Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-23 / 293. szám
Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vasárn i Pécsiek, baranyaiak a rádióban Kersics Anka szüreti népdalokat énekel 25-én 15.05-kor a Kossuth rádióban; Buváry Lívia Balázs Árpád népdalfeldolgozásaiból énekel 25-én 20.25-kor a Kossuth rádióban. Breitner Tamás vezényel 26- án 14.15-kora Petőfi rádióban. Marczis Demetert is hallhatjuk 27-én 8.34-kor a Kossuth adón, Dohnányi Ernő: A tenor c. vígoperájában. 27-én, csütörtökön 13 órakor a Petőfi rádióban Értelmiségiek falun címmel hangzik el a körzeti stúdió riportmüsora, szerkesztő: Borsos József. Sorokban 23-án, vasárnap 16 órakor kezdődik a Napraforgó-klub programja az Ifjúsági Házban. 19 órakor a 30 évesek klubjában (Do-Zso) a Szerelmem, Hirosima című filmet veitik. 25-én, kedden 19 órakor Színharmónia címmel dr. Nem- sics Antal színdinamikai előadása hangzik el az Ifjúsági Házban. 25-én, kedden 19.30-kor a Ságváriban: Örkény: Kulcskeresők — a Pécsi Nyitott Színpad előadása. 26-án és 27-én 9, 11 és 14 órakor Piroska és a három kismalac címmel az Állami. Bábszínház vendégszerepei az Ifjúsági Házban. 26-án szerdán 15 órakor kezdődik a Nevelők Házában Balogh János professzor filmvetítéses előadása „Pusztuló őserdők nyomában" címmel. 28-án, pénteken 18 órakor „Bécsi szelet, körítéssel" címmel Regöly Zsolt vetítettképes élménybeszámolója lesz az IH- ban. 28-án 19 órai kezdettel Babits Mihály-emlékestet rendeznek az Ifjúsági Házban. A magyar sajtó sajátos „történelemkönyve” Borsszem Jankó és társai Az őszi megyei könyvhetek — október -15—30. — alkalmából jelentette meg a Corvina Kiadó a magyar sajtó szinte sajátos „történelemkönyvét", a Borsszem Jankó és társai című összeállítását, mely magyar élclapok és karikatúráik XIX. század második felé. ben megjelent publikációit gyűjtötte, igen szép kivitelben egybe. Miről is szól ez a könyv? Borsszem Jankóról, Kakas Mártonról, Mokány Berciről, Bolond Istókról és még közel száz más, a XIX. században többé-kevésbé fogalommá vált figurákról, az őket megteremtő lapokról, ezek írásairól, karikatúráiról és szerzőiről. Néhány név ma is ismerősen cseng, ám többségük már homályba vész. Közel fél évszázad alatt, 1848. és az 1890-es évek között kialakult és polgárjogot nyert, közkedvelt lett hazánkban az élclap sajtótípusa. Hol nagyított, hol torzító tükröt tartottak koruk elé. Olyan területeket tettek hozzáférhetővé, amelyek máshonnan indulva alig-alig voltak megközelíthe- tőek. „Komolytalannak" tartották ezeket a lapokat, vidámságukat csak szórakoztatásnak fogták fel, ami azzal a nyereséggel járt, hogy az élclapok a bohóc szabadságával- szabadosságával beszélhettek fontos kérdésekről. E lapok jelentős részében az olvasók adomáit, élceit tették közre, képötleteiket rajzolták meg. Állásfoglalásaik, véleményeik főleg olvasóközönségüktől függött. A témák megközelítésében a tudatos véleményalkotás rovására előtérben állt az ösztönösség, az érzelmi-indulati meghatározottság. így. nyújtanak e lapok értékes adatokat a kor embere lelkivilágáról, egyes csoportok észjárásának megismeréséhez. A könyv részletesen bému- tatja, gazdag kép- és rajz- anyaggal illusztrálva, a magyar élclapok fejlődését, közismert példányait. Megismerkedhet az érdeklődő olvasó a Jókai Mór által támogatott Nagy Tükör című irodalmi hu- morisztikus lap útjával, az 1858-ban megjelent Üstökössel. A politikai élclapok 1860— 1861-ben tűntek fel hazánkban, de az abszolutizmus megszilárdulását csak a Bolond Miska élte túl. 1868-ban a Borsszem Jankó megalapításával született meg az igazi, korszerű politikai élclap. % BORSSZEM JANKÓ LtCt*eoK f‘S KARtKATURAK és társai ÍRTA SU2fí*KAY Qiid Alexandr Dumas cserkesz-kaftánja A mahacskalai B. Gadzsijev honismereti kutató eddig ismeretlen tényekre bukkant id. Alexandr Dumas, francia regényíró dagesztáni (észak-kaukázusi) utazásával kapcsolatban. Amint az író utazásának vonalát részletesen összeállította, olyan dokumentumokra akadt, amelyek beszálmolnak róla, hogyan találkozott Dumas az első dagesztáni lovasezred parancsnokával, I. R. Bagrationnal. Bagration meghívta az írót Párizsból, hogy megismerkedjék a kaukázusi természet szépségeivel. A vendég és a gazda száz lovas kíséretében felment a Himkin hegyhátra. A csodálatos kilátás megbabonázta az írót, aki lelkes beszámolóban írta le ezt naplójában. Látogatásának emlékére megajándékozták egy cserkesz-kaftánnal, amelyet az ezred szabója .egyetlen éjszaka alatt varrt. Bujkanszk városban annak a háznak a falán, ahol a lovasezred parancsnoki törzse állomásozott, emléktábla őrzi Dumas dagesztáni utazásának emlékét. Éles anyanyelvűnk A betört fej is az igazsághoz tartozik. Humorának fele se tréfa. Makó testvérvárosa Jeruzsálem. A harangot is a nyelve veri meg. Csak az pazarolja a saját idejét aki a másokét is lopja. • ' Feszültségének levezetésére az elszigetelődést választotta. • . Olyan szegény volt, hogy koldusbotra se jutott. Nem megfelelő munkakörben a sugár is átmérőnek hiszi magát. A menyasszony szépségét csak a hozománya szokta fölülmúlni. Tudományos igényeihez nem fér semmi. Kétség sei Illatos* nyomdafesték Eddig ahhoz, hogy a nyomtatványt illatossá tegyék, az illatanyagot utólag, külön munkafolyamatban kellett felhordani. A nyomdafestékhez való keverés megváltoztatta az olyan jellemzőket, mint a száradási idő, a színárnyalat és a tapadás. Úgy látszik a kentucky-i Louisville-ben a Fetter Priting Co. megoldotta a problémát Olyan nyomtatványokat kínál, amelyek a szín rányomása után 6—9 hónappal is kívánt vonzerőt gyakorolják az illatérzékre. Az új eljárás reklámplakátja egy sárgabarackot ábrázol — és - ennek megfelelő illatot áraszt. (Marketing News) Felfedezték a cet ősapját Pakisztán kohati területén felfedezték egy kb. 52 millió évvel ezelőtt élt emlős, egy félig cet, félig tapir koponyáját. A tudósok a cet fejlődésének ezt a közbülső láncszemét, amely minden jel szerint részben vízben, részben százaron élt, Pa- kicetus-nak nevezték el. A fosszilis koponyát amerikai, francia és pakisztáni tudósok vizsgálták meg alaposan. A Pakicetus-ban főleg a fülfejlődést illetően találtak olyan különlegességeket, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az állat a tengerparton telepedett le. A koponya közelében megtalálták szárazföldi emlősök, krokodilok, teknősök és halak maradványait is. (Süddeutsche Zeitung) Humor A tanár megkérdi a kis Jacques-től: — Mi történt 1483-ban? — Megszületett Luther. — És 1487-ben? — Luther négyéves lett! — Kisasszony nem venné be a kirakatból azt a szép barna bundát? — Meg akarja venni, uram? — Nem, csak nem akarom, hogy a feleségem észrevegye... — Miért áll ezen a szinla- pon az, hogy vegyes kórus szerepel? Hiszen csupa férfit látok? — Azért vegyes, mert a kórus tagjainak egy része tud énekelni, a többi pedig nem. * — Toto, kisfiam, hányszor mondtam már neked, hogy ne játsszál gyufával! — Nem játszom, apa, hanem rágyújtok! T avasszal, hűvös, szelesebb nyári napokon vagy különösen szüret táján még a turisztikát nem túlságosan kedvelőket is elcsábítják a Balatonfelvidék romantikus történetekkel átszőtt nevezetességei. Az önmagában is híres-szép Szigligetről kiindulva az Egervíz mentén, szebbnél szebb tájakon, már a rómaiak által is ismert nemes szőlőhegyek között visz utunk észak felé. Szigligetről hol erdőkkel, hol gyümölcsösökkel, szőlőkkel szegélyezett út mentén juthatunk fel a legendás boráról híres Szent György-hegyre. Pincéiben még most is sokhelyütt maguk az őstermelők árulják márkás, külföldön is ismert boraikat. Továbbmenve észak felé lankás, lejtős legelőkön, tarkavirágos vízmosásokon át érünk e| Gyulakeszire. Qyulakeszi fekvésének köszönheti, hogy a legszívesebben felkeresett kirándulóhelyként tarthatjuk számon. Mind A regék Csobánca Szigliget, mind Tapolca felől festői környezet idézi évszázadok édes-bús lovagi történeteit, vidám, mozsár-durrogtató, petárda-lövöldöző, zajos szüreti mulatságait. Bárhonnan is tekintünk le rá, dombokat, lejtőket, réteket, erdőket látunk és bármely pontjáról tekintünk körül, bércekre, hegyekre, hegyormokra és egy valódi romantikus lovagvárra — Csobáncra — esik pillantásunk. A Csobánc-hegy mindössze 376 méter magas. A tetején 1255-ben épített lovagvár, a török időkben egyike volt a legtöbbet emlegetett észak-du. nántúli magyar végváraknak. Nem elsősorban falainak különleges ereje, hanem vitéz kapitányainak híre által. Több alkalommal vették igen szoros ostrom alá, ám megvenni egyszer sem tudták. Még a Rákóczi-szabadságharc idején is hiába ostromolta a császári sereg kitartóan, a vár mindössze hatvan főnyi védőserege 1707-ben, Szász Márton hajdúhadnagy és Dóczy Péter vezetésével megvédte a várat. Mégpedig a vár asszonyainak és leányainak közreműködésével. Sajnos a Szatmári-béke után azt a szép és nemes hagyományokkal bíró várunkat is utolérte a sorsa. A császári hadvezetőség felrobbanttatta. 1953 után fordult ismét feléje az érdeklődés. Feltárták romjait, az akkori lehetőségekhez mérten helyreállították, azóta is egyik legkedveltebb kilátója a vidéknek — gyönyörű panorámával a környék hatalmas szőlőskertjeire, és élő példájaként a kora-középkori várépítészet gondos stratégiai helyválasztásának. Hatalmas vaskos falai, öreg tornya, tám- pilléres kerítőfalai még a ma embere számára is biztonságot sugallnak. Feltárásakor megtalálták az eredeti gótikus bejáratot, valamint a szinte teljesen ép hatalmas ciszternát. A XIII. század elejéről való, románkori, a nép ajkán „rossz- templomként" nevezett impozáns templom romjaiból is elég sok fennmaradt ahhoz, hogy arányairól, építészeti érdekességéről képet nyerhessünk. Csobánc várához fűződik — Kisfaludy Sándor tollából — egyik legszebb legendánk, mely állítólag régi középkori mondókból, mesékből, balladákból vette eredetét. A kőitek mény: Rózsa és László édesbús szerelmét meséli el. (Csobánc várurának leánya és Mátyás király vitéze.) Képet kaphatunk arról a színes, mozgalmas vidám szüreti hangulatról, mely a költő korában oly jellemző volt Csobánc és vidékének szüreteire. „Durrog- tanak a mozsarak, hogy a bércek ropogtak, / Kongtak a még üres hordók, az ostorok pattogtak, / Harsogtak a tárogatók, a hegedűk zengének, / Szólt a duda, tapsolt a tánc s a sarkantyúk pengének.” C sobánc várából a gyönyörű kilátás pontosan mutatja a továbbiakban követhető utakat. Indulhatunk az Egervíz mentén tovább,- ekkor Díszei, Monostor- apáti érintésével körülbelül félnapos séta után elérhetjük Nagyvázsonyt. De választhatjuk az erdei sétákban gazdagabb, bár jóval rövidebb utat is Tapolca felé. Ezen az úton végig elkísér bennünket a vidéknek mindazon romantikus szépsége, amely Csobáncot az egyik legmegragadóbb múltú várunkká tette. Révy Eszter ■ Kínai papírkivágások A papírkivágások évezredek óta ősi népművészeti ág Kínában. Vidékenként más és más a stílusa és karaktere. Készítése késsel vagy ollóval történik. Fekete-fehérben, vagy színesben és hozzá aluminium fóliát is alkalmazva készítik. Igen sokféleképpen kapcsolódik az emberek mindennapi életéhez, ünnepekkor, ablakok, lámpák, ajándékcsomagok, mintaként ruhák díszítéséhez alkalmazzák. Jellemzői a ragyogó szin- kontrasztok, az ornamentális erő, a finomság és életszerűség. Nemcsak díszítőelemként, hanem önálló műtárgyként is él és fejlődik napjainkban is. Képeink a Dorottya utcai ki- áLlítóteremben lévő kiállításon készültek. (Hauer Lajos reprodukciói) Dolgozatot Csak azt nem értem, kisfiam, hogy nem lehet ezen érteni. Persze neked világ legegyszerűbb fogalmairól sincs galmad mert az iskolában nem figye itthon még inkább, s itt az eredmér Ezért most nem érted, hogy egy kerék ros, ha óránként huszonkét kilométeres bességgel halad, és reggel ötkor indul X városból, akkor mikor fog találkozni zal a favágóval aki hét huszonötkor dúlt, óránkénti négy kilométeres sebess gél és ötperces pihenővel... Ne vágj közbe állandóan, mert ak nem haladunk semmire. Akkor hiába i gyarázom el, 'hogy holnap kisfiam, mit jál bele a dolgozatba illetve pontos ban, hogy mit írjunk bele, még pontos ban én mit írjak bele. Hogy az a múltkor volt, és a bici nem találkozott a favágóval? No hát ról ki tehet, kisfiam. Mit gondolsz, mi gyök én, kerékpárversenyző vagy ne favágó, hogy az ilyen dilis példákat tudjam találni. És ha nem találkoztak, kor mi van. Caesar se találkozott Napc ónnal, és attól még a világ világ, hogy a tanár bácsi? Hát nem ártana, fiam, ha a tanár bácsi is az élethez zelállóbb példákat tudna kitalálni, r ilyen elvontakat. Például azt, hogy mer szennyvízbírságot fizet az a vállalat.. . . . Hogy nem fizetnek? Ugye már i gint beleszólsz. Ha nem fizetnek, nem zetnek. Attól még az iskolában lebe rendesebb példákat feladni. Na de ak térjünk a tárgyra .. . Még hogy nem fi: nek ... Na ez már több a soknál, E szóval Csokonai szerelmi lírájánál alap tőén abból kell kiindulni hogy Cso'ko az Csokonai, a líra az líra, ami ugye hét szerelmi is, meg nem is, de a sze mi líra az teljesen más ... Mit mondc
