Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-13 / 283. szám
1983. október 13., csütörtök Dunántúlt napló 5 Véget ért a nyár, megkezdődött a tanítás, s csodák csodája: szeptemberben több tüzet okoztak az óvodás és iskolás korúak^ mint egész nyáron. Magyarázatot nehéz találni, a tények viszont önmagukért beszélnek. Sásdon hat—tízéves gyerekek játszottak egy raktárban, rövidesen előkerült a cigaretta és a gyufa is, addig szele- burdiskodtak, amíg „rágyújtottak" a raktárban tárolt éghető anyagokra, felszerelési tárgyakra, eszközökre. A kár 20 ezer forint. Magyarbólyban hatéves kisfiú lopta el a gyufát és próbálkozott, meg tudja-e gyújtani. Sikerült. A lucernaszéna kazal és 60 darab szalmabála lett az áldozat. Pécsett, az ötéves gyerek találta meg az elölfelejtett gyufát és próbát tett vele. Nem tudni, honnan hallhatta, hogy a függöny bírja a lángot, mert rá kellett jönnie, hogy az bizony éghető anyagból készült. A gyereksereg a lakóház alagsori pincerészében összehordta oz éghető limlomot és meggyújtotta. Kozórmislenyben ugyancsak szalmabála ham. vadt el gyermek és a gyufa együttműködése- következtében. Pécsett, oz alagsori közös helyiségben együtt volt minden, ami csábította a gyerekeket: sok éghető kacat, gazdátlan heverő. Előkerült valamelyik gyerek zsebéből a gyufa is. A füstöt fönt észlelték a lakók, segélyhívásukra két gépjárműfecskendő és gépezetes tolólétra is robogott a tűzoltólaktanyából. Szerencsére, a létrára nem volt szükség a helyszínen. A feledékenységnek ára van. A háztartásokban is. Pécsett zsírt sütött ki a háziasszony, a felügyelet nélkül hagyott zsir kifutott és minden égett a konyhában. A toronyházban a háziasszony a villanytűzhelyen melegítette az ételt, közben.le- szaladt a boltba vásárolni. Mire visszaért a lakásba, a tűz mór a konyhaszekrényre is átterjedt. Komlón kunyhó égett ki dohányzás miatt. Hosszúhe. tényben présházat és a benne lévő gazdasági felszereléseket pusztították el a lángok. Diós- viszlón is présház tetőszerkezete gyulladt ki, a bent lévő két darab pébé-gázpalack felrobbant, a detonáció leröpitet- te a tetőt. Szeptemberben 43 tűzesetet rögzített a megyei tűzstatiszti- ka, 900 ezer forint érték pusztult el. A leggyakoribb a lakástűz volt, a 14 esetből tizet gyermekek idézték elő. Megkezdődött a fűtés. Az elhanyagolt tüzelőberendezések, a gondatlan tűzgyújtás, a fele- dékenység miatt félő, hogy bőven lesz munkája a tűzoltóknak. Murányi L. Madárkórház a pécsi állatkertben Mind több beteg madarat hoznak be a pécsi állatkertbe. A korábbi évekhez viszonyítva ugrásszerűen megnőtt a számuk. Van úgy, hogy verebet, fecskét, cinkét is felajánlanak, de a felnevelésükre a meg- mentőket kérik fel. Egyre népesebb és lelkesebb az állat- és természetvédők önkéntes tá- boro. A pécsi zoo szakemberei azt fontolgatják, hogy a győri testvérintézmény segítségét kérik a gyógyító munkához. A panaszosok az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal pécsi. Pintér-kerti kiredeltségére szólnak be, ahonnan a szakemberek autóval szállnak ki a helyszínre, örvendetes, hogy a megmentett madarak között mostanában nincs lövéstől sebesült. Legutoljára tavasszal került a pécsi állatkerti kórházba Aba- liget, Orfű környékéről fegyvertől sebesített egerészölyv. Fél évtizede' annak is, hogy lőtt sebtől vérző réti sast és bevikhattyút szállítottak be. Most egyebek között gólyákat ápolnak, amelyeket Alsó- hetényben, Fácánkertben és Szabadszentkirályon találtak meg. .Bonyhád—Majos határából való egy újabb egerészölyv. Jelenleg a begyűjtötték közül a legértékesebbnek a héten idekerült, amúgy is ritka kabasólyom-fióka számít. Egy kidőlt akácfa fagyöngy közé ágyazott fészkéből szedte ki Boldogasszonyfán Neitzer József és Taschler Zoltán, akik egy hétig nevelték Németh Fe- rencné postamester segítségével. A cseperedő madárka sok sonkát fogyasztott el alkalmi gondozóinál. A legyengült, védett madarakat Pécsett csibe-, egér. és patkányhússal etetik. Békaeledelt még a gólyák sem kaphatnak, mert a béka is védett. Felerősödésük után szabadon engedik az állatokat. Csak az egyik gólya marad végleg az állatkertben, mert kezdődő vaksága nehezen gyógyítható, szárnyából pedig egy darabka hiányzik. Cs. J. anyanyelvi tanácsadó alakult Pécsett Más városokhoz hasonlóan a Hazafias Népfront városi Bizottsága csütörtökön délután tartott ülésén Pécsett is létrehozott olyan anyanyelvi tanácsadó szolgálatot, amely Gergely László városi titkár szavait idézve nemcsak városunk „szellemi hulladékaira" hívná fel a figyelmet, hanem egy helyen, a városi székház épületében lehetővé tenné a különböző intézmények, vállalatok, üzletek és üzemek által felmerülő nyelvhelyességi és helyesirási kérdések megválaszolását. Gergely László megnyitójában kiemelte a nyelvi megelőzés fontosságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megjelenteken kívül mindazok csatlakozhatnak az anyanyelvi tanácsadó szolgálathoz, akik a városunk nyelvi tisztaságára való ügvelést fontosnak tartják. A sokoldalúan fölvetett problémákhoz hozzászólók (Kerekes László, Vízhányó Imre, Zempléni Veronika, Olasz István, Kármán Józsefné, Mészárosné Bolla Eszter, Szende Béláné dr. Galambosi László, Kele Pál és Tóth István dr.) valamennyien helyeselték a nyelvi tanácsadás fontosságát, kérték annak több irányú kiszélesítését. Gergely László bejelentette. hogy a Hazafias Népfront városi Bizottságának helyiségében (Geisler Eta u. 11.) kéthetente anyanyelvi tanácsadási ügyeletet tartanak. A munkabizottság elnökéül Szépe György tanszékvezető egyetemi tanárt, alelnökéül: Kerekes Lászlót, Pesti Jánost és Szende Bélánét, titkárául Tóth Istvánt választották meg. Megújult mecseki műemlék templom Egy-egy gyöngyszem az Ár_ pádok korából megmaradt kevés számú emlékeink közül a Mecsek vidékén található falusi templomok sora. Ezek megmentése, helyreállítása az elmúlt évtized folyamán időről időre tovább gazdagította Baranya középkori építészeti emlékeit. Ilyen átadást rendezett tegnap a múzeumi és műemléki hónap keretében Kővágó- töttösön a Baranya megyei Tanács műemléki és múzeumi albizottsága. Bakonya, Kővágószőlős és Cserkút után most a kővágótöttösi templomot állította a helyi egyházközség helyre az Országos Műemlékfelügyelőség támogatásával, szakmai irányításával. A munkában ezúttal is részt vállalt a Mecseki Ércbányászati Vállalat, amely a területén található műemlékek védelméből is kiveszi a részét. Gerőné, dr. Sándor Mária régészeti kutatásai után Schő- nerné Pusztai Ilona tervei alapján zajlott a helyreállítás, amely bemutatja az itt állott egykori középkori templom falait, és az épület külső színezésében érzékelteti az eredeti, XIII. századi, valamint a barokk. kori falakat. A színezés egyébként a környék jellegzetes vöröses köveit idézi. Egyedi és igen szép az eredeti formájában, régi fényképek alap, jón helyreállított hagymakupola is. G. O. Kerüljük a párhuzamos fejlesztést Tudományos tanácskozás a baromfiiparról Szegeden, a Technika Házában szerdán tudományos tanácskozás kezdődött a baromfiiparról. Az élelmiszeripar különféle ágazatai időszerű problémáinak megvitatására a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola kétévenként szervez országos tanácskozásokat. Az eddigi — hús-, tej-, konzervipari és más témájú — konferenciák után az idén a baromfiipar helyzetét tűzték napirendre. A tanácskozásokon a főiskola oktatói találkoznak volt tanitványaikkal, az élelmiszeriparban dolgozó üzemmérnökökkel, akik beszámolnak gyakorlati tapasztalataikról. A mostani kétnapos konferencián mintegy 200 ipari, kutatóintézeti, főiskolai szakember vesz részt. Huszonöt előadás hangzik majd el, amelyek többek között a baromfi- ipari termékek minőségének megóvásával, a csomagolás- technika megújításának szükségességével, a hűtőipari tennivalókkal, a baromfiipar műszaki fejlesztésének távlati lehetőségeivel foglalkoznak. A referátumokban külön hangsúlyt kap a külpiacokon való megmaradás feltételeinek és a külkereskedelmi vállalatok piackutatásának javítása. Az előadók szorgalmazták, hogy a párhuzamos fejlesztések elkerülése érdekében a baromfi- ipari vállalatok az eddiginél jobban működjenek együtt. Játszivá tanulnak a gyerekek Vasút az asztalon Harminchatféle szakkör a pécsi úttörőházban Szeptembertől május végéig ritkán adódik olyan délután a pécsi úttörőházban, amikor nem szorgoskodnak, játszanak, tanulnak gyerekek a falai között. Az idei tanévben is 26-féle szakkör indult — nem egy közülük hagyományosan országos, sőt nemzetközi hírű -, minden napra tehát több foglalkozás is jut. Közismert, hogy a pécsi úttörőház több száz gyereket foglalkoztató tevékenysége Tnár régen kinőtte az István téri épület kereteit. Az új úttörőház most épül nagy társadalmi ösz- szefogással a városi sportcsarnok közelében: avatását 1985 áprilisára tervezik. Addig is úgy kell gazdálkodni a jelenlegi úttörőház helyiségeivel, ahogy lehet. Például, az egyik legnépszerűbb és legnépesebb szakkör, a vasútmodellező is helyszűkével küszködik. Kezdők csoportja ezen az estébe hcfjló kedd délutánon a terepasztal építéssel foglalatoskodik: a pálya kavicságy imitációját folytatják, valamint az egyik fényjelzőnek készítik el a jelfogó paneljét. A hatszor két méteres terepasztal egészben a szakkör, helyiségbe el sem fér. Hegyek alagutak, szakadékok, hidak, fenyvesek, sőt még egy tavacska is található ezen a nitrolittel merevített szúnyoghá. lóból formált tájon. — Amit itt lát, az jóval több, mint játék — mondja Horváth Tamás szakkörvezető — A vasút üzemeltetésének modellje, s ugyanolyan biztositó berendezésekkel és forgalmi utasítások betartásával működik, mint ami most u MAV-nál használatos. S közben a gyerekek játszva tanulják a fizikát és a vasúti közlekedés rendjét. S tegyük hozzá, nem is hatástalanul, mert a szakkör jelenlegi és már ifivezetővé nőtt tagjai közül sokat „megcsapott a mozdony füstje": mozdonyvezetők, vasútmérnökök, közlekedési számítástechnikusok szeretnének lenni. Például Gelencsér Pista is, aki legrégebbi tagja a szakkörnek. Most végzi a nyolcadikat és társával, Szabó Zolival együtt olyan mo. delit készített, amit a most Budapesten folyó nemzetközi vasútmodellező kiállításon is bemutatnak. Az épület másik szárnyában dolgoznak a sárkányépitők. A keddi foglalkozáson összesen csak hárman voltak. Ez a szakkör újdonság, eredetileg nem is volt meghirdetve: a városbeli gyerekek nemigen tudják még, hogy mivel is foglalkoznak itt. Bizonyára sokuk készített már magának papírsárkányt a legegyszerűbb fajtából, ám aligha olyanokat, amilyenek gyártását itt megtanulhatnák. A csomagolópapírból hurkapálca merevítőkkel készített úgynevezett siksárkány csak a legegyszerűbb fajta. A vasútmodellező szakkör tagjai készülő új terepasztalukat tanulmányozzák Fotó: Kocsmár Gábor — Ennél tízszeresen jobb hatásfokú sárkányokat is lehet építeni — magyarázza Priler György szakkörvezető. — Például műanyagból, fóliából, me- revités nélküli, a vitorla elvén működő sárkányokat, a paplan- ejtőernyő-szerű sárkányokat. A három apró srác elkerekedő szemmel füleli: a szakköri idény végére már ők is képesek lesznek irányítható sár. kányokat építeni. D. I. Pécsi utcák — híres emberek Báthori István Ha valaki Krakkóban jár, nem mulaszthatja el megtekinteni a waweli székesegyházban Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király sírkápolnáját, amelyet felesége, Anna Jagiellonka királyné kívánságára készítettek el mennyeze- megmaradás feltételeinek és a tig érő homokkőből, vörös márványból és alabástromból. A 450 évvel ezelőtt (1533. szeptember 27-én) született Báthori István nagymúltú főúri családból származott. Nem szabad összetéveszteni hasonló nevű egyik rokonával, akiről följegyezték: „Nagyobb gondja volt a torkára, mint az ország gondjára.” Mi csak azért említjük, mert a mohácsi csatából elmenekülve első dolga az volt, hogy a pécsi káptalani kincstárt kiüríttesse. Az utcanévadó Báthori István ifjú éveit Habsburg Fer- dinánd udvarában töltötte, ahol lehetőség nyílt számára, hogy egy itáliai út során oz olasz reneszánsz kultúrával megismerkedjék. Felnőve Sza- polyai János híveihez csatlakozott. Szapolyai felhasználta öt különböző diplomáciai szolgálatok teljesítésére. Nem mindig sikerrel. Miksa császár 1565 júniusában hűtlen hívét börtönbe vettette, ahonnan csak két év múlva szabadult. Szapolyai János fiának, János Zsigmond királynak halála után Báthori visszatért Erdélybe, ahol a bécsi udvar és az elhunyt király végakarata ellenére 1571. május 25-én az erdélyi rendek fejedelemmé választották. Kelet-Magyaror- szág legnagyobb földesurát, a páduai egyetemet megjárt nagy műveltségű humanistát. Báthori István jól ismerte a Habsburg—török hatalmi ellentéteket, s ezeket kihasználva a török nagyvezért nemcsak gazdag ajándékokkal halmozta el, hanem fölemelte a'porta számára fizetendő adót is. Ugyanakkor Miksa császár előtt érvényesnek mondotta ki a még János Zsigmond által aláiit speieri szerződést. (Ennek lényege abban állott, hogy János Zsigmond lemond a választott magyar királyi címről, s helyette csak a „fenséges fejedelem" címet viseli majd bizonyos területeken.) Miután Báthori Keresztelő- szentpálnál szétverte az Erdélybe betörő csapatokat, és kemény kézzel megtorolta a lázadásokat, kimondotta, hogy a Habsburg király nem gyakorolhat semmiféle jogot Erdély és a Részek (Partium) felett. E nagy horderejű intézkedések közepette is gondot fordított a műveltségre. Udvarába •vonzotta a hazai és a külföldi tudós férfiakat, igy többek között Forgách Ferencet, Kova- csóczy Farkast, Szamosközi Istvánt, az unitárius vallást terjesztő olasz Blandrata Györgyöt és a kitűnő történetírót, Brutus János Mihályt, akivel megíratta Magyarország történetét. Mielőtt bérces hazájában valóra Válthatta volna nagyra- törő terveit, 1575 decemberében lengyel királlyá választották. Ezért Krakkóba sietett, és a nála jóval idősebb özvegy királynét, Anna Jagiellonkát, feleségül vette. Báthori erős központi hatalom kiépítésére törekedett: biztosította a négy bevett vallásfelekezet szabadságát, s Erdély katonai erejét és adóját gyakran felhasználta az Erdélyre és Lengyelországra egyaránt veszélyes „rettegett" cár, IV. Iván ellen. Hogy Lengyelországban is nagy királynak tekintették, talán ez a mondás is igazolja: „Vagy soha ne született volna, vagy ha született, örökké élne." Tóth István dr.
