Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-02 / 303. szám
e Dunántúlt napló 1983. november 2., szerda T udomány Különleges kontaktlencse A műanyag kontaktlencse ma már nemcsak foglalkozási és hiúsáqi kérdés, hanem általános.lehetőség. Bárki megkaphatja, akinek szüksége van rá, és akinek a szeme és az egyénisége alkalmas a viselésére. Kevéssé érdemes használni azoknak akik két szemüveget viselnek — egyet a közel- és másikat a távolnézésre —é vagy akiknek szabálytalan a szaTuhártyájuk. Nem ajánlatos azoknak sem. akik nem állandó szemüvegviselők, akiknek a szeme túl - érzékeny, allergiás az idegen anyagokra; akik alkatilag idegesek. A viselés nagyjából korhoz is van kötve; az 50 éven felülieknek és a 15 éven aluliaknak csak kivételesen javasolják az orvosok. Nem viselhetnek kontaktlencsét a hivatásos gépkocsivezetők, és azok, akiknek idült kötőhór- tyagyuíladásuk van. A kemény kontaktlencséket elég nehéz megszokni, nem úgy, mint a lágy lencséket: emezeknek a viselése már kezdetben sem zavaró. Hátrányuk, hogy körülményes őket kezelni, és kevésbé tartósak, s bár többé-kevésbé áteresztik az oxigént, azáltal, hogy szorosan a szaruhártyára simulnak, gátolják annak lélegzését. Márpedig kellő oxi. génellátás híján a szarühár- tya — s emiatt a látás is — fokozatosan elködösödik. Megoldást keresve e problémára rájöttek arra, hogy ha a lágy lencsékben több a víz fokozódik az oxigénáteresztő képességük is. Ennek megfelelően a lencsék ma már 30—50—70 százaléknyi vizet tartalmaznak. Képünkön egy kontaktlencse-különlegességet láthatunk, amelyet angol szakemberek állítottak elő. E lágy polivinilből készült kontoktlen cse tulajdonképpen bifokális, amely fokozatos átmenetet létesít a fókusztávolságban. Ha a lencse viselője távolra akar látni, akkor a lencse belső körén néz át. Közel; nézésnél az alsó szemhéj tartja a lencsét, miközben a szem a külső peremen tékint keresztül. A görbületek kidolgozásához egészen új polírozási technikát alkalmaztak, hogy a fókusztávolságban ne legyenek hirtelen ugrások. Fehér István új dokumentumkötete A bányászok egészségügyi állapota A bonyhádi hűségmozgalom történetéhez Dr. Fehér István docens, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezető tanára húszéves kutatómunkája nyomán több fontos tanulmányt adott közre különböző tudományos kiadványokban a magyar- országi németség helyzetéről. Ez év októberében az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent a szerző új, kisebb terjedelmű tanulmánya „A bonyhádi hűségmozgalom történetéhez” címmel. Fehér István tanulmányában voltaképp korábbi munkásságából kiindulva a legújabb kutatások tükrében adja közre a mozgalom eddig nem . ismert dokumentumait, tényanyagát. Bevezetésképp ismerteti a Hűségmozgalom megalakulásának körülményeit, héttagú vezetőségének szerepét, a mozgalom kisugárzását az ország különböző sváblakta területein. Kitér az Apatínban megjelenő náciellenes beállítottságú Die Donau c. politikai hetilap hatására a mozgalom helyi ún. „:hűségcsoportjai"-nak tevékenységére, akcióira a mozgalom kezdeti szakaszában. Külön fejezetben foglalkozik a Volks- bund-ellenes harc retorzióival, a mozgalom kibontakozásával, a dél-dunántúli régió területén, a Dunántúl több más megyéjében, a főváros környékén és a „Viharsarok”, a mai Békés megye német nemzetiség lakta községeiben. Vázolja küzdelmeiket, tiltakozó megmozdulásaikat a második SS-toborzás, majd az ország német megszállása (1944. III. 19.) után az SS- sorozós időszakában. Számos példát idéz a hűségcsoportok ellenállásáról. az SS-be erőszakkal bekényszeritett hűségmoz. galmisták tevékenységéről: bonyhádi vezetőknek, illetve a falusi csoportok vezetőinek elhurcolásáról, sorsáról, a Volksbund utolsó napjoiról. Végezetül a téma irodalmát ismerteti. W. E. Föld alatti történelem Múzeumi számmal jelentkezett a múzeumi és műemléki hónap alkalmából a Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat című, idei 9. száma, amely tizenkét elmélyült kutatásról tanúskodó, érdekes bónyászattörténeti cikket közöl, és ismerteti a szakma körül zajló közművelődési tevékenységet. Akit a felsorolandó témák érdekelnek, rendelhet is a lapból a soproni Központi Bányászati Múzeumtól. Megismerhetjük Selmecbánya történetének kutatóját, Kovács F. Lajost, akinek 150 válogatott fényképfelvételéből kiállítás vándorol ebben az évben a hazai bányavárosokban. Dr. T. Dobosi Viola régész az őskor és a rómaiak bányászkodását mutatja be leletfotókkal illusztrált tanulmányában — a Kárpát-medence területéről. A XVI. századi Magyarországon igényes és értékes bányamérő műszereket készítettek. Dr. Ormos Károly írása ezek közül ismertet néhány jelentősebbet. A robbantástechnika első primitív használatától, a görögtűztől a világ első bányabeli robbantásáig — mely Selmecbányán történt, 1627- ben — és a modern robbantástechnikákig vezet el bennünket áttekintésében dr. Bo- hus Géza. Pécsj vonatkozású történeti képet szolgáltat Mi- kolay István és Szomolányi Gyula tanulmánya a hazai uránérckutatás és -bányászát kezdeteiről. Több írás szól a soproni Központi Bányászati Múzeum keletkezéséről, ennek konyvto- ráról, közművelődési tevékenységéről. A hazai bányászati muzeológia összefoglalását, történetét is megtalálhatjuk a lapban, továbbá a brennbergi bányásztemplom műleírását és számos technikatörténeti, ipar- történeti szempontból érdekes írást. G. O. Kandidátusi értekezés. A Tudományos Minősítő Bizottság november 9-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében rendezi meg Fe_ rencz Zoltánnak, a JPTE Bűnügyi Tudományok Tanszéke adjunktusának A bűncselekményszituáció kriminológiai jellemzői címmel írott kandidátusi értekezése nyilvános vitáját. * Eltűnt sziget. Illand délnyugati partjaitól 34 kilométernyire eltűnt egy tíz méter magas szikla amely viharos időben a halászoknak tájékozódási pontul szolgált, a radarkészülékek már messziről jelezték. A különös természeti jelenség oka ismeretlen. Feltételezik, hogy a tengerfenék löldrengés következtében lesüllyedhetett. Búvarokkal derítik majd lel, hogy valójában mi történt. Jelzőtábla a motorháztetőn. Gyakran előfordul, hogy a gépKomplex vizsgálat a P0TE-n Tíz évvel később jelentkezik a szilikózis Nyolcszáz vasasi bányász vizsgálatainak eredményei Porártalmak, szilikózisveszély, — a bányászatban, a föld alatti munkát végzők legismertebb betegséglehetőségei. A szi- ikózis egy-két évtizeddel ezelőtt az első tíz évben megtámadta a felszín alatt dolgozók szervezetét — ma mór általában „csak” húsz év után jelentkezik. A jelentős változás a megfelelő műszaki intézkedések eredménye, de eléréséhez természetesen hozzájárult az orvosok, iqy a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének a munkája is. — Hogyan kerültek kapcsolatba a szénbányákkal és mióta tart az együttműködés? — Az egyetem részéről 1961- ben Donhoffer professzor kezdeményezte az együttműködést — mondja dr. Kovács Sándor, a Kórélettani Intézet igazgatója. —• Ekkor c széntröszt segítségével elkezdődött a légzésfunkciós loboratórium kiépítése, ahol az intézet munkatársai megkezdhették a szük- séqes vizsgálatokat. Jelenleg már évente több mint 1000 bányász vizsgálatára kerül sor. — A bányaegészségügyi vizsgálatok bázisintézete a kórélettan, de az egyetem más egységeiben is foglalkoznak a speciális témával. Mire irányulnak az orvosi kutatások? — Célunk a bányászok eqészségügyi helyzetének javítása, mely a bányának is abszolút érdeke. Az elmúlt évben egy olyan komplex vizsgálati program indult, amelynek kivitelezésében a szén- bánvák kutatási osztályával és a Bánvaeqészséqüavi Szolgálattal együttműködve egyetemünk számos intézete vesz részt és amely egy-egy bányaüzem valamennyi dolgozójának szűrővizsgálatát irányozza elő. A vizsgálat a teljes laboratóriumi, röntgen, légzésfunkció és mozgásszervi kivizsgálás mellett a tartós terhelhetőségi szint meghatározását, a szív keringési rendszer nyugalomban és munkavégzés alatt történő vizsgálatát, valamint a tüdő keringésvizsgálatát is magába foglalja. Esetenként sor kerül a perifériás érrendszer vizsgálóra is. Jelenleg a Vasas Petőfi- akna dolgozóinak a vizsgálata folyik, eddig több mint 400 vizsgálat történt. Reméfjük, hogy a vizsgálat befejezése után a kb. 800 bányász adataiból az eddiginél reálisabb képet kaphatunk a bányászok egészségi állapotáról. — Milyen színvonalú az intézet lelszereltsége? — Eszközeink nemzetközi színvonalon is korszerűnek számítanak. A Jőger-tipusú berendezések, melyekkel mi is rendelkezünk, mindenütt a világ élvonalába tartoznak. — Magyarországon, a Mecseken kívül több helyütt van bányászat. Végeznek-e másutt is egészségügyi leimérést és van-e összehasonlításra lehetőség? — Úgy tudom, igen, de nem ilyen súllyal, mint Pécsett. Az országos helyzettel foglalkozik az Akadémián egy osztályközi bizottság, mely 1977-ben Ka- polyi László — akkoriban nehézipari miniszterhelyettes — kezdeményezésére alakult — Mennyibe kerül egy komplex vizsgálat? —- Nézze, ezt nagyon nehéz megmondani. Az eszközök üzemeltetési költsége évi több százezer forint. Műszereink némelyike ötven—százezer nyugatnémet márkába kerül. Szükségünk lenne egy klimokamró- ra, hogy felmérhessük az emberi szervezet alkalmazkodó képességét, hiszen a föld alatt ezer méterrel már nagy melegben kell dolgozni. Ennek beszerzése, miután tőkés import, jelenleg nagy nehézségekbe ütközik. — Milyen képet mutatnak a leimérés eddigi eredményei? — A kialakult kép nem kedvező. Több mint négyszáz vizsgálatot végeztünk eddig, s az eredményekről november 22-én számolunk be a Pécsi Akadémiai Bizottságon rendezett ösz- szejövetelen, melyre Budapestről és az ország egyéb részeiről is hívtunk vendégeket. Hosszabb távú terveink közt szerepel, hogy a hánya minden föld alatti dolgozója részt vegyen a komplex vizsgálaton. Csefkó Judit Tudományos hírek kocsinak valamiféle zavar miatt rövid időre meg kell állnia az országúton. Ha éppen éjszaka van. gondot okoz a kocsi kellő kivilágítása. Szellemes megoldás született erre a célra: a motorház és csomagtartó felhajtható tetejének belső oldalát rikítóan vörös világitó festékkel vonják be. üzemzavar esetén a tetőt egyszerűen felnyitják, az országúton közeledő kocsik idejében észrevehetik és kikerülhetik. * Cipzáras kábelburkolat. Egy nyugatnémet cég cipzáras kábelburkolatot állit elő PVC-bői, maximálisan 100 milliméteres belső átmérővel. A burkolat a kábeleket ás a drótokat a hő- mérsékleti és a mechanikai hatások ellen véd. A cipzár ellenőrzés vagy javítás céljából bármikor nyitható és ismét zárható. íV Ipari szennyvíztisztítás. Az ipar; szennyvíz olcsó tisztítását teszi lehetővé az ún. katox-el- járás amelynek alapelve. hogy a szennyvizet nem biológiai úton derítik, hanem katalitiku. san oxidálják. Ezzel az eljárással bomlástermékként nem kellemetlen iszapot, hanem ártalmatlan sókat és gázokat kapnak. Megnemtámadási szerződés — 3000 éve. Törökországban őrzik a világ ismert legrégibb megnemtámadási szerződését. Az okmányt i. e. 1269-ben irta alá III. Hatuzillisz hetita király és II. Ramses egyiptomi láraó. A két uralkodó a szerződésben örök barátságot, tartós békét, területi sérthetetlenséget fogad, és kötelezi magát arra, hogy a másik léi ellen minden támadó eseménytől tartózkodik. és egymást kölcsönösen támogatja. A szerződést 1906-ban fedezték lel Közép-Anatóliában, és egy isztambuli múzeumban őrzik. * Tisztitó ablakrázás. Az angol Triumph—Leyland gépkocsi szerkesztői az esőcseppeket rázással akarják a szélvédőüvegről eltávolítani, és ezzel az ablaktörlőt feleslegessé teszik. Kísérleteikben ultrahangot használnak. Az ultrahang nemcsak a vizet rázza le az üvegről, hanem a port és a piszkot is, így az áblakmosóberendezést is feleslegessé teszi. Szalai András Ma már nehéz visszaemlékez, ni azokra a régi házokra, amelyek helyén létesült a József Attila utca folytatásaként a Szálai András út. Névadójáról eléaqé keveset túdunk. A különböző munkákból összerakott mozaikdarabkák mégis élénken állítják elénk e tragikus sorsú fiatalember portréját. Szalai András 1917. február 6-ón Pécsett született, itt járt iskolába, s vasesztergályos ta- noncként Pécsett lépett be a KIMSZ-be,- vagyis a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségébe. A munkások sor, sónak jobbrafordításáért korán kezdi mea agitatív munkáját. Ezért 1933-ban börtönbüntetésre ítélték. Alig szabadult ki, máris munkára jelentkezett a Magyarországi Vörös Segélynél a bebörtönzött politikai foglyok megsegítésére. 1942-ben újból elítélték. 1944-ben a német megszállás után ifjúsági akciógárdák alakultak, amelyek különleges feladatul kapták, hogy a Déldunántúli falvakban a Nemzeti Ellenállási Diákmozgalom irányításával a megszállók ellen irósos anyagot terjesszenek. Cikkeik illeqális lapjukbon, a Szabad Diákfrontban, majd a Szabad Életben jelentek meg. A felszabadulás után Szalai András az MKP budapesti IV. kerületi szervezetében dolgozott, s a pártiskola elvégzése után a káderosztály helyettes vezetője lett. Szalai Andrást, akit a Hor- thy-rendszerben többször is bebörtönöztek kommunista elvei miatt, akinek felesége jugoszláv partizánként hősiesen harcolt o németek ellen, 1949 májusában az Államvédelmi Hivatal letartóztatta. Mi történt valójában? Ebben az időben (1948 /végén) Rákosi, Gerő, Révai és az MDP vezetői arra az álláspont, ra jutottak, hogy a proletárdiktatúra feltétlenül csak egy- pártrendszerrel valósítható meg, s ezért a koalíciós pártok gyors megszüntetését vették tervbe. E vezetőkben az a nézet alakult ki, hogy a proletárdiktotúra elleni ellenséget elsősorban a pártba „befurakodott" személyek között kell keresni. Ezért az ország közvéleményének nagy megdöbbenésére 1949 májusában előbb Pálffy Györgyöt, Szőnyi Tibort és Szaloi Andrást, majd Rajk Lászlót koholt vádak alapján letartóztatták. Mik voltak e koholt vádak? Gyurkó László: Arcképvázlat történelmi háttérrel című, több kiadást megért könyvében ismerteti a vádpontokat: a vádlottak az amerikai titkosszolgá. lat ügynökei, jugoszláv kémek, előzőleg pedig a Horthy-rend- őrség besúgói voltak, akik fegyveres összeesküvést szőttek a fennálló rendszer és a kommunista párt vezetői ellen. Mivel a holtak nem beszélnek, nehéz megállapítani, mi volt az oka. hogy az említett vádpontokat mind bevallották. Gyurkó valószínűsíti a következőket: napokig, hetekig nem hagyták aludni őket: az idegrendszerüket 180 fokos fordulatokra kénysze. ritették: hol halotti csönd, ko- romsötétséq. hol pokoli lárma, vakító fény vette körül őket; megfenyegették őket családjuk kiirtásával; kábítószerrel injekciózták őket stb. Bár a jogszabályok szerint tárgyi bizonyítékok nélkül tett beismerő vallomás nem szolgálhat ítélet alapjául, mégis kivégezték Rajk László negyvenéves bel-, majd külügyminisztert, Pálffy György negyvenéves altábornagyot, dr. Szőnyi Tibor 46 éves orvost és Szalai Andrást. aki csak 32 éves volt. Mindez 1949. október 15-én történt. 1955-ben mindannyiu- kat rehabilitálták. Tóth István
