Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-02 / 303. szám

1983. november 2., szerda Dunántúli napló 5 Minden enyhe nap — félmillió tégla Középiskolás kollégisták vetélkedője A sásdi téglagyárban az új szárítók helyét készítik elő a gépek Hagyományteremtő vetélke­dőnek szánták a tegnapit, amely a Radnóti Miklós kö­zépiskolai leánykollégium és a sellyei Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet' tanuló­otthona között zajlott, a pé­csi Radnóti-kollégiumban. A két középiskola kollégiu­ma tavaly vette föl egymással a kapcsolatot; ennek kereté­ben már szerveztek közös bu­dapesti kirándulást, bemutat­ták egymásnak kollégiumaikat, s még más közös programban is részt vettek. Politikai vetél­kedőt most rendeztek először közösen, s ezt hagyományte­remtőnek szánják, vagyis ez­után évente szeretnék meg­rendezni, november 7-e tiszte­letére. A tegnapi politikai vetélkedő gyakorlatilag két fő témából állt: az egyik természetesen november 7-hez kapcsolódott, a másik pedig a kollégiumi élethez. Ez utóbbira nemcsak azért került sor, mert a ver­senyzők kollégisták, illetve ta­nulóotthon lakói, hanem mert ebben az évben van a 25. év­fordulója annak, hogy meg­nyíltak a középiskolások kollé­giumai. A vetélkedő első ré­szének címe „Leningrad, a for­radalmak bölcsője" volt; ezen belül írásbeli és szóbeli fel­adatokat kellett a diákoknak megoldaniuk. Írásban Lenin- gráddal kapcsolatos villámkér­désekre kellett választ adniuk, majd szóban adtak számot ar­ról, mit tudnak Leningrádról. Egy-egy forradalmi eseményről kellett beszámolniuk, majd a városról bemutatott diák, fo­tók fölismerésében versengtek. Végül egy Leningrádról szóló útifilmet kellett földolgozniuk. Ezt követte a kollégiumokról, kollégiumi életből rendezett vetélkedő, amelynek játékos, humoros feladatai is voltak. Ezen a vetélkedőn nem a két szakközépiskola vetélkedett egymással, ezt az is bizonyít­ja, hogy közös, négy fős csapa­tokat alakítottak, minden csa­patban mindkét iskolát két- két tanuló képviselte, összesen nyolc csapat indult a vetélke­dőn, s a győztes csapat tag­jai a következők voltak: Szita Csilla és Ruppe Gyöngyi Pécs­ről, Baráth András és Kolbach Zsolt Sellyéről. A „lefagyásig" dolgoznak a téglagyárak Kedvez az idő - több lesz a tégla Jól halad a rekonstrukciós program Jövőre enyhül a téglahiány Novembert mutat a naptár és a téglagyárakban még teljes a „nagyüzem". Az idei enyhe ősz, a száraz, napos idő ked­vez a téglagyáraknak, amelyek ily módon megnyújtjók a ter­melési időszakot és jócskán túlteljesítik idei terveiket. A Ba­ranya—Tolna megyei Téglaipa. ri Vállalat gyáraiban naponta 400 000—500 000 darab nyers téglát gyártanak, vagyis heten­te 2—2,5 milliót. A vállalat pé­csi központjában kapott tájé­koztatás szerint jó évet zárt az iparág, téglából 10 millió, cse­répből 2 millió darabbal tel­jesítik túl a tervet, illetve, ha november időjárása továbbra is kedvező marad, még ennél is többel. Az évnek ebben az idősza­kában nem kockázat nélküli a nyerstégla előállítása. Mínusz 2, mínusz 3 fokig még nincs nagy baj. De ilyenkor már min­den percben számítani lehet egy gyors időjárási fordulatra. Ha a hőmérő higanyszála hir­telen mínusz 8—10 fokra lezu­han, darabokra fagy a nyers­tégla. Mégis vállalják a koc­kázatot, azért, hogy a magán, építtetők téglagondjain ily mó­don is enyhítsenek. A hirtelen felfutott kereslet olyan nagy­fokú téglahiányt idézett elő o piacon, ami egész éven át nyomást gyakorolt a termelők­re. A gyárak ezért minden módon fokozzák kibocsájtó ka­pacitásukat. A kedvező időjárást és a ki­váló értékesítési lehetősége­ket igyekeznek kihasználni a sósdi téglagyárban is. Tegnap ugyan szünetelt a gyártás — a Sásdi Víztársulat földgépei vonultak fel, hogy megkezdjék a rekonstrukció előtti terepren­dezést — de a hét közepén ismét beindulnak és egészen a nagy hideg beálltáig folytat­ják a kisméretű, és a B—30- as blokktéqlák gyártását. A sásdi gyár csak méreteiben tar­tozik a kisebbek közé, termelé­se nagyon is figyelemreméltó. Lázár Vendel igazgató tájé­koztatása szerint, az idén 10,1 millió különféle típusú téglát gyártanak, fél millióval többet a tervezettnél. A kapacitás­bővítő rekonstrukció náluk is megkezdődött, s az év végéig be is fejeződik, A hétmillió fo­rintos beruházási összegből egy új transzformátorállomást és 6 darab új szárítófészert építe­nek. Ily módon 4000 négyzet- méter alapterülettel bővítik szá­rító kapacitásukat. A „bővít­ményen” egyidejűleg 350— 400 000 darab nyerstéglát tud­nak elhelyezni. Az éves kapa­citásuk 1—2 millióval lesz na­gyobb. A két megyében működő vál­lalat gyárai ez évben több be­ruházást, fejlesztést végeznek el, mint az előző öt évben ősz. szesen. A fejlesztési összeg 270 millió forint, illetve az új év első negyedében induló, 80 milliós alsómocsoládi nagyre­konstrukcióval együtt 350 millió. Jó ütemben halad a 100 mil­lió forintos mohácsi rekonst­rukció és az ugyancsak 100 milliós bátaszéki porotron prog­ram, jövőre mindkettő terme­lésbe lép. A sásdi mellett három má­sik — Dombóvár, Bonyhád, Villány — hagyományos téglát gyártó üzemet is korszerűsítik. Villányban most folyik a ke­mence korszerűsítése. Gépesítik a kemencét kiszolgáló nyers­tégla-rakodást. A nehéz fizi­ka; munkát targoncákkal vált­ják ki. Mohácson új kemence épül és számítógépes vezérlés, sei végzik majd a kocsirako­dást. Alsómocsoládon teljes rekonstrukció lesz, új csarno­kot, új szárítót, új kemencét építenek. A kapacitásbővítő rekonstruk­ciók már jövőre éreztetik ked­vező hatásukat az ellátásban. A két megye téglagyárai 14 millió téglával termelnek töb­bet 1984-ben, mint az idén. — Rné — Mint emlékezetes, a közel­múltban Európa Nostra-díjat kapott páratlan népi műemlék­együtteséért a szennai skan­zen. Magyarlukafán élő népi alkotóműhely alakult, ahol olyan, mór-mór elfeledett mun­kafolyamatok, régi kézműves technikák, szövés, fonás, faze­kasság élednek újjá fiatalok keze alatt, melyeket múzeum­ban megőrizni nem lehet. Szennán, a régi parasztportá­kon otthonos növények, fajta­tiszta állatok ;s megtalálhatók. A luzsoki tájház a baranyai cigányfestők alkotásainak ad állandó kiállítást, gondozója a Ganz Műszergyár egyik szoci­alista brigádja. Zengővárkony tájházába beköltöztek a szö­vők, akik a sárközi bedolgo­zás helyett most saját falujuk RAVILL­bemutató és ankét az MTESZ-ben Energia­takarékos világítótestek Speciális kapcsolók: fényszabályozó, alkony­és távirányítású Világítástechnikai és -szere­lési anyag bemutatóval egybe- . kötött ankétot tartott tegnap délelőtt a RAVILL Kereskedel­mi Vállalat az MTESZ székház nagytermében. Az ankét célja a korszerű, energiatakarékos világítás és az ezekhez szükséges szerelési anyagok megismertetése, vala­mint a szorosabb kapcsolat- tartás és a kölcsönös informá­lódás lehetőségének megte­remtése volt. A filmvetítéssel és helyszíni árubemutatóval egybekötött ér. tekezleten a vállalat áruforgal­mi vezetői tájékoztatták a meg­hívott beruházókat, tervezőket és kivitelezőket vifágitóstechni. kai és -szerelési anyag kínála­tukról. kiemelve a korszerű és energiatakarékos cikkeket. Meghívták a gyártóművek: az Egyesült Izzó, a Kontakta és az EKA képviselőit is, akik termék- 'politikai, gyártmányfejlesztési elképzeléseiket ismertették. A gyártó művek és a RAVILL elsőrendű feladatának tekintik a választék bővítését és korsze­rűsítését a legújabb típusú, jobb hatásfokú, hosszabb élet­tartamú, divatos, energiataka. rékos világítástechnikai termé­kekkel. Felhívták megrendelőik figyelmét arra, hogy lehetőség van formatervezett lámpatestek egyedi gyártására is. Az energiatakarékossági cé­lokhoz alkalmazkodva villamos, tömegcikk és szerelési anyag kínálatukban a különféle fog­lalatok, csatlakozó aljzatok mellett kiemelten mutatták be az úgynevezett speciális kap­csolókat: a fényszabályozós, program-, alkony és távirányí­tású kapcsolót, A sikeres ankét minden bi­zonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználók elvárásainak megismerése, a várható keres, let feltárása alapján a nép­gazdaság lehetőségeiből adó­dóan, szűkreszabott RAVILL- készletek ellenére is eleget te. gyen a kereskedelmi vállalat a növekvő igényeknek. November 7-i ünnepségek Már a hét második fe­lében megkezdődnek me­gyénkben a november 7-i megemlékezések, ünnepsé­gek. üzemekben, intézmé­nyekben, városi és községi rendezvényeken idézik fel a Nagy Október emlékét. November 3-án a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga tart megemlékezést 14 árai kezdettel Pécsett, az Ifjúsági Házban, s ekkor tüntetik ki az ifjúsági mun­kában kiemelkedően dol­gozó fiatalokat. November 4-én 15 órai kezdettel a Baranya megyei Pártbizott­ságon lesz kitüntetési ün­nepség, majd 17 órakor a megye vezetői koszorút he­lyeznek el a Lenin-szobor talapzatánál. Szintén ezen a napon, 15 órakor tartja a pécsi Ifjúsági Házban ki­tüntetési ünnepségét a KISZ Pécs városi Bizottsá­ga. A központi ünnepségre november 5-én 18 órakor kerül sor: Pécsett, a Neve­lési Központban ekkor kez­dődik az ünnepi megemlé­kezés. November 7-én koszorú­zás! ünnepség kezdődik a pécsi központi temetőben: a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek ve­zetői, a fegyveres testüle­tek képviselői ez alkalom­mal koszorúzzák meg a szovjet hősi emlékművet. Európa építőkövei A pécsi tv-stáb az Europa Nostra-dijas szennai skanzenben * Bárány Magdolna felvétele textiljeit szövik, mert a helyi termelőszövetkezet felfigyelt er­re a sajátos lehetőségre, az ebben rejlő értékekre. Ezek a szép példák sorakoz­nak az MTV Pécsi Stúdiójának most elkészült, Jelenlévő múlt című filmjében. Az alkotók. Hárságyí Margit szerkesztő-ri­porter, Bükkösdi László rende­ző és Hóda Sándor operatőr sorozatot indítanak e filmmel népi műemlékeinkről, azok to­vábbi sorsáról, s arról, miként élhet tovább a „jelenlévő múlt", ha valóban komolyan vesszük tradícióinkat. A film, amely ezen túl két Ybl-díjas építész népi műem­léket védő munkája, dr. Szabó Tünde, a Somogyterv és Sziget­vári János, a DTV tervező- mérnöke sok éves tevékenysége előtt is tiszteleg, bemutatja e terület gondjait is. Legkiáltób- ban a dobszai talpasház szo­morú esetében. Szigetvári Já­nos elmondja a filmben, hogy húsz évvel ezelőtt még 17 talpasház állt a községben — s a filmben látnunk, hallanunk kell, hogy a gazda, a helyi tanács számára a megmaradt hírmondó is csak felesleges nyűg. Jártak a filmesek egy okorógi védett házban is, amelynek gazdái szintén túl akarnak adni az épületen. Ke­vésnek találják a szép, tornó- cos porta fenntartására kapott évi 3000 forintot. A film, melynek a napokban volt a sajtóbemutatója, s amit november 29-én láthatunk majd a televízió képernyőjén, remekül érvényesülő, színes technikával, sok-sok szép rész­lettel és belső felvétellel So­mogy és Baranya megőrzött műemlékeihez kalauzol el ben­nünket. Ahogy a két építész el­mondta, olyan házak közé, melyek támaszt adnak a ma építőinek, gondolkodásukat alakítják és a vidéken is meg­jelenő épületmonstrumok he­lyett egy emberközpontú épí­tészet kialakításában segíte­nek. G. O. Van választék, csak rendelni kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom