Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-13 / 343. szám

1983. december 13., kedd Dunántúlt napló 5 Eszéki pártmunkások Baranyában Vladimir Sztanics, a Horvát Kommunisták Szövetsége köz­ponti bizottságának tagja, az Eszék Községközi Pártválaszt­mány titkára és Drago Csanat, a nova-gradiskai városi párt­választmány titkára előadások tartására tegnap Baranyába érkezett. Több szenet kell termelni Beszámoló taggyűlés Zobák-aknán A természet okozta károkat csökkentik Lehet-e megalapozott, jó döntéseket hozni megfelelő in­formációs háttér nélkül? Ez a kérdés mind erőteljesebben merül fel a hazai mezőgazda­ságban, amely nemzetközileg is magas technológiai-biológiai eredményei ellenére úgy tűnik eddig kissé kimaradt a robba­násszerűen fejlődő számítás- technika vívmányainak alkal­mazásából. Ezért előzte meg komoly vá­rakozás azt a kétnapos tanács­kozást és számítógép bemu­tatót, amelyet a Mezőgazda- sági ügyvitelszervezési Közös Vállalat — ismertebb és rö- videbb nevén a MÜSZI — ren­dez első ízben Pécsett, Bara­nya, Tolna és Somogy megyék termelőszövetkezetei részére. A mai Fórumra több száz szak­embert várnak a régióból Pécs­re, a Helyőrségi Művelődési Házba, ahol a helyszíni bemu­tatón tekinthetik meg a lefu­tott ASCOTA-gépek kiváltásá­ra alkalmas elekronikus NDK ROBOTRON típusú gépeket. Ezekkel viszonylag olcsón gé­pesíthető a könyvelés és ügy­vitel. De működés közben lát­hatók a bemutatón a termelés- irányítást segítő drágább és nagyobb teljesítményű hazai gyártmányú számítógépek is, mint a VIDEOTON által gyár­tott VT—20 A, vagy a Telefon­gyár TAB—34-es számítógépe. Vajon ezeket a köztudottan drága gépeket — a VT 20 ára megközelíti az egymillió forin­tot, a TAB—34 ára félmillió forint — a mai pénzszűke idők­ben érdemes-e egy-egy terme­lőszövetkezetnek megvásárol­ni? A kérdést dr. Tóth Tibor­nak, a MÜSZI igazgatójának tettük fel tegnap, aki elmond­ta, hogy a szűkösebb pénzügyi helyzet ellenére a Közös Válla­latnak nincsenek hazai értéke­sítési gondjai. Az idén a ta­Bér- és mozgó számítógépeket ad a MÜSZI Javult a gépkínálat és a fogadóképesség Ingyen programot ad a Közös Vállalat valyinál 76 százalékkal több, összesen 750 gépet adtak el, ebből 420 személyi számítógép, 180 mikrogép, 200 millió forint értékben további 100 millió fo­rint bevételt hoztak a prog­ramok. A MÜSZI gépeihez egyébként 180 programot fut­tat, 1520 szerződéses partner­nél. Elmondta továbbá, hogy jö­vőre a MÜSZI jelentős árcsök­kentést hajt végre gépben, programban egyaránt. Sőt, az egyszer már árban megtérült programokat ingyen is át­adják c Közös Vállalat tagjai­nak, Baranyából a boksái Ftü-* Kalász és a mohácsi Új Barázda az alapítótag a MÜS7l-ben, és most kérte fel­vételé*: az egyházasharaszti, a bó'vi tsz és a KA-HYB pécsi kirendeltsége — egy sor szol­gáltatást végez. A dráqább gépeket bérbe helyezik ki — évi 20—30 000 forint bérleti díjért, de 4—5 év után a gép a bérlőé marad. Mikrobuszos ..mozgó” számítógépekkel hí­vásra helyszínre mennek pár napos munka elvégzésére. A MÉM-mel és a TOT-tal közö­sen megszervezték a vezetők, a tsz-elnökök és agrármérnö­kök számítógépes továbbkép­zését. A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetemen és Gödöllőn 1984-ben megkezdődik az ok­leveles mérnökök négy féléves, rzámítógépes képzése, amely újabb diplomát ad. Baranyában 41 tsz-szel áll szerződéses kapcsolatban a MÜSZI. A Közös Vállalat 250 szakembere ma már jórészt termelésirányító programokat tervez, s e programcsomagok Sikeres évet zárnak M ázaszászváron Jó hangulatú munkásgyűlés volt tegnap reggel Mázaszász- váron: a treggeles műszakban leszálló bányászokat Mérei Emil, o Mecséki Szénbányák vezér- igazgatója köszöntötte, decem­ber 12-én reggelre ugyanis tel­jesítették szakmaj termelési ter­vüket 141 000 tonna szenet ter­meltek, az év hátralevő napjai­ban valószínűleg a 150 000 ton. nős évi termelést is elérik. Wager József üzemvezető a sok kiváló teljesítményt elérő munkacsapat közül Martin Ká­roly fejtési brigádját emelte ki. A szászváriak a termelési terv teljesítése mellett a VII. szint beruházási programját is idő­arányosan megvalósították, volt energiájuk a vasút rekonstruk­ció megszervezésére, de maradt erejük arra is, hogy bányászati gyűjteményt készítsenek, segéd­kezzenek a vár feltárási mun­káiban tornaterem építésébe kezdjenek. Mi a „megszokott"? Egy hete a HDN-ben „Me­nyegző után a lakodalmasház­ba" c. írásunkban volt egy vi­rágnyelven fogalmazott mon­dat, amit — a sűrű érdeklődés miatt — világosabban is ki kell fejteni. Hogyan is írtam? „A Hunyadi úton, az úttesten már áll a gyalogosfolyosó, amiből látnivaló: nem a Bem utca 24- nél ,,megszokott" stílusú épít­kezés lesz ez." Kétségtelen: a „megszokott” jelző alkalmazá­sa túlzás. A Bem utca 24. — sajnos — egyszeri fecske volt, ami — félő — nem tud nyarat csinálni. Miről volt szó? Arról, hogy felépült egy ház a bel­városban úgy, hogy közben mindvégig közlekedhettünk a járdán, védőtető glatt. Annak­idején az illetékes városi ha­tóság — a tanács építési osz­tályának a szakemberei — azt mondták: a jövőben, ahol csak lehet, erre a módszerre készte­tik az építtetőket. Ezzel szem­ben a Hunyadi úton, ami sem­mivel sem kisebb forgalmú és nem is szélesebb a Bem utcá­nál, azzal kezdődött a munka, hogy gyalogosfolyosót építettek az úttestre. Hát ezért volt túl­zás a Bem utcai példát „meg- szokott”-nak mondani. Pedig azt hittük, a Bem utcai mód­szerrel sikerül „megfertőzni” — legalább a pécsi belváros­ban — az építőket. Nem sike­rült. Valóban nem sikerült? H. I. iránt nemcsak belföldön, de külföldön is — például Fran­ciaországban — komoly érdek­lődés van. A számítógép nem olcsó, s nem takarítható meg létszám sem vele, de segítsé­gével a vezető időben tud be­avatkozni a termelés meneté­be, s egy-egy jó döntés meg­határozhatja a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőségét. —Rné— A vendégeket Pécsett fogad­ta Rajnai József, a megyei pártbizottság titkára és idősze­rű, politikai, gazdasági és ideológiai kérdésekről adott tájékoztatót. A jugoszláv párt­munkások délután a pécsi Dél­szláv klubban a tagság és a városi pártpropagandisták ré­szére: A káderpolitika alapel­vei, a kollektív határozathoza­tal és felelősség, illetve A marxista eszmei-politikai neve­lőmunka tapasztalatai címmel előadást tartottak. A jugoszláv pártmunkások ma a siklósi járás vendégei lesznek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Zobák-aknai Bizottsá­gához tartozó Termelő I. alap­szervezet tegnap délután tar­totta éves beszámoló taggyű­lését. A vezetőség beszámoló­ját Barta András titkár ismer­tette, majd megkezdődött a beszámoló kiegészítése, meg­vitatása. A hozzászólások középpont­jában, miképp a beszámoló­ban is, a gazdaságpolitikai feladatok teljesítése állt, kü­lönös tekintettel arra, hogy idei tervét Zobók-akna nem telje­sítheti, mert tűz és sújtólég­robbanás is akadályozta a fo­A tömbfűtés gazdaságosabb mint az egyedi Sorházak Bolyban. A fűtést jelenleg egyedi kazánnal oldják meg. Délszláv filmklub Filmklub kezdődött teg­nap este a pécsi „August Senoa" délszláv nemzeti­ségi klubban. A klub nemrég színhelye volt a délszláv nemzetiségi film­napok megnyitásának, a filmklub szervezésével mégis a nemzetiségi köz- művelődés egy sajátos módszerét aknázzák ki. öt filmet tartalmaz havonta két alkalommal a prog­ram, öt műalkotást a mai jugoszláv filmművészetből szinkronizálás nélkül, az eredeti nyelvi anyag tel­jességével. A filmek ily módon tehát sokat segít­hetnek a nemzetiségi anyanyelvápolásban, egy­szersmind kapcsolatot je­lenthetnek az anyaország jelenkori filmművészetével. A filmklub első estéjén történelmi film, az elmúlt idők egyik nagy jugoszláv filmsikere szerepelt, a Ba- novic Strahinja, Franco Néróval a főszerepben. Januárban lesz látható az Adj, amit adhatsz című társadalmi dráma, aztán a Morfium című krimi. A jugoszláv film legmarkán­sabb vonulatát, a népfel­szabadító háborúról ké­szült alkotásokat a Sta­dion-akció és a Zelengora csúcsai című filmek képvi­selik a nemzetiségiek szá­mára szervezett pécsi filmklubon. Mohácson és Bolyban kedvező döntést várnak Jó egy évtizeddel ezelőtt a fűtőolaj-, azt követően a pa­kura-, most pedig a hagyomá­nyos széntüzelés, illetve a föld­gáz került előtérbe az ener­giaracionalizálási program ke­retében. Nem mindegy, hogy mivel fűtjük a lakásokat, mi­lyen energiahordozó állítja elő a meleg vizet. Mindez a gaz­daságossági szempontokkal függ össze elsősorban: változ­tak a körülmények és ehhez kell igazodniuk a nagyfogyasz­tóknak, illetve a háztartások­nak is. A megyei település-, il­letve hálózatfejlesztési terv Mo­hácsot és térségét tekintve a földgáz felhasználásával is számol. Mind Mohács, mind pedig a közeli Boly, a további lehetőséget a földgázban látja. Mohács város Tanácsának végrehajtó bizottsága a na­pokban tűzte napirendjére az ipari fogyasztók, az intézmé­nyek, továbbá a lakótelepek földgázzal való ellátásának kérdését. A beruházási prog­ram 71,8 millió forintos költ­séggel számol. A beruházás megvalósításához a város álla­mi támogatást nem venne igénybe: a saját forrás, a hi­tel, illetve a vállalatok — harminc mohácsi cég — hoz­zájárulása a garancia. A meg­takarítás évente 20,5 ezer ton­na tüzelő- és fűtőolaj, 150 ton­na koksz, 8840 tonna szén és 8,5 tonna pb-gáz lenné, amennyiben Mohács földgázt kap. A felső szervek kedvező döntése esetén már a jövő esz­tendőben indíthatják az évek óta tervezett belvárosi re­konstrukciót. Az OTP-vel kü­lönben előrehaladott tárgyalá­sokat folytattak, a belvárosi, a lakásépítés érdekében: a Ságvári, Kígyó, Jókai, illetve a Szabadság utca által határolt területen az első ütemben 160 új otthon megépítésével szá­molnak, a második lépcsőben legalább ennyit építenek majd. A Mohács közeli Bolyban tíz évvel ezelőtt húzták föl az első kétszintes sorházakat. Több lépcsőben 96 lakás épült. Ab­ban az időben az olajfűtés volt a meghatározó. Ma az otthonok — mint ahogy a Bó- lyi Nagyközségi Közös Taná­cson megtudtuk — negyed ré­szében villanyfűtést alkalmaz­nak. A községben a további hőtárolós villanykályhák beál­lításának viszont gátat szab a Bolyt ellátó villamos vezeték túlzott leterheltsége. Az elmúlt öt esztendőben tovább nőtt az építési kedv, a letelepedést nagyban elősegítette a Mező- gazdasági Kombinát is: az Ybl Miklós utcában 12 lakást építettek, és az elmúlt két hét­ben újabb 12 otthonba költöz­tek be a lakók. A Költségve­tési üzem most épít hat sor­házat. A következő ütemben a kombinát újabb 12, a Költség- vetési üzem pedig hatvan la­kást h úz föl. A napokban pedig elkelt az a 25 telek is, ohol családi há­zakat építenek majd. A köz­ség belső részein, a Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, vala­mint az István és Sallai utcák közötti területen ötven házhe­lyet alakítanak ki, új utcákat nyitva ezáltal. Ami a lakások fűtését illeti: a bólyiak nem titkolt szándé­ka, hogy az elmúlt időszakban épített új tömbök fűtését, né­hány éven belül földgázzal oldhatják meg. A több mint ötvenmilliós beruházásból negyvenmillió forintot a helyi cégek, illetve a lakosság vál­lalna. Tehát minimális össze­get kérnek az energiaraciona­lizálási pályázatra benyújtott kérelmükben. Kedvező elbírá­lás esetén évente ötezer tonna olajat válthatnának ki. S. Gy lyamatos munkát. A bányá­szok helytállása, a kommunis­ták példamutató áldozatválla­lása azonban jelentősen csök­kentette és az év hátralevő napjaiban csökkentheti a ki­esést, ami előreláthatóan 50 ezer tonnányi lesz. A Termelő I. körlet kom­munistái szóltak azokról a hiá­nyosságokról is, melyet hosz- szabb-rövidebb távú szervezet­lenségek, mulasztások okoztak. Igen sérelmesnek tartották pél­dául, hogy Zobák-aknán hosz- szú évekig elmaradt a kuta­tás, előkészítés, melynek kö­vetkeztében azokat a tartalé­kokat sem lehet megmozgatni, melyek szükséghelyzetek után javíthatnák a termelést. Szól­tak a bányász szakma társa­dalmi megbecsülésének csök­kenéséről, aminek csak rész­beni megnyilvánulása, hogy a bányászfizetések ma már alig csábítják a fiatalokat a föld alá. Mind több a vándorma­dár, az önmagával szemben is igénytelen munkavállaló. A beszámoló taggyűlésen részt vett és a vitában felszó­lalt dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára is, aki elsősorban is el­ismerését és köszönetét fejezte ki a zobáki bányászok áldoza­tos munkájáért, mely nélkül a termeléskiesés még nagyobb lett volna. Emlékeztette a bányászokat, hogy. a megyei pártbizottság kiemelten fontos feladatának tartotta és tartja ma is a me­cseki szénbányászat helyzeté­nek javítását, jövőjének bizto­sítását; a liászprogram ismé­telt szorgalmazásával, elfo­gadtatásával hosszú távra is­mét értelmet nyert a bányá­szat. Közismertek az országot ért kedvezőtlen külső gazda­sági hatások és saját munkánk jobbításának szüksége, melyek közös eredője ma nem teszi lehetővé az előzetes elképze­lések ütemszerű valóra váltá­sát. A megyei pártbizottság titkára a Központi Bizottság legutóbbi ülésének megállapí­tásaira hivatkozva jelölte meg azokat a közvetlen felddato- kat, melyek minél jobb, haté­konyabb megoldása könnyít­het a mai nehéz helyzeten. Ma felelős ember nem mondhat olyanokat, amik „népszerű” ki­jelentéseknek számíthatnának, így nem ígérheti a bányász­fizetések soron kívüli megeme­lését sem ma senki. A bányá­szok és az ország népének életszínvonala csak úgy őrződ­het meg, csak úgy növeked­het, ha a mainál szervezetteb­ben, hatékonyabban, takaréko­sabban teszi mindenki a mun­káját. Ezeknek az erőfeszíté­seknek eredményt kell hoznia: a kivezető út a magyar nép szívében és eszében van. Ezek­ben a nehezebb időkben külö­nös felelősség terheli a kom­munistákat: szavakkal és tet­tekkel kell mozgósítaniuk a pártonkívülieket is. Bankos Benő, az üzemi párt- bizottság titkára, továbbítva a végrehajtó bizottság elismerő megállapításait az alapszerve­zetről és annak vezetőségéről, ugyancsak a hatékonyabb munkára, a példamutatásra ösztönzött. Kétnapos számítástechnikai tanácskozás és bemutató Pécsett

Next

/
Oldalképek
Tartalom