Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-21 / 20. szám

Műszaki fejlesztés importmegtakarítással A második szállítójárművel szerelik a MÉV Szolgáltatóüzem dolgozói Fotó: Proksza László Mágocs nem lép vissza Egyszázalékos költségmegtakarítás 4,6 millió forint nyereségtöbbletet eredményezhet Ismét növelik a szarvasmarha­állományt, mert pénzt hozhat Sok helyen panaszolják, hogy az 1984-ben érvénybe lé­pő szabályzók a mezőgazda- sági üzemek gazdálkodására olyan hatással lesznek, mint az 1983. esztendei aszályos év. Mágocson ugyan az idei ter­vek számokban még nem öl­töttek pontos formát, azt vi­szont bizonyosan tudják, hogy a termelőszövetkezet legalább annyi nyereséget lesz képes produkálni, talán egy kicsit többet is, mint 1983-ban. Tér. mészetesen ehhez óriási szel­lemi és fizikai erőfeszítésre lesz szükség. Az aszályos év Mielőtt az 1984-es tervekről, a pénzcsinálás lehetőségeiről szólnánk, érdemes néhány mondattal az elmúlt év ered­ményeiről is számot adni. Mint Sziveri Kálmán, a szö­vetkezet elnöke érzékletesen megfogalmazza: tele volt tűz. delve tüskékkel. Ha kimondott aszály nem is sújtotta őket, a ban hozta a legkevesebb pénzt, éppen akkor, amikor a legmagasabb szintre emelke­dett. A mágocsi termelőszövet, kezet Baranya egyik legna­gyobb szarvasmarhatartó gaz­dasága. A több mint ezer szarvasmarha átlag 5300 iiter egy tehénre eső évi tejterme­lést tett lehetővé. Ez olyan magas szint, amelynél az ed­dig érvényben lévő tejprémium már további növekedést nem tett lehetővé. Az elmúlt évek­ben ugyanis 3000 literről indul, va éppen a dinamikus növeke­dés biztosította a tsz jövede­lemnövekedésének nagy há­nyadát. Ki is használták ezt — tésterületet (3200 hektár) nem tudják növelni, de a több ter­mésért mindent megtesznek. 200 új üsző Az elmúlt évben a szarvas­marha-állomány mór nem tud­ta korábbi teljesítményeit nö­velni. Az új szabályzók azon­ban éppen azt sugallják, hogy magas szinten érdemes ezt az ágazatot fenntartani, fejlesz­teni is. Mágocson kiszámítot­ták, hogy ismét érdemes be­fektetni, 1984-ben újból pénzt teremthet a szarvasmarha. Ezért a múlt év végén 200 üszőt vá­Erény, szükségből Szállítókocsit szerkesztettek a MÉV szolgáltató üzemében - Több bányaüzem érdeklődik A Mecseki Ércbányászati Vállalat lll-as üzemének színes vonalakkal szinte teljesen át­szőtt térképén csupán két te­nyérnyi — ám a valóságban persze sokkal nagyobb — az a terület, ahol nincsenek már sínek, mert a bánya áttért a fejtések gumikeréken való megközelítésére, kiszolgálásá­ra. Pethő Ernő főmérnök, mi­közben ujjával körülkeríti a szóban forgó részt, kertelés nélkül megmondja, hogy az itt meakezdett nagyarányú mű­szaki fejlesztésre elsősorban a kényszerűség készteti a válla­latot, az üzemet. Áz előzmények — Rohamosan foqyott a lét. szám, hiszen a fiatalok az it­teni nehéz munkát nemhogy föld alatt, de még idefönt se vóHaliák. Léoni kellett: gépe­sítési proqramot kezdeni. Lép. tünk is: finn és NDK-importból olyan önióró fúrókocsikat, kő­zetrakodó és szállító járműve­ket szereztünk be, amelyekkel a bánvászkodás fizikai terhe a minimálisra csökkenthető. Iqen óm, de a lenti munka harmadik fő fázisának: az anyaaszállításnak és a fejté­sek biztosításának megoldása ra qéoeket venni mór nem tudtunk. Pedia megnagyobbod­tak a méretek, megnőtt az ácsolási igénv és a qerenda- méreték, tehát a beépítendő anyagok súlya is. Egv lehetősé- aünk volt: a szállítókocsit bel földön, másutt vagy nálunk, saiát erőből kifejleszteni. Nemcsak a szóba jöhető hánvókat. hanem még a me- zőqazdasági üzemek eqyikét- másikát is megkeresték. A bá- nyaqéooiacon ilyen berendezés nem volt, kis. náluk nem hasz. nólható multicarokkal dolgoz­nak a bauxitosok ... Az aqrár- géDDark sem tudott könnyen átültethető masinával szolqál- ni — a békéscsabai AGRO- SZER vállalta viszont a célnak megfelelő jármű arototíousá- nak elkészítését. Nemcsak vál­lalta, hanem -— több bánya­járás, tapasztalatszerzés utón — meq is tette; a gép kisebb átalakításokkal alkalmas is lesz a munkára. Közben azonban célszerűnek látszott szorgal. mazni egy másik kezdeménye­zést: a szolgáltató üzem is összehozta, mindössze fél év alatt (!) a kocsi prototípusát. S a vázolt előzmények nélkül érthetetlen történet valójában itt kezdődik . . . Mindent, tud a gép A szolgáltató üzem egyik műhelyében vagy 10 méter hosszú és teherautónyi széles kocsi áll, rajta és körülötte: szerelők. Elsőszülött testvére lent a bányában már dolgo­zik. Ennek a másodiknak az erejét, műszaki adottságait már aszerint módosítják, ala­kítják át, ahogy az első tí­pussal szerzett tapasztalatok megkövetelik. Mit tud az új qép? Leegy­szerűsítve: mindent, amire oda­lent szükség van: mindenek­előtt szállít, beemeli a bánya- ácsolatot, méq ezután felsze­relendő darujával le- és föl­rakodik, sőt vinni is képes négy személyt. Ha egy nagyobb te­herautónak tízezer alkatrésze van, nyolcezernél ez se adja alább, — mint azt a szerelők kérdésemre nevetve számol­gatják. S hogy hányféléből? Az egy kisebb műszaki lexikon . .. —• A motorja Zetor — jórja körbe velem együtt Gelencsér Ferenc főművezető, a stáb fő­nöke —, a sebességváltója ZIL, a futóműve egy GAZ—66- os terepjáróé, a fékrendszere KAMAZ és AVIA, továbbá jó néhány KRAZ-teherautó-alkat- rész. Mindenben igyekeztünk a lenti munka igényeihez alkal­mazkodni: kis helyen megfor­dul, sebessége kicsi, de az ere­je nagy, ezeken a széles ke­rekeken lejtőn, sőt féloldalason is megy, fordul és stabilan áll. Az elsőhöz képest is van jó- néhány célszerű változtatás: a vezetőfülke oldalra és lejjebb kerül, a szélessége kisebb, hogy jobban férjen, hátramenetben is három sebességes. A koráb­binál jobban oldottuk meg a kipufogógázok szűrését, sőt, mint látja, villanymotort is sze­reltünk rá, amivel zárt térben épp úgy dolgozhat, mint o másikkal . , Munka­közösségben Hogy mennyi fejtörés, mű­szaki találékonyság, ötlet és persze pluszmunka kellett eh­hez, azt elősorolni nem, csu­pán jelezni tudjuk. Az itt ál­ló második típusra jóváha­gyott ..keret” 2100 munkaóra, ebből mintegy 300 áll rendel­kezésükre még. Ezt a másodi­kat vállalati munkaközösség­ként csinálják, hiszen napköz­ben nem ez, hanem a vállalat temérdek járművének és egyéb berendezésének szerelése, üzemiben tartása a feladatuk. A huszonkét fős csoportból többen a karácsony előtti na­pon éjjel fél egyig dolgoztak. az elmúlt év utolsó munka­napján úgyszintén. A csoport legidősebb, leg­tapasztaltabb szakmunkása, Garajszki János mondja: — Az elsőnél az volt a lé­nyeg, hogy kell! Kell valami, amivel a bányászmunka meg­könnyíthető, hogy ne cipelje­nek odalent vállon 100—150 kilós anyagokat. S mert kel- lett, az ember fogott egy ka­lapácsot, egy villáskulcsot és egy reszelőt és összeszerelt, összeesztergált egy autót... Ennyit tud egy ember. Eny- nyit tud huszonkettő ... Bánik Jenő üzemvezető azonban óva int bizonyos „el­hamarkodott” következtetések, tői: — Azt azért ne felejtse el — tanácsolja —, hogy ezt a kényszer szülte, mert az igazi megoldás az lenne, ha ez a gép, vagy hasonló, már ké­szen, a rendelkezésünkre állna. Egyet-kettőt le tudunk gyár­tani belőle, de ha minden kö­rülményt, feltételt tekintetbe veszek, hosszabb távon ez a fő feladatunk ellátását nehe­zíti, veszélyeztetheti. A MÉV szállítókocsija iránt több hazai bányaüzemben is érdeklődnek: tetemes mennyi­ségű valutát lehet vele meg­takarítani. Varga János csapadékhiány, a jégkár a ku­koricatermést erősen, néhány mázsával a búzát és a napra­forgótermést is csökkentette. A szövetkezet árbevételének je­lentős hányadát a növényter­mesztésre, az említett növény- kultúrákra alapozta. A piaci igények, az árak egyértelműen erre ösztönözték őket. Az ága. zat minden gondjával együtt is teljesítette feladatát, hozzá­járult a szövetkezet eredmé­nyes gazdálkodásához. Furcsán hangzik, de igaz: a- szarvasmarha-tenyésztés 1983­most azonban már a plafon­ba ütköztek. A sertéságazat jobb volt ugyan, mint 1982-ben, de az elmúlt évben is „alig takarta be magát", mint Sziveri Kál­mán megjegyzi. A baromfiágazatban, az. év végén jelentkező átvételi gon­dok ellenére, jó évet zártak. A növénytermesztés mellett ez biztosította a szövetkezet vár­ható negyvenmillió forint kö­rüli nyereségét. Említettük, hogy a végleges számok nin­csenek meg, mégis szükséges­nek látszik leírni ezt a számot, ugyanis ettől a nagyon jelen­tős összegtől egy fillérrel sem akarnak Mágocson 1984-ben sem visszalépni. Reményt keltő alapok Az elmúlt évben jelentős gé. pi beruházásokat hajtottak végre. A három Clas-Dominá- tor 10 millióba került, az új FIAT-traktor is több, mint egy. milliót emésztett fel. Ezeken kívül is sok új gépet vásárol- magukat, számítva arra, hogy idén ez már valószínűleg na­gyobb anyagi áldozatokat kö­vetel. De nemcsak ezért! Arra is gondoltak, hogy ha ered­ményesen, legalább az előző évi szinten akarják az 1984-es évet búcsúztatni, annak alap­jait már 1983-ban meg kell teremteni. Ismét a gabona- ágazattól várja a szövetkezet a nyereség nagy részét. Jó minőségben elvetették a búzát, az összes talajmunkát elvégezték. A novemberi fa­gyos talajok lehetővé tették, hogy a műtrágyázást saját gé­peikkel elvégezzék, megtaka. rítva a növényvédő repülőgép költségének egy részét. A ve­sároltak, a minőségi tejpré­mium bizonyítja majd ennek a lépésnek is az értelmességét. A pulykatenyésztésben dön­tő változtatásra szánták el ma­gukat. Eddig a napospulykát vásárolták, 1984-bén szülőtar­tásra is berendezkednek. Régi épületek felújításával, új tech­nológiai berendezésekkel te. remtik meg ennek lehetőségét, nem titkolva, hogy ettől is pénzt várnak. A háztáji ágazatban a ter­melést a mostani magas minő­ségj és mennyiségi szinten kí­vánják fenntartani. Tovább folyik az energia­megtakarítási program: min. den ágazatban ki akarják vál­tani az olajtüzelést. Szénnel, hulladékkal kívánnak tüzelni. Érdekes gondolatokat fogal­mazott a megtakarítás lehető­ségeivel kapcsolatban az el­nök. Mint mondja, félmilliárdos árbevétel mellett 460 milliós költség jelentkezik a termelő- szövetkezetben. Ebből csupán 1 százalékos megtakarítás is 4,6 milliós nyereséget jelent. Ez egyszerűbb, mint a terme­lésnöveléssel ugyanennyit elér­ni. Ha viszont ésszerű takaré­kossággal lehetséges nagyobb mennyiségű, jól eladható ter­méket előállítani, akkor egy­általán nem utópisztikus a gondolat, hogy a szabályzók változása miatti 10—15 száza, lékos nyereségcsökkenést kö­zömbösíteni tudják. 1984. évi terveikben számszerűleg ez is szerepel, de azért kismértékű többletnyereséget sem tartanak lehetetlennek. Lombosi Jenő HÉTVÉGE 5. Lézer­laboratórium Hosszú kísérletezés után a Medicor Művek miskolci or­vosi elektronikai gyárában az 1983-as év utolsó napjai­ban elkészült az első öt da­rab lézerrel működő labo­ratóriumi berendezés, A műszer különleges lé­zer eljárással lehetővé teszi, hogy a betegektől hagyo­mányos módszerekkel levett vérből a labortechnikusok korábbi kémiai eljárások mellőzésével, szinte percek alatt megkapják a kívánt vizsgálati eredményt. Arra is képes például, hogy pilla­natok alatt regisztrálja a vérsavóban és más testfo­lyadékokban a proteinek mennyiségi, minőségi össze­tételét. A műszert ellátták adatgyűjtő berendezésekkel, számítógépekkel, melyek rögzítik, kiírják és tárolják a beteg egészségi állapotára vonatkozó legfontosabb ada­tokat, és ezt több év eltelté­vel is bármikor visszakeres­hetik. Az első készülékeket egyelőre kísérletképpen kap­ják majd meg egészségügyi intézmények, főként klini­kák — így előzetes megálla­podások alapján várhatóan a POTE központi kémiai la­boratóriuma is. A sorozat- gyártást a próba után kezdik majd meg. . A lézeres berendezés a humánlaboratóriumi munká­kon kívül alkalmazható gyógyszeranalízishez, élelmi­szer-kémiai ellenőrzéshez, állategészségügyi feladatok ellátására és jól használha­tó a környezetvédelemben, különböző szennyeződések (levegő, víz, talaj) mérésé­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom