Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-08 / 338. szám
a Dunántúli ílaplo 1983. december 8., csütörtök Felhívás a világ szovjet baráti társaságaihoz A világ szovjet baráti társaságaihoz intézett -felhívás elfogadásával ért véget szerdán a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében megtartott nemzetközi tanácskozás. A felhívás a többi között hangoztatja: az Egyesült Államok és néhány NATO-ország kormánya megtette azt a lépést, amelytől hosszú idő óta óvott a Szovjetunió, a szocialista közösség, az egész haladó emberiség, amely ellen a világ minden részén emberek tízmilliói léptek fel. A dokumentum leszögezi: mi, a szocialista országokban tevékenykedő szovjet baráti társaságok képviselői szükségesnek és megalapozottnak tartjuk azokat a válaszlépéseket, amelyeket a katonai erőegyensúly fenntartása érdekében a szovjet vezetés bejelentett. Támogatjuk a Szovjetuniónak azokat az erőfeszítéseit, konstruktív javaslatait, amelyek a jelenlegi, nehéz helyzetből az egyetlen kiutat mutatják. A szovjet baráti társaságok immár hagyományos találkozóján kilenc ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Vietnam — testvértársaságainak küldöttségei tanácskoztak a szocialista országok békepolitikájáról, s tájékoztatták egymást az országaikban folyq barátsági munka formáiról ,5 módszereiről. Szerdán e témákban elhangzott előadásokhoz kapcsolódó vitával folytatódott a tanácskozás. A tanácskozás tapasztalatait Apró Antal, az MSZBT elnöke összegezte. Többek között kiemelte: a konferencia munkájában részt vevő küldöttségvezetők felszólalásaikban szervezetük felelősségteljes elvi elkötelezettségéről, a béke ügye melletti harcos és eltökélt kiállásáról tettek tanúbizonyságot. Ismételten megfogalmazódott, hogy a történtek ellenére is van lehetőség a béke megszilárdítására. Egyházközi béke bizottság alakult A magyaroszógi protestáns, ortodox, izraelita és unitárius vallásfelekezetek képviselői szerdai - az evangélikus egyház budapesti püspöki hivataléban tartott - ülésükön egyházközi békebizottságot alakítottak. A testület az Országos Béketanács keretében, ezzel együttműködve tevékenykedik majd. A békebizottság feladatának tekinti - egyebek között - az egyes vallásfelekezetek együttes társadalmi és békeaktíváinak szervezését. Céljuk békeszolgálatuk összehangolása az Országos Béketanács munkájával és az együttműködés kialakítása azokkal a vallásos és szekuláris békemozgalmakkal, amelyek a társadalmi igazságosságért és a békéért fáradoznak. Az egyházközi békebizottsóg alakuló ülésén elfogadta az országos és megyei szervek működését meghatározó szabályzatát és megválasztotta tisztségviselőit. Az Országos Béketanács egyházközi békebizottságának elnökévé Bartha Tibor református püspököt, főtitkárává Aranyos Zoltán zsinati tanácsost választották. Az alakuló ülésen Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára őszinte örömmel üdvözölte az egyházközi békebizottság megalakulásának tényét, amely fontos eseménye a magyarországi békemozgalomnak. Az ülésen az új békebizottság elnökségi tanácsa nyilatkozatot tett közzé. Ebben egyebek között hangoztatják: Mélységes megrendüléssel látjuk, hogy napjainkban egy új. a földi élet minden formáját megsemmisítéssel fenyegető háborút készítenek elő olyan erők, amelyek ez alkalommal is gyakran hivatkoznak keresztény valláserkölcsi és humanitárius érdekek védelmére. Minden erőnkkel tiltakozunk az Egyesült Államok kormánya által vezetett világuralmi törekvés ellen, amely a fegyverkezési versenynek új lendületet adva, a hagyományosan keresztény befolyás alatt álló nyugat-európai népek kormányait nukleáris fegyverek további felhalmozására készteti. Meg vagyunk győződve arról, hogy e törekvések döntő okai: a hatalmi fölény elérése, valamint a fegyverkereskedelemből busás hasznot húzó, kapzsi érdek. Áldást mondunk mindazokra az emberekre, bármely nép fiai legyenek, bármilyen világnézetet valljanak, akik az emberszeretetnek engedelmeskedve ezekben a napokban az egész világon bátran tiltakoznak a nukleáris világkatasztrófával fenyegető fegyverek Nyu- gat-Európába történő telepítése ellen — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az Agrokémia Szövetkezet felvételre keres: ♦ termelő vegyi üzemvezetőt ♦ vegyi kutatót ♦ vegyi meo. laboránst ♦ kereskedelmi munkakörbe közgazdászt. A MUNKAKOR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: ♦ vegyipari üzemmérnöki, mérnöki képesítés ♦ vegyipari szakközépiskola ♦ közgazdasági egyetem. « Lakást biztosítunk. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST AD A SZÖVETKEZET ELNÖKE, SELLYE, MALOM U. 1. Kommentar Athéni kudarc Athén alighanem csupa fekete betűvel kerül be a Közös Piac históriájába. A görög fővárosban tartott csúcstalálkozón a tizeknek tulajdonképpen semmiben sem sikerült megállapodni- ok. Egyetértés legföljebb abban jött létre, hogy az EGK ezúttal a korábbi gondjainál is jóval súlyosabbakkal kényszerül szembenézni. Andreasz Papandreu görög kormányfő, a Közös Piac soros elnöke kudarcot em- * legetett, Margaret Thatcher brit miniszterelnök pedig borúlátóan úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági integráció a szakadék szélére sodródott, mivel a hosszú távú problémák közül egyiket sem orvosolta. Csakugyan úgy tűnik, hogy a tízek mitsem hajlandóak föláldozni nemzeti érdekeikből, viszont enélkül elképzelhetetlen a közösség fejlesztése. A világot még mindig sújtó recesszió közepette ez többé-kevésbé érthető is: ha végigtekintünk a Közös Piac tagállamainak listáján, bizony - más-más okokból, de — mindegyiknek van oka panaszra. Amíg például a nyugatnémetek és a britek lándzsát törtek a legszigorúbb takarékosság mellett és a mezőgazdasági fölöslegek — különösen tejtermékekből gyűltek föl roppant készletek — finanszírozásának reformját sürgették, addig a franciák, az olaszok és a görögök a költségvetési források bővítését, vagyis a közteherviselés növelését szorgalmazták. Érthető okokból: Párizs, Róma és Athén nem mondhat le agrárérdekeinek védelméről, parasztságának, kis- és nagytermelőinek képviseletéről. Margaret Thatcher egyik főszereplőjévé lépett elő a csúcs- találkozónak, híven tolmácsolta azt a régebbi keletű brit követelést, hogy legyenek elnézőbbek Angliával szemben, s mérsékeljék közös piaci terheit. Ebben az ügyben egyébként rendkívül heves vita kerekedett a brit miniszterelnök és Francois Mitterrand francia elnök között, s a két ország integráción belüli ellentétei ismét föllángoltak. Jellemző, hogy még azt sem döntötte el a csúcstalálkozó: Portugália és Spanyolország pontosan mikor nyerje el teljes jogú tagságát. Eredetileg 1986-ban jelölték meg a csatlakozás dátumát, de éppen az athéni ellentétek felszínre hozták a régi dilemmát: vajon a két, jellegzetesen agráripari termékekkel jelentkező állam nem fokozza-e a bonyodalmakat a Közös Piac berkeiben, s a jelenlegi merev álláspontokat sikerül-e az elkövetkező években némileg közelíteni egymáshoz? Céljait illetően az athéni csúcstalálkozón a közösség pénzügyi válságára kellett volna valamilyen megoldást keresni. Nos, ez a szándék csúfos kudarcot vallott. Olyannyira, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően még a külpolitikai nyilatkozattal is adósak maradtak az állam- és kormányfők. Gyapay Dénes Befejeződött a VSZ honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Shultz és Genscher közös sajtóértekezlete Az Egyesült Államok és az NSZK kormánya változatlanul kitart az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek nyugat-eu. rópai telepítése mellett — ezt erősítette meg szerdai közös sajtóértekezletén Bonnban George Shultz amerikai és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A két nyugati politikus ezt azzal próbálta indokolni, hogy — úgymond — „nem lehet megengedni azt a monopolhely. zetet”, omellyel szerintük a Szovjetunió rendelkezik a közép- hotótávolságú fegyverek területén. Shultz közölte, hogy a Rea- gan-kormány .semmilyen új kéz. deményezést” nem tesz a közép-hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatos tárgyalások ügyében. Shu-ltz és Genscher szerint „most a Szovjetunión a sor", hogy folytassa az eredménytelennek bizonyult genfi tárgyalásokat. így az amerikai külügyminiszter jelezte, hogy kész részt ven. ni az európai bizalomerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó, stockholmi konferencia januári megnyitásán alhöl esetleg találkozhatna Andrej Gromikóval, a .Szovjetunió külügyminiszterével is, ha létrejönne a megállapodás a megnyitó ülés résztvevőinek szintjéről. MADRID: A madridi repülőtér felszálló pályáján ösz- szeütközött két utasszállító gép, roncsai alól — sötétedésig — 101 holttestet emeltek ki. Azonosításuk megkezdődött. Hivatalos adatok szerint a két gépen — a személyzetek tagjaival együtt — összesen 135 személy tartózkodott. A katasztró. lát — nem végleges adatok szerint — 34-en élték túl. A gépeken magyar utas nem volt. A tragédiát — nem hivatalos verzió szerint — a belföldi forgalmat lebonyolító Aviaco légi- társaság DC—9 gépének pilótája okozta. A sűrű ködben valószínűleg eltévesztette a kifutópályákat és az éppen felszállni készülő, már 300 kilométeres sebességgel robogó Boeing 727-esnek ütközött. Az összeütközés következtében a DC-9-es felrobbant. Shultz amerikai külügyminiszter Bonnban tárgyall (középen). A képen Kohl nyugatnémet kancellárral (jobbra) és Genscher külügyminiszterrel látható. ♦ MOSZKVA: Pénteken visz- szatért Bajkonurból a Moszkva melletti Csillagvárosba a legutóbbi szovjet űrexpedíció két résztvevője, Vlagyimir Ljahovés Alekszandr Alekszandrov. Az űrhojósokat hozzátartozóik űi- hajóstársaik, a szovjet űrprogram irányítói, a Szaljut űrállomás és a Szojuz T űrhajók tei- vezői, a világűrben végzett kísérleteket összeállító tudósok fogadták. Ljahov és Alekszandrov visszatérése után megkezdődik o csaknem 150 napos űi- expedíció tapasztalatainak részletes elemzése, értékelése. 1983. december 5—7. között Szófiában Dobri Dzsurov hadseregtábornoknak, a Bolgár Nép- köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszte. rei, valamint az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnoka és törzsfőnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság — a kialakult európai helyzet figyelembevételével, az 1983. -január 5-i prágai politikai nyilatkozat és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i együttes közleménye szellemében — megvizsgálta a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői gyakorlati tevékenységének kérdéseit, és megfelelő határozatokat hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben a barátság és a kölcsönös megértés jegyében folyt le. A Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttség december 7-én hazaérkezett Szófiából. Ogarkov Algériában Nyikolaj Ogarkov, a Szovjetunió marsallja, a honvédelmi miniszter első helyettese szerdán Algírban folytatta tárgyalásait az algériai politikai és katonai vezetőkkel. Ogarkov marsall katonai küldöttség élén, hivatalos látogatáson tartózkodik az észak-afrikai országban. Rejtett veszélyek. A rakéta is lehet bumeráng... (Jiri Daniel rajza — KS) ÓRA A NAGYVILÁGBAN A NATO hadügyminiszterei ismételten „sajnálkozásuknak" adtak hangot a genfi eurora- kéta-tárgyalások megszakadása miatt, és azt hangoztatták, hogy készek e tárgyalások folytatására, azonban semmit sem változtattak a tárgyalások kudarcához vezető álláspontjukon. — Ezzel ért véget szerdán este a NATO-központban a hadügyminiszterek tanácskozása. Ezen megerősítették, hogy folytatják a megkezdett telepítéseket a terv szerint, mert — mondták — „az 1979- es határozat melletti kitartás készteti majd véleményük szerint a Szovjetuniót arra, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz és komolyan tárgyaljon”. A hadügyminiszteri értekezlet központi kérdése volt a hagyományos fegyverzetek erőteljes korszerűsítése és fejlesztése is. Weinberger sürgette az európai tagországokat, hogy fordítsanak erre az eddiginél nagyobb összegeket, és „vásároljanak amerikai felszereléseket".
