Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-24 / 324. szám
Dunántúlt napló 1983. november 24., csütörtök — Pécsiek a városért Ö bűvölő város, sokarcú, ha kérdeznék, nem tudnám, hogy milyen vagy. Nekem: A VÁROS mindörökre. Csorba Győző Alakulnak a szakosztályok Az építészeti és vórosrendezé. si szakosztály alakuló ülésén 14 tagú vezetőséget választott, az elnök Getto József Ybl-díjas építész lett, társelnökök Balaskó István és Hübner Mátyás, titkár Szabópál Bálint, titkárhelyettes pedig Szabó Judit. A szakosztály közire akar mű. iködni a'bbon, hogy Pécs régi és új épületeinek általános építészeti színvonala emelkedjék mind a megőrzés, mind az építés tekintetében. Segíteni akar a városfejlesztési tevékenység elvi és gyakorlati módszereinek a megvalósításában oly módon, hogy együttműködik a társszer. vekkel elsősorban a városi tanáccsal. Ezzel látják elérhetőnek, hogy megőrizzük a város egyes részeinek és az egészének a szépségét, s hogy újakkal egészíthessük ki. Most azonban az a legfontosabb, hogy konkrét és részletes programot dolgoz- zanak ki a szakosztály részére, éhhez a mintegy 50 főnyi szak. osztály-tagság ötleteire, javas- lataira számít a vezetőség. A szakosztály a Dél-dunántúli Tervező Vállalat székházában működik majd a vezetőség havonta tart ülést. * A várostörténeti és műemlék, védelmi szakosztály szűkebb körű vezetőséget választott. Az elnök Felcser László ny. építész lett. titkár Gróf Dániel, a vezetőség tagjai: dr. Levárdy Ferenc, Sonkoly Károly és Radó József. A szakosztály első vezetőségi ülésén hallottuk, hogy elsősorban ismeretközlő szerepre törekednék. Ebben kifejeződő sokoldalú tevékenységgel akar. jók ráirányítani a tekinteteket a város értékeire. Ezzel is fel akarják kelteni a szakosztály és az egész egyesület tagjaiban — és természetesen minden pécsi- ben — azt ® szemléletmódot, hogy féltő gonddal vigyázzák a város értékeit, s bárhol, bárki részéről is észlelik, hogy azokat bánta lom éri, lépjenek fél ez ellen, vagy jelezzék illetékes helyeken. Fontos feladatként kezeli a szakosztály a váirostörténeti emlékek felkutatását és összegyűjtését. Elsősorban a belvárosi tatarozásoknál — főleg a magántulajdonosok részére r— a rendelkezésre álló várostörténeti adaték alapján tanácsadással kívánnak szolgálni annak érdekében, hogy a félújítás ne rontson, hanem javítson a házak képén. A szakosztály az Országos Műemléki Felügyelőség István tér 15.. sz. alatti ki- rendeltségén működik majd a szakosztályi üléseket kéthavonta tartják, az elsőre januárban kerül sor. Mentsük meg múltunk emlékeit! Két képet lát az olvasó. A felsőt a Mátyás király utcában készítettük, és egy vadonatújon készült (budapesti Kandeláber GMK) lámpaburát ábrázol régi gázlámpakaron. Az alsó a káptalani levéltár kapuátjárója melletti kettőnek az egyikét ábrázolja úgy, ahogy évtizedek óta — pontosabban: amióta megszűnt Pécsett a gázvilágítás — egy régi korszak me- mentójaként mered a világba. A felső képhez még annyit: amikor készítettük, hirtelen kis csapat vett körül, s arra hívták Összejövetel A Pécsi Váróssszépítő és. Városvédő Egyesület propaganda-szakosztálya november 29-én délután 5 órai kezdettel a Dunántúli Napló székházában tartja alakuló és vezetőségválasztó összejövetelét. fel a figyelmünket, hogy a bura ferdén van a karon. Valóban! A kar kissé meg van csavarodva, ez pedig elegendő ahhoz, hogy ,a búra tengelye legalább 5 fokkal elferdüljön. Kár, hogy a szép szándék megvalósulását ilyen szembántó hiba rontja! A dolognak — mármint a villamosított gázlámpa debütálásának — különben örülünk, hiszen a gondolatot több mint egy évtizede vetettük fel a lapunkban. Akkoriban szerte a városban még meglehetősen sok, felújítva kitűnően felhasz. nálható lámpakor volt. Azóta ezeknek a száma alaposan megcsappant. Pedig jó volna, ha minél több régi lámpakart lehetne felújítva ismét szolgálatba állítani néhány belvárosi utcában, hangulatfokozó elemként. Ezúton is kérjük a város- szerető pécsieket: közöljék lapunk „Pécsiek a városért” című rovatával, hol lelhetők fel még ép lámpakarok. szerkesztőség postájából Megkérdeztük: Miért zár be a patika? Balesetveszélyes a 42-es autóbusz nagyárpádi megállója, mert közvetlenül a megálló mögött egy széles árók van, s a leszállókat nem védi semmi a leeséstől. Varga Vilmos (Kemény Zs. u. 103.) a nagyárpádiak nevében tette hozzá a panaszhoz, hogy az ott lakók szívesen vállalnának társadalmi munkát is az árok lefedésében, legalább a megálló mögötti rövid szakaszon.---------------------------- « ---------------------------C irkusz a javából Nagyon sok egyházaskozári nevében fordult hozzánk panaszával egy olvasónk: „Június óta, több hónapon át zárva volt náluk a patika, s az előző években is többet volt ilyen-olyan-amolyan okokból csukva, mint nyitva . . , A falubelieknek, s a környező kis településekről orvoshoz ide járóknak Mágocsra kell utazniuk gyógyszerért” — írta olvasónk. Miért zár be ilyen gyakran, s ilyen huzamos időre a község gyógyszeriára? Gálné dr. Makara Ildikótól, a községi közös tanács vb-titkárától a következő választ kaptuk: — Sajnos, helytálló mindaz, amit a levélben leírtak, valóban gyakran volt zárva a gyógyszertárunk az utóbbi években. Ennek oka nagyon egyszerű: a gyógyszerészünk többnyire más, az egyházasko- zárinál nagyobb forgalmú helyeken vállalt helyettesítést. Tudjuk, hogy ez sok gondot okoz a lakosságnak, de mivel a megyei gyógyszertári központ közvetítésével vállalia gyógyszerészünk a helyettesítést, csupán annyit tudtunk elérni, hogy megígérte, ezután Miként számiár a DDGáz? Tájékoztató sorozatunkban ezúttal Gróf Endre, a DDGáz Baranya megyei üzemigazgatóságának gazdasági vezetője mondja el, miként számláz a fogyasztóknak a vállalat. A DDGáz nyolc pénzbeszedőjének segítségével meghatározott körzetenként, páros, illetve páratlan hónapokra osztva, mindig az óraállás alapján fizettet. Az is köztudomású, hogy a DDGáz kéthavonként számláz, tehát a novemberi leolvasást követő számlát januárban kapjuk kézhez. Költözködésnél ez különösen fontos, tehát a címváltozást feltétlenül be kell jelenteni, mert csak így tudják a naprakész számlát elkészíteni. A városi gáz köbméterenként 1,41 forint, fűtés esetén pedig 1,20 forint. Pontosítva: 112 köbméter feletti gázfogyasztás már fűtésnek minősül, azaz olcsóbb a gáz köbmétere. Azok a fogyasztók, akik már földgázzal rendelkeznek, köbméterenként 2,39 forintot fizetnek, megközelítően a városi gáz egységárának a dupláját. Ugyanis a városi gáz hőértéke fele a földgáznak. Veszélyhelyzetben a nap minden szakában hívható a vállalat gázmentő szolgálata a 10-233-as telefonszámon. A szolgálat üzenetrögzítővel is rendelkezik. Právicz L. többé nem vállal ilyen feladatot. Dr. Kőhegyi Imréné, a Baranya megyei Tanács V. B. gyógyszertári központ igazgatója sajnálkozva tájékoztatott bennünket arról, hogy valóban az ő szervezőmunkájuk következtében zár be olykor nemcsak az egyházaskozári, de többek között a gyöngyösmel- léki, a drávafoki, a mozsgói gyógyszertár is. Az egész megyében összesen 154 gyógyszerész dolgozik, s mivel az egy- házaskozárinál jóval nagyobb településeken is csupán egy gyógyszertár van, ha ott megbetegszik a gyógyszerész, vagy behívják katonai szolgálatra, elkerülhetetlen a helyettesítésnek ez a formája. — Nem maradnak azért teljesen gyóavszer nélkül ezeken a településeken sem a betegek — mondta dr. Kőhegyi Imréné. — A körzeti orvos ké- zigyógyszertárában megtalálhatók az alapvető orvosságok, s épp Egyházaskozáron az a legújabb gyakorlat, hoqy reggelenként küldönc szedi össze a recepteket, s délutánra megérkezik a szállítmány. B. Zs. * -------------------------Ü j horgásztó A Dunántúli Napló 1983. november 16-i számának Hírek rovatában információ jelent meg Új horgásztó címmel, amellyel kapcsolatban a következő tájékoztatást kaptuk a Lánycsóki Horgász Egyesülettől. A Borza patak völgyében a Müllerpuszta alatti részen 9 hektár területű horgásztavat épített a Kelet-Baranyai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. A területet a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát engedte át, valamint fizette a 240 ezer forintos tervezési költséget. A beruházás költségét, amely 2 millió forint volt, többségében a MOHOSZ — 1,7 milliót — biztosította, 300 ezer forintot oedig a Lánycsóki Horgász Egyesület tagjai adtak össze személyenként 1200 forint hozzájárulás formájában. Az új tavon a jövőben a Lánycsóki Horgász Egyesület tagjai horgászhatnak. A halasítás oz egyesület feladata, amelyhez egyszeri halasítási segélyt kért a Magyar Országos Horgász Szövetségtől. Dr. Horváth Antal, a Lánycsóki Horgász Egyesület elnöke 1983. november 16-án Ne- meske-Görösgalpuszta területén egy hangszóróval felszerelt gépkocsi hirdette, hogy „megérkezett a Budapesti Varieté akrobata csoportja és ma este 6 órai kezdettel a helyi kultúrteremben tartja előadását. Tehát, ma este pontosan 6-kor fellép a világ legkisebb embere, mindössze 65 cm magas”. Ezt hallván úgy éreztem, mint a Szigetvári Álíami Gazdaság helyettes kerületvezetőjének, illeng tudnom róla, ezért kerestem meg a csoportot két lakókocsijukban és három személykocsijukban. A kérdésemre azt válaszolták, hogy a KISZ- titkár nővel van megbeszélve az előadás. Mondtam nekik, hogy a titkár férfi. Mivel nem volt szándékunkban a programot meghiúsítani, ezért kértem nekik a tanácstól engedélyt, s mint felelős gazdasági vezető, írásban engedélyeztem a műsor megtartását, s elhatároztam, hogy magam is elviszem gyermekeimet az előadásra. Nemsokára plakát is hirdette az esti programot, amelyen eredetileg 25 Ft-os felnőtt- és 10 Ft-os gyerekbelépők voltak írva, de ezeket átsatírozták és helyettük 35 és 30 Ft-ot írtak. Ennek ellenére 45—50 felnőtt és gyermek jött össze, ami elég szép szám, ha azt vesszük, hogy 43 család él a településen. Egy idősebb hölgy közölte velünk, hogy csak akkor ad jegyet, ha már mindenki elfoglalta a helyét. Ekkor már elmúlt hat óra. Egyszercsak felállt a hölgy és közölte, hogy az előadás elmarad, mert kevesen vagyunk, s így nem lesz meg az artisták gázsija. Volt, aki az első megdöbbenés után szóhoz jutott, s elmondta, hogyha nem tartják meg az előadást, akkor egyáltalán nem lesz gázsi. Minden hiába volt. Úgy érzem, nem voltam túl szemtelen, amikor bekopogtam a lakókocsiba — megzavarva az ottani tv-nézést — és szóltam, hogy pakoljanak össze, mert csak az előadás megtartására kaptak engedélyt. Ekkor kezdődött a „kultúrprogram". A héttagú csoport egymást felváltva „be- cézgetett”. Végül is elmentek. Utólag felmerül a kérdés: akartak-e egyáltalán műsort adni? I Simon László, Szigetvári Állami Gazdaság, Görösgal------------- * -----------M ozgáskorlátozott olvasóinknak Vásórlónapot szervez november 26-án, szombaton a Bizományi Áruház Vállalat és a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete a mozgás- korlátozott vásárlóknak. Harminc százalékos kedvezménynyel kínálnak pizsamákat, ágynemű- és konyhai garnitúrákat, lepedőket. Idén ez az első kedvezményes kereskedelmi akció, amelyet a mozgáskorlátozott embereknek szerveztek, de az egyesület számít más vállalatok segítségére is a karácsonyi ajándékvásár előtt. P. I. kérdése, hogy a haszonélvezőt milyen jogok és kötelezettségek illetik meg? Polgári törvénykönyvünk 157. §-a szerint haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak bnnyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A 159. § értelmében a haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével ; terhelik azok a kö telezettségek. amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett — a dolog használatára nem tart igényt. A rendelkezések értelmében a haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni — ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza —, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Horváth B. olvasónk kérdezi, hogy milyen esetekben nem kell lakás- használctbavételi díjat fizetni? A módosított 2/1971. (II, 8.) Korm.-sz. rendelet 2. § (3) bekezdésének előírása szerint nem kell lakáshasználatbavétéli díjat fizetni, ha a) az új, tanácsi bérlakást műszaki megosztás, toldaléképítés útján vagy más módon a bérlő létesítette; b) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére takáscsereszerződés alapján utalja ki; c) a lakásüavi hatóság a bérlő tanácsi bérlakását — kérelmére — olyan személy részére utalja ki, aki a bérlő tulajdonában álló lakásban lakott és a lakást a tulajdonos felmondása alapján cserelakásként utalja ki; d) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a kisajátított ingatlanban lakó, yolt tulajdonos részére cserelakásként utalja ki, kivéve, ha a cserelakás — a tulajdonos kérelmére — a kiürítendő lakásnál nagyobb szobaszámú, alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú ; e) a lakásügyi hatóság a bérlő részére a tanácsi bérlakást határozott időre, vagy valamilyen feltétel bekövetkezéséig utalja ki. Nem kell a tanács részére lakáshasználatbavételi díjat fizetni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság a) a tanácsi bérlakást építési munkák előzetes elvégzésének feltételével utalja ki és az építési költségek a lakáshasználatbavételi díjat meghaladják; b) o. tanácsi bérlakást — a fegyveres testület hivatásos állományú tisztje, vagy tiszt- helyettese által bérelt és megüresedett tanácsi bérlakás kivételével — olyan személy részére utalja ki, akit bérlőül bérlőkiválasztási' jogával élve közületi szerv választott ki. \
