sokkol nagyobb lett a munkáskéz-hiány, mint ahogy számítottuk. Nem bizonyul ész­szerűnek tízezerszám külföldi munkavállalásra buzdítani a hazai fiatalokat, amikor szá­mos magyar vállalat is a szom­szédos szocialista országok se­gítségével szeretné enyhíteni munkaerőgondjait. AZ ÜZEMEK DÖNTENEK Minthogy a nemzetközi mun­kaerőcsere világjelensége, még­sem a hazai munkaerőhiány a legfőbb ok, hanem az, hogy időközben népgazdaságunk az extenzív fejlődési szakaszból az intenzív fejlődési szakaszba tért. A gazdaságirányítás re­formjának továbbfejlesztése, a növekvő vállalati önállóság amellett szól, hogy a nemzet­közi munkaerőcsere is váljék alapvetően vállalati kategóriá­vá. Más szavakkal: a hazai cé­gek azokkal a küjföldi, szocia­lista partner-vállalatokkal szer­ződjenek munkaerő kiküldésé­re, vagy fogadására, akikkel a saját gazdasági érdekükből szükségesnek tartják, hiszen csak a vállalatok tudják egy­más között megítélni, hogy konkrétan kinek, mi az igénye. Ilyen újtípusú szerződést kö­tött például a Miskolci Textil- gyá-r eberswaldi testvérüzemé­vel, vagy az Állami Gazdasá­gok Országos Központja a már említett Neustadti Mezőgazda- sági Gépgyárral. Nem kétsé­ges, hogy e kétoldalú szerző­dések sokkal inkább célraveze­tőbbek, s ezekből nemcsak az érintett vállalatoknak, hanem a két országnak is nagyobb lesz a haszna. /IBBOBCltCKSV npaBüa A Ivoviak nagyon kedvelik az iránytaxi szolgáltatásait. Ez a sok­oldalú közlekedési eszköz magában egyesíti az autóbusz járatainak rend­szerességét, a taxi utazási kényel­mével. Az utas az útvonal bármely részén kiszállhat, ugyanakkor a • vi­teldíj meglehetősen alacsony. Ma Lvovban 44 iránytaxi — ,,RAF” mikrobusz közlekedik, 7 meghatáro­zott útvonalon. A járatok hálózatát folyamatosan fejlesztik. A múlt év­ben, például, 2 új útvonalat nyitot­tak meg: a Központtól a Batal- naja utcáig, illetve a Vasútállomás­tól a Pécs utcáig. A tapasztalatok alapján úgy tű­nik, hogy az iránytaxi lesz a városi közlekedés távlati megoldási formá­ja. A fokozódó népszerűséget bizo­nyítja az Artyem utca—Valovaja ut­ca között közlekedő járat esete is. Ezen az útvonalon egész nap 9 mik­robusz viszi az utasokat, mégsem lehet azonban az összes jelentkezőt elszállítani, sőt, néha jogos szem­rehányások keletkeznek a zsúfoltság Testvérlapjaink iriák miatt. Nyilvánvalóan erre a járatra célszerű lesz a közeljövőben beosz­tani nagyobb befogadóképességű jármüveket — ,,PAZ" vagy ,,LAZ’' buszokat, és az így felszabaduló iránytaxikat pedig más útvonalakra lehet majd telepíteni. Új izek a Parchimi Mustárüzem­ből. A mustár már a görögöknél és a rómaiaknál is kedvelt izesitöszei és gyógyszer volt. Bár az étkezési szokások az elmúlt évszázadokban sokat változtak, a mustár még ma is a régi recept szerint készül. A fő összetevők: különböző mustárőrlemé­nyek, só, ecet, viz és egy kis cukor. Van, aki tesz bele tormát, borsot, koriandert vagy más fűszert. Az NDK-ban jelenleg az évi egy főre jutó fogyasztás több mint egy kilo­gramm. Ebből következően a Schwe­rin megyei Parchim mustárüzeme dolgozóinak mindig sok munkájuk van. 1983-ban 2,7 millió tubus étke­zési mustár került ki az üzemből. Ezt a kiszerelési formát természe­tesen az egyéni fogyasztóknak szán­ják, a nagyfelhasználók vödör-, sőt, hordószámra vásárolják a mustárt. Nagy megrendelőjük például a Sassnitz-i Halkonzervgyár, ahol a kü­lönböző szószok elkészítéséhez hasz­nálják ezt a fűszert. CAMBEHCKO flEAO A mezőgazdaságban elért leg­újabb sikerekről számol be a tudó­sítás. Az állattenyésztők újra pél­dát mutattak. A ,,Petko Enev” ag­ráripari komplexum kollektívája még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére meghirdetett munkaversenybe bekapcsolódva si­keresen befejezte 1983. évi termelési Mélyfúrások a Szovjetunióban tervét. A megye legnagyobb mező­gazdasági komplexumának dolgo­zói 775 tonna tejjel és több száz tonna hússal termeltek többet az előző év azonos időszakával össze­hasonlítva. A kimagasló eredmé­nyekhez leginkább a Korten Käme- novo és a Bresztovo területén dol­gozó szövetkezeti kollektívák járul­tak hozzá munkájukkal. Az állatte­nyésztők az év végéig vállalták, hogy terven felül 700 tonna tejet adnak át értékesítésre. A blateci agráripari komplexum állattenyésztési ágazatának dolgo­zói sem maradtok el a tervteljesí­tésben. A jól összedolgozó kollektí­va már november végére teljesítet­te az 1983. évre vonatkozó tervmu­tatókat. Az év végéig még 93 ton­na tejet adtak át a népgazdaság­nak. Az új évi ünnepekhez a Szliven környéki gyógyfürdők közelében lé­tesített fáliahózak kertjeiben meg­feszített -munka folyt, hogy az új évi ünnepi asztalra a sok ajándék mellé primőrzöldség is kerüljön. A gondos kertészkedés eredményeként 12 ezer csomó zöldhagyma, 2000 fe­jessaláta és 5000 csomó retek ke­rült átadásra a ,,Bulgarplod" ke­reskedelmi hálózatához értékesítés­re. A nyugat-szibériai Tyumeny- ben — a legnagyobb szovjet földgáz- és kőolajlelőhelyek központjában — megkezdte munkáját az újonnan megszer­vezett mélyfúrástechnológiai tu­dományos-kutató intézet. Az in­tézet székhelyének megválasz­tására az vezetett, hogy a geológusok szerint Nyugat- Szibériában még távolról sem tárták fel a teljes készleteket, és az eddig ismert szintek alatt, 3—4 ezer méteres mély­ségekben is igen komoly tarta­lékokkal Hcell számolni. Az in­tézet feladata a mély és szu­permély fúrások valamennyi technológiai, tervezési és épí­tési kérdésének kidolgozása. A Szovjetunió ezen a téren már ezidáig is jelentős ered­ményeket ért el, és vezető he­lyen áll a világon. A Kola-fél­szigeten (a Szovjetunió euró­pai területeinek északi részén) például tovább folytatódnak a világ legnagyobb mélységű fel­táró fúrásának munkálatai, amelynél már a 11 ezer mé­teres mélységet is túlhaladták. Szupermélységű fúrásokat vé­geznek a Szovjetunió más te­rületein is. Ezek célja maximá­lis mennyiségű adat megszer­zése a földkéreg geológiai fel­építéséről és a várható hoza­mokról. A mélyfúrások előtérbe he­lyezése jelentősen növeli a fel­tárt készleteket, elősegítheti a termelés intenzifikálását, a kitermelés tökéletesítését. Mindez döntő jelentőségű egy olyan időszakban, amikor a természeti erőforrások korláto­zottsága szerte a világon egyre nagyobb gonddá válik. Negyvenezer magyar fiatal dolgozott az NDK-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom