Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-24 / 324. szám

1983. november 24., csütörtök Dunántúlt Ilaplo 5 Beszélgetés a jugoszláv ésa magyar mezőgazdasági miniszterrel Szükségünk van egymásra El tudjuk látni megfelelő alapanyaggal a határ menti jugoszláv gyárakat - cukor, hús, szója és tej az együttműködés területei Közös közlemény aláírásá­val tegnap befejeződött Ván- csa Jenő magyar és dr. Milo- rad Sztanojevics jugoszláv me­zőgazdasági miniszter határ menti találkozója. Ma dr. Mi- lorad Sztanojevics az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnökével, Kovács Antal államtitkárral a határ menti vízügyi együttmű­ködésről folytat megbeszélése­ket. A két mezőgazdasági mi­niszter tárgyalásai befejezté­vel fogadta a sajtó munkatár­sait. “ - Tíz év óta minden máso­dik esztendőben sor kerül a mezőgazdasági miniszterek ta­lálkozójára. Miért határ menti találkozók ezek? Váncsa Jenő: — Amit mi el­határozunk Budapesten és Belgrádban, annál többet tesznek azok, akik itt egymás­ra vannak utalva a határ két oldalán. Itt a két ország vál­lalatai és intézményei között lényegesen több és szerteága­zóbb együttműködés létezik. Mindig találunk egy sor olyan hasznos tapasztalatot és talál­kozunk sok olyan javaslattal, ami tovább tudja ezt az együttműködést gazdagítani. Dr. Mi torod Sztanojevics: — Az ilyen találkozók arra jók, hogy regisztráljuk az eredmé­nyeket, megjelöljük a további célokat és teret nyissunk az új kezdeményezéseknek.- A mostani találkozónak volt egy” konkrét feladata, alá­írták a növényegészségügyi egyezményt. Váncsa Jenő: — Az egyez­mény azt jelenti, hogy a leg­fontosabb növényegészségügyi problémákat azonos módon ítéljük meg és azonos módon cselekszik a két hatóság min­den olyan kérdésben, amely mindkét felet érdekli. A terme­lés, a fejlesztés, a növényne­mesítés területén azonos nö­vényegészségügyi feltételeket diktálunk, azonos igényeket tá­masztunk a nemesítőkkel szemben, ami elősegíti a faj­tacserét.- Önök látogatást tettek Becsén, a szója-, proteinüzem­ben. Azt jelenti ez, hogy kü­szöbön áll a bólyi—becsei koo­peráció? Váncsa Jenő: — A becsei üzem Európa egyik legkorsze­rűbb ilyen vállalkozása. Sőt olyan termékskála sehol nincs Európában. Úgy látjuk, az együttműködés mindkét fél számára hasznos. Az előkészítő munkák . már igen előrehala­dottak, a megállapodás ° úgy­szólván aláírás előtt áll. Mi­előbb perfektuálni kell, s az együttműködést már a közeljö­vőben ténylegesen meg lehet kezdeni. . ­- Milyen más együttműkö­dési lehetőségek kerültek szó­ba? Dr. Milorad Sztanojevics: — Jelentős eredményeket ér­tünk el, de sokkal nagyobb le­hetőségek állnak előttünk. Ne­künk nagy -feldolgozó kapaci­tásaink vannak, Magyarorszá­gon több a nyersanyag, és az a gondjuk, hogyan tudják fel­dolgozni és raktározni. Úgy vélem, a magyar mezőgazda­ság szolgálatába tudjuk és kell állítani a mi üzemeinket. Elsősorban húsra és tejre gon­dolok. Vannak cukorgyáraink is, de nincs elég répánk. Ma­gyarországon a határ mentén 10 000 hektáron lehetne cu­korrépát termelni, hogy ezek a gyárak ne álljanak üresen. Megállapodtunk, hogy decem­ber 15-ig a két fél felelős em­berei megkeresik az együtt­működés közös alapját. S ha találunk, akkor a mi vállalata­ink január 15-ig aláírják a megállapodást. Egy közép tá­vú, 1990-ig szóló együttműkö­désről is szó lehet, ami biz­tonságot nyújtana mind a ju­goszláv feldolgozóknak, mind a magyar termelőknek. Úgy gondolom, szükségünk van egymásra. Váncsa Jenő: — A követke­ző néhány évben úgy kell ki­alakítani az együttműködést, hogy el tudjuk látni a jugo­szláv gyárakat megfelelő alap­anyagokkal és olyan feltétele­ket teremtünk ehhez, hogy vagy visszajön az áru egy ré­sze, vagy harmadik piacra visszük. Mindkét fél érdeke lenne, hogy összehangoljuk a nyersanyagtermelést a feldol­gozással elsősorban a cukor- gyártásban, a szójafeldolgo- zásban és a húsipar területén.- Baranya súlyos gondja, hogy nincs hűtőháza. Váncsa Jenő: — A jugoszlá- voknak is kevés a hűtőházuk. Űnáluk is ez a szűkebb ke­resztmetszet. Ha az üzemek teljes kapacitással mennek, akkor ugyanolyan gondjuk lesz, mint nekünk az áru el­helyezése. Van ebben egy kis lehetőség, de nem akkora, mint sokan hiszik Magyaror­szágon.- A kistermelésben jelentős változást jelentettek a jugo­szláv kistraktorok. Szóba ke­rült-e gépek importja? Váncsa Jenő: — Egy ősze-, függésben. Ha a cukorgyárak­kal meg tudunk állapodni és teszem fel 10 000 hektáron ter­melünk répát a jugoszláv fel­dolgozóipar részére, akkor mi Az NSZK-beli szakszervezeti küldöttség az SZMI vezetőségével találkozott A Német Szakszervezeti Szö­vetség Rajna-menti tartomá­nyának küldöttsége Julius Lehl- bach elnök vezetésével, tegnap Pécsett, az SZMT székházban, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa titkáraival és osz­tályvezetőivel találkozott. A szí­vélyes légkörű, baráti beszél­getésen ott volt Szokola Ferenc, az SZMT elnöke, Neubauer József vezető tit­kár köszöntötte a Mainzból ér­kezett szakszervezeti tisztségvi­selőket, majd részletes tájékoz­tatót mondott Baranya helyze­téről, a munkákról, a megye szakszervezeteinek terveiről. Vá. zolta Baranya ipari, mezőgaz­dasági, kulturális helyzetét, a lakosság élet- és munkakörül­ményeinek alakulását. Elmond­ta, bár társadalmi rendszerünk Jrülönböző, a béke megőrzésé­nek alapvető kérdéseiben azo­nos nézeteket vallunk. Julius Lehlbach megköszönte a szívélyes fogadtatást, elisme­réssel szólt az eddig meglá­togatott üzemek korszerű ter­mékeiről és a gyárak útkeresé­séről, hogy a minőségi munkát magasabb szintre emeljék. Beszélt arról, hogy hazájá­ban részt vesz a rakétatelepítés elleni mozgalomban, több mil­lió NSZK-beli dolgozóval együtt. Kijelentette, mozgalmi életének legnagyobb eredmé­nye lenne, ha most tiltakozó mozgalmukkal eltávolíthatnák a rakétákat német földről. Ezért hazájukban a békemozgalmat tovább erősítik, folytatják. Az NSZK-beli küldöttség a késő délutáni órákban az új- petrei termelőszövetkezet mun­kájával ismerkedtek. N. I. az ellentételezésben minde­nekelőtt azt kérjük, hogy a ré­patermelés gépeit ők biztosít­sák. A francia- licensz alapján gyártott gépeikkel versenyké­pesek 'lehetnek. — Az áruforgalomban min­dig gond az elszámolás. Váncsa Jenő: — Mi olyan kemény árut várunk, mintami­lyen a mienk. Van ilyen jelle­gű termékük. Én azt hiszem, ez meg fog indulni. A Magyar Posta Központ igazgatója Pécsett Első ízben találkoztak Bara­nya párt- és állami vezetői az önálló szervezeti formában mű­ködő Magyar Posta Központ távközlés és szolgáltatási igaz-, gatójával, dr. Valter Ferenccel, aki tegnap” délután érkezett Pécsre. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága székházá-1 ban dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság titkára vezetésé­vel megvitatták a posta bara­nyai fejlesztésével összefüggő kérdéseket. A találkozón részt vett Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. A Magyar Posta Központ táv­közlés és szolgáltatási igazga­tója tájékoztatást adott a Pos­ta országos helyzetéről, a fej­lesztési elképzelésekről. Tegnaptól végleges helyet kaptak a Felsőmalom utcai piacon az alkalmi használtcikkárusok. Az alsó piacot jelölték ki részük­re, a kapun belül, a virág- és csirkeárusok szomszédságában. Ezentúl bárki árusíthat itt használt cikket, feltéve, ha a négy­zetméterenkénti 10 forintot befizeti. Az asztalhasználat díja 20 forint. A tudományos egyesületek az elektronika széles körű alkalmazásáért A világgazdaság ‘ új érték­rendjében a fejlett technológiák felértékelődtek, és ezek között a mikroelektronika széles körű al­kalmazása meghatározó szere­pet tölt be a nemzetek műsza­ki-gazdasági, szakmai és kultu­rális továbbhaladásában. Ebből a felismerésből az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság gondozásában ^országos prog­ram készül az elektronizáció és c> számítástechnikai kultúra tár­sadalmi méretű elterjesztésére. Ennek sikeres valóraváltásában és az elektronika alkalmazásá­nak társadalmasításában jelen­tős szerep hárul az MTESZ-re, a szövetségbe tömörült tudomá. nyos egyesületekre. Ennek tuda. tóban az MTESZ országos el­nöksége az 1984-es évet, s eb­ben a tudományos egyesületek és a szakmai értelmiség munká­ját az elektronika széles körű elterjesztésének támogatásé ra hirdette meg. Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapo­dást kötött Pécs megyei város Tanácsának végrehajtó bizottsá­ga és a Mecseki Szénbányák Vállalat. A dokumentum — amelyet Mérey Emil vezérigaz­gató és dr. Molnár Zoltán, a .tanács általános elnökhelyette. se írt álá — rögzíti egyebek között, hogy a vállalat segít a tanácsi feladatok megoldásá­ban, inig a tanács, szakembe­rek támogatják a vállalat jog­segély szolgálatát közreműköd­nek a bányánál a jogpropagan­da munkában. A pécsi Technika Házában tegnap az MTESZ Baranya me­gyei Szervezete titkári értekez­letet tartott, melyen dr. Szeme­re Mátyás a szervezet megyei társelnöke egyebek mellett a fentiek szem előtt tartására hív­ta fel a tudományos egyesüle­tek vezetőinek figyelmét jövő évi mur\katervük összeállításá­nál. Egyben bejelentette, a Ma­gyar Közgazdasági Társasággal egyeztetve döntöttek a jövő ta­vasszal megrendezendő bara­nyai tudományos hetek vezér­gondolatáról. A rendezvények mottója: céljaink és feladataink a kutatás és a műszaki fejlődés szolgálatában. Ezen belül hang­súlyt kap az elektronika társa­dalmasításának ügye, a kutatá­si és fejlesztési eredmények fel­mutatása, a ki nem használt le­hetőségek. be nem vezetett újí­tások ismételt ajánlása. A Pécs városi népfrontbizottság ülése A Hazafias Népfront VII. kongresszusa és a legutóbbi városi küldöttértekezlet által megfogalmazott feladatok vég­rehajtását értékelte tegnap dél­után a város; tanács dísztermé­ben megtartott ülésén a Pécs városi Népfrontbizottság dr. Ri- laszanovioh Imre elnökletével. A 'három, év munkáját mérlegre te­vő beszámolót Gergely László, a városi népfrontbizottság titkára terjesztette a bizottság elé. A városi népfrontbizottság meghatározta tevékenységének jövőre vonatkozó legfőbb célki­tűzéseit: aktív részvétel a város­kép alakításában, a 'kommuná­lis szolgáltatások színvonalának fejlesztésében társadalmi mun. kaakciók kezdeményezése és szervezése révén, a szocialista életmód terjesztése, a béke, ba­rátsági és szolidaritási munka erősítése, valamint megkülön­böztetett figyelmű foglalkozás a társadalom egyes rétegeivel, így elsősorban az ifjúsággal és az idősekkel. Magyar-jugoszláv vízügyi tárgyalás Kovács Antal államtitkár, az Országos, Vízügyi Hivatal elnö­ke a határvizi együttműködésről tárgyalt Laka Radojicsics elnök­helyettessel, a jugoszláviai víz­ügyi ágazat vezetőjével és Mi­lorad Sztanojeviccsel, a Jugo­szláv Szövetségi Mezőgazdasági Bizottság elnökével. A szerdán délután Siklóson megtartott esz­mecserén a résztvevők gazdál­kodási, minőségi és árvízvédel­mi kérdéseket vitattak meg, majd áttekintették milyen lehe­tőségek kínálkoznak a két ors szág műszaki és tudományos ku­tatásainak közös fejlesztésére. Félidőben a Mátyás templom orgonájának építése Az • észak-morvaországi Krnovból érkezett orgonakészí­tő mesterek jól haladnak mun­kájukkal: egy hónap múlva, karácsony estéjén ismét meg­szólalhat a Mátyás templom felújított orgonája. A hangszer szerkezetét összeépítették, a , gépezet működik, s a mintegy 6 és fél ezer síp közül 1200 már a helyére került. Miként Hock Bertalan orgo­naművész, a Mátyás templom orgonistája, az 5 manuálos, 85 regiszteres új orgona tervezője 'elmondotta: a régi, 73 évet szolgált hangszer felújítása ha­laszthatatlan feladattá vált, annak szerkezete ugyanis tel­jesen elöregedett. A templom­ban adott évi mintegy 30 kon­cert közben gyakran előfor­dult, hogy hangok „beragad­tak”, vagy a játék alatt lenyo­mott billentyűk meg sem szó­laltak. Az 1909-ben, Ferenc Jó­zsef adományából készült or­gonát 1931-ben építették ót ér­tő kezek, ám azóta a hang­szert nem gondozták kellően, csak apróbb karbantartó munkákat végeztek rajta. Az ódon hangszer megfelelő ma­gyar ajánlat híján került Cseh­szlovákiába, a világ egyik leg­nagyobb és leghíresebb orgo­nakészítő üzemébe, a Rieger- Klossba. A választás nem a vé­letlen műve: az 1909-es és az 1931-es változatot is ők készí­tették. A, Mátyás templomban már "az utómunkálatoknál, az into- nálásnál tartanak, jelenleg a sípok hangzását igazítják a té­rem akusztikájához, s a még hátralévő darabokat szerelik az ugyancsak felújított orgo­naszekrénybe. Azzal, hogy a 85 regiszter közül 65-öt ezúttal a „kóruson” helyeznek el, je­lentősen javul majd a hangzás minősége. Az orgona műszaki átadását december 22-re tervezik, az első koncertet várhatóan a Ta­vaszi Fesztivál idején tartják. A védjegyről A székházavató ugyan még hátravan, de lényegében megkezdte (folytatja) tagvál­lalatai javára végzett tévé. kenységét új helyén, a pécsi Bem utca 24. szám alatt a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bi­zottsága. Tegnap az MKK védjegy bizottságával közösen ankétot rendeztek a védjegy szerepéről. Sümegi Pál né dr., az Országos Találmányi Hiva­tal főelőadója, és dr. Szent- péteri Ádám, a Nemzetközi ügyvédi Munka'közösség iro­davezetője irtott tájékozta, tót, amit szakmai konzultáció követett. Sajnos, ma még -ke­vés jó hazai védjeggyel talál­kozhatunk, holott a védjegy egyéni jelleget kölcsönöz a terméknek, eszköze a verseny- képesség. a piacon való ma­radás megőrzésének. Nem így a külföldiek mint példa­ként elhangzott, a teniszvi. 'lágban a krókodil névjegyéről ismert francia cég rövid idő alatt tudomást szerzett, hogy egy pesti kisiparos silány pó­lóingeit méregdrágán az ő krokodil emblé­májával hozza forgalomba, •mire védjegybitorlásért pert indított. A konzultáció során egyebek mellett megtudtuk, a pécsi Zsolnay Porcelángyár porcelán és fajansz termékeit megkülönböztetendő, véd­jegy-bejelentés előtt áll. Könyvtár a szállodában Könyvét kaphat a vendég el- alvás előtti olvasásra a sziget­vári Oroszlán szállóban. A vár­baráti kör saját gyűjteményé­ből letéti könyvtárat helyezett el a szállodában, mégpedig elsősorban Szigetvárhoz kap­csolódó kiadványokat. A kez­deményezés célja ugyanis az, hogy az érdeklődő vendégek ci könyvek révén megismerked­hessenek a történelmi múltú várossal, az 1566-os hősi vár­védelemmel, a hadvezér és költő Zrínyi Miklós életével, tet­teivel. A házi könyvtárban a „Szigetvári veszedelem" és a „Török áfium" ugyanúgy fel­lelhető, mint a mai szerzők Szigetvárral foglalkozó alkotá­sai és a várbaráti kör saját kiadványai. A vendégek a szálloda portáján megtekinthe­tik az ajánló jegyzéket és a szobakulccsal együtt átvehetik a kiválasztott olvasnivalót. A várbaráti kör és a szálloda fi­gyelmessége még arra is ki­terjedt, hogy általában kisebb terjedelmű könyveket kínálnak, olyanokat, amelyeket egy vagy két este el is tud olvasni a vendég. Madárcsapatok menedékhelye Több ezres vízimadór-csapa. tok találtak menedéket a hir­telen beköszöntött hidegben a gemenci tájvédelmi körzet du­nai szakaszán. Itt — a gemen­ci rezervátum melletti zátonyos vizeken — ugyanis nemcsak jó szállást, hanem élelmet is bő­ségesen találnak. Különösen sok vetési lúd, továbbá nagy­lile és kislile éjszakázik a Du- rfan. A vadludak más években a Tiszánál telelnek, az idén a Tisza rendkívül alacsony vízál­lása miatt pártoltak át a na­gyobb folyóhoz. Viszonylag nagy számú hófehér tollú nagykócsag és szürkegém is kémleli a sekély, zátonyos vi­zet, s ha jó falat akad, villám­gyorsan lecsapnak rá. A vízi­madarak nyomában megjelen­tek az ártéri erdő felett a réti­sasok, továbbá az északi tá­jakról érkezett kékes rétihéják és a hollók is. Ezek tisztítják meg a Dunát a beteg, sérült és elhullott szárnyasoktól. Népművelők egyesületének közgyűlése A szakmai munka segítésére alakult meg négy éve a Ma­gyar Népművelők Egyesülete. Fokozatosan bővülő tevékeny­ségük egyik elemeként megyei szervezeteket is alakítottak ta­valy. A baranyai szervezet, melynek 86 népművelő a tag­ja, tegnap tartotta éves köz­gyűlését a DO-ZSÓ-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom