Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-13 / 283. szám
Dunántúli napló 1983. október 13., csütörtök Nyugdíjasok fóruma Szabadság, munkaidő, nyugdíjlolyósítás szerkesztőség postájából H Válaszol az illetékes Új járat két pécsi városrész között Olvasóink írjak Közlekedési kultúránkról Olvasóink közül sokan érdeklődnek a nyugdíjozással, a nyugdíjasként történő munkavégzéssel kapcsolatos kérdésekről, problémákról. Ma ezek közül foglalkozunk néhánnyal, a teljesség igénye nélkül. SZABADSÁG Szabadságnak azt az időtartamot nevezzük, amely alatt a dolgozó munkavégzési kötelezettsége alól a jogszabályban meghatározott jogcímen, általában hosszabb időn át mentesül. A szabadság alapszabadságból és pótszabodsógból tevődik össze. Alapszabadságként a dolgozót minden munkában töltött TELJES naptári évre tizenöt munkanap illeti meg. Egy nap pótszabadság jár a dolaozónak minden munkaviszonyban töltött három év után, legfeljebb azonban évi 9 munkanap. Tehát a dolgozó évi 24 munkanap szabadságra lehet jogosult. A 74/1981. (XII. 29.) MT sz. rendelettel módosított Mt. V. 50. § (2) bekezdése szerint annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának a megszerzése után fizikai munkával teljes munkaidőben tovább dolgozik, az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben öt munko- nop pótszabadsáq jár. Előfordul, hogy a nyugdíjba menő dolgozó több szabadságot vett iqénybe, mint ami az adott időszakra megillette. Ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik a jogszabály, hogy nem szobád a többletszabadságot levonni, ha a dolaozó munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnt meg. Úgyszintén nem vonható le a többletszabadság a dolgozó halála esetén sem. Többször felmerülő kérdés, hogy jár-e és milyen szabadság a dolgozónak, ha nem teljes munkaidőben, hanem ettől eltérő módon kerül foalalkozta- tásra, vagy részmunkaidőben dolgozik. Abban az esetben, ha az ilyen dolgozó hétfőtől péntekig terjedő minden munkanapon munkát végez, a szabadság ugyanolyon mértékben megilleti, mint a teljes munkaidőre alkalmazottat (tizenöt munkanap alapszabadságra és a feltételek fennállása esetén a különböző pótszabadsáqokra is jogosult). A szabadsáq idejére átlagkereset azonban ilyenkor csak a dolgozó munkaidejével arányos időre jár (oéldául napi 4 órás munkaidővel foglalkoztatott dolgozót egy szabadságnapra négyórai ótlaakereset illeti méa). Abban az esetben, ha a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét meghatározott napjain végez munkát, szabadságát ugyanúgy kell biztosítani, mint a teljes munkaidőben alkalmazott, de heti egynél több szabadnapot biz- ’ tosító munkaidő-beosztással dolqozónak. A szabadsáa kiadásánál tehát a hét minden munkanapját munkanapként kell figyelembe venni a heti egy szabadnap, a heti pihenőnop és a munkaszüneti napok kivételével. A szabadságidőre járó átlag- kereset ez esetben is úgy alakul, mint a hét minden munkanapján rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak esetében. (5/1981. (XII. 29.) ÁBMH sz. r. 2. § (1) bek.) MUNKAIDŐ A rendes munkaidő hosszát általában a jogszabály határozza meg, ezért arra nézve a feleknek a munkaszerződésben nem kell megállapodni. Ezért ezt általában törvényes munkaidőnek is nevezik. A törvényes munkaidő általános mértéke heti 42 óra. Kivételesen egyes területeken a törvényes munkaidő ennél rövidebb, vagy hosszabb is lehet. Heti 42 óránál hosszabb a mezőgazdasági termelés és feldolgozás körében, a miniszter által, a munkaügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott munkakörökben, továbbá azokban a munkakörökben, ahol a munka eqészben vagy részben készenléti jellegű. Például a portásoknál. A hosszabb munkaidőt o vállalati kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban határozzák meg. A munkaidőt a jogszabályok általában heti keretben határozzák meg. Egyes munkakörök különleges körülményei azonban a munkaidőnek egy hétnél hosszabb időre történő megállapítását kívániák meg, mert csak így lehet a törvényes munkaidő betartását biztosítani. Ezért mód van a több heti, havi vagy évi keretben történő meghatározásra is. MUNKAVISZONY MELLETTI NYUGDÍJFOLYÓSÍTÁS A munkaviszonybon, a szövetkezeti tagsági viszonyban vaov a bedolgozóként foglalkoztatott öregséqi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindad- d i q folyósítani kell, amíg a; foglalkoztatás idejére a naptári év folyamán az 1260 órát (foglalkoztatási keret) vagy az ezen belül elért keresete a 60 ezer forintot nem haladja meg. Ha a nyugdíjast bedolgozóként, illetőleg olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyben a munkaidő nem mérhető, vagy amelyben a munkajogi Szabályok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, az elért kereset minden 50 forintját egy órai foalalkoztatásként kell számításba venni. A munkaviszonyon, a szövetkezeti tagsági és a bedolgozói jogviszonyon kívül megbízás alapján vaqy bármely egyéb címen munkát végzőnek az öregséqi. a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg e tevékenységéből származó díjazása, tiszteletdíja stb. a naptári év folyamán a 60 000 forintot nem haladja meq. (66/1982. (XII. 4.) MT sz. r. 27. §> S. A. Hóka Sándorné és negyvenhat pécsi olvasónk fordult hozzánk új autóbuszjárat indítását kérve a pécsi főpályaudvar és Újmecsekalja között. Levelüket továbbítottuk az illetékeseknek, és Albert Ferenc- től, a 12-es Volán igazgató- helyettesétől a következő tájékoztatást kaptuk: Vállalatunk még ezen ötéves terv folyamán tervezi a déli városrészből a főpályaudvar időben jobb elérését biztosító vonalvezetés kialakítását. EnA Dunántúli Naplóban 1983. szeptember 15-én megjelent „Nem ad vizet a közép-gyüké- si kút" című cikkében foglaltakra az alábbi választ adom: A vízellátással kapcsolatos panaszt a cikk megjelenése után ismételten felülvizsgáltattam. Ennek során sikerült feltárni és megszüntetni a vízhiány okát. Az időszakos vízhiányt három tényező okozta: A vízhálózaton lévő csőtörések, melyek gyakorisága a hálózat kora miatt a szokásosnál magasabb, valamint ezek felderítésének nehézsége. A rendkívüli száraz időjárás miatt megemelkedett a vízfogyasztás, melyet a szokásosnál másfélszer nagyobb vízmeny- nyiséggel sem tudtunk ellensúlyozni. Megállapítottuk, hogy a vízhiányra tekintet nélkül a területen lakók tömlővel, illetve „árasztásos” módszerrel locsoltak. Ebből szükségszerűen következett a magasabban fekvő területek vízhiánya. Az elosztóhálózat egy tolózárának illetéktelenek által tör_ tént átállítása, amelynek következtében a lámpásvölgyi gerincvezetékbe kevesebb víz jutott. A csőtörések elhárítása, a csapadékosabbá vált időjárás és a tolózár eredeti állapotba történő visszaállítása együttesen azt eredményezte, hogy a közép-gyükés] közkút vízellátása megjavult és folyamatosan biztosított. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a víznyerési kapacitás korlátozott volta, a hálózat állapota és a vízhasználati szabályok meqsértése miatt vízellátási zavarok a jövőben is előfordulhatnak. Vállalatunk vízbekötési enqedélyt csak háztartási célra, azzal a feltétellel ad, hogy a vízhasználatot külön bejelentés nélkül korlátozhatja, illetve szüneteltetheti. A véqleges megoldás csak abban az esetben várható, ha a vízellátást a lakossági ellátásra illetékes közmű vállalat veszi át. amelv na- qvobb vízbázissal és szakszemélyzettel rendelkezik. Vass István, MSZB külfejtési üzemvezetője A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: örömmel vettem a tájékoztatást, miszerint a cikk megjelenése után sikerült feltárni és megszüntetni a vízhiányt. Bár a rendszeres vízszolgáltatást az illetékes nem garantálja, s végre az is kiderült: miért nem. A közép-gyü- késieknek több hónapig kellett várniuk erre a magyarázatra — mindeddig csak ígérgetéseket, kitérő válaszokat kaptak. A hónapokig tartó hu. zavona után végül is kiderült, hogy a vízhiány három oka, közül kettőben az ott lakók lúdasak: tömlővel, illetve „árasztásos” módszerrel lonek során a járat a lehajtóágon át közelíti meg az állomást, s biztosítja az önök által felsorolt intézmények, vállalatok időben gyorsabb megközelítését. A járat terveink szerint nem Üjmecsekaljára, hanem a Szabadság út—Rákóczi út—Rózsa Ferenc úton, a belvároson keresztül hurokjárat jelleggel közlekedik majd. A járat beindításának előfeltétele a Lenin tér és környékének a városrendezési terv alapján való végleges elkészülte. csoltak a szárazságban, és illetéktelenek átállítottak egy tolózárat. — Ezt a két dolgot nehezen értem: többször is jártam Közép-Gyükésben ennél az egy közkútnál, s nem tudom elképzelni, hogy a terüle. ten lakók hogy tudtak erről tömlővel, illetve árasztásos módszerrel locsolni. A tolózár megjavításával pedig miért ♦árt az üzem hónapokig, hiszen a nyár közepén saját szerelője vizsgálta meg a kutat, és sem ottjárta előtt, sem utána nem volt víz. A külfejtési üzem vezetője arról is tájékoztat, hogy milyen feltételekkel engedélyezi a vízhasználatot „külön bejelentés nélkül korlátozhatja, illetve szüneteltetheti” — valószínűleg az ott lakók erről most értesültek először. A végleges megoldásként pedig tulajdonképpen a városi tanácsra hárul a felelősség, csakhogy a tanácson a közép-gyükésiek azt a választ kapták, hogy nem tudja a város megépíteni a költséges vezetékhálózatot, tehát továbbra is a bánya felelős az ellátásukért. Nyilvánvalóan tudni szeretnék: végül is ki segít a gondjuk végleges megoldásában? A közlekedési kultúra témakörébe sok minden beletartozik, így többek között az is, hogy mi megtörténik a gépko. csiban, vonaton fogyasztott ételmaradékokkal, csomagolóanyagokkal. Számtalanszor voltam tanúja annak, hogy clyanok is, akik egyébként nem közömbösek a városuk, környezetük rendjével, tisztaságával kapcsolatban, az országutakon, vonaton mintha kicserélték volna őket. Szemrebbenés nélkül hajigáinak ki mindent a gépkocsi, a vonat ablakán, nem gondolva annak súlyos következményével. Történetesen a kidobott gyümölcshéjon, vagy nylonzacskón elcsúszva egy motoros az életét vesztheti, vagy hogy a vonatablakon kidobott sörösüveg a vasút mel- lett tartózkodók halálát okozhatja. (Tudomásom szerint erre volt példa.) De, ha mindezt nem is vesz. szűk figyelembe, akkor esztéSzigecsán Józseftől, Dráva- kereszttúrról kaotunk levelet. A következőket írja: 1983. augusztus 10-én történt, hogy a megspórolt pénzemből — cukorbeteg vagyok, s tudjam tárolni az élelmet — vettem eqy VZ—20. típusú jugoszláv fagyasztószekrényt Szigetváron. a műszaki boltban, 16 000 forintért. A hűtőt hazaszállítottuk és otthon is kipróbáltuk, ugyanúgy működött, mint Szigetváron, a műszaki boltban. Pillanatnyilag nem volt mit fagyasztani, úgy ki is húztuk a fali csatlakozóból. Auqusztus 14-én került sor a szekrény üzemeltetésére és másnap reqgel vettem észre, hogy nem fagyaszt, hanem ellenkezőleg, melegít. Augusztus 15-én bejelentettem a legközelebbi sellyei szervizbe, azt mondták, miért nem viszem vissza a boltba, ahol vásároltam. Ott kicserélik. Csakhogy ilyen típusú, illetve gyártmányú hűtőláda az üzletben nincs több. így augusztus 18-án beszállították a tikai szempontból is elítélendő ez a magatartás, mert az utak széle, árok- és vasútpartok, sőt újabban már az erdő sűrűje is egy nagy szemétdomb benyomását keltik. Megtalálható itt, az előbb említetteken kívül a gépkocsi olajcseréjének maradványa (fáradtolaj, üres olajosflakon), rossz mosógép, vaskályha és számtalan más, környezetet szennyező anyag. Ebben a legnagyobb tragédiának azt tartom, hogy ezt az állapotot megszoktuk és természetesnek tartjuk .. Lehet, hogy az emberek lettek felelőtlenebbek, hanyagabbak? Vaqy nem megfelelő ezt a fe'előtlen magatartást tiltó rendelkezés, illetve annak tudatosítása, valamint a betartását ellenőrző és megszüntető apparátus és annak szigora . .. Traj Ferenc, Pécs, Tolbuhin út 57. . * sellyei szervizbe, ahol a mai naoiq is arra hivatkoznak, hogy alkatrészt nem kapnak, köl- csönládát sem tudnak biztosítani. A garancialevélben benne van, hogy 45 nap után kötelesek újra kicserélni a készüléket, ők arra hivatkoznak, hogy csak abban az üzletben lehet azt lebonyolítani, ahol vásároltam, de ott arra nincs lehetőség. * Szigecsán Józsefet nem tájékoztatták a szervizben alapvető dolqokról. Ha nem tudják a készülékét megjavítani, csereutalványt kötelesek adni, amelyre a bolt új készüléket ad, illetve azonos rendeltetésűt. Ha egyik sincs az üzletben a vásárlónak vissza kell fizetni a vételárat. (Az már a boltvezető dolqa, hogy esetleg beszerzi a hűtőládát, s íav kártéríti a vásárlóiát.) Felhívjuk olvasónk fiaveimét arra is, hogy a hibás teljesítésből adódó bármlyen költségét — számlával igazolhatót — kérheti a bolttól . . .---------------- * --------------L eszedték az acélkábelt Olvasóink jelzése alapján október 4-i lapunkban szóvá tettük, hogy a pécsi Eszperantó parkban drótkötéllel hurkolta körül a platánfát a DÉ- DASZ. A Vállalat illetékesei kimentek a helyszínre és a tapasztaltakról a következő tájékoztatást adták: Nem ők, hanem a 26-Os Államj Építőipari Vállalat dolgozói kerítették körbe a platánt, s nem is drótkötéllel, acélkábellel. Uqyanakkor az építők megígérték, hogy méa aznap leszedik a, hurkot. Bizonyára olvasóink is örömmel nyuatázzák. hoav bár együtt tévedtünk.' a DÉDÁSZ segítőkészen intézkedett, s végül a fa sértetlen maradt.--------------- * --------------Ö nkéntes segítők Kedves levelet kaptunk Károly Imrénétől, a pécsi Fábián Béla Nevelési Központ nyugdíjas klubjának titkárától és Rézbányái Jánosné nyugdíjas olvasónktól: A Pécsi Bőrgyár Bajcsy-Zsi- linszky szocialista brigádja tolókocsit készített Rézbányái Sán_ dorné mozgássérült unokájának. Nem vártak érte külön köszönetét, a család távollétében a házmesternél adták le a nélkülözhetetlen ajándékot. Emberségüket köszöni a nagymama, s örömében osztozó nyugdíjas klubtársai. G. M. » E heti Koszkár-dij nyertesünk Kadlicsk-6 József, pécsi (Kodolányi u. 3.) olvasónk, aki a Nevelési Központ közelében találta ezt a szemetesedényt, amely szeméttől csordult. Három edényt is lefényképezett ebben a parkban, valamennyi hasonló állapotban, de helyszűke miatt csak egy kép közlésére van lehetőségünk. Kadlicskó József felveheti a kétszáz forintos jutalmat a Magyar Hirdető pécsi irodájában (Sallai u. 8.) Örömmel értesítjük olvasóinkat arról is, hogy legutóbbi nyertes képünk megjelenése után elszállították a törmeléket a Szalai András útról. Melegít a hűtőláda A közép-gyiikési közkút ügye